W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

  • Brown094: Ha pénzt vesztett egy átverés miatt, vagy megadta adatait egy csalónak, akkor is visszakaphatja el... (2021.10.21. 23:05) Tribuszerné visszanéz
  • szódabár: Hát te sem vagy a tolerancia bajnoka. Hehehe. Felőlem mindenki azt csinál amit akar, nálunk a menó... (2020.12.26. 11:50) Isten fasza
  • Tahó Sandokan: Közben elkészült, bitangfinom. (2020.11.09. 15:20) Ajándék erős gyomorhoz
  • Tahó Sandokan: Nem számítottál kommentre, ugye Worluk? Tegnap jutottunk hozzá ehhez a szürke gombához (egy gombá... (2020.11.09. 14:43) Ajándék erős gyomorhoz
  • Reactor: Bírom az ilyen mérhetetlenül idióta hozzáállást...a falu élhetetlen közösség, mert ott nincs TESZK... (2020.06.26. 14:47) Vackor néni busza
  • Utolsó 20

Mobilpapok dáridója

2007.09.06. 06:00 Tóta W. Árpád

Testvéreim, magyar hitűek!

Megnyomorított életünk minden keserves napján szembesülünk azzal, hogy a csalással, hazugsággal hatalomra került kormány nyíltan háborút visel a magyar vidék, a magyar falu ellen. Tudják, hogy a magyarság megtartó ereje nem a döglesztő levegőjű, züllött nagyvárosokban, hanem a kis falvak meghitt melegében gyökerezik. Most ezért egyszer s mindenkorra le akarnak számolni a vidéki élettel.

Az iskolák, a kis posták, a vidéki vasútállomások ajtaját kalapácsos lidércek szögezik be, írja Csoóri Sándor Márciusi levelében. Igen, a falurombolás mértéke Ceausescuéhoz fogható. De most nem buldózerekkel és nyers erőszakkal, hanem a vidéki élet ellehetetlenítésével, ravasz előrelátással történik. Nem a házakat döntik romba, csak a közösség létfontosságú szerveit metszik ki. A falu marad – de odavan a nádtetős iskola, és vele a gyerekzsivaj. A kisdiákokat a szomszéd városba hordja már a busz. Oda a meghitt kisposta, ahová hideg napokon mindig betérhettünk egy kellemes csevejre. Mobilposta jár helyette, idegenként érkező, hideg zöld fémgép, hetente néhányszor. Némán hallgat a vasútállomás. Ahol talán már Széchenyi óta vonat pöfékelt, ott Gyurcsány óta csak a száraz gaz zizeg.

Lakájaik, a kollaboráns elit, a pénzért hegedülő szakértők persze elmagyaráznak készséggel bármit. Kíméletlenül odavágják: nem éri meg, nincs elég gyerek, nincs elég ügyfél, nincs elég pénz. Erőforrásokról, gazdaságosságról gágognak, mintha nem emberekről lenne szó, hanem kínaiakról. Olcsóság, hatékonyság, kihasználtság, üzemméret – ezek az ő varázsszavaik. Kevés a pénz? Nincs elég felszerelés és ember? Hisz lenne elég, ha nem tették volna tönkre Magyarországot.

Báránybőrben


Magyar testvéreim! Az országot járva keserűen döbbentem rá, a falurombolásban a népellenes kormány olyan szövetségesre lelt, akiben pedig mi, nemzetben gondolkodó, hívő emberek mindeddig megbíztunk. A magyar falu megfojtásában tevékenyen részt vesznek a történelmi egyházak.

Ma már rengeteg falunak nincs saját plébánosa. Színkatolikus községek hitélete sorvad el, mert a körzeti pap csak minden második, harmadik vasárnap celebrál misét. Kettő vagy olykor még több falut lát el egyetlen pap. Mobilpapok, motorizált tisztelendők cikáznak a kis fehér templomok közt. Mitől jobb ez, mint a mobilposta? Semmitől. Ugyanaz az üzleties, sárbaragadt, embertelen szemlélet.

De még működő templom sincs mindenütt. Csöppnyi katolikus, református, evangélikus közösségek haldokolnak egyházi szolgáltatás nélkül szerte az országban. Idős, beteg emberek kényszerülnek hosszú, kimerítő utazásra, ha a vallásuknak megfelelő istentiszteletet szeretnének látni.

S ha nekik szegezzük a kérdést, az egyházak válasza kísértetiesen emlékeztet a faluromboló kormány érvelésére. Kevés a hívő, nincs elég pap, nincs elég pénz. Lélekromboló, kalmárszellemű szófacsarás. Nem mondják ki, de ők is az erőforrások, a gazdaságosság, a hatékonyság hamis bűvöletében élnek. Nincs elég pap? Akkor valaki valamit elrontott.

Kígyót melengettünk a keblünkön. A történelmi egyházakat a vörös gyilkosok maradéktalanul betörték, árulóvá tették hosszú uralmuk alatt. A főpapok közt több az ügynök, mint a szocialista frakcióban. S még ma is nekik jelentenek. Szavakban ostorozzák a kormány intézkedéseit, de tetteikben még meg is előzték őket. Gerinctelen alkalmazkodásuk az úgynevezett realitásokhoz, agyafúrt „ésszerűsítéseik” szinte karikatúrái a kormány intézkedéseinek. A diktatúra szennye és szörnyűsége így ömlött át zavartalanul a demokráciába.

Barátainknak hittük őket, mert hinni akartunk. Csak egymás közt súgva-búgva furcsálltuk, amikor a Szentatya elárulta a csángókat. De az egyházak nem támaszaink voltak, hanem ellenségeink. Akiknek szemeik vagynak, lássák. Isten legyen irgalmas hozzánk!


Címkék: egyház reform

595 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://w.blog.hu/api/trackback/id/tr7158547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RE: realdream 2007.09.07. 13:42:00
"ha erdekel"

... annyira nem.
Ahogy a jó öreg Che mondta:
Mindenki a plébános mögé áll. Ki azért, hogy kövesse, ki azért, hogy alkalomadtán jól valagba rúgja.
Ámen.
OFF
Képzeljétek el, Töröországban be akartam jutni egy vallási intézmény által kezelt látnivalóba. A kapuban azt mondták, nincs belépő, de ha van kedvem, adakozzak. Mondok, oké. Adom a pénzt, indulnék, erre kiabál utánam az őr, hogy hallóhalló: és adja a nyugtát az adományról.
Ebben a szerencsétlen ázsio-balkáni uradalomban, vallási kormányzás időszakában is el kell számolniuk az egyházaknak a bevételeikkel.
realdream:

A következő lépés: "nem süllyedünk" :)
Ez az érv mindig használható, és ötszöri hangsúlyos skandálás után el is hiszi a szükséges 30%.
realdream 2007.09.06. 22:47:11


ez nagy volt, te pöcsfej, 20 perce röhögök.

felteszem máshogy a kérdést, amit a legutóbbiban:

1. a zsidó keresztényeket száműzzük
2. vagy a pedofil zsidókat?

áááááááááááááááááááá :DDDDDDDDDDDD
ON: Abban egyetértek, hogy feleslegesen nem kell fenntartani szolgáltatásokat (posta,vasút stb.), abban azonban nem, hogy rá kell kényszeríteni egy 8 éves gyereket, hogy reggel 4kor keljen és 30 km-t utazzon oda vissza. Szerintem az iskolákat csak végső esetben kéne bezárni. Hogy nem gazdaságos? Először talán a saját házuk táján kéne körülnézni. Ne hiszem, hogy legalább az alsó tagozatot ne lehetne szinte mindenhol megtartani; Nem ettől fogunk csődbe menni, hanem az 5*-ös áron épített szar autópályáktól és hasonlóktól.

És ezek hívják magukat szocialistáknak.

Más kérdés, hogy a falusi élet halálra van ítélve(ez világtendencia), ami nem is baj, de erről a szerencsétlen gyerek aki oda született nem tehet.
Na, látom, megjelent egy baller is ... :-D
Hát kedves Tóta W., ez nem jött be. Ha jól saccolom (bár lehet, hogy rosszul), a hozzászólások kb. 2,5 %-a szól arról, ami a blogbejegyzés témája. Hiába, no, eccerűbben köllene írni. Mondhatnók, direktbe. Bárha ugyan a világ valóban bonyolult, de mégis. Sokkal eccerűbben.
Concrete: azért ne dramatizáljunk, reggel 4-ről nincs szó.

A kisiskolákkal nemcsak az a baj, h nem gazdaságosak, hanem hogy szarok. Beleragad a sárba, aki ott tanul, és ez azért baj, mert ahogy írod, "erről a szerencsétlen gyerek aki oda született nem tehet".

Vannak iskolák, ahol néhány gyerek jut egy osztályra, alsóban is.

vakapad: engem nem zavar, ha nem érti mindenki, néha lehet kísérletezni.
nekem ebben a pedoügyben tényleg gyanús, h vki ki akart a pappal baszni. irreálisnak tűnik.

de még egyszer (circular és többiek): ez a post nem egyházkritika, hanem ostobaságkritika. az egyház csak illusztráció.

de majd lesz olyan is, nyugi.
"ha véges erőforrások vannak..."

Ohhó, igen? És mi a helyzet a "villággazdaság pénzbőségé"-vel? Hadd kívánjak jó reggelt én is: ha pénzügyi hitelről van szó, állam és egyház más megítélés alá esik kissé. Az állam erőforrásai is végesek, de nem abban az értelemben, ahogyan az egyházéi; és itt sántít a publi logikája.

Míg egy egyház totál hitelképtelen, az államnak egy kapitalista elven működő cégnél is sokkal nagyobb ilyen lehetősége van, mert - elvileg - sosem mehet csődbe. Csak az adott ország politikai elitjére kell ráijesztenie néha egy kicsit a banknak, és máris dől a lé. (Így követhette el Medgyessy a száznapos izéjét, vagy Ferenc a választások előtti áfavágást; ha a Magyar Köztársaság Részvénytársaság lenne, nem tehették volna meg.)

Az állam olyan, mint egy mesebeli cég: sosem megy csődbe, és mindig tud fizetni. Rá lehet venni, mert normatív, hogy ne mondjam, természetes pénzforrása van: az adók. Ezzel szemben egy egyház konkrétan becsődölhet, legyen bármekkora is a hívek hite. Mondom, sántít az érvelés, habár a publi, ami köré van körítve, esztétikailag nagyon esztétikus.

PS. Firefox alól nálatok is döglődik a bloghu?
Nem csak FF alatt, sajnos.

Nem értem, hogy jön ide a csőd. Van egy erőforrás, most a pénzt akár hagyjuk is, legyen ez a pap. Végtelen mennyiség nincs belőle. Hova teszed? Oda, ahol vannak hívek. Hogyan? Úgy, hogy minél többet kiszolgáljon, vagyis adsz alá autót. Na.

Ha azt akarod mndani, h igenis legyen minden faluban gimnázium, az meg a te bajod.
Már megint vitatkoznék, kedves Tóta W. Az ellenoldal érveinek csak dramatizálással és speciális adatmegadással van értelme. Az oda-vissza 30 km csak oda jó közelítéssel 15 km-t jelent, az 60 km/h sebességgel 15 perc, ebből pedig nem jönne ki a négyórás kelés. Muszáj hát tenni valamit. Pl. dramatizálni. Hát csak dramatizáljunk, dramatizáljunk.
Ja, nálam konkrátan lefagy a Firefox, de ez egyedi konfigurációs hiba lehet, nem szóltam.

Értelmezésem szerint e post mondandójának veleje az, hogy a kormányt nyíltan kritizáló egyházak bezzeg ugyanúgy takarékoskodnak, mint a kormány különféle állami szolgáltatásokon.

Erre mondtam, hogy sántító érvelés, mert állam és egyház (mivel szét van választva) gyökeresen más számviteli szerkezetben működnek: az államnak minimális feltételek mellett óriási hitellehetősége van, mert adóbehajtási joggal rendelkezik, nem kell semmiféle versenyben helyt állnia, mint az egyházaknak vagy a cégeknek. (Így jött ide a csőd.)

Vagyis, hogy hova teszünk vagy nem teszünk milyen iskolát, az - bizonyos ésszerű kereteken belül - nem közgazdasági vagy józanész-kérdés, hanem politikai. Vagy oktatáspolitikai.

Míg az egyház esetében objektíve meg lehet mondani, hogy mire van pénz (ott a konkrét számla, az egyszázalékokból meg az egyéb támogatásokból, itt a kiadási lista, osztok-szorzok és kész), addig az állam per definitionem irracionális pénzügyi helyzete miatt (sosem mehet csődbe), nem ennyire világos ugyanez.

De lehet, hogy mindez csak fingreszelés.
Árpád

mintha, a valamikor még, nem is oly rég, valamelyik hivatalos mese adaptáld vátozatában, iskolabuszokat tetszetél volt vizionálni...

modernernizáció jegyében, hogy okosabb dolgog az, mint a kisiskola,

5-600 skola bezárva, na de hol vannak az iskolabuszok, tudod amiről az esélyegyenlőségi mese szólt...

vagy rosszul emlékszem?
Miért nincs pénz oktatási rendszerre ?

A városom alkalmazásában álló személyek pl.

2007 január 1:

Általános Iskolák: 213 fő

Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálat: 59 fő

Polgármesteri hivatal: 118 fő

Önkormányzati szinten : 613 fő

2008 március 1.

Általános Iskolák: 188 fő

Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálat: 56 fő

Polgármesteri hivatal: 116 fő

Önkormányzati szinten: 584 fő

Ne félj - az az iskolabuszos mese - linkelve van ebbe - pont úgy fejeződöt be, hogy na de hol vannak a buszok.
2007.09.07

Valójában már nem volt szándékom ide irni,ez a szellemi sötétség már nem szórakoztat.
A következő bejegyzés viszont mindenen túltesz:

" A kisiskolákkal nemcsak az a baj,hogy nem gazdaságosak,hanem hogy szarok.Beleragad a sárba,aki ott tanul...."

