
Ezért aztán egymást követik a holokausztot kétségbe vonó húzásai. Szánalmas butaság mindegyik.
Kezdte a holokauszt-karikatúra-pályázattal, amivel a Mohamed-rajzokra akart válaszolni a félkegyelmű. Nem jött be: a zsidók nem kezdtek utcai őrjöngésbe, nem égettek zászlót, nem gyújtottak fel követséget. Csak a kontraszt rajzolódott ki, vastag tussal.
Aztán odacsődítette Teheránba a világ nácijait holokauszt-konferencia címén. Szépen mutatott a díszes társaságban. Madarat tolláról.
Most pedig azt sütötte ki az elnök úr főtanácsadója, hogy Adolf Hitler zsidó volt.
Némi homályos, családfa-témájú célozgatáson túl - tudvalevő amúgy, hogy a Führer igyekezett eltüntetni a családfáját, mivel azon hemzsegtek a retardáltak és lelkibetegek; ám jegyezzük meg, hogy ő maga a legkevésbé sem volt retardált, ám lelkileg egészséges sem -, arra jutott a nagyokos, hogy Hitler zsidó származását az ő veszett antiszemitizmusa egyenesen alátámasztja. Kompenzált, naná.
Vagy netán direkte kiszámolta a ravasz zsidaja, hogy ha most elgázosít pár milliót, továbbá elveszti a háborút ügyesen, akkor majd utána létrejöhet Izrael állam, a nyugati értelmiség pedig a zsidók pártját fogja örök időkig. Logikus.
Az a gyanús, ami nem gyanús, beteg rendszerekben már csak így van ez. Viszont akkor épp ennyi joggal állapítom meg, és közlöm itt először, exkluzíve: Mahmúd Ahmadinezsád zsidó. Csak túlkompenzál. Tudjuk: ha egy zsidó hülye, akkor nagyon.
Mellesleg, gyöngéd jóindulattal elárulom, nem a holokauszt miatt szeretjük a zsidókat. Hanem azért, mert az antiszemiták mind ilyen hajmeresztően, elkeserítően, emberi lényhez méltatlanul ostobák.
Az utolsó 100 komment: