Újságírócsaládokban biztos felülreprezentált a jelenség, de nyilván másutt is mindennapos: a gyerek figyel, fülel, és mindent tudni akar. Viszonylag könnyen hozzájut a természettudományos ismeretekhez, történelemből talán még túladagolása is lesz, már megint csak abból nincs elég, ami éppen történik. 

Gyerekújság is van bőven. Egyik feléhez jár fröccsöntött "ajándék" (ajándék, az, huszonnégy oldal hatszáz forintért, a műanyag biszbasz ingyen jár), a másikhoz nem. Vannak bennük vonatok, macik, különféle idiótaságok és KULTÚRSZENNY minden színben; Tarlós István bezzeg nincs egyikben se. Papa meg magyarázhat napestig.

Ez nem lesz rendszeres - és ezzel zárul a Memo-próbaüzem is -, de ha már be volt lőve a tördelőgép meg az ofszet, hát rajzoltam egy ilyet is. Fogjuk a nyuszira.

Volt itt száz évvel ezelőtt ez a kísérlet, ami egy letisztázott tegnapi Indexről szólt. Akkor arra a jelenlévők látható többsége azt klikkolta, hogy jó lenne. Nekem pedig éppen most, száz évvel később lenne jó egy darabig mást (is) csinálni, illetve most jött össze hozzá az a támogatás, amivel próbaüzemben elindulhat.

Itt, ni.

Ilyet úgy érdemes csinálni - felmérni a valós igényt - ha tényleg mindennap (minden hétköznap) elkészül, ezért mostantól néhány hétig ezzel foglalatoskodom. Publicisztika emellé nem nagyon fog beférni, de nincs kizárva. Igaz, lesz közben egy önkormányzati választás, de bevallom, nem bír felizgatni. 

Nem érdemes spekulálni, ennyiről van szó, én akartam ezt, bár azt már most látom, hogy elég hülye szórakozásokat tudok kitalálni, mivel ez egyelőre rengeteg küszködéssel jár. Viszont vannak, akik meg hegyet másznak passzióból. A tördelés legalább a munkavédelmi előírások betartása mellett veszélytelen. 

I'll be back.

A demokráciából csak az útlevelünk marad, meg Gyurcsány, derült ki a Charta ankétján. Ha Orbán nem hülye, végünk.

Végül, lassan, lomhán megérkezett a vasseprű a köztévébe, kisöpörni onnan a reakciót, a nemzeti együttműködés ellenségeit. Sajnos – és ez itt egy országos jelentőségű sajnos – továbbra is az a jelszó, hogy aki nincs velünk, az van ellenünk.

Akinek fiúgyermeke van, és nem eleve transzvesztitának neveli, az előbb-utóbb kénytelen olyan intézményeket keresni, ahol nehéz vasak láthatók. A kisfiúkat ugyanis az autók, a vonatok és a tankok érdeklik, és bár szívesen megnézik őket számítógépen, videjón, ők még igénylik a fizikai kontaktust is. Tehát nézzük, mihez kezdhetünk. Panaszra van ok bőven, de vannak jó példák, szóval a fejlődés nem lehetetlen.

A Hadtörténeti Múzeum magától értetődő célpont, elvégre ha a gyerek vadgesztenyéből is tankot épít, akkor bizonyára tetszeni fog neki… az a sok vitrin. Tank például soha nem is volt ott, ami elég perverz dolog egy hadtörténeti múzeumtól, mivelhogy a tank majdnem száz éve olyan szimbóluma a hadviselésnek, mint a kard. De ami van, az is üveg mögött, tulajdonképpen kirakatokban. Egy kupac ötvenhatos relikvia, a pisztolyok és puskák között halál érdektelen érdemrendek meg kapcák. És jó sok kard meg csákó és lovagcuccok. Köztük egy komplett páncélzat. Annál az ember felemeli a gyereket, hogy tessék, fogjad meg, hát ilyen szarokban kellett háborúzni, amikor még puska sem volt. Gyerek csillogó szemmel érdeklődik, kicsi kezét nyújtja a múltnak, szeretné megsimogatni. Ekkor megszólal a riasztó. 

Miafaszbazmeg, illetve a fene egye meg, jaj, csúnyán beszéltem a gyerek előtt, de hát az a kurva múzeum a hibás.

Bajban van az én hazám. Budapestet elhagyja vőlegénye, vagy kicsoda is volt ez az ember, Demszky Gábor; legyen mondjuk a Significant Other. Ötször választotta meg a város népe, ebből négyszer újra, ezen belül egyszer egy hónappal az őszödi botrány után. Pedig sohasem volt népszerű, csak nem akadt nála jobb jelölt. Barsiné Pataki Etelka? Schmitt Pál? Gy. Németh Erzsébet? Ezek ugyanmár-kategóriás figurák voltak ide, és ezen nem változtat semmit, hogy később hová sikerült benyalniuk magukat. Sőt inkább megerősíti a gyanút, ami miatt nem lettek főpolgármesterek: hogy igazából nem is szeretik Budapestet. Csak a hozomány kellett volna.

Szerencsére a majdnem tuti befutó a fenti bohócoknál fajsúlyosabb alak. Tarlós Istvánnal különösebb gond nincs. Az utóbbi időben többször is jelét adta annak, hogy felfogta, Budapest nem egy franciakert, sem gémeskutas falu, ahol megszólják a vénkisasszonyokat, de még a buzik is beleférnek egy európai fővárosba. Igen, a szinglihordák bőrtangában, azok. Tarlós Istvánnak az az egy hátránya van, hogy fideszes, és a pártja viszont kifejezetten ott jelöli meg a szellemi forrásvidékét, ahol a nagyvárosok eleve bűnös helynek számítanak. Hoffmann Rózsa és Semjén Zsolt világképe,  az betenné Budapestnek a lompost.