Nézzünk a dátumra,vegyünk mély lélegzetet,elképesztően sötét,aki ezt leirta.
Itt olyan sok okos van, az én munkahelyem nem kisiskola, nagyváros divatos szakközépiskolája...csak 2 embert rúgtak ki, de csoportbontásokat megszüntettek, most a legkisebb osztálylétszám 36, a legnagyobb 43. Minőségi, korszerű, kompetenciaalapú oktatás ???? Ugyan már, szóbeli feleletre nem telik az időből, írásbelit meg javíts 43 főre!
Valaki megmagyarázhatná...
Árpád!

Akkor az is lehet, hogy kell a pénz mondjuk a 4. metróra + kormányzati negyedre + a Strabagnak a Boly-Pécs közötti autópályán 5 alagútra és 7 völgyhídra, szóval alapozza Gy. F. 2010 választási győzelmét?

Lehet hogy ennyi csak?

Nincs itt szó a gyerekekről.
Ne félj: ebben én nem vitatkozom, a négyesmetróról volt már itt szó, irtózatos pocsékolás. kormányzati negyed nem hülye ötlet, csak hát az is milyen már, meg hogy, hova... de az nem okos szemlélet, h akkor hurrá, őpocsékoljunk máshol is.

az autópályák viszont demokráciánk alapjai! ld Eörsi M vs Puch L.
Mátraszőllősön vagy hol a búbánatban ujra kinyit az iskola, mert nem egyeztettek a roma önkormányzattal így kötelezte őket a közigazgatási hivatal.
Ahol nincsenek romák és mégis bezárták az iskolát, ott kivel nem egyeztettek ?
Ja a magyarokkal nem kell ugye ?
Fasza kis demokrácia ez.
Árpád!

A munka képes lakoságn 47%-ának!!!! semmilyen képzettsége nincsen!!!

Minden "sárbaragadt" iskola kisgyereke mellé két tanárt kell ültetni dupla fizetéssel. Az utolsó cigánygyerekre is szükségünk van.

Az autópályákon suhanó egyetemi professzorok és mérnök urak önmagukban szart sem érnek, ha 2 millió fél analfabétát termelünk újra.
Franciaországban 17 fő a megengedett legnagyobb osztálylétszám, 400 főnél nem lehet nagyobb egy iskola, ezt Sarkozy mondta.
Ezek a barmok meg mindennel szembe mennek, 2500-3000 fős iskolaközpontokat hoznak létre a nagyvárosokban.
Ezek még a nyolcvanas években élnek és a modernitásról beszélnek.
Azt azért bele kéne számítani, hogy sokszor a falu másik végében van a buszmegálló, és igenis vannak olyan helyek ahonnan 30 km-t kell menni. Ezt onnan tudom, hogy az egyik ismerősöm családját pont érinti az ügy, és ő nem szokott habizni. Jó a 4 órás kelés retorikai túlzás volt;)

Lehet, hogy csak 1-2 gyerek jut valamelyik évfolyamra, de be lehet rakni egy osztályba mind a 4 évfolyamot. Régen ez volt, és pl Móra Ferenc is így tanult.

A színvonal pedig tanár- és nem tanintézet függő. Alsó tagozatban 1-2 tanár van, ha azok rosszak, akkor teljesen mindegy hol van az iskola.

Azon lehet vitakozni, hogy melyik a jobb, ha csak a falusi gyereket ismerik vagy egy nagyobb közösség részei, de ez annyira a szituációtól függ, hogy nem érdemes általánosságban beszélni róla. Főleg ha felső tagozatban biztos, hogy az utóbbi valósul meg.

Amúgy meg szerintem nincs jogunk megítélni, hogy olyan embereknek mi a jobb, akiknek a helyzetétől messzebb már nem is állhatnánk; Talán ezt a jogot nekik kéne megadni.
Ennyi erővel be is tilthatnánk a falvakat úgy ahogy vannak, mert az egyén szempontjából szociálisan károsak, az ország szempontjából pedig gátolják a fejlődést.
Loga: "van nekem egy olyan régi álmom, hogy 15-20 év múlva egy szép kis mézeskalács faluból egyengetem a webes vállalkozásom, szépen, nyugdtan, "helyfüggetlenül". két ügylet között kisétálok a kertbe megkavarni a bográcsot. ilyenek."
Hej, Liberté bácsi ezt teszi immáron 4 éve és csak javasolni tudja!
na egy órányi post olvasása után, csak ennyi jutott eszembe:
Irónia

Retoriai-stilisztikai fogalomként a meggyőzés eszköze. Domináns eleme a kettősség, az ellentét. Valamely dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb. nem a valóságnak megfelelően nevez meg, hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond, s így azt tagadássá minősíti át. Pl.
Hamlet: Ki tehet arról, ha jó kedve van; hisz látja, mily vidor az anyám is, pedig az apám most halt meg, csak két órája. Ophelia: Dehogy: kétszer két hónapja is van már, fönség. Hamlet: Oly régen? Gyászolja hát az ördög! én cobolyköntöst csináltatok. Uramfia! Két hónapja, s még el sincs felejtve! Úgy hát megérjük, hogy valamely nagy embert fél évvel is túlél az emlékezete; csakhogy, Mária úgyse, templomot építsen ám, különben eszébe sem jut senkinek...

(forrás: enciklopedia.fazekas.hu)
Concrete: inkabb epitsenek nekem az en penzembol autopalyat, mint a csoves videki gyerekeket jarassak belole iskolaba.

RP admin: nem mehet csodbe az egyhaz sem, mert ugyan az a sok birka tartja el, aki az allamot. Kozos kasszan vannak. Az erveles meg nem santito, mert az egyhaz ugyan ugy nem gazdasagi szervezet (ezert nem adozik) tehat nem ervenyesulnek azok a kozgazdasagi szabalyok, amivel racionalizalod azt, hogy az allam NE jarjon el gazdasagosan, es nem is jarhat, mig az egyhaz igen. De amugy ettol fuggetlenul mukodjon ugy az egyhaz ahogy akar, csak amikor ugyan azt csinalja, mint a kormany, akkor ne ugasson es kopkodjon es kritizaljon,es kritizalja a kormanyt. Itt errol van szo. Ha viszont gazdasagi szervezet, akkor rendben van, fizessenek adot, minden bevetel utan, szja-t es egyeb terheket a papok fizuja utan, no meg persze ingatlan adot (egy ket bp-i templom, pl margit korut, vagy az erzsebet hid laba stb) egesz fasza kis telken van. Amugy akkor valamelyest igazad lenne, hogy az allam igenis mukodjon szocialisan erzekenyebben, ha
a)
magyar emberek adofizeto hajlandosaga nem a beka segge alatt lenne
b)
az ellenzek (es a t egyhazak) nem rugdalnanak minden kezdemenyezesnek ala, csak azert mert a kormany csinalja.
Akkor lehetne valamit kezdeni, es foglakozni az ilyen jellegu problemakkal. De ez mar olyan szinten joleti problema, hogy ki a faszt erdekel?

6.lenin
Mit tudsz te az oktatasrol es az iskolakrol? Le ri rolad, hogy meg csak kivulrol sem nagyon kukkoltal meg egy rendes ilyen intezmenyt, nem hogy a labadat be tetted volna... vagy te ez az "aki nem tudja tanitja" kategoria vagy?

mlle:
az osszes kurvara sikeres (akar akademiailag) ismerosom is 35+ fos osztalyokba jart. most akkor mi a fasz van?

clinkers: azt is sajnalod a romaktol, hogyha oktatjak oket, hogy ne keseljenek meg es raboljanak ki? ez megint milyen "budos geci romak lopkodnak, nem tanulnak" amikor meg tanulni akarnak "budos geci romak tanulnka a magyarok meg nem" van sapka nincs sapka.. na meg a fustszuro...

Ne felj:
Amerikaban meg oriasi high school-ok vannak, es a vilag legjobb felsooktatasi intezmenyei.. akkor most mi a fasz van. ezt is azt is lehet jol csinalni. most a kis osztalyokat azert propagalod, mert OV teged eppen azzal a fasszal dug, hogy ezt kell propagalni, ha meg jonnek majd jon a masik pelda, meg hogy "kevesebb gyerek kevesebb tanar" hirtelen kurva logikus lesz.

Concrete: mindenkinek joga van ugy tanittatni a gyerekeit, ahogyan akarja, senki nem szol bele, foleg nem olyan, akinek nincsen koze hozza. Itt arrol van szo, hogy az ember az en penzembol akarja tanittatni a gyerekeit, azt hogyan kell csinalni. Az nem ugy van, hogy o eldonti, hogy neki mi a jo az enyembol.

kopaszmercis

Téged a Gyurcsány milyen fasszal dug?
Nem élvezheted nagyon, mert agresszív leszel tőle.

"Mercis"-lehet itt vélemény ami eltér a Tiedtől?Mintha sündisznókkal aludtál volna,olyan a hangulatod.
Nahálaisten, elmentünk jó irányba (leszámítva azt a tényt, hogy mindjárt elhal a vita - szombat van, érthető).

A posta meg a vasút láthatóan nem téma, leginkább a falusi iskolákról értekezik a többség, ami nem is baj, lévén hogy Magyarországon az utóbbi 15 - 20 évben folyamatosan csökkent az osztálylétszám (gyerekszám le, pedagógusszám fel), de a nemzetközi felméréseken mégis egyre gyászosabban szerepelünk. Namost ebből az következik, hogy vagy elhülyültünk gyerekileg, vagy nincs elég, nemhogy tehetséges, de legalább elfogadható szinten tanító pedagógus, és aki az általános felső tagozatában lemarad, annak annyi. Az előbbiben valahogy nem tudok hinni, ebből adódón kénytelen vagyok a második okot preferálni. Akkor pedig célszerű koncentrálni az erőket, lévén, hogy (szubjektív) megítélésem szerint egy jó tanító negyvenes osztálylétszámmal is lényegesen több eredményt tud felmutatni, mint egy rossz akár tíz gyerekkel is. Az erőkoncentrálást az önkormányzatok maguktól nem fogják megtenni (ha megszűnik az iskola, néhány emberrel kevesebbnek tudnak adófizetői pénzből munkát adni, esetleg az igazgatónő a polgármester felesége), de fiskális eszközökkel lehet kényszeríteni őket. Kevesebb iskola = jobb épületek, jobb felszerelés, jobb tanárok, több, a többieket húzó, tehetséges tanuló (elméletileg - ezt is el lehet helyi szinten kúrni). Talán annyit még, hogy az alsó tagozatok Gyurcsány szerint maradhatnának a falukban, de ebben nem ő dönt.

Egyébként az iskolabuszok megszervezése nem Gyurcsány feladata, hanem az önkormányzatoké. Rajta!
T. Ne félj!

Én óvakodnék az olyan beírásoktól, amelyekből kiderülhet, hogy a véleményem kialakításában mennyi a zsigeri érzelem, és mennyi a racionalitás.
vakapad

nehéz érzelmektől mentesen beszélni egy olyan közegben, ahol közel 2 millió félanalfabéta fentartásán fáradoznak, miközben a a magyar Nobel-díjasok tábláit tartják a magasba...

és ez nem Gy.F vagy Ovi kérdése, aki ezzel magyarázza az fajankó...

a kis iskolák bezárásában a modernizátoraink provincializmusát látom...

ez a vita nagyjából a 60-as évek óta tart, és rossz döntések sorozatát hozta létre, a járások megszüntetésétől, a megyék megörzésén át, a pénzügyi elvek alapján szervezett,választott önkormányzat nélküli tervezési-statiszikai régiókig,

más problémák vannak Nyugat-dunántúlon egy kisiskolában, kiskösségben és más B.A.Z. megyében, ezt normatívákkal szabályozni lehet, de semmi nem jön ki belőle...
"vakapad"-azért ez így nem egészen igaz.Úgy fogalmaznám,hogy a rossz tanár még egy gyerekkel sem tud,a jó pedig egy bizonyos létszámig tud eredményesen dolgozni.Mentül vegyesebb és nagyobb a csoport,annál nehezeb haladni.Itt aztán óhatatlanul elindul a lefelé nivellálás.Valamint romlik a tehetséggondozás,mert elfedődnek időhiányban a tehetségek.Mennél rövidebb a szóbeli kontaktus,annál inkább.

A másik oldal az anyagi.Amennyiben a kormány ilyen szinten von el saját kasszára,kissé álságos dolog arról beszélnie,hogy meg kell oldani a szintenkénti öngondoskodást.Ez pedig igaz az egész társadalmi nyomorunkra.Akkora vízfejet cipelünk ami még egy jóval erősebb gazdaságot is lefogna,plusz a "haveri" pénzek.A központi vezérlő gárda nem csökken,ez csak egy szemfényvesztés.
Nem kivánok ma ilyen marhaságokkal foglalkozni, ezért gyors kinyilatkoztatásszerűen kiosztok mindenkit :) (már ha a blogmotor engedni) :
I. Állam is mehet csődbe, de ritka
II. Első négy osztály tartása oké, mert 2-3 tanító elviszi, és néhány terem (szoba) egy tornaterem elég.
III. A felső 4 osztályban már szaktanárok kellenek, amik létszáma főleg a tárgyak számától függ, nem a gyerekekétől.
IV. Akik a felső négy osztály egy falusi (nem a helyre célzok, hanem a rosszul felszerelt, stb.) kisiskolában töltik, rendszerint komoly hátránnyal tanulnak tovább egy városi diákhoz képest.
V. Egy 10 éves gyerek már utazhat napi fél, de akár 1 órát is.
VI. Iskolabusz kellene, sőt a városi iskola fejlesztés is nagyon hiányzik.
VII. Irodista állomány tényleg le kellene építeni (Carnivora 2007.09.07. 20:47:17), csak azért is sírás-rívás lenne. (Plusz ajánlott irodalom: N. C. Parkinson: Parkinson törvénye)
VIII. Mátraszöllős ügye nem a romákról szól elsősorban, hanem hogy augusztus 29.-én értesítik a szülőket. (plusz, a szokásos sírás-rívás, hogy oké, hogy be kell zárni valamit, de nem itt)
IX. Ez müködött a XIX. században, a XX. sz. elején, de ma már ez kevés (Concrete · beton.blog.hu 2007.09.07. 21:41:26), ld. IV.
(X. A tornasor megszüntetése baromság, ráadásul semmi jelentősége.)
T. Ne félj!

