No, akkor háromszoros hip-hip-hurrá az erdélyi magyarságnak, képviselve lészen Brüsszelben. Öröm, bódogság. Benne volt a pakliban, hogy két szék között pad alá. Megúszták.

További eredmény, hogy kemény, távlatos munkával sikeresen exportáltuk hozzájuk hazánk messze földön híres termékét, a pártos schismát. Van most már odaát is mélymagyar és hígmagyar. Hála a kurvaistennek.

De ne álljunk le a fellélegzőgyakorlatnál. El tudunk képzelni egy még ennél is jobb erdélyi politikai helyzetet. Egy ideális Romániát. Abban az álomban nem szerepelne magyar párt. Egy sem.

Ugyanis magyar van egypupú, van kétpupú, sőt több. Bizony, a határon túl is. Mint nálunk: vannak balos magyarok, jobbos magyarok, széljobbos és liberális magyarok. Olyat mondok, kinyílik az agancs a zsebben:

vannak buzi székelyek is.

Vidám hangulatú, popfesztivállal egybekötött adakozással zárult a Liga-szakszervezetek közös rendezvénye, a Társadalmi Szolidaritás Napja. Az érdekképviseletek közös nyilatkozatukban kijelentik: támogatják a Magyarország fenntartható fejlődéséért folytatott közös harcot.

Borsik János a mozdonyvezető–szakszervezet, egyben a vasutasok nevében tett nyilvános felajánlást. A MÁV dolgozói belátják, gazdaságtalanná vált vonalaik üzemeltetése súlyos tehertétel a társadalomnak. A szakszervezet ezért a vasúttársasággal együtt, hiteles adatok alapján tervezetet dolgoz ki a bezárandó és a fejlesztést igénylő szárny- és fővonalakról. – Nyilvánvaló, hogy nincs szükség üres vonatokra, a megmaradó vonalakon viszont sürgősen az utasok igényeihez kell igazítanunk a menetrendeket akkor is, ha ez nekünk több munkát jelent – mondta Borsik. A vasutas-szakszervezetek ugyanakkor szorgalmazzák az átmenő teherszállítás, a kamionforgalom vasútra terelését, akár a teherautók adóztatásával. A javaslattal egyetértenek a teherfuvarozók is. A kamionosok transzparensén a Levegőt! felirat volt látható.

Borsik ultimátumot adott a kormánynak: amennyiben hat hónapon belül nem születik épkézláb vonalbezárási terv, a vasutasok saját kezűleg szedik fel a síneket az érintett vonalakon.

Talán a nagymamákhoz is eljutott a Nagy Warezrazzia híre. Megrohanták az ávósok a szerverszobákat, elhurcolták a jajveszékelő gépeket kihallgatásra. Az intézkedés nyomában, mint rendesen, ott hetvenkedett az ASVA, az Artisjus, meg a BSA. Mivel e szervezetek jobbára értelmetlenül működnek, és balfaszok képviselik őket, az idológiailag képzetlen júzer hajlamos azt hinni, hogy a warezolás valami dicső és vagány dolog.

A warez érthető fejlemény. Ha ugyanazt a zenét vagy játékot beszerezhetem ingyen, illetve egy esemesért; avagy öt-tízezerért a boltban, akkor alighanem az elsőt választom. Pláne ha tudom, hogy ezért nem eshet bajom – ahogy nem is eshet. Pedig tisztában vagyok vele, hogy egy komoly warezszerver milliókat termel havonta, és a tulajdonosa orgazdaságból gyarapodik. Ezek nem Robin Hoodok, hanem dörzsölt és gátlástalan bűnözők. Mi sem természetesebb, mint hogy a rendőrség megpróbálja megmogyorózni őket.

 

A Takarékszövetkezet a vidék bankja. Kik is élnek vidéken? Ja, hát parasztok.

 

A mozdonyvezetők sztrájkja tök érthető és logikus, ahogy a BKV-soké is az volt. Ők a saját érdekeiket nézik, és nekik az az érdekük, hogy ne rúgjanak ki közülük egyet se csak azért, mert senki nem utazik az ő vonatán. Az a kérdés, hogy a mozdonyt nem vezetők érdekével egybeesik-e az övék. Az a kérdés, hogy az utasnak hiányzik-e az a vonal legalább annyira, mint a vasutasnak. Velük vagyunk, vagy ellenünk vannak?

Magát a vonalbezárást alapos cikkekben járta körül Tevan kolléga (Retrackback! Webkettő!), ahhoz nincs nekem mit hozzátennem, és különben is megírtam már. Röviden az van, hogy egyes vonalakat hülyeség nem bezárni, sőt néhol még busz se kéne, csak egy mikrobusz. Szolgáltatás lenne ez végül is, amit az utasért találtak fel, és nem a vasutasért. Hobbivonatozni tessenek a garázsban vagy a számítógépen. De szabad szemmel látható, hogy nem így, nem pont ezeket kéne bezárni, és nem falból-alibiből kellene bevonni a helyhatóságokat, hanem mert esetleg jobban tudják, mi kell nekik. Tehát el lett ez kúrva kapkodva.

Így aztán az a faramuci helyzet, hogy nem lenne baj, ha a GKM kihátrálna, és új tervet kovácsolna. De nem a sztrájk miatt. Nem azért, amit a szakszervezet követel, hanem annak ellenére.

Fülön csípték Kóka Jánost, hogy a fair play közepette feketemunkásokkal építi hatszintes otthonát. Már-már népmesei fordulat. Aki magának vermet ás. Ám a népmesékben nincsenek ügyvédek, se jog, és pláne nincs adómorál. Még szerencse, hogy már készülnek az új mesék. Szmájli.

Kóka János természetesen egyáltalán nem felelős azért, hogy körözött drogfutárokat és romániai feketemunkásokat találnak az építkezésén. Az ott folyó munkához a miniszternek annyiban van köze, ami a generálkivitelezővel kötött szerződésben le van írva. Ahány építkezést láttam csak kicsit közelebbről az elmúlt pár évben, mindegyiken feketemunkások dolgoztak. Na jó, külön drogfutár nem volt, de egy ekkora házhoz már az is jár. A tulajdonos pedig minden esetben tiszta: azért nem felel, amit az alvállalkozói művelnek. Azt majd ők elsimítják a hatósággal. Valahogy bizonyára megoldják, különben nem épült volna itt semmi tíz éve.

Ne örülj, János, ne örülj. Te speciel nem vagy tiszta.