Alkalmam nyílott a múlt héten megtekinteni a Köröshegyi Völgyhidat, nemzetünk büszkeségét. Ez Közép-Európa legnagyobb műtárgya, 1,7 kilométeres hosszával bőven elérne Szántódtól Tihanyig, át a Balaton felett. Misztikus, gondolkodtató hangulat fogja el a magyart, ahogy végigtekint rajta.

Tudniillik nem a Balaton van alatta, hanem szárazföld. Szelíd lankák. A híd óriási kérdőjelként feszül a levegőben: minek van ez itt?

Autópálya fut rajta, ám szabad szemmel is megállapítható, hogy az áthidalt terepet már ötven éve is képesek voltak legyűrni a géperejű járművek; mi több, azért is terjedtek el, mert nemcsak sík vidéken tudtak közlekedni. Kapaszkodósávval és némi kanyarokkal szokták megoldani, hogy a kispolszkiak kehes népe is fel tudjon gurulni az emelkedőn. Vagy egyengetik kicsit a terepet. De hidat ilyen helyre nem építenek. Csak mi, magyarok, mert minket különös fából faragtak. Mi nem ragadunk le ilyen apróságokon, mi oda építünk hidat, ahova megálmodjuk.

Magasra száll a helikoffer velünk.

Ez az én hazám. Sárga autók locsolják a vizet az eső alá. Yeah. Ha kerek, visszük, ha szögletes, gurítjuk. Kicsit savanyú, de a miénk: ez volt a nóta Gerő, a hídverő idején. Viszont az amúgy rossz emlékezetű Gerő Ernő következetesen folyók fölé építette a hidakat, ami ehhez képest árnyalja a képét.

Tegyük rá a magyar euróra ezt a hidat, vagy a címerbe. Szimbólum ez, nemzeti önvallomás. Ordító értelmetlensége nyilván spekulációkra, összeesküvéselméletekre ad alapot, miszerint hídként tényleg nem sok hasznot hajt, de projektként, hídépítésként, ingatlanforgalomként nagyon is hasznos volt valakiknek. És elérték, hogy felépíthessék ezt az egyébként nem is szép vagy különleges Ormótlanságot hatvanvalahány milliárd forintért. A Fidesz országimázsközpontja csak kitalálta, hogy legyen az ország jele a H betű. H mint kórház, vagy H mint Hülye. Ezek meg is építették. Másfél kilométer betonban, lifttel.

Az elsők közt tapsikolok, ha arról hallok, hogy ahol nincs utas, oda nem kell vonat. Nem terepasztal ez, hanem ország. Pocsékolás, fölösleges pénzszórás, megoldható hatékonyabban busszal vagy akár taxival. Ez nem politikai álláspont, ez tény, tény, tény. Nagyon jól tetszik mondani a Kóka elnök úrnak.

Na de akkor mi a lófasz ez itt, ugye. Ezért ki a felelős? Ki húzott belőle hasznot, kinek a földjein állnak a pillérek, van-e köze bizonyos Strabag-botrányokhoz és -reklámokhoz, cui prodest, valamint mennyi ez osztva lélegeztetőgéppel? Ki engedélyezte, ki hagyta jóvá? Vagy ez egy egzisztencialista műalkotás? Híd a semmi ágán? A délibáb szobra? Hídember betonból?

Neveket akarok hallani. A teljes stáblistát.