Valóban nehéz érzelemmentesen beszélni, de azért meg lehet próbálni.

A 2 millió félanalfabéta (hozzánk, itt beírogató szuperzsenikhez képest azok, of course) mindig is volt, és mindig is lesz. Minden országban. Hogy mennyien vannak, azt csak a szuperzsenik által, azaz általunk meghúzott vonal helye determinálja.

Eltartani őket nehéz. Bokros ugyebár elinflálta a béreket, és elinflálta az adósságot (a halotthalvány reformlépései viszont mind megbuktak a Sólyom vezette Alkotmánybíróságon), mire Magyarország olcsóvá vált, tömegével volt képzetlen, ámde filléres munkaerő (hozsánna néked Bokros). Ide is jöttek a bútorgyártó, varrodát üzemeltető, cipőkészítő kapitalisták
(Kína akkoriban még kérdés tárgyát se képezte), ment a GDP fölfele, dolgoztak a félanalfabéták szorgalmasan.

Aztán jött egy másik kormány, ami többször jól felemelte a minimálbért. Az olcsóság megszűnt, a cégek, huss, elmentek. Ráadásul, mivel a minimálbér és a főorvosok fizetése kezdett egy szintre kerülni, Medgyessynek lépni kellett. Ez persze csak mellékvágány, a lényeg az, hogy úgy van, a félanalfabétákat mi, adófizetők tartjuk el. Mást nem tehetünk, mégse halhatnak éhen. Helyi Nobel-díjasunk meg nincs (régen is csak egy volt, ő se sokáig).

Azt örömmel olvasnám, hogy miért tartod a kisiskolák bezárását a modernizátorok provincializmusának, ahogy azt is, mik voltak a hibák konkrétan a körzetkijelölésekben, valamint hogy mi a különbség a kisiskolákat illetően BAZ megye és egy nyugat-dunántúli megye közt. Iskolák esetében, sajnos, csak kb. 20 év múlva ítélhető meg, hogy mi jön ki belőle, addig a legnagyobb valószínűséggel jónak tartott megoldást kell választani. Egyebet nem tehetünk.
T. molaris!

Az a tanártól függ, hogy a nivellálás milyen irányban indul el, nem pedig az osztálylétszámtól. Nagyobb osztályban több a rosszabb, de több a jobb tanuló is (csak a normál eloszlást használhatjuk, más nincs). A tehetséggondozással ugyanez a helyzet, ugyanis iskolakörzetesítésnél a gyerekek nem szelektálódnak (mind odakerül) a tanárok viszont igen (nem sorsolás útján, hanem a legjobbak kerülnek oda nagy valószínűséggel). Azt nem tudom, hogy mit nevezel "bizonyos létszám"-nak, de nyilván majd megírod.

A kormány nem saját kasszára von el, hanem adósságnövekedés-csökkentési célból. A vízfej igaz, csak önkormányzatból háromezerakárhány található Magyarországon. A "haveri pénzeket" lehet feszegetni (nagy divat, ó, de még mekkora!), és persze kell is, csak a mennyisége elenyésző az ország költségvetéséhez képest. Sajnos az a baj, hogy akinek egymillió már nagy pénz, annak tízmilliárd ugyanúgy felfoghatatlanul sok, mint Wágner úrnak a száz font, de ez az ország huszonháromezermilliárd forintos GDP-jéhez képest gyakorlatilag nulla. Ezzel semmit sem lehet megoldani. Csak közhely, ami maximum lelkes ismételgetésre alkalmas. A feketegazdaság viszont 25 - 30 %.
Ocsmány elitista dolog, de egy országnak szüksége van munkásokra is. Nekik pedig nem feltétlen szükséges a 3 diploma. Igaz, félanalbétának lenni sem kellene.
Mivel szakképzetlen munkaerőt csak olcsón tudsz eladni, ismét ki állok Bokros Lali mellett.
Sajnos, vissza fogok lyukadni a szakmunkás képzés hiányára.
Mert, hogy nagyon komoly hiány van bizonyos szakmákból. (kevés szakmunkás vs. sok felesleges diplomás, de ezt már tárgyaltuk eleget a tandíjvita kapcsán)

"mi a különbség a kisiskolákat illetően BAZ megye és egy nyugat-dunántúli megye közt."
A szegény emberek aránya.

Elnézést azoktól akik már olvasták, sok helyre felteszem ezt az írást, mert fontosnak tartom.

Konzervatívként úgy látom erre felé kellene keresgélnünk, amere ez a baloldali lapban megjelent cikk gondolkodik.

vakapad talán a feltett kérdésid egyrészére is válaszolok vele.

"Fagykár, aszály és az Új Magyarország

Sok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk… Multunk mind össze van torlódva s mint szorongó kivándorlókra, ránk is úgy vár az új világ. (József Attila)
A KÉP NAGYÍTÁSÁHOZ KATTINTSON IDE!
Az elmúlt két hétben a kormány bejelentette az Új Magyarország Fejlesztési Terv elso ötszázmilliárd forintjának sorsát, miközben a Mezogazdasági és Vidékfejlesztési Miniszter a tavaszi fagy és a nyári aszály okozta gondokkal küszködött (megjegyzem, nagyon is hatékonyan). A két esemény egybeesése felveti a kérdést: melyek az ország tényleges gondjai, ezeken hol és mennyiben segít a Terv? Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) alcíme Foglalkoztatás és Növekedés. Az eloszó szerzoje szenvedélyes hangvétellel sürgeti az összefogást, azaz a Terv támogatását, hiszen a 22,4 milliárd eurós EU-támogatás, amelynek felhasználása a Terv tárgya, „soha nem látott mértékben fogja növelni a gazdaságot, bovíteni a foglalkoztatást és csökkenteni a szegénységet”. A szerzo szerint „a felzárkózásban élenjáró országok” példája azt mutatja, hogy „olyan bátor és találékony, a foglalkoztatás kérdését is felölelo gazdaságfejlesztési koncepcióra van szükség, amely a társadalom igényeire és a makrogazdasági stabilitásra egyaránt tekintettel van”.
A lelkesíto szavakat a helyzet komor, de tárgyilagos felmérése követi. Terítéken az ország közismert energiafüggosége, a „rendkívül alacsony foglalkoztatás”, a kis- és középvállalatok alacsony termelékenysége, a közlekedési rendszer (állítólagos) fejletlensége, a piacgazdaság okozta társadalmi áldozatok – ezeknek a számlájára írja a szerzo az oktatás eredményességének elmaradását, a rossz egészségi állapotot, de a roma népesség leszakadását is, a környezeti kockázatokat, a növekvo területi különbségeket, továbbá a hatékonytalan közigazgatást (ami állítólag a nem megfelelo ösztönzési rendszer eredménye). A szerzo azonban arra már nem vállalkozott, hogy a felsorolt hiányosságok okait, az azokat fenntartó vagy újrateremto mechanizmusokat feltárja. Így az alulfoglalkoztatottság mérete, kialakulásának története és okai, társadalmi szóródása, az elvesztett munkahelyek felmérése, azok beszüntetésének háttere, a rendszerváltás óta létrejött új munkahelyek jellegzetességeinek elemzése, magának a munkaerokorú lakosságnak kor, végzettség, szakma, földrajzi eloszlás szerinti bontására nem kerül sor. A gazdaság eddigi növekedésének elemzése szintén nem tárgya a Tervnek.
Amikor aztán a következo oldalakon a kormány terve kijelöli azt a hat területet, ahová összpontosítani kívánja az EU-tól érkezo 6,875 milliárd forintot, és az összeget a hat terület között felosztja, a területek kiválasztása, tartalmuk meghatározása, továbbá a rájuk szánt összeg indokolatlan marad. Ezek a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés és államreform.
Már a 18. oldalon tartunk, mire kiderül, hogy a Terv remélt hatása a foglalkoztatottság és a gazdaság növekedésére sajnos elmarad az eddig leírtakkal táplált reményektol. Az elso öt évben (bár a Terv 2013-ig lesz hatályban) a foglalkoztatottak száma összesen 2,7 százalékkal, azaz összesen 75 000 munkahellyel no annak a 6875 milliárd forintnak köszönhetoen, amit az EU bocsát rendelkezésünkre. Eszerint tehát egy munkahely létrehozása kilencvenmillió forintba fog kerülni, amely összegnek az MNB alapkamattal számított éves tokeértéke 7 millió forint. Mivel kizárható, hogy a 75 000 létrehozott munkahely átlagos évi jövedelme 7 millió forint lenne, világos, hogy a terv hatékonysága kifejezetten szerény, és az marad akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy például a német gazdaság egy munkahelyet ennek az összegnek kevesebb mint a tizedéért hoz létre. Másképp fogalmazva, a nemzetgazdaság jobban járna, ha az említett összeget bankbetétbe helyezné, és a kamatokból az említett 75 000 helyett legalább 400 000 ember ellátását fedezné. Nem vitatom, a hatékonyságot sokféleképpen, a fenti, primitívnek nevezheto számításnál sokkal finomabban lehet és kell elemezni. De egyrészt akárhogy is számolunk, már az elso ránézésre is lerí a számokról a hatékonyság teljes hiánya, másrészt pedig – és ez a fontos – a szerzok nem közölnek olvasóikkal semmiféle számítást ennek mértékére nézve.
Mi a helyzet a másik fo céllal, a gazdaság növekedésének ösztönzésével? A szerzok szerint a történelmileg egyedülálló lehetoségeket kiaknázó Terv éves átlagban mintegy 3,5 százalékkal fogja növelni a gazdaságot, azaz a magyar növekedés a várható globális növekedéstol (4,2-4,5 százalék) jelentosen elmarad, mi több, az újonnan csatlakozó országok között a legutolsó helyen lesz.
A szerzok hallgatólagosan be is ismerik, hogy ezek a módfelett szerény eredmények csalódást okozhatnak. Magyarázatul elmondják, hogy a foglalkoztatás bovítése csak „hosszabb távon a fo cél”, most „az egyensúly helyreállítása a legfontosabb feladat”. De mitol romlott meg az egyensúly, ha nem attól, hogy hárommillió munkavállaló-­korú magyar nem dolgozik, nem termel bevételt se saját magának, se az államnak, mi több, az állam támogatásából él? A magyar gazdaság krónikus egyensúlyhiánya ugyanis egy végtelenül egyszeru tény következménye: 2,8 millió munkavállaló nem tud eltartani tízmillió embert. De nézzük a szerzok elképzeléseit.
A teljes rendelkezésre álló összeg negyedét, azaz 1721,47 milliárd forintot a közlekedés fejlesztésére, zömében további autópálya- és közúti építkezésre, az országutak burkolatának megerosítésére szánnak, hogy azokon még nagyobb kamionok száguldhassanak. És mit fogunk szállítani ezeken a korszeru utakon, amikor közismert tény, hogy a foglalkoztatás és a gazdaság bovítésének legszukebb keresztmetszete egyáltalán nem a közlekedés állapota, hanem a képzett munkaero hiánya? Hiába keres az olvasó felvilágosítást arra, hogy ezek a hatalmas ráfordítások hogyan segítenék elo az alcímben és az eloszóban kijelölt célokat, azaz hány munkahely létrejöttére és mekkora gazdasági növekedésre számít a tervezo a legnagyobb befektetésétol, a várt hatások elemzése elmarad.
A második legnagyobb összeg (1053,56 milliárd forint) a környezetvédelemre és a megújuló energiaforrások eloállítására van eloirányozva. A környezetvédelmi intézkedések végrehajtása nem igényel autópályákat. A megújuló energiaforrá­sok szállítási igénye viszonylag elenyészo, tehát a második legnagyobb befektetésnek nincs szüksége az elso által létrehozott kapacitásra. A gazdaságfejlesztésre szánt 674 milliárd forint elsosorban kutatásra és fejlesztésre van lekötve, aminek aztán az égvilágon semmi szüksége sincs az autópályákra. Bár a tervezok a hatalmas beruházást az egész ország „nemzetközi elérhetoségének” ködös fogalmával próbálják alátámasztani, az autópályák elsosorban az áruszállítást szolgálják. De miféle áruszállítási növekedésre számítanak a tervezok, amikor saját elmondásuk szerint a nemzetgazdaság növekedése a tervezett ido alatt sohasem haladja meg a négy százalékot, és az évek többségében ettol jóval elmarad, amikor, szintén saját elmondásuk szerint, a munkahelyek éves növekedése nem éri el a tizenötezret? A kérdés súlya csak no, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar autópályák jelenlegi kihasználtsága nem éri el kapacitásuk harminc százalékát. Persze elképzelheto, hogy az úthálózat bovítése nem a magyar kibocsátás, hanem a nemzetközi, kelet–nyugati, észak–déli áruforgalom igényeit hivatott kiszolgálni. De a Terv nem méri fel ezeket az igényeket, és ami fontosabb, nem mondja el, hogy az igény kielégítése mennyit hozna az ország konyhájára. Szerintem többet vinne, mint hozna, mivel a kamionosok a kamionokban alszanak, többnyire saját ennivalójukból táplálkoznak stb. Az ún. logisztikai gócpontok, raktárak stb. munkahelyteremto képessége minimális, a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásuk el­enyészo. Alapjában véve néhány ezer vagyonorrol, targoncakezelorol stb. lehet szó, még akkor is, ha az elképzelés tényleg megvalósul. Eddig tehát lekötöttük a rendelkezésünkre álló összeg felét (!), de kimutatott, számszerusített foglalkoztatás- és gazdaságnövekedésnek se híre, se hamva.
Marad tehát, mint utolsó, a foglalkoztatás bovítésére és a nemzetgazdaság élénkítésére alkalmas reményt kelto eszköz, a „tudásalapú társadalom” létrehozása, a kutatás-fejlesztés (K+F), a „tudásközpontok” és a vállalkozási központok közötti kapcsolatok fejlesztése. A Terv az erre szánt forrásoktól éves szinten 1,85 százalékos nemzetgazdasági növekedést vár, ami, ha megalapozott, értékes eredmény lenne, annál is inkább, mert a Terv erre a célra a teljes rendelkezésre álló összeg mintegy 10 százalékát fordítaná, miközben a végeredménynek, a nemzetgazdaság átlagosan 3,5 százalékos gyarapodásának a felét errol a területrol várja. (Kérdés persze, hogy ha ez a terület ennyire jó eredményt tud hozni, miért nem csoportosítunk több forrást ide.) Ugyanakkor a szép gazdaságélénkíto szám mellé a Terv nem ad tájékoztatást a foglalkoztatásra remélt hatásról. Ez nem is meglepo. A K+F összhatása a foglalkoztatásra inkább csökkento, mint növelo szokott lenni, hiszen a kívánt nagyobb hozzáadott érték eloállítása a K+F alkalmazásával éppen azért lesz nagyobb, mert kevesebb eroforrást igényel, mint a technológia, amelyet helyettesít.

