Ez a topik az itt nyüzsgő tőzsdecápák, -pontyok és -teknősök eszmecseréjének helye. Tippek, jóslatok, eeekkora shortot fogtam!, satöbbi.
Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc azt találta ki, hogy részvényhez juttatja a magyar lakosságot, mire az gyorsan bepolgárosodik, felismeri a piacgazdaság és a tőkepiac alapszabályait és esetleg rejtelmeit, aztán majd örül. Amennyire látszik, lesz szíves az osztaléknak örülni, és nem spekulálni, mert az olyan izé dolog.
Ez egy szép, tiszteletreméltóan naiv terv. Különösen úgy, hogy már lezajlott a kárpótlásijegy-betakarítás, a cseszlovák kuponos privatizáció, és semmi nem utal arra, hogy ettől indulna be a széles körű polgárosodás. Ettől egy szűk körű polgárosodás indult be, mert a kistulajdonosokat kirázták a gatyájukból a nagyok, majd a jegyet beváltották aranyáron, gyárra.
Részvényeket ma is vehet a magyar, ha erre támad kedve. Manapság diszkontáron. Már ha van neki megtakarítása, és be akarja fektetni azt, mégpedig magyar részvényekbe. De - a nyelvi korláton kívül - semmi sem akadályozza meg, ha már idáig eljut, hogy ázsiai, amerikai, európai papírokba tegye inkább a pénzét. Hacsak nem a hazafias játékszenvedély, a Nemzeti Kaszinó szelleme.
Ennek ellenére a polgárosodás csak nem akar beindulni; benzinár-emelések idején szinte sose hallatszik a MOL-részvénytulajdonosok örömujjongása. Aligha segítene ezen az MVM vagy a Szerencsejáték Rt. bevezetése és szétosztása.
Mibe fogadunk?
De van egy instrumentum, ami képes tömegeket megmozgatni. A BUX-indexet sohasem olvassák be a tévéhíradóban, ám a pártok népszerűségét igen. Az bizony érdekel pármillió embert.
Tegyük fel tehát, hogy a parlamenti pártok, vagy akár a választásokon 1 % felett teljesítők szimpátiaindexét bevezetjük a Budapesti Értéktőzsdére. Ez egy derivatív, határidős termék lenne, pontosan úgy, ahogy a határidős BUX. Csak éppen négyéves kifutású, mivel az egyetlen megbízható mérés az országgyűlési választás. Lehet diszkontálni az elején, hadd nyerjen egy picit mindenki, mielőtt jönnek a tanulságos meglepik.
Magukat a pártokat sajnos nem lehet tőzsdére vinni, ugyanis ahhoz nyilvános, átlátható gazdálkodásra volna szükség, és ezt inkább felejtsük el. Ezek lopnak és folytatni óhajtják. A határidős index kereskedéséhez viszont nincs szükség a beleegyezésükre.
Hogy mi a határidős termék? Az egy olyan tőzsdei áru, ami mögött nem áll egy vállalat darabkája, tulajdonrésze; hanem a felek egyszerűen fogadnak abban, mennyi lesz az index adott év decemberében. Ha a gazdaság, illetve a BUX-ot alkotó vállalatok jövője fényesnek tűnik, a határidős BUX-index árfolyama emelkedik. Ha szarok a kilátások, az árfolyam esik.Ezzel a rendszerrel páratlan haszonra tehetne szert az ország. Természetesen bőven előfordulnának manipulációk és bennfentes kereskedések - ahogy minden tőzsdén. De a határidős index vásárlói a saját pénzükkel játszanak. És ettől egyszer csak helyére kerül a párt.
Példa: A rendszer működésbe lép az előző OGY választáskor. 2008. áprilisában az SZDSZ2010 terméket, vagyis az SZDSZ 2010-es választási eredményeit alacsonyra, 1,5 százalékra árazza a piac, az ezerfejű, ezerszemű közbölcsesség; ez mondjuk 1500 forintnak felel meg. Veszünk belőle 1 kontraktust, vagyis tíz darabot, 15 000 forintért. 2010-ben az SZDSZ nagy levegőt vesz, és 4,5 százalékig szalad, így lejáratkor a vagyonkánk 45 000 forintot ér.
Drukkerek, politizáló polgárok, befektetők, pénzalapok csődülhetnének a tőzsdére, hogy honorálják vagy büntessék a pártot, akinek épp elolvasták a napi mantráját, illetve hogy az ész helyett szívvel kereskedő rajongókon megszedjék magukat. Egy száznapos program, vagy akár egy idétlen nyilatkozat eredménye azonnal forintosítható.
Csődben a párt? Hitelekből megy a kampány? Ajjaj, ilyenkor a piac bizalmatlanná válik. Ahogy akkor is, ha a pillanatnyi népszerűség-növekedés fedezetlen ígéretekből táplálkozik. Az ilyen párt árfolyama esni fog. A stabilan nyerő párté pedig növekedni. Egy állandó, tétre menő, alaposan megfontolt válaszokon alapuló, távlatos közvélemény-indikátorra tennénk ezzel szert.
Ébredő magyarok
És a piac beárazná a legszentebb, legigazabb nézőpontból, a saját tulajdon aspektusából a gyakran irreális várakozásokat. A kétharmados, a földcsuszamlásszerű győzelmeket, a nullára saccolt szimpátiát számszerűsítené és lehűtené. Egy dolog a Hősök terén óbégatni elsöprő győzelemről, és más feltenni rá pármillió forintot.
Végül, ha minden jól megy, lakozik a farkas a báránnyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik. A Fidesz-rajongó SZDSZ-be fektet, ha annak van szezonja, a rendíthetetlen szoci megshortolja a pártját, ha újabb igazságbeszéd szivárog ki. Ha épp mindenki hülye, és úgyis tőzsdén vagyunk, akkor megnézzük helyettük a MOL-t vagy a Richtert. A magyar választó idővel annak tekintné a pártokat, amik: instrumentumnak. Eszköznek. Nem egyháznak, családnak, barátnak és ellenségnek. Talán a busómaszkok mögül egyszer tényleg előkászálódna az Új Tulajdonos: a köztársaság polgára.
Egy kísérleti poltőzsde (University of Iowa)
És egy másik, játékpénzzel
Az utolsó 100 komment: