Karácsonykor nem lesz blog, engem is békén lehet hagyni pár napig. Moderálni azért majd benézek, úgyhogy nem érdemes bomolni.

Hoztam valamit ajándékba. Nem kell megijedni, ebből nem lesz gasztroblog, Stahl Judit-rajongásomat is kordában tartom, ez most az ünnepi kivétel. Viszont ezt az ennivalót én találtam fel, tehát elfér itt.

Hozzávalók:

• 80 deka lapocka, lehetőleg malac
• 3 deci tejszín
• só, bors, petrezselyem, liszt, olaj, de ez csak van otthon
• 20 deka sampinyon
• 20 deka szürke tölcsérgomba, és itt akkor megállunk egy percre.

Ezt a receptet valószínűleg senki nem tudja megcsinálni rajtam kívül most, mivel szürke tölcsérgombát nem árulnak a bótban, sőt piacon se láttam még. Ahhoz időben el kellett volna menni az erdőbe, kremalássan, és bespájzolni. A szürke tölcsér az egyik legintenzívebb aromájú gombánk, talán csak az ánizsgomba előzi meg, viszont utóbbi ritka, és még fűszerként is roppant erős. Önmagában fogyasztva az ánizsgomba olyasmi, mintha egy kanál fogkrémbe haraptunk volna. A szürke tölcsér is elég aromás ahhoz, hogy még egyszer annyi sampinyonnal hígítsuk. A sampinyon hígításra kiváló, ugyanis nincs neki semmi íze. Mármint a bótinak. (A vadon termőt meg nem hívjuk sampinyonnak, az csiperke.)

Itt muszáj megjegyezni, hogy a szürke tölcsérgomba gyomorbajos embereknél allergiát okozhat. De nekik a malacka is nagy falat, eleve.

Lapockát feldaraboljuk szeletekre, közepesen megpotyoljuk, lisztbe forgatjuk, serpenyőben, olajban átsütjük, melegen tartjuk. A gombát is felszecskázzuk, és azt már egy jó nagy fazékban fogjuk párolni, kevés olajon, mivel abba be kell férnie a húsnak is. Hagyma nem kell alá, értem? Csak só, bors és egy kis petrezselyem; más fűszert később se fogunk alkalmazni, ugyanis a gomba maga a fűszer, fölösleges elnyomni. Lefedni viszont érdemes, nem a levegőt fűszerezzük.

Amikor a gomba már összeesett és levet engedett, rádobáljuk a húst, és beleöntjük a tejszínt. A tejszín ebben a rendszerben a transzmissziós elem. Bemegy a gombába, ott felveszi az aromát gurtnira, átszalad vele a húsba, ott leteszi, és fordul vissza. Így rotyognak kis lángon egy jó órát vagy többet - ha kezd odakapni, nyugodtan öntsünk bele egy-egy deci vizet -, a folyamat végére pedig puha, tölcsérgomba ízű lapockaszeletek keletkeznek, sűrű szafttal. Sima, fehér rizzsel tálaljuk. Készítsünk elő felvert párnákat, kereveteket, függőágyakat még a zabálás előtt, mert nemcsak abbahagyni, de megemészteni is igen nehéz.

Na jó, mégiscsak karácsony van: a későn ébredőknek elárulom, hogy laskából is meg lehet csinálni. Rossz nem lesz azzal se. Az is gomba, végül is. Van, akinek elég jó a laska. Ennek szellemében kívánok kellemes, de legalább elviselhető karácsonyt.

A képet a Terra.hu-ról szereztem.