(Folytatás a Szép Szó 1. oldaláról)
De milyenek az ország tényleges tapasztalatai, rendelkezésre álló erőforrásai az elképzelések megvalósításához, kiemelten a GDP említett mértékű bővítéséhez?
A kérdés megválaszolására az Állami Számvevőszék 2005 októberében kiadott tanulmánya (Báger–Goldperger–Varga: „Kutatástól innovációig”) ad értékes választ. A részletekben is gazdag tanulmány összegezésére nem vállalkozom, de nyilvánvaló, hogy a tervezők a tanulmányt nem vették figyelembe. A tanulmány ugyanis megállapítja, hogy „a magyar K+F szektorban a humán és az anyagi erőforrásokat szétforgácsolják, az erőforrás-felhasználásban nem érik el a tömegszerűségnek azt a küszöbértékét, ami reálissá tehetné a magyar K+F szektor versenyképességét”. A tanulmány többek között kimutatja, hogy miközben a K+F magyar állami és átlagos EU-támogatása körülbelül azonos szintű, a magyar versenyszféra érdeklődése a K+F iránt az EU átlagának még a negyedét sem éri el, továbbá azt, hogy míg nálunk a felsőfokú hallgatók 4,8 százaléka a tudományos és műszaki karokat választja, addig az EU-ban ez átlagosan 12,5 százalék. A baj tehát nem az állam szerepvállalása, hanem a versenyszektor érdektelensége. Röviden fogalmazva, a magyar K+F vergődése nem a kínálat, hanem a kereslet gyengeségéből fakad. Márpedig ha az Állami Számvevőszék tanulmányának igaza van, a Terv bukásra van ítélve, mert az kizárólag a kínálati oldal erősítésére összpontosít.
A terv beszél a társadalom kettészakadásáról, de gyakorlatilag semmit sem tesz annak felszámolásáért. Egy olyan gazdaságot, egy olyan világot, az ún. tudásalapú társadalmat tár elénk mint célt, amelyben a magyar lakosság legalább 70 százaléka nem jut szerephez. Bár részleteiben jóval gazdagabb, célkitűzéseiben átgondoltabb, mint elődje, a Széchenyi Terv, legfontosabb vonásaiban mégis követi a magyar államvezérelt gazdaság- és társadalomtervezés szomorú hagyományát, a kirekesztést. Reformáló elődeink, éppúgy, mint a Terv szerzői ugyanis a felzárkózást csak az általuk felépített, külföldről honosított modellhez alkalmatlanok kirekesztésével, majd (legjobb esetben) eltartásával tudják elképzelni, ahelyett, hogy olyan felzárkózási pályát jelölnének ki, amely az egész társadalom aktivitását igényelné. Mivel nem keresik az egész társadalom foglalkoztatásához vezető utat, sem a Terv, sem a Program (bár a Program alkotói tudják és érzékelik) nem számol a klímaváltozás most már nyilvánvalóvá vált, súlyos kihívásaival, az abból adódó feladatokkal és lehetőségekkel. De először egy néhány szó a kirekesztésről.
A most ismét látványosan kettészakadt magyar társadalom megint ott van, ahol azt Mikszáth, Móricz és Ady találta. Ugyanaz a rendi berendezkedés és az összeköttetések korrupciója, ugyanaz a gyűlölködés és tragikus, de nevetséges hadakozás jellemzi a mai Magyarországot, mint az ő világukat. Miért lett ez így?
A rendszerváltás után az anyagi javak növekvő hiánya, pontosabban a javak növekvő koncentrálódása egy egyre szűkebb réteg kezében kiszorította a társadalom, kiemelten a vidéki társadalom zömét az ország mindennapi kulturális életéből. Az ebből fakadó szellemi és civilizációs leszakadást mindkét nagy párt a jóléti ellátások kiterjesztésével próbálta kompenzálni, a szakadékot áthidalni. A próbálkozás sikertelensége nem a juttatások elégtelenségéből fakadt, hanem abból, hogy világossá vált: az átalakult rendszerben a leszakadtaknak nincs és nem is lesz helyük. Létük, szakmájuk, munkaképességük értéktelenné vált. Kulturális kiszorítottságuk alatt tehát nem azt értjük, hogy nincs lehetőségük megnézni egy filmet, elolvasni egy könyvet stb., hanem azt, hogy nincs lehetőségük részt venni a társadalom mindennapi termelő, alkotó életében. Ez a magyar fejlemény a nyugati társadalmak elmúlt negyven évben elért fejlődésének szöges ellentéte. Az ő küzdelmeik éppen a teljes tartalmú társadalmi részvételért folytak, mégpedig minden polgár számára. Miközben náluk a kisebbségek civilizációs beillesztése, a nemzeti kultúrában való teljes tartalmú társadalmi részvétel garantálása tűnt szükségesnek az átfogó, életképes nemzeti kultúra kialakításához, nálunk az elmúlt húsz év a meggazdagodásról, a piacgazdasághoz való mielőbbi alkalmazkodásról szólt, azaz azok kiszorításáról, akik az ehhez fűződő követelményeknek nem felelnek meg. A Nyugat már a francia forradalom óta tudja és vallja, hogy a kirekesztés embertelen, de embertelenségét mindaddig gyakorolta, amíg rá nem jött – lassan és csak az elmúlt negyven, legfeljebb ötven évben –, hogy az, mi több, ráfizetős. A kirekesztettek diszfunkcionális, antiszociális viselkedése, eltartásuk növekvő költsége arra késztette ezeket a fejlett társadalmakat, hogy a kirekesztés kulturális alapjait felszámolják. Éppen a legszembetűnőbb kisebbségek, a faji vagy nemi orientáltságukban a többségtől eltérőek esetében volt a kirekesztés a legkézenfekvőbb, és az ő integrálódásukért folyó harc volt a leglátványosabb. De ahol ez sikerült, ott a többi, finomabb megkülönböztetésekre (pl. hol lakik, melyik klub tagja, melyik egyetemen végzett stb.) alapozott rendi taglalás visszaszorítása már csak politikai kézügyesség kérdése volt, még akkor is, ha ez a kézügyesség gyakran hiányzott vagy legalábbis késett.
Az egész magyar társadalmat átszövő kirekesztő mechanizmus – ami gyakorlatilag hárommillió munkavállaló-korú ember kiszorításába torkollt – a történelmi és ma is virgonc életet élő rendiség felépítménye. A kiszorítás elmélete és gyakorlata a cigányok hátán kerül kimunkálásra és naprakész karbantartásra, hogy aztán az ott kikovácsolt eszközök gazdag szótárát és nyelvtanát megfelelő módosításokkal a társadalom bármelyik más szegmensével szemben az ügyeletes hatalom felhasználhassa. „Bármelyik”, mert, mint tudjuk, a magyar társadalomnak nincs olyan része, amelyik ne lett volna valamikor az üldözés és kiszorítás célpontja, máskor pedig, a cigányok kivételével, annak gyakorlója. A kiszorítás veszélye tehát ott lebeg minden magyar előtt. Szorongásának bizonyítéka a hangosan és vég nélkül ismételt sérelem, ami őt, családját, rokonait, osztályát, vallását stb. érte. A kirekesztődés, a leszakadás veszélye arra készteti a magyart, hogy kiépítsen egy számára megbízható, az ő védelmét szolgáló kapcsolatrendszert, mert az egyébként törvényben rögzített szociális, kulturális, gazdasági és politikai jogai tényleges gyakorlását az intézményesített garancia hiányában csak személyes kapcsolatok igénybevételével tudja érvényesíteni. De a személyes kapcsolati hálózat felépítése és ápolása – ami egyébként a magyar ember társadalmi életének tartalmát gyakorlatilag ki is meríti – maga a kirekesztés intézményesítése, hiszen éppen olyan előnyök biztosítása a célja, amelyeket a hálózaton kívüliek nem élveznek. Innen már az erkölcsi és szellemi züllés megállíthatatlan, hiszen a hálózatba való illeszkedés és bennmaradás kényszere mindig erősebb lesz, mint az igazmondásé. A jellegzetesen magyar „sumákolás”, csúsztatás, az igazság elhallgatása stb. tehát a kirekesztődéstől való jogos rettegés következménye.
A társadalmi béke azonban fennmarad mindaddig, de csak addig, amíg a kiszorítottak a létükhöz szükséges anyagi forrásokat megkapják. A kiszorítottak tehát elvárják, hogy állapotuk elfogadásáért cserébe megfelelő tartásdíjat kapjanak. Bár a Terv a kiszorultak reintegrálódását fontosnak minősíti, a végeredmény, a munkahelyek összesen 75 000-rel várható növelése öt év alatt – a rendszerváltás után elvesztett 1 200 000-rel szemben – világossá teszi, hogy a tervezők a kiszorultakról lemondtak, méghozzá abban a megalapozatlan reményben, hogy az általuk elképzelt „tudásalapú társadalom” és a „magas hozzáadott értéket” termelő gazdaság képes lesz a társadalmi béke fenntartásához szükséges tartásdíjat kitermelni. De ilyen vagyontermelő képességet még a tervezők sem látnak, és azzal, hogy az új EU-tagállamok közül a legalacsonyabb gazdasági növekedést prognosztizálják, ezt hallgatólagosan be is vallják. A nemzet alapproblémája, az alulfoglalkoztatottság tehát mit sem változik még az EU-pénzek teljes elköltése után sem. A Terv így egyáltalán nem szolgálja az általa meghirdetett célokat.
A társadalmi reintegrációra és a gazdasági egyensúly visszaállítására csak akkor van esély, ha az elveszett 1 200 000 munkahely zömét visszaállítjuk, illetve ha helyükbe új munkahelyeket teremtünk. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha olyan, gazdaságilag kifizetődő tevékenységeket létesítünk, amelyeket a jelenleg kiszorultak el tudnak látni, az ahhoz szükséges ismereteket viszonylag rövid időn belül el tudják sajátítani. A Tervvel ellentétben tehát nem a K+F támogatásokkal itt-ott meglocsolt, magas hozzáadott értékű, magas képzettséget igénylő tevékenységre van szükség, hanem éppen ellenkezőleg, a szerény képzettséggel is előállítható termékekre és szolgáltatásokra, amelyek megtermelésében a most kiszorított honfitársaink is részt tudnak venni. Két, egyaránt szomorú, de kikerülhetetlen ténnyel kell szembenéznünk. Egyrészt azzal, hogy a magyar munkakorú lakosság 47 százaléka (!) nem rendelkezik semmiféle képzettséggel, miközben legfeljebb 5 százalék bír azokkal a tehetségekkel és képzettségekkel, amelyeket a tervezők által vizionált társadalom alkalmazna. Másrészt semmi jele sincs annak, hogy a magyar gazdaság hajlamos lenne a „tudásalapú” termékek és szolgáltatások kidolgozására. A mai magyar gazdaság lényegében a multik beszállítója. Az, hogy az egyik vagy másik multi ide helyezi az egyik vagy másik K+F projektjét, kihasználva az egyébként jó minőségű magyar műszaki és tudományos képességet, nem jelenti azt, hogy a magyar, tehát a multikon kívüli gazdaság igényt tartana erre a tevékenységre.
A politikai-társadalmi döntés megfogalmazása tehát nem nehéz. Vagy elfogadjuk a Tervet és belenyugszunk hárommillió magyar végleges kirekesztésébe, vagy hozzákezdünk egy olyan terv kidolgozásához, amely nem öt év alatt, hanem évente teremt legalább 75 000 munkahelyet – és ez még mindig kevés, de elég ahhoz, hogy áttörjünk a kirekesztés pusztító uralmán. Az első alternatíva, a Terv elfogadása még akkor sem hozna sikert, ha a tudásalapú társadalom képes lenne a kirekesztettek fenntartásához szükséges forrásokat előteremteni, mert egy olyan társadalom, amelyben a munkakorú lakosságnak több mint egyharmada az eltartottak gettójába van bezárva, előbb-utóbb felrobban. Persze a második sem könnyű. Mit lehet kezdeni hárommillió tudatlan emberrel? Mit lehet tenni azért, hogy a tudatlanság ne termelődjön újra? Nem könnyű, de talán nem lehetetlen a feladat most, hogy a klímaváltozás a vizet értékes nyersanyaggá léptette elő.
Ma már nehezen vitatható, hogy tíz éven belül a globális felmelegedés miatt kontinensünk átlaghőmérséklete 0,5-1,5 Celsius-fokkal emelkedik. Az sem vitatható, hogy ennek következtében az európai mezőgazdaság térképe gyökeresen átalakul, mégpedig úgy, hogy a vízgazdálkodás lesz a mezőgazdaság és erdészet meghatározó tényezője. Mivel a Terv a mezőgazdaság és vidékfejlesztés kérdéskörét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra bízza, ezekkel a fejleményekkel nem is foglalkozik. Nézzük tehát, mit mond a Program.
Bár sokat lehet vitatkozni a Programban foglaltakról, a Terv után annak elolvasása felüdítő élmény. A szerzők konkrét, ellenőrizhető adatokkal és állításokkal dolgoznak, gondolatmenetük átlátható, elképzeléseiket gazdag részletekkel támasztják alá. Két dolog azonban hamar kiderül. Miközben a Terv megalkotói nem tudják, mit csináljanak a rengeteg pénzzel, a Program forrásai közel sem elégségesek a célok megvalósításához. Másrészt, bár a Program szerzői tisztában vannak a klímaváltozás okozta hatásokkal, úgy tűnik, érzik a magyar vidék veszélyeztetését, a Program, éppúgy, mint a Terv, egyszerűen nem válaszol erre a kihívásra, pedig a veszély éppúgy, mint az annak sikeres kivédéséből adódó lehetőség, óriási.
Miközben az EU 15 tagállamában az öntözhető területek a mezőgazdaságba bevont területek 11 százaléka, Magyarországon a hatóságilag engedélyezett öntözhető terület a mezőgazdasági területek 3 százalékát teszi ki, de a tényleges öntözés alatt álló terület ennél még jóval kevesebb, mert a szivattyútelepek és berendezések sok helyen már évek óta működésképtelenek. Pedig az ország területének 52 százaléka, tehát több mint fele árvízzel és belvízzel veszélyeztetett. Évtizedenként átlagosan kétszer tapasztalunk árvizet és szintén kétszer fordul elő aszály. A felmelegedés egyik kikerülhetetlen következménye mind az árvizek, mind pedig az aszályok sűrűségének és intenzitásának felerősödése. A vízgazdálkodás lesz tehát nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész nemzetgazdaság sorsdöntő tényezője, mert a megfelelően megtervezett és kivitelezett vízgazdálkodás nemcsak enyhíti a sok-sok milliárdos árvíz, illetve aszály okozta károkat, hanem átszervezi a gabonafélékre épített mezőgazdaságot a sokkal magasabb jövedelmezőséget biztosító öntözőgazdaságba. Az öntözőgazdaság (virág, díszfa, fűszer, gyümölcs, zöldség stb.) munkaerőigénye a gabonatermelés hektáronkénti igényének a tizenhatszorosa, egyes termékek esetében (mint például a napon szárított paradicsom) húszszorosa. Az öntözőgazdaság tehát megteremtené azt a gazdasági alapot, amely révén a kirekesztettek visszatérhetnének a termelő, alkotó társadalomba. A K+F tevékenységeknek pedig lenne egy olyan hazai célpontjuk, magától a vízgazdálkodástól és öntözéstől kezdve a növények biológiai fejlesztésén át az élelmiszer-­feldolgozó iparig, amelyik azt a tényleges keresletet jelentené, amivel a szektor sem ma, sem pedig a Terv nyomán nem rendelkezik.
Mindezek után az olvasó döbbenettel veszi tudomásul, hogy a Tervben és a Programban a vízgazdálkodásra szánt összeg az autópálya-építésre és közlekedésfejlesztésre fordítottnak 0,8 százaléka – igen, nyolctized százaléka, azaz 13 milliárd forint! Ezért mind a Terv, mind pedig a Program átszabásra szorul. A közlekedésfejlesztésre szánt összeg felét, a gazdaságfejlesztésre szánt összeg negyedét és a környezeti és társadalmi megújulásra szánt összegek 15-15 százalékát kellene átcsoportosítani két új, önálló operatív programba. Az egyik a vízgazdálkodás európai szintre emelését, az öntözőgazdaság bevezetését és mintegy 350 000-400 000 új, zömében alacsony képzettséget igénylő, az öntözőgazdasághoz fűződő munkahely létrehozását célozná meg. A másik az oktatás erőteljes fejlesztését, kezdve az oktatók újraképzésével, a bölcsőde- és óvodarendszer széles körű kiépítését, a szakképzést és az életen át tartó tanulást és újraképzést támogatná úgy, hogy a különböző segélyeket és támogatásokat a képzésben való részvételhez kötné. E két program megadná azt a súlypontot, amely most hiányzik. A Tervnek ugyanis nincs bizonyított tárgya, nem alkot magáról a gazdaság tartalmáról egy olyan képet, amely összekötné az általa megnevezett tevékenységeket (pl. a biotechnológiát) a kitűzött foglalkoztatási és gazdasági célokkal, és nem tudni, mire alapozza a kijelölt területek várható versenyképességét. Az általános fogalmazások nem segítenek. „Tudásalapú” lehet az olasz dizájn tudása éppúgy, mint az amerikai haditechnoló­giáé. A „magas hozzáadott érték” megtalálható a mezőgazdaságban éppúgy, mint az iparban vagy a szolgáltatásokban. Egy kis ország nem foglalkozhat mindennel, ezért a végleges döntést nem bízhatjuk a piacra. De azt, hogy miben vagyunk, lehetünk versenyképesek, csak a piac tudja megmondani. Éppen azért kell beszélnünk egy új Magyarországról, 6875 milliárd forint befektetéséről, mert a piac nem kedvez a mainak.

