Törökországban hőbörögnek bizonyos emberek, hogy oda ne merészkedjen a római pápa. Az ordítozó, fenyegetőző tömeg még mindig azért zabos, mert XVI. Benedek felidézett néhány archív gondolatot arról, hogy az iszlám egy eléggé erőszakos vallás.
Ha van ezeknek istenük, az a bizonyos Allah vagy micsoda, akkor most jól tenné, ha megkocogtatná a poharát, és szót kérne. Valami ilyesmit kellene mondania:
Tán mégse akkora katasztrófa ez a Benő 16, mint amilyennek tűnt a megválasztásakor. Az ókonzervatív Ratzingerből óvatosan kísérletező pápa lett. Például most már még az is szóba jött, hogy ha egy házaspár egyik fele AIDS-es, akkor ugyan használhassanak kotont az absztinencia, illetve a víruscsere helyett. Óriási. Reformhangulat a Vatikánban.
Öreg járgány szivatóval indul, és nem is ugrik ki a pirosnál; azt nem várhatja senki a katkóktól, hogy csak úgy hirtelen belássák: van helye és értelme a családtervezésnek, illetve ehhez az imán kívül egyebet is lehet használni. De mintha már motoszkálna a gondolat a bíborosi fejekben, hogy végül is a biblia se tiltja kifejezetten, a disznóhúst meg igen, és azt mégis esszük, és talán nem is szép dolog hazugságban tartani és hazugságra kényszeríteni az egész nyájat. Ebben a tempóban röpke három-négyszáz év alatt eljuthatnak oda, hogy normális és élhető életet propagáljanak. Ők tudják, lesz-e akkor még kinek prédikálni. Vagy nem tudják. Vagy nem érdekli őket. Vagy ha igen, akkor nem fejezik be ezzel.
A dolog úgy történhetett, hogy a kocsmáros elmerült a 19. századi fajelméletben, aztán felkelt, és merő megátalkodott rasszizmusból kiakasztotta a táblát. Vagy pedig úgy - de nyilván hazudik, mint minden náci -, hogy miután számos alkalommal verték szét a kocsmáját helyi cigányok, ebben vélte megtalálni a megoldást. Ideológiailag képzetlen szegény. A kocsmáros egyrészt téved és bűnösen általánosít, mert biztos vagyok benne, hogy Mohácsi Viktória még két konyak után se verné szét a berendezést. Se nem rántana bicskát, és eleve nem segélyből italozna ott. És ő csak egy az ártatlanul megbélyegzettek közül. Másrészt viszont a mi kocsmárosunk azt a tiszteletreméltó folyamatot mutatja be, aminek az ember fennmaradását köszönheti.
Ügyeletes fasisztánk egy jászapáti kocsmáros, aki nem átallotta kitiltani a cigányokat a kocsmájából.
A kétkerekű köcsögök után forduljunk rá egy másik típusra, konstruktívan. Arra, amelyik a buszon, az orvosi váróban, vagy akárhol emberek közt bömbölteti a walkmanjét, discmanjét, MP3-lejátszóját. Nagyon jól tudja, hogy kihallatszik a füléből, de hát pont leszarja ő, hogy másokat esetleg zavar. Kevés idegesítőbb seggfej van ennél a típusnál. Rendet kell tenni, mert csak a rend tesz szabaddá.
Szottyadt kis népszavazás lesz ebből, ha lesz egyáltalán. Még a kettősállampolgárságos kudarcnál is töppedtebb, nyamvadt kis népszavazás. Amit az OVB átengedett – és nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság jelentősen módosítana az eredményen –, az aligha elég ahhoz, hogy eredményes legyen a referendum. Adóról, járulékról, tandíjról, vizitdíjról nincs népszavazás, és kész. De ezt tudhatta volna előre a jogászklikk.
Hatszázvalahány hozzászólás megér egy összefoglalót. Tanulságos kibeszélőshow volt.
A vitaindítóban az állt, hogy a motoros mint olyan momentán nem számíthat a közönség szeretetére. Mégpedig azért, mert soraikból a legfeltűnőbb egyedek két súlyosan közösségellenes bűnben érintettek: az egyik a kétszáz decibeles városi janizás, a másik a nemzeti parkok szétdúlása. Kívánatos volna visszatartó erejű pénzbüntetéssel, illetve elkobzással büntetni őket.
Erre a következő ellenérvek születtek. Egy: illető júzer kikéri magának az általánosítást, ő sose terepezik, se nem kvadozik védett területen, a kipufogója pedig eleve alkalmatlan arra, hogy zajt csapjon vele. Hogy akkor miért veszi magára, azt nem lehet tudni.
Utolsó kommentek