Abbahagyhatjuk a találgatást, Kósa Lajos tiszta vizet öntött a pohárba. Az új jobboldali pártról szóló igényes publicisztikát nem más helyezte el a Magyar Nemzetben, mint Gyurcsány Ferenc. Napnál világosabb. 

Horváth Zsolt tehát se nem Orbán titkárnője, se nem Simicska Lajos, ezen a néven maga az Ős Kaján publikál a Magyar Nemzetben. Hihető, életszerű, és főleg mély erkölcsiséget tükröző magyarázat.

De vajon hogy tudta ezt megcsinálni?

Beépített embere van a Nemzet szerkesztőségében? Esetleg már a nyomdában csempészték be a cikket, az éj leple alatt, ürgebőrbe varrva? Az ellenség keze betette volna a lábát a szabadság és a tisztesség utolsó szentélyébe is?

Vagy talán zsákruhát öltött, jellegzetes orrát gyurmával álcázta, és bekopogott Rogán Antalhoz faxolni?

A tegnapi párttabló koccant kissé a Magyar Nemzetben megjelent rágalom- és fenyegetésfüzérrel, miszerint Schmidt Mária, Áder János (?!), valamint barátjuk, Gonosz Nagytőke pártot készül alapítani. Pont olyasmit, mint amivel Pokorni Zoltánt vádolta meg a Pravda pár hónapja: konzervatív-liberális erőt.

Pokorni esetén, a szedett-vedett vádakon, a fantomszerzőn - Egei Antal, ha emlékszik még valaki - egyszerre mulattunk és borzadtunk, de ez nem hallatszott el az illetékesekhez, ezért most eljátsszák ugyanazt. Erkölcsi válság, mi? Akkor menjen be Horváth Zsolt MN-újságíró a tévébe: igen, ő írta ezt az anyagot, létező ember, meg lehet tapogatni, egyáltalán nem hasonlít sem Orbán Viktorra, se Simicska Lajosra.

Na, ezzel majd foglalkozunk, ha lesznek a dögkútnál tisztább források. Az ötlet egyébként kézenfekvő, az igény tapintható: ennek a pártnak előbb-utóbb meg kell születnie. Tudok azonban egyszerűbb megoldást. Álmot láttam.

Lehet még épeszű jobboldal a Fideszből is. Orbán Viktor feláll, összeszedi az asztaláról a szemetet: a Demokratát, az énekeskönyvet, a kiszöszösödött prolizakót, és elhúz szépen. Nem ám messzire, csak a szomszédba: a Kereszténydemokrata Néppártba.

Amit ő csinál, az oda való.

Nem csak az MSZP népszerűsége esik, hanem a pártoké általában - védekezik Lendvai Ildikó. A tromfból az hallatszik ki, hogy nincs miért aggódni, a politika egészében ciki, ezen belül ők csak egy picit jobban. A helyében ettõl nem nyugodnék meg.

Bizonyára nem csak engem érdekel, hogy vannak-e Magyarországon úgynevezett konzervatívok. Tehát hogy a Mikola-Orbán-Semjén-féle, a szociális demagógia és a vallási téboly közé feszített függőszínpad mellett létezik-e hazánkban egyáltalán az a politikai-filozófiai áramlat, amit eredetileg konzervativizmusnak hívtak.

Valahogy, valamikor jelét adhattam annak, hogy ez engem érdekel, mert a Kommentár című folyóirat szerkesztői már az induláskor felvettek az előfizetői listájukra. Ennek köszönhetően jelenthetem, hogy igen, Magyarországon vannak konzervatívok, akik ezalatt nem azt értik, hogy horgas szájszervükkel minél magasabbra kapaszkodjanak Orbán Viktor szervezetébe, hátulról. Sőt nem is azt, hogy azonnal vegyünk el jogokat másoktól, mert tűrhetetlen ez a tangabugyis szinglihorda. Érdekes, ugye?

Összeesküvés-elmélet - így legyintünk a sok hagymázas képzelgésre; főleg mert az internet elterjedésével minden féleszű szerencsétlen bedobhatja a közösbe a maga megoldását. Hogy az amerikaiak csinálták 9/11-et, a zsidók a második világháborút, a macskaeledelben addiktív adalékanyagok vannak, Hitler meg a Holdon. A legyintést egy pillanatra megállítja viszont, ha felidézzük, hogy előfordulnak olykor valódi összeesküvések. Kapásból ott van a Reichstag például, de most nem arról lesz szó, hanem a villamosközlekedés felszámolásáról. Mármint Amerikában. Meg nálunk.

A második világháború előtt vagyunk, erősödik az autóipar, emelkedik az olajfogyasztás. A városlakók azonban még mindig inkább az akkor igen elterjedt villamosokkal közlekednek. Ez nem jön jól se a General Motorsnak, se a Firestone gumigyárnak, meg a Standard Oil olajcégnek sem. Hm, hm, tenni kéne valami nagyon fontosat.

Na, ez meg közben megjelent, ni. Még tavaly írtam a Levegő Munkacsoport folyóiratának, a Lélegzetnek. Sok újdonságot a törzsolvasó nem talál benne, régi nóta bene. Lehetett volna kicsit élesebben ekézni őket magukat, mámint a magyar környezetvédőket, azt meg kell hagyni.

A piros bakelitkészülék évtizedekig szolgált a szocializmusban; telefonálásra használták. Nem tudom, világos-e: az alsó felébe belebeszéltek, a felsőn meg kijött a hang. Eredetileg a mobil is pont erre készült, aztán sikerült belőle ékszert kreálni. És amikor ez már nem volt elég, akkor került bele kamera.