Róna Péter

NÉPSZAVA
2007. augusztus 11. szombat

Köszönöm, hogy végig olvastátok.
T. Lord Valdez!

Ha egy faluban nincs adófizető vállalkozás, akkor a falu ugyanolyan szegény, akárhol is van. Hiába jár pl. egy dunántúli falu lakosságának nagy része, teszem fel, be Szombathelyre dolgozni, egy BAZ megyei falu lakosainak meg 60 %-a munkanélküli, a "gazdag" falu lakói nem tartják el az iskolát (azt "csinálja az állam!" - azaz én, az adófizető). Ezért hangzott úgy a mondat:
"Mi a különbség a KISISKOLÁKAT ILLETŐEN BAZ megye és egy nyugat-dunántúli megye közt?"
Régen olvastam ennyire jó írást. Kurvára tetszik a párhuzam a világi hatalom és az egyház racionalizmzusa között. Az egyházzal kapcsolatban racionalizmust emlegetni totál képzavarnak tűnik, de valójában mégsem az: az egyház mindig is egy vállalkozás volt. A mise volt a termék, a tized a fizetség. Mostanában nem megy jól nekik az üzlet. Kénytelenek üzemeket felszámolni és először nyilván ott kezdi ahol kevés az aktív fogyasztó, már csak utazó ügynököket küldenek a veszteséges régiókba.

Az a baj, hogy sokaknak az agyáig nem fog eljutni az írás üzenete. Persze lehet, hogy én értettem félre, de nekem kurvára nem az egyházról szólt ez az egész, hanem a racionálitásról, ami alól ma már egy olyan vállalkozás sem vonhatja ki magát ami fennálása óta tündérmesét árult.
Nincsenek illúzióim. Tudom, hogy ez az egyébként nagyon találó és egyszerű aggyal is felfogható párhuzam sem fogja tudni rádöbbenteni a rádöbbenthetetleneket arra, hogy a jövő érdekében áldozatot kell hozni, és az áldozat soha nem kellemes. Ha kellemes lenne akkor ugyebár nem hívnák áldozatnak.
Ha egy dolog rosszul működik akkor azt meg kell változtatni. Lesz aki jajgatni fog. Ha sok dolog működik rosszul akkor sok dolgot kell megváltoztatni - sok ember fog jajgatni.
Itt egy ország teljes állami szektora működik rosszul, és még ennél is több. Ez elég sok?

Persze -mint írtam- nincsenek illúzióim. A csodavárás sajátos magyar népbetegség. Az önsajnáltatás, a bűnbakkeresés és a másramutogatás szintúgy. Mindent, csak változtatni ne kelljen semmin, ami egy kis áldozattal is jár. Hát még ami sokkal!

Gratulálok az íráshoz Árpi, de attól félek, hogy pusztába kiáltott szó marad.
vakapad

Egyrészt a falu munkában álló részének szja.-ból részesül a község. Így nem csak a vállalkozásokon múlik. Más (sajnos) a gyerekek inditatása, szocializációja egy kelet-magyarországi (VIII. kerületi) 30-50 %-os roma lakosságú faluban, mint mondjuk egy sváb lakosságu környéken. (Aki rasszizmusra gondol, az mennyen a fenébe)

Jánossomorjáról például Andauba iratják a gyerekeket a felsőtagozatba, pedig az nem kisiskola. Szlovákiából Győrbe járnak középiskolába, Sopronron környékéről Burgelandba, általánosba, szakmunkásképzőbe, Bécsbe egyetemre.

Ami meg a gazdasági fejtegetéseidet illeti, abból az következik, hogy bokrosi minimál béren kellene élnünk, ami a mai árfolyamon 100 euro?
Kedves Ne félj!

Nekem ne papoljanak tudásalapú társadalomról és K+F-ről azok, akik évente 300 méter autópályával egyenértékű összeget adnak a magyar alapkutatásra (az összes tudományágra összesen). Másrészt hiába kattintok oda, nem jön be a kép nagyítása.
Marv
Azt csak az eredetiben tudod kinagyítani, talán a cikk végén található hivatkozás alapján.
T. Ne félj!

Nagyon becsülöm a küzdésre fordított energiádat, például, hogy egy ilyen baromi hosszú cikket is bemásoltál ide a "jó ügy" érdekében (finomabb formában ugyan, de "Gyurcsány takarodj!"). Sajnos a kérdéseimre válaszok ebben a cikkben nem találhatók, de nem baj, úgyis olvastam a cikket, és már akkor is idegesített kissé, legalább írhatok róla. Róna Péter nyilvánosságot, teret, sajtót kap nap mint nap, én meg semmi ilyesmit, kifejezetten örülök neki. Hosszú lesz, elnézést érte.

A cikkről tudni kell, hogy mivel erősen (elfogultan) baloldali lapról van szó, a kormányt érő támadás is balról érkezik. Nem véletlenül azonos a jelenlegi "jobboldali" pártok érvelésével, melyek szintén szocializmust akarnak, ahogy Róna Péter is. Most olvasom a nagycsaládosok élőláncos tüntetéséről szóló MNO (nem véletlenül MNO) cikket, követeléseik az alábbiak:
"A pontok között egy családügyekért felelős minisztérium felállítása, a beiskolázási családi pótlék és a gyermekek után járó adókedvezmény visszaállítása is szerepel. Követelik az ingyenes felsőoktatás visszaállítását, a vizitdíj nélküli egységes állami egészségügyet és a gyermekvállalás szabadságát is."
Azon túlmenően, hogy fogalmam sincs mit csinálhatna egy családügyi minisztérium a pénzosztáson kívül (az persze hajdejó lenne!), és hogy a vizitdíj az nem a nagycsaládosokat érinti, hanem a betegeket, ahogy az ingyenes felsőoktatás meg a felsőoktatás-korúakat (erről is beszélhetünk majd), nagyon idegesít a beiskolázási családi pótlék, meg az adókedvezmény. Ezeket pl. Gyurcsány is igénybe vehetné a gyerekei után, ami maga a színtiszta "SZOCIALIZMUS" (mindenki), nem pedig baloldaliság (csak a rászorulók), és én ezek ellen, mint elvileg kapitalizmusban élő adófizető, tiltakozom.

Néhány marhaság a Róna cikkből:
1./ A szerző úgy számol, hogy a teljes, EU-tól kapott összeg munkahelyfejlesztésre megy, így jön ki neki a 70 mFt/munkahely. A későbbiekben kiderül ugyan, hogy nem, de ez őt nem zavarja.
2./ A szerző azt hiszi, hogy a leírt 3,5 % GDP növekedés a teljes növekedés, pedig ez a plusz. Az ország gazdasága akkor is fejlődne, amint most is, ha egy vasat se kapunk. A 3,5 %-ot a mindenkori GDP növekedéshez hozzá kell adni.
3./ Miután a szerző leírja, hogy a baj a képzett munkaerő hiányából adódik, kideríti, hogy a képzetlen munkaerőt kellene foglalkoztatni, mégpedig az öntözőgazdálkodásban (javára írom, hogy legalább megpróbál valamilyen megoldásra jutni, és nem csak azt szajkózza, hogy ez így rossz). Az nem jutott eszébe, hogy ha 2 millió ember termel paradicsomot meg paprikát, akkor Magyarország lakosainak az év 12 hónapjában 365 napon keresztül kellene lecsót ennie, és még akkor is belefulladnánk. Nyugat-Európa a spanyolt meg az olaszt eszi, egyedül Oroszország lehetne felvevőpiac, ha ugyan. Azt is elfelejtette megemlíteni, hogy a harmadik legnagyobb tétel az emberi erőforrás fejlesztésre szánt, kb. 900 - 1000 milliárd forint, mégpedig nem véletlenül (lásd a pont elején a szerző által tett megállapítást). Ma már olcsóságunkért (az elveszett) külföldi cég nem jön ide, maximum a képzett munkaerő miatt.

