Egyiptom, Challenger, vécéző disznók - gyerekeknek.

A jelenlegi felállás a Fidesz szerint kábé a következő: a szocialisták aljas lejáratókampányt szerveznek Hazánk ellen, kedvükre szerkesztgetik az Economisttól a NYTimesig a komplett világsajtót, továbbá uszítják az uniós politikát. Mert lehet, hogy vannak hibák a médiatörvénnyel, de nem kellett volna világgá kürtölni, kiteregetni a szennyest, mert aki a kormányt odakint kritizálja, az hazaáruló. A szocik szerint viszont a legtermészetesebb dolog, hogy a magyarországi torzulásokról tájékoztatják a világot, és ha nem lenne szégyellnivaló a törvény és a többi machináció, akkor nem lenne baj az se, ha megtudják.

Mindkét elképzelés abból indul ki egyébként, hogy az itt dolgozó diplomaták, tudósítók és hírszerzők egész nap rajzfilmeket néznek, és ha egy nekikeseredett ellenzéki nem írja le nekik nyomtatott nagybetűvel a helyzetet, akkor semmit se tudnak meg rólunk odakint. De most nem ez a poén, hanem egy hétéves ugrás az időben, 2003-ba. A téma a lisszaboni határozat.

Ezt 2003. június 4-én fogadta el a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), bevallottan a Fidesz, személyesen Orbán Viktor kezdeményezésére, és az ő információik alapján. Ebben többek közt ilyeneket írtak:

"Magyarországon a szocialista-liberális kormány hatalomra kerülése óta a következő jelenségek terjedtek el:

- pártpolitikai befolyás a rendőrségre,
- politikai viták beszűrődése a bíróságokra, pártpolitikai motiváltságú bírósági eljárások,
- állampolgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása,
- ellenzéki gondolkodók megfélemlítése és eltávolítása az állami szférából,
- "felségsértésszerű" bírósági eljárások azok ellen, akik bírálják a kormányt,
- a polgári sajtó életképtelenné tétele, hirdetési bevételi forrásainak elvágása, valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns,
- a szabad véleménynyilvánítás adminisztratív és jogi korlátozása." (fidesz.hu)

Különösebb hatása a nyilatkozatnak nem lett egyébként, a CDI nem az Európa Tanács. Arra viszont elég volt, hogy a kormányzó szocialisták felháborodjanak, hazug vádakról és árulkodásról kezdjenek kiabálni, és természetesen arról, hogy ez árt a hazának. "Még egy párt sem süllyedt ilyen mélyre", mondta Kovács László akkor. Még az is felmerült, hogy határozatban tiltsák meg a belföldi viták exportálását. Orbán válasza az volt, hogy nem kéne szemétkedni, és akkor nem lenne rossz hírünk.

Egyiküknek sem barátja az emlékezet.

Strasbourg, West-Balkán, löszfal - gyerekeknek.

Nem volt Waterloo a tegnapi EP-ülés, Orbán nem égett porig, de nem is győzhetett. A médiatörvény ügyében ugyanis letette a fegyvert. A szuverenitás hangoztatásából, a nemzeti dacból mára oda jutott, hogy az Európai Bizottság fog nekünk törvényt írni. Ami nekik nem tetszik, azt a Fidesz „vita nélkül” kihúzza a szövegből. A hamvas, ma született magyar cenzúra az európai csizmák alatt nyöszörög.

Isten vezesse a bizottság tollát.

A visszavonulás nem sikerült hibátlanra, és nem azért, mert Schulz és Cohn-Bendit kihasználta az alkalmat egy kis Marseillaise-gajdolásra. Hanem azért, mert Orbán válaszaiból ismét kiderült, még mindig elhiszi, hogy a belpiacon sikeres cinikus hazudozás odakint is működik. Pedig már rájöhetett volna, hogy minden szavát ellenőrzik.

Médiatörvény, klónozás, kínai lopakodó - gyerekeknek.