Kedves magyar radikálisok! Látom, sokan eltévedtek a hülyeség erdejében, és esetleg mellényúlnak, aztán meg jönne a sírás a nem ilyen lóról. Hadd segítsek.

A valódi nácikkal meg a fasisztákkal nem foglalkozom, ők igazolatlan órával kimehetnek. Azoknak a fejével akarok beszélni, akik kikérik maguknak, hogy ilyen ordas (és igazoltan életképtelen) eszméket követnének, hanem csak radikálisnak vallják magukat. Ön könnyen eldöntheti magáról, hogy hova tartozik, ha meggondolja, hogy mit szeretne jobban: ha nagyobb autója lenne, vagy ha a szomszédjától elvennék az övét. Ha az utóbbi, akkor ön náci, esetleg bolsevik, de mindenképpen szarember. Lehet lelépni.

Ha egyszerűen csak úgy érzi, hogy alapjaiban van elrontva a rendszer, ha értelmesebb működést várna az államtól, meg az évtizedes hazugságokból való kilépést, netán új vagy javított alkotmányt, akkor az kábé belefér a radikalizmusba. Ebben az esetben viszont a legnagyobb hülyeség egy úgynevezett radikális pártra szavazni, meg is mondom, miért.

Zsebcirkáló

Gyökeres változást nem úgy lehet elérni, hogy bejuttatunk egy válogatott gyökerekből álló kispártot, amely azt hajtogatja folyton, hogy ő majd radikálisan fog cselekedni, és mellesleg amit ebből elárul, az szabad szemmel is láthatóan értelmetlen. Ugyanis akármennyire akarja, az ilyen pártnak nem lesznek eszközei az ötletei végrehajtásához, és ha netán mégis szert tenne eszközökre, akkor meg esze nem lesz hozzá. Szimbolikus ügyeikben esetleg kizsarolhatnak némi engedményt, továbbá a vezetőiknek egyáltalán nem szimbolikus csúszópénzeket, de felforgatni húsz vagy akár nyolcvan mandátummal nem tudják az országot, holott azt ígérik. Ráadásul, ha Ön, kedves radikális, éppen józan, akkor azt is hamar beláthatja, hogy a forradalmi elképzelések akkor se vezetnek sehova, ha többséget szereznek a nemzeti radikálisok. A nácinak is világos, hogy a hungarizmus belföldön esetleg jól hangzik, de az fix, hogy a világ összes többi népének meg undorító, és talán már a náci is felfog annyit, hogy amikor a világ minket undorítónak tart, akkor felmegy az euróárfolyam. Azzal aztán kábé vége is a nemzetépítő szárnyalásnak.

Abban egyébként a radikálisoknak igazuk van, hogy jól jönnének a gyökeres változások. Ebben volt igaza Gyurcsány Ferencnek is, mellesleg. Csak hatalma nem volt hozzá elég. Pedig a legendás posztkommunista hálózatot, a parlamenti többséget, az értelmiség jelentős részét maga mögött tudhatta, továbbá komoly nemzetközi támogatást, és mégsem sikerült. Hogyan sikerülhetne annak, akinek a hátországa néhány szittyabutikosból, motoros bunkókból és huligánokból áll?

A börtön ablakába

De oké, vegyünk egy nagy zsák jóindulatot, és tételezzük fel, hogy az ifjú jobbikosok még sokat fejlődhetnek, tanulhatnak, levetkőzhetik az indulataikat, és képesek lehetnek Magyarországot elkormányozni a világban. Csakhogy ha ez megtörténik, akkor az már egy másik párt lesz. Lám, a forradalmi hőbörgésből hová jutottak három év alatt. Budaházy már büdös nekik. A nemzeti ellenállás hősét most hagyják a Rezsim Börtönében, az ávó fogságában rohadni, pedig megtehetnék, hogy megkínálják mentelmi joggal. Nem teszik. Biztos nem az együttérzés hiányzik, csak ez a manőver azzal járna, hogy Budaházy ott ülne velük a frakcióban, és egyrészt kontrollálhatatlan lenne, másrészt meg vállalhatatlan. Már Morvai Krisztina is rém ciki. Márpedig ők parlamenti munkára készülnek.

Az Országgyűlésben szükség van olyan munkára is, amire alkalmasak lennének az utcák hősei, de azt a munkát az ülésnapok után végzik partvissal és vödörrel, és nem jár vele mentelmi jog. Wittner Máriának is több hasznát vette volna a Fidesz a büfében. A Jobbik vezérkara, amely nyíltan és proxyn keresztül is szította a nyílt lázadást, lenézi és simán feláldozza a harcipólós közkatonákat. Választási programjuk populista és irreális, de összességében nem fasiszta puccsot ír le meg deportálásokat. És még be sem rendezkedtek a fiúk, csak esélyük van rá. Könnyű kitalálni, hogy a bizottsági tagságokkal, korrupciós lehetőségekkel és teli pocakkal további konszolidáció jön.

A jobbik részem

És mi marad a Jobbikból, ha elhagyják a nyílt rasszista uszítást, a terrorizmus és az erőszak támogatását, a gárdát, a háborús-revíziós, virtuálisnagyhatalmi csörtetést, meg Morvai affektálását? Ugye? Egy rossz minőségű, butább, modortalanabb, amatőr Fidesz, az marad. Minek elölről kezdeni? Épeszű radikális a Fideszre szavaz. Az ideológiák – vagy inkább fílingek: vezérelv és rend, erő, feszület – között van átjárás, kormányzásra pedig nem a Jobbik esélyes, hanem a Fidesz. Valójában a Jobbik inkább a kormányzás akadályozására készülhet. De nemcsak ezért jó választás Orbán Viktor a radikális változásra vágyó honfitársainknak.

Hanem főleg azért, mert radikális változást kétharmaddal lehet csinálni, arra pedig a statisztika szerint húszévente egyszer van esély. Most éppen a Fidesznek, a Jobbiknak belátható időn belül nem. Összegyűlt, körmünkre égett az évek során néhány probléma, mindenki tudja, hogy lépni kell, de nagyon nehéz eladni a változást, akár reformnak hívják, akár álmok álmodásának. Nemcsak az éhes proletár lázad fel, hanem keresztbe fekszik ellenzéktől az ügyészségen át az alkotmánybíróságig mindenki. Ezen segít a teljhatalom, vagy az ahhoz legközelebb eső kétharmad. De aki a Jobbikra szavaz, az éppen ezt lehetetleníti el. Értem a löttyös indulatot, a szégyentelen lopás miatti felháborodást, a kudarcos reformok frusztrációját, de ciki, ha egy felnőtt állampolgár ezek alapján választ. Oké, hallgass a szívedre, de szavazz inkább a Fideszre.

Aki meg náci, és egyszerűen csak szeretne zsidózást a parlamentbe, az maradjon szépen otthon. Nekik nincs pártjuk, a Jobbik csak hülyítette őket. Amire ők vágynak, az országgyűlési választáson nem játszik. Annak terepe a vallás és a szerepjáték. Nekik marad a partizánosdi és az underground, a rendőrdobálás és a masírozás. De jó, ha tanulnak Budaházy példájából, és tudják: komoly ember nem áll velük szóba.

Európai értelemben vett fasizmust!