Ezek után leírja a végén, hogy:
"Egy kis ország nem foglalkozhat mindennel, ezért a végleges döntést NEM BÍZHATJUK A PIACRA. De azt, hogy miben vagyunk, lehetünk versenyképesek, CSAK A PIAC TUDJA MEGMONDANI."

Na most mi van?
Kopasz Mercis!
2007.0908 08:58:04
6.lenin
Mit tudsz te az oktatásról és az ikolákról,Le ri rólad,hogy még csak kivülről sem nagyon kukkoltál meg egy rendes ilyen intézményt,nem hogy a lábadat is be tetted volna.... vagy te ez az "aki nem tudja tanit"kategoria vagy?

megszólitottál,illik válaszolni.

A feleségem óvónő 35 éve,az egyik lányom 10 éve tanit."Sárbaragadt" kisiskolában kezdte,jenleg Bp-en tanit,36 fős osztályban.
Fél órája beszéltünk telefonon,azt hallanod kellett volna.Az oktatásról volt szó.Erről ennyit.

2007.09.07. 20:52:25-kor én teljesen másról irtam,mint amiről Te beszélsz.
Előzményként:
Az ilyen internetes lapoknak az egyik célja a minnél több látogató. Ez rendben is van.Üzlet.
A látogatottságot növelendő kitalálták a blogot,ahol a hozzád hasonló szellemileg abberált verheti a nyálát.Van rá igény,megcsinálták.
Kb 5oo hozzászólásból 490 hasonló a tiédhez a többi 10 ÉRTELMES hozzászoló próbálkozik,kevés eredménnyel.
Ettől a 10-től elnézést kérek és tisztelem a szándékot,ami a hozzászolásukat motiválja.
Ez is rendben,sőt hasznos is a többi 490-nek.
Kulturált körülmények között könnyithetnek azon,ami szellemileg nyomja őket.
A blog üzemeltetője jól és tehetséggel megáldva teljesiti mindkét követelményt.
Jól csinálja,amiért fizetik. Ez is rendben.
Neki is el kell tartani a családját.

Ha a tehetségét és az itteni sikerét arra használja,hogy más embereket megaláz, a munkájukat semmibe veszi, az ide irkáló szellemi fogyatékosokat felhasználja erre a célra.Szorgalmasan ássa az árkot az emberek megosztására az sötétség,de más hasonlatot is lehetne használni.

Én erről irtam,nem az oktatásról.Talán igy már megérted.Ha nem,az a te problémád.Ég álldjon.
T Ne félj!

Arról még nem hallottam, hogy az önkormányzat részesül a lakosok személyi jövedelemadójából. Amikről tudok:
1./ A vagyoni típusú adók: az építményadó és a telekadó.
2./A magánszemélyek kommunális adójában a lakásbérleti jogviszony, a vállalkozói kommunális adóban az átlagos statisztikai létszám, az idegenforgalmi adóban a nem állandó lakosként való tartózkodás a meghatározó.
3./ Az iparűzési adó.

Az, hogy aki tehetős, máshová íratja a gyerekét iskolába, nem véletlen. Mostanáig erről volt szó, hogy aki nem tehetős, az is kapja meg a lehetőséget egy jobb iskolához, ha utazással is.

Hát bizony hogy sokkal jobb lenne, ha az általad emlegetett 2 millió félanalfabéta dolgozna valahol minimálbérért, mint hogy mi tartjuk el. Egyébként ha a minimálbér nem emelkedett volna, az akkori infláció is sokkal kisebb lett volna, és ma a kenyér is lényegesen kevesebbe kerülne. Egyébként a minimálbér megemelése nagy csáberő, az ugyanis a kormánynak egy fillérjébe se kerül, sőt többletbevételt hoz, az emberek is pénzhez jutnak, egyedül a rohadt kapitalista szív. És mivel az Orbán kormány emelte meg, de a cégek már a Medgyessy kormány alatt húztak a francba (illetve olcsóbb országokba), lehetett szidni a hülye komcsikat, akik nem tudják a cégeket itt tartani.
T. Marv!

Ugyan milyen alapkutatást lehet végezni Magyarországon az itteni lehetőségekkel? Ma ez már csak nemzetközi összefogással lehetséges, illetve az Egyesült Államokban van erre elegendő pénz. És mi köze az alapkutatásnak a tudásalapú társadalomhoz?
vakapad

Nem nagyon érdekel senkinek a politikai pozicionálása, sem kormány ellenes, vagy támogató szándéka, igyekszem a gondolatait megérteni.
Azt kérdezted miért nevezem a modernizátorokat provinciálisnak, mert nem akarnak kilátni a gettójuk falán és ez vonatkozik mindkét oldalra, bár hivatkozzanak bármilyen nyugati csilivili példára is.

Örülök, hogy vitatkozol a szerzővel.
Kopaszmercis: Hallottad már azt a kifejezést, hogy társadalmi felelősség-vállallás? Ha nem szórnák a pénzt orrba-szájba minden szarra, és a totális kapitalizmus rendszerében élnénk, akkor igazad lenne. Egyébként is amit én felvázoltam, annak a költsége elenyésző a költségvetés egészéhez képest.

NEM az autópálya és e között kell választani. Le lehetne faragni egy kicsit például a kommunkiációs kiadásokból, vagy néha-néha nem a saját zsebet tartani fő szempontnak egy pályáztatáskor, hogy mást ne mondjak.

Hozzátenném, hogy egyáltalán nem vagyok az autópálya építés ellen, ugyanis Magyarországnak ebben lehetne a jövője. Középen vahgyunk, ezzel eddig csak szívtunk, most már ideje lenne profitálni belőle. Persze úgy nehezen fog menni a nagy építkezés, ha 5*-ös áron csinálják, ráadásul olyan rossz minőségben, hogy mire egy szakasz elkészül az előző már szétesőben van.
vakapad 2007.09.08. 10:57:59

Bárcsak igazad lenne, az érveid egy tökéletes világban megállnák a helyüket, de ez nem az..

Magasabb osztályétszám nem= magasabb színvonal, nem biztos, hogy a jó tanulók motiválni fogják a rosszakat, valószínűbb, hogy az utóbbiak lesznek a dominánsak és a tehetségeseket viszik rossz irányba. Az átlagos tanár pedig egy bizonyos létszám fölött nem képes odafigyelni az egyénre.

Kevesebb tanár nem= csak jó tanárok, alapból egy csomót protekcióval vesznek fel, ezeknek a száma konstans, tehát lehet, hogy pont ellenkező lesz az eredmény. Erre a megoldás egy FÜGGETLEN pszichológiai és alkalmassági teszt lehetne, hogy legalább az idült pszichopatákat ki lehessen szűrni. Persze előbb vissza kéne adni a tanári szakma becsületét(és anyagi elismerését), hogy ne csak az aljanép és az elhivatottak menjenek tanárnak.
vakapad

További helyben maradó adók:

1, az SZJA bizonyos százaléka (20-30?)
2, gépjármü súlyadó
3, az illetékhivatalok által kivetett pl. ingatlan eladásra

Nyugat-dunántúlon az átlagos jövedelmüek is képesek a szomszédos Burgelandba tanítani a gyermekeiket, ugyanis nem jelent különösebb kölcségnövekedést.
Mellesleg, ha győri gyerek Bécsbe jár egyetemre, az első félév ugyan nagy teher, de a többi már elfogadható. (Ismerőseim szerint.)

Hidd el már régen megérett a helyzet ebben az országban egy választott önkormányzat irányította régiós kormányzásra.
(OFF)

Találós kérdés. Kitől idézek?

"(...) sokáig a rendszerváltás utáni Magyarország legígéretesebb kezdeményezésének és gondolatának tartottam a Polgári Magyarország programját (...)"

"erős állam, erős polgárok, tisztességes és jól szabályozott piacok, rend és demokrácia kell ahhoz, hogy Magyarország is erős legyen"

"jó néhány ügyet meg kell beszélni az országgal"

"Rendet kell teremteni, és azt követelni magunktól és másoktól is."

-------------
Megoldás itt:
www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/hirek/mutatHir&fcHirTipus=h&fnId=109709&fnHid=109709

Ezt ugyan már senki sem fogja elolvasni egy ötméteres poszt-sorozat alján... De mindegy, azért elmondom mit gondolok:

Ebben a rohadt, lusta országban MINDENKI egyfolytában azzal foglalkozik, hogy MÁS mit csinál szarul, meg hogy MÁSNAK MIT KELLENE csinálnia, de a saját háza táján senki sem söpröget - viszont dögöljön meg a szomszéd tehene.

Kedves Feleségemmel, az egzisztenciánkat komolyan kockára téve elindítottunk itt Budapesten egy angol-nyelvű magazint, amit kurvára nem támogat sem az állam, sem a főváros. Viszont valószínűleg jól csináljuk, mert mindenki számára hasznos: teremtettünk 10 munkahelyet, a külföldi olvasók megkapnak minden aktuális információt, amit a turisztikai szervek nem képesek megadni nekik, a hirdetőink meg csak csodálkoznak, hogy a cuccaikat olvassák és az alapján jutnak el hozzájuk. Ráadásul nem kevés adót fizetünk az államnak, mert minden várakozás ellenére egy éven belül nyereségesek tudtunk lenni.

Miért is írtam ezt most le? Csak mert mindig is azt gondoltam, hogy ha valaki elég őrült ahhoz, hogy megvalósítsa az álmait, akkor ezt ebben az országban azért megteheti. Pedig egyáltalán nem kedvezőek a feltételek. De ezzel takarózni, mert semmire nem vitted, nagyon kényelmes. Nyafogunk minden szarért, de ha őszintén magunkba nézünk egy kicsit, akkor azért TUDJUK, hogy mennyi mindent nem tettünk meg, ami a szar körülmények ellenére is a többiek fölé emelhetett volna bennünket...
És ezeket kitől idézem?

"Erős Magyarországra van szükségünk a mai gyenge helyett."

"Ma sem tudok tehát mást javasolni Önöknek, hanem csak egy erős Magyarország létrejöttét."

"Kimondtuk világosan, hogy rendnek lenni kell, ha nincs rend, egy bizonyos sajátos, demokratikus rend, akkor szabadság sem lesz."

-----------
Megoldás itt:
2001-2006.orbanviktor.hu/
orbanviktor.hu/archivum.php
Novi bácsi 2007.09.08. 17:56:46
"a külföldi olvasók megkapnak minden aktuális információt, amit a turisztikai szervek nem képesek megadni nekik,"

Neked nem is érdeked hogy megadják, jól látom ? :-)
Ha majd megadják tönkremész aztán jön a nyafogás !
Nem lehet mindenki laptulajdonos, vagy bróker ebből kéne kiindulni.

És az előzőhöz még csak annyit, hogy meglehetősen szomorúan kellett tapasztalnom, hogy bár az elmúlt másfél év alatt igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni a magyar kultúra - zene, vallás, ünnepek - bemutatása érdekében, mikor megengedtem magamnak azt a "luxust", hogy egy kissé átértelmezett Szent Korona képet tegyek az aktuális borítónkra, rögtön felkerültünk a kuruc.info-ra, mint zsidóbérenc-idegenszívű-nemzetellenes-kisfaszom-nemtudomén kik... Szánalmas volt: elkezdtek özönleni a "Dögöljetek meg rohadt zsidók" típusú levelek, amelyekből sütött, hogy a sok szerencsétlen úgy hergeli lánclevelekkel egymást, hogy közben a fáradtságot nem vették, hogy "utánunk" nézzenek...

Mindegyiket megválaszoltam, és mindegyik lényege csak annyi volt, hogy "Oké, hogy fikázol, de TE öreg mit tettél a Hazádért?!"

Érdekes módon nagyon gyorsan csend lett.

Amúgy meg templomba járó (nem kikeresztelkedett zsidó), hívő katolikusok vagyunk... De ez meg legyen a mi bajunk.
Novi bácsi 2007.09.08. 18:08:59

Nem ismerem a szorit, de miért is kell a Szent Koronát átértelmezni ?
Nem gondolom, hogy valóságos mivoltában ne felelne meg egy igényes borító díszeként.
Végül is...pl Jézust is fel lehet rakni fordítva a keresztre, a lényegen az sem változtatna az ilyen megközelítés alapján.
Kedves vakapad! Igazad van, semmilyet. Az MTA-t is meg kéne szüntetni, minek az. Követeljük, hogy hozzanak létre mobil MTA-kocsikat! A székházat pedig privatizáljuk. Nagyon gazdaságtalan ugyanis a fűtése.
clinkers 2007.09.08. 18:07:14

Ott a pont, de sajnos nem a lényeget fogtad meg! :)

Mert a történetben pont az a fontos, hogy VAN MÉG lehetőség BŐVEN ebben az országban, amit még ki lehet használni, csak ezért egy kicsit jobban meg kell szenvedni - amit ugyi kevesen vállalnak... Azon kellene agyalni inkább, hogy mit LEHET csinálni, és nem azon, hogy MIT NEM.

Nekem van még pár ötletem. Az Államtól meg nem félek, hogy összekapja magát. :)

Amúgy a magyarnál lustább és széthúzóbb nép nincs a földkerekén... Rengeteg vicc is szól erről, ami elég szomorú, sajnos... Nem mennek a kisgazdaságok?! Össze kellene fogni. Ciki, hogy az majdnem olyan lenne, mint egy TSZ?! Ki nem szarja le?! Egységben az erő.

A posztok egy jelentős része az Állam-Egyház, a két giga gazdasági társaság "ellentétéről" szólt. Régi vesszőparipám, hogy minden Szervezetnek (legyen az egyház, focicsapat, sakk-kör) csak és kizárólag addig van létjogosultsága, míg a tagjai támogatják és ELTARTJÁK. Nem én, nem TE, hanem a Tagjai.

És itt a legfontosabb az Erőforrások logikus átrendezése lenne. Mit értek ez alatt?!

Az Állam SEMMILYEN formában ne támogasson ÖNKÉNYESEN kiválasztott vallási vagy társadalmi szervezeteket. Például a PÁRTOKAT se!

Viszont azt a problémát kikerülendő, hogy adófizetőnek nem tekinthető nyugdíjasok és fiatalok is a tagok közé tartozhatnak, FIZESSENENEK, TARTSÁK EL ezeket a szervezeteket AZOK, akik viszont kell, hogy adót fizessenek!!!

Viszont NE 1+1 %-ot, hanem minimum 5-öt, vagy 10-et lehessen erre a célra - ÖNKÉNTESEN - felajánlani. És ha én mondjuk ateista, vagy Krisna-tudatú, vagy (Helló Árpi!) szcientológus vagyok, akkor hagy támogassam már azt a szervezetet, alapítvány, kórházat, akármit, amelyiket csak akarom.

Döntse el a "Piac", hogy melyik szervezetre, Egyházra, Pártra, Focicsapatra, akármire van szüksége az embereknek.

Mert mindegyiknek meglenne a saját forrása arra is, hogy "marketingelje" saját magát.

Bár a legjobb reklám MINDIG a TELJESÍTMÉNY, az, amit letesznek ezek a "Cégek" az asztalra: egy betartott kampányígéretet, sorozatban nyert meccseket, gazdag és tartalmas hitéletet, szeretetteljes szociális segítséget.

Ennyi.
Azt bírom sok kommentelőben, hogy mekkora mellszélességgel kiáll a racionalizálás meg a költséghatékonyság meg az összes hókuszpókusz mellett, közben pedíg a bajok fő forrásáról egy büdös szót nem szól.
Merthát minek is kéne megemlíteni, hogy pl az eu-nak nettó befizetőként dobunk napi 450 millát. Vagy hogy az adóságcsapdába kergettetésünk cirka 2,5 Milliárd per nap.(köszönjük tisztelt pol.elit)
Ja, hogy akkor itt nem is lenne miről okoskodni.
Valami téma csak lenne !
Novi bácsi 2007.09.08. 18:36:39
"Amúgy a magyarnál lustább és széthúzóbb nép nincs a földkerekén..."
Ezt ne má. Te is tudod amit én :-)
Angol vendég a mai napon azt mondta...figyelj !!
magyarország tiszta, anglia koszos.
Ő otthon látja a szemetet, te meg itthon.
clinkers 2007.09.08. 18:57:29

OK, "kicsit" demagóg volt, de tudod mi a baj?! Hogy sajnos kib@szottul igaz. És már ne is haragudj, de az, hogy ez a "tisztelt pol.elit" hatalomra kerülhetett, az kizárólag annak köszönhető, hogy a magyar - tisztelet a kivételnek - tényleg egy ostoba, birka nép... Mert 18 éve ez a két szar bagázs játssza ki egymás ellen az embereket - ők meg nem csak hogy hagyják, de még asszisztálnak is hozzá...

És most senki ne jöjjön nekem a komcsikkal! Mert az, hogy a komcsik hatalomra kerültek, az is csak azt bizonyítja, hogy mennyire birkák vagyunk... Valaki nagyon jól írta korábban, hogy mekkora baromság ez a hagymázas-sohanemvolt-falusiaranyember-aranyélet maszlag... Falun SOHA nem volt jólét: volt a zsíros-paraszt, meg a sok csóringer, béna, irigy, nadrágszíj-parcellás paraszt, akit klasszul be lehetett etetni a komcsi maszlaggal.

Tudod mi a véleményem: aki hülye, haljon meg. Ezt személyekre épp' úgy értem, mint magára a "nemzetre"...

Arról pedig, hogy miért látom "koszosnak" Mo.-t?! Mert már mindenki elhúzott mellettünk, a szlovénektől kezdve a románokig! Minden esélyünk meg volt nekünk is! A szlovéneknél euro van! Mi meg csak a fost pumpáljuk, meg a fingot fűrészelgetjük - itt is...

Sajnos eddig valahogy nem tudtam hozzáférni a bloghoz

T. Concrete! (16:28:59)

1./ Azt már kipróbáltuk, hogy csökkenő osztálylétszámmal mi történik: egyre rosszabbak vagyunk a nemzetközi felmérések szerint. Ebből következően sok az alkalmatlan, mást nem lehet tenni, mint a rosszul teljesítő iskolákat/tanárokat, amelyek/akik az átlagteljesítményünket rongálják, kirostálni a rendszerből.
2./ Én nem az ideális, hanem az átlagos rendszerről beszéltem. Azt, hogy magasabb osztálylétszám = magasabb színvonal, sose írtam, kizárólag azt mondtam, hogy nem az osztálylétszám, hanem a tanár határozza meg az elmozdulás irányát. Összevonások esetén átlagban biztosan javul a tanári kar színvonala, ha néhányan protekcióval kerülnek be, akkor is.
3./ A kisebb osztálylétszám általános iskolában csak a gyógypedagógiai részlegeknél és a kiemelt képességűekkel való külön foglalkozás igénye esetén szükséges, normál osztály esetén nem. Előbbinél úgyis megvan, utóbbinál az igény nem jogos, és fölösleges is. Majd az egyetemen, tisztelt szuperzsenik.
4./ A tanári szakma (meg az orvosi, nővéri, stb. szakma) becsületét Medgyessy megpróbálta visszaadni, azóta szidják, mint a bokrot.


T. Ne félj!

1./ Az SZJA helyben maradó része gyakorlatilag azonos minden helység esetén, mert ha több, mint az átlag akkor a többletet elvonják, ha meg kevesebb, akkor kipótolják.
2./ Ha valaki Burgenlandba küldi a gyerekét, akkor az a helyi iskolának csak rosszabb lesz, nem pedig jobb.
3./ Bécsben már az első év is nehéz, nálunk az első félévben NEM kell fizetni, és ha a tanulmányi erdemény jó, és a szociális helyzet kedvezőtlen, akkor annyi ösztöndíjat és segélyt kap , ami több, mint a tandíj, azaz NEM IGAZ az, hogy a szegény és tehetséges gyermekek továbbtanulása ellehetetlenül. Logikusan csak a gazdag családok lusta vagy tehetségtelen gyerekeinek kell tüntetni a tandíj ellen.
4./ A Magyar Szövetségi Köztársaságot (Bundesrepublik Ungarn)nem tartom igazán jó ötletnek (mert ötletnél nem több). Viszont a régiókra osztást és a kihelyezett döntéshozatalt a kormány támogatja, de nem lesz belőle semmi, mert kétharmados, és a FIDESZ nem megy bele.

T. Marv!

Továbbra is fenntartom, hogy az ország egyedül alapkutatásra nem alkalmas (az EU már igen, az USA biztosan, Kína valószínűleg - ott minden olcsó, és csak párthatározat kérdése -, a többi ország nem), kivéve ha a nyugdíjakból ezentúl a felét fizetjük, vagy a kórházak négyötödét bezárjuk. Akkor talán. Az MTA nem az alapkutatásra való, ugyanakkor az ambíciózus kutatók számára ott van az alkalmazott kutatás, meg a csatlakozás az EU programokhoz.
Ez azért elég bosszantó...

clinkers: írtam Neked egy elég "kimerítő" választ, de a rendszer lenyelte...

F.U.C.K.....
Mégsem...

Bocs rendszer!

vakapad 2007.09.08. 19:26:26: Respect
T. Novi bácsi!

Először is gratulálnék a self made man-séghez, igazán öröm, hogy valaki nem szorul az adófizetők pénzére (persze az állam engem se támogat, sőt kurvára nem, ahogy mondani tetszett, de ez nem von le semmit az elért eredményéből). Az is igaz, hogy aki hülye, haljon meg, ha beválik a mondás, maradunk vagy hárommillióan magyarok, mindjárt lesz hely elegendő. A villamoson is, meg az utakon is. Azért javasolnám, hogy a tényekhez mindannyian ragaszkodjunk, a szlovének ugyanis mindig előttünk voltak, Romániának meg még sok év kell, hogy egyáltalán megközelítsen minket.
bádogos 2007.09.06. 10:21:05

"Én nem értem ezt a görcsölést a mobilpostákkal. Írországban például remekül megoldották: A postai szolgáltatást odaadták valamilyen helyi vállalkozásnak, mint amolyan melléktevékenységet. Láttam mindenféle párosítást: péküzlet + posta, virágárus + posta, vendéglő + posta. Olyan is volt, hogy a helyi mini-szupermarket pénztárosánál lehetett leadni a leveleket. Az adott vállalkozó ezért valami plusz pénzt kapott, cserébe fenntartotta a postai szolgáltatást, ami önállóan nem lett volna rentábilis. A megoldás előnye a mobil postával szemben, hogy a szolgáltatás a nap nagy részében elérhető, nem kell időre menni, hogy elérjük a postást."

Ja, csak amíg ennek a tolvaj, egyeduralkodó állami monopóliumnak a kezében van a JOG a postai szolgáltatásokra, ne várd Tőlük, hogy ilyen LOGIKUS és KREATÍV ötleteket támogassanak! Mert akkor nem Náluk lenne az a plusz kis lé, amit Állam Bácsi fizet, hanem annál, aki valóban kiszolgálja a Közösséget!

Hiába sír a szánk, hogy eladják ezt az országot, de eddig mindig csak az derült ki, hogy ha valahol versenyhelyzet alakult ki, az végső soron a fogyasztónak kedvezett. Ki nem szarja le, hogy román, vagy német postás szállítja a levelemet. Csak az érdekel, hogy időben odaérjen, és út közben ne tűnjön el. Tankoláskor érdekelt valaha valakit, hogy melyik multitól vásárol? Nem. Vagy az árat nézi, és megy a Tecsó-kútra, vagy (azt hiszi, hogy) a minőséget, az meg a Shellő-höz. Akinek meg tök mindegy az a MOL-ÖMV tengely mentén mozog...
Kedves katolikus embertársaim:

Ami \"urban legend\":

- az egyház nem kapja meg az oktatásban a fejkvótát (de, megkapja)

- műemlékek védelmi pénzből is arányosan (csak pályázni kell, ja hogy ahhoz nem csak sírni kell, kínos)

Ami gáz:

- ezen felül az államtól 55 milliárd megy egyházakra. (+a 2 x 1%) Ebből 22 milliárd a katolikusoké. Az én adómból is. Ateista vagyok. Szóval igenis elvárhatom a paptól, hogy részben ugyan, de az én pénzemből ne hirdessen pártokat.

- legyen az érték a sajátja. Ne erőltesse rám a saját erkölcseit. Pl: ha én akarok eutanáziát, ne pofázzon bele, nem vagyok hívő, semmi közöm hozzájuk, stb.
Pedagógia: kevesebb gyerek = kevesebb tanár, ez OK.

Oktatás szinvonala: amíg a pedagógus 70 pont körül kerül be a felsőoktatásba, addig mind hülye. Az megy oda, akit nem vesznek fel máshova. A BME-n úgyis kivágjuk a hallgatók felét, hogy elvileg a legjobbak jönnek. Képzelem mi marad a pedagógusoknak...

Persze az is kérdés, hogy 166.000 gyerekból miért kell kb. 30.000-nek diplomát adni. Lassan annyit ér, mint régen az érettségi...
T. clinkers:

1./ 2004-ben Magyarország összesen 559,9 millió, 2005-ben 845 millió, míg 2006-ban 865 millió eurót fizet be az EU- költségvetésbe, tehát a három éves költségvetési időszakban összesen 2.263 millió eurót. A költségvetési befizetések mechanizmusa, szabályrendszere kötött, amelytől általában nem lehet eltérni, kivéve, ha a tagállam un. költségvetési kompenzációban részesül. 2004-re a terhek mérséklésére a magyar kormány 155 millió euró, 2005-2006-re pedig 28-28 millió eurós kompenzációt kapott. A kompenzáció egy összegben kerül a magyar költségvetés számlájára. Hazánk Unióval szembeni nettó költségvetési egyenlege a három évre összesen 1 390,5 millió euró (körülbelül 384 milliárd forint), azaz ennyivel nagyobb támogatásban részesül Magyarország annál, mint amekkora összeggel az EU- költségvetéshez hozzájárul. A 2004. évi támogatási és pályázat utján elnyerhető többlet elérheti a 271 millió eurót, mintegy 72 milliárd forintot.
2./ Most akarjuk elosztani azt a 10000000000000 (tízezermilliárd) forintot, amit hazánk az EU-tól 2007. - 2013. között kap.
3./ Az eladósodottságunkról már sokszor megírtam, hogy az hasonló ahhoz, mintha egy 130.000 Ft/hó nettó átlagjövedelmű embernek lenne 860.000 Ft adóssága, amiből havonta 4700 forintot törleszt. Ha én ezt tragikusnak tartanám, már rég vettem volna egy kardot beledőlési célból, ugyanis az én eladósodottságom messze rosszabb ennél.
Novibacsi,

Gratula!

En meg ingyenes segitohalot akarok kiepiteni gyerekes expatoknak.

A jelenlegi expat service-k abszolut nem gyerekcentrikusak.

Jo lenne minel tobb kulfoldit idehuzni, mert igy magunkban olyan pesszimistak vagyunk, hogy megaszalodnak a szilvak a piacokon.

szerintem is epiteni kell es nem a politikusokra figyelni

majd csak kiigazodnak a dolgok lassan es megtanulnak a csokak szavazni

dobj egy levelet ha erdekel salsa@radio.fm

ha meg reklamoztal, akkor ejnye-bejnye!

csao
Ja!

A videkieknek meg azt uzenem, hogy probaljak az altalanos iskola 1, 2 evi matek konyveivel megbirkozni, valmint olvasni meg kene tanulni.

Merthogy tok egyszeru utana kikeresni, mikor melyik kormany hogyan viragoztatta vagy szorongatta meg a videket.

Namost ha ez megvan, akkor keretik a valasztofulkeben arra szavazni, amelyik jel mellett az adott kormany partja(i) vannak.

Matek, hideg, racionalis szamok. Ennyi. Semmi keresztenyseg, meg nosztalgia.

Oszt ha meg szarul valasztottal mult evben akkor emlekezz erre 3 ev mulva. Merthogy TE, kedves atlagpolgar, kb 4 honapig emlekszel barmire is vissza, utana ugy manipulalnak, ahogy eppen tetszik.
vakapad

1, Szja esetében nem úgy van ahogy írod, ezt összekevered valamivel.

2, Ki mondta, hogy jobb. Csak más, mint BAZ megyébe.
3, Nem kap ösztöndíjat, mint kiderült a FER-ből a kormány igéretével szemben semmi féle jó tanuló 15%-a nem kap semmi támogatást. (Már ne haragudj, miért nem vagy naprakész, ha már vitatkozol?)
Más részt Ausztriában is van szociális támogatás külföldieknek is, de ami fő, diák munka! Nem éhbér, és nem prostitúció!!!
4. Ja! ha a az önkormányzatiság elvén nem a minisztérium és a kormányzópárt kinevezett emberei ülhetnek a régiók vezetésében, hanem a helyben választott képviselők, akkor már nem is kell egyik pártnak sem? Neked sem? Nekem igen. Miért kellene a régió különben? Talán attól félnek Pesten, hogy a politikai elitnek és holdudvarának, valamint minisztériumok apparátusának 40%-a egyik napról a másikra megszűnhetne az állása, olyan feleslegesek lennének mint a falusi tanítok? És ez miért baj?

vakapad 2007.09.08. 19:34:37

Cinikus vagy, de sebaj.

Hidd el, nagyon megszenvedtem a self-made-man-ségért: 15 éven keresztül szinte tök egyedül bútorokat építettem, lakberendeztem, megpróbálva életben maradni egy olyan piacon, ahol annyi nyomorult kókler vágta egymás alatt a fát. Konkrétabban a sok senkiházi, igénytelen, ostoba barom miatt egy olyan telített piac jött létre, ahol senki sem fizette meg a minőségi munkát, mert mindig jött valaki, aki ócsóbb volt, de azt senki nem nézte, milyen minőséget is kap érte... Sokszor hívtak mások szemetét rendbe tenni...

Ilyen ellenőrizetlen körülmények között a tervezésért nem tudtál pénzt kérni, a vállakozást meg nem tudtad fejleszteni, mert azért a "segítségért", amit bele tudtál volna kalkulálni az árba, csak igénytelen károkozást kaptál... Ördögi kör. Mit tehet ilyenkor az ember? Persze, hogy a szürke gazdaságot erősíti. És CSAK így tud(tam) talpon maradni. Aztán 15 év után besokalltam és el akartam húzni innen (ennyi idő erőlködés után senki ne mondja nekem, hogy ez a legegyszerűbb, mert én TÉNYLEG mindent megpróbáltam), mert nagyon dühös voltam amiatt, hogy ennyi kreatív, szellemi, lelki és fizikai erő ráfordítással kint nyugaton, AKÁRHOL, ötször előrébb tartanék... De aztán szerencsére jött a magazin ötlete.

Az utolsó mondatodhoz meg csak annyit, hogy szerény véleményem szerint sem az eleje, sem a vége nem igaz: a nyolcvanas évek végén igenis egy vonalról startoltunk a szlovénekkel, a románokról meg nehezebben fogadjuk el, hogy itt lihegnek a seggünkben. IT vonalon például 30%-al gyorsabban fejlesztenek, mint mi. Lassan jobbak mindenben, pedig honnan indultak. Itt nem csak a jelenlegi HELYZET, hanem a fejlődés ÜTEME a fontos.

Na, mára ennyi.
"Jelmondatunk szerény, de irányt mutató: Egy nemzet boldogsága inkább függ az emberek jellemétől, mint a kormányzás formájától."

Ez tökéletesen igaz, és nagyon jó mondat, de akkor miért a postabezárásokról ír meg a létrehozandó értelmiségi felsőházról ami természetesen a kormányzás formáját befolyásolná? Amikor ezeknek semmi köze az emberek jelleméhez.

Szerintem a kapitalizmus morális alapját - ami szükséges, mert anélkül nem megy - nem az állami szférában, hanem a civil társadalomban kell létrehozni, egyszerűen azért, mert csak ott lehet: Bővebben: neokon.blog.hu/2007/09/08/title_10899
vakapad: Ez nem így működik. K+F-re a világon mindenütt adnak pénzt. Nem abból kell kiindulni, hogy "úgyse tudunk semmit elérni". Ebben nem értek veled egyet. Azt a 300 méter autópályát sajnálod, amit jelenleg erre (pályázati formában) fordítanak?
Hát igen a jó öreg

KETTŐS MÉRCE RULEZ

Kettős mérce az a döntési és ítéleti logikai helyzet, amikor ugyanolyan, vagy lényegi szempontból ugyanolyan helyzeteket más és másként, jellemzően ellentételesen ítél meg valaki. A kettős mérce logikailag és erkölcsileg sem feloldható ellentmondáshoz, önellentmondáshoz vezet, ezért ezeken a leszűkített területeken nevezik kettős morálnak is. A kettős mérce lényegében a diszkrimináció egy speciális vállfaja.


Miért károsak a társadalomra a kettős mércék?
Ahol kettős mércék vannak, ott nem lehet jogegyenlőség, hiszen a jogegyenlőség magába foglalja az azonos elbírálást. Ahol kettős mércék vannak ott éppen ezért az az érdekszövetség, amely ezt használja toleráns sem lehet, mert a tolerancia egyik alappillére az egyenlő elbírálás. Ezen két oknál fogva a kettős mércéket használó helyeken sem A Magyar Köztársaság Alkotmánya, sem az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem érvényesülhet. Azokat az ilyen helyeken nem tartják tiszteletben.

Erre alapítottam én a GERENDA DÍJAT

www.nol.hu/forum/topic/79822/1/20/#1

forum.sg.hu/listazas.php3?azonosito=gamez127&id=1125643625

IGe:

Azért azt jegyezzük meg, hogy erkölcsi alapon tényleg elmehet Gy.F. a pics@ba. Az más kérdés, hogy OVi is.

Gy. F. miniszterelnökként hazudott. Nem "csak" szóval, tettel. A választások előtt úgy tett, mintha minden király lenne (áfa csökkentés, stb.). Kvázi átverte a szavazókat. (Nem mindenki látta a hiányt és nem mindenki közgizda.) Azok, akik féltek a Viktortól, a kisebb rossz címén rá szavaztak. Meg hát a "Látod milyen jó lesz így..." efektus. Ennek ellenére szerintem az előző választást nem Gy.F. nyerte, hanem OVi vesztette el (a KDNP miatt). Feri részemről sz@r megítélésén a reform sem változtat. Tiszteletem érte, hogy elkezdte, de nem tette volna, ha az EU nem mond szigorú enyje-benyjét... Ráadásul a reformok minőségét igen sokszor éri jogosan a kritika. (Vö.: eü-ben előbb a biztostót kellett volna reformálni, akor lenne tőke a kórházakhoz, stb.)

Mindent összefoglalva mindkét ember egy nagy kamugép. Leszarom az öszödi "megtisztulást". A reformokat már OVi, Megyo és Feri is elb@szta folyamatosan, hogy nem folytatta... (Bokros)

Szóval a kettős mérce szerintem a bal / lib oldalon is áll. Őszintén mondom, hogy most először nem tudom, hogy kire szavaznék. :(
Naszta! OK magam is így gondolom, mint Te.

Mielőtt valaki kitalálja, hogy a OVi azért alkalmasabb, mint Gy.F. azért jegyezzük meg, hogy nem:

- legalább annyit kamuzott a kampányában, mint Gy.F. (csak volt egy közgizda ismerőse, mert az enyémek mind tudták, hogy hiány van...)

- nem határolódik el a náciktól (igen konzervatív embertársaim, a szélső jobbtól elsőként a sima jobbnak kell elhatárolódni, az Elbától nyugatra...)

- ő is hazudott miniszterelnökként. Persze akiket érintett lassan kihalnak. (Orbán kabinet első évei, nyugdíj...)

- ő sem mert magától igazai reformot csinálni. (az nem reform, hogy új definiciót adunk régi dolgoknak...)

- 4-es metró, Nemzeti Színház, stb. (Kicsit bután fest ezek után az 5-ös metró ígérete...)
Azért, hogy OVi is megkapja:

- többet ígért, mint az MSZP 2006-ban (csak volt Viktornak egy közgizda ismerőse, mert az enyémek tudták akkor is, hogy gáz van...)

- nem határolódik el a náciktól (igen kedves konzervatív embertársaim, elsőnek a jobb oldalnak kell elhatárolódni a szélső jobbtól, az Elbától nyugatra)

- ő is hazudott szóval és tettel miniszterelnökként (csak az a réteg, akiket érintett lassan kihal: nyugdíjasok)

Ami totális gáz:

- 5-ös metró a kapányban, úgy, hogy a 4-es miattuk csúszik 4 évet...

- Nemzeti Színház: megnyert pályázat, civil pénzekkel, áthelyezzük, hogy olcsóbb legyen... nyereség: 400 millió Ft, veszteség: újra kell rakni a csepeli HÉV-et, ha nem akarjuk bent is hallani (ez kb. 1-3 milliárd Ft.) (Azt meg sem említem, hogy pályáztatásról az utóbbi esetben szó sem volt...)
Bocsi a másodikért, sz@r a blog motor. :(

Naszta
Azért a csúcs akkor is a fospuma.
twárpi,kvázi módoló !!
vallj szint(et):
ki itt az értő,
hazáját legjobban féltő ?

:->

twárpi-kvázi módoló

vallj szint(et):
ki itt az értő,
hazáját legjobban féltő ?

:->
A 4-es metró a gyatra tervezés és a folyamatos civil bombázás miatt csúszott. Eleve az engedélyeket csak évekkel a 2002-es választás után kapták meg. Ezzel a Demszky-PR dumával nem leszel sikeres ember.
Ne Felj'
Ha majd nekem nem lesz igazam, akkor en is ugy csinaljak, mint Te, hogy nem is ervelek meg semmi csak visszarofogok valami serto szerut? Szerinted ez jo otlet?
Marv: látom megértetted mit akarok...

Azért mellékesen elmondom, hogy addig semmi értelme terveket készíteni rengeteg pénzért, amíg nem tudjuk, hogy épül-e...

Szakmailag meg mutass jobb cégeket itthon az Uvatervnél és a Főmtervnél.

Azért jó, hogy írtál... ;) :p
kopszmercis

"mert OV teged eppen azzal a fasszal dug, hogy ezt kell propagalni,"

Milyen tartalom elemzést vártál?
lehet, hogy távoli a témától, de nyáron jártam az elárasztott falunál erdélyben, egész takaros kis hétvégi házikók állnak a partján, gyönyörű kilátás, tavi fíling, és szintiszta magyar tulajok. székelyek, hogy érthető legyen.
Ne felj!
Te ennyit lattal abbol a hozzaszolasbol. Mint a voros poszto a bikanak, semmi mast se nem latsz se nem hallasz... OV-t megvedni. Mint valami beprogramozott robot.
Ide figyelj, adok neked ket valasztasi lehetosege:
1)
valaszolsz / reagalsz az erdembeni mondani valomra (ha van annyi eszed, hogy megerted)
2)
tepsz egy sorszamot, beallsz a sorba, es eltakarodsz a bus parasztos picsaba.
ok?
Naszta, én is örülök neked... :-)
kopaszmercis


Vagy nem vagy képes felfogni a válaszomat?
rendbe lenne az iras, ha a falusi kisemberek azt latnak, hogy a kormany ill. a politikai elit mindent megtesz a takarekossag erdekeben, es esszerüen gazdalkodik a nemzet vagyonaval.

de ehelyett pl. a köröshegyi völgyhid, mar irtal rola, egyik part sem emelte fel a szavat egy ilyen horderejü baromsag lattan, vajon miert? mindenki tudja es nagyon hosszu a lista

es a kisember nagyon is jogosan kerdezheti hogy mi a faszert ez en postamat, iskolamat zarjak be?

miert az en gyerekemnek kell hatranyos helyzetü ciganyokkal egy osztalyba jarnia, vezetö politikusaink gyermekei allami iskolaba jarnak? Tony Blair gyerekei allami suliba jartak.

peldamutatas, felelössegvallalas!! es akkor talan a falusi paraszt is megertene hogy mi miert van.
Már miért baromság a kőröshegyi völgyhíd? Lehetett volna máshogy is kipótolni azon a szakaszon az autópályát?
hát Árpi bácsi ebben sajnos igazat kell adjak ...
hát gratulálok ezennek sikerült azonosítani a papokat a kommunistákkal csak tudnám ez kinek érdeke ....
ne felj: ha te csak azt a mondatot lattad meg abbol amit irtam, akkor toled nem, hogy tartalmi elemzest nem varok el, de azt se nagyon varom el toled, hogy annyira kep legyel, hogy azt tudd, hogy szaras utan ki kell torolni a szaros segged

concrete:
akkor gondolom orulsz annak, hogy 3-ad annyiert csinaljak nominalisan az autopalyakat (tehat real ertek kb 1/5-eert) mint az orbankormany alatt. 5* arak 25*-os helyett kezdetnek nem rossz...
mondjuk szeretnek *.1 arakat latni :)
Jo napot !

Csak nekem tunik ki a szovegbol es az elozmenyekbol hogy ezt egy IRONIKUS alkotasnak szanta a szerzo?
Van ugye egy joboldali cikk (tessek azt is elolvasni!!) ami ara epit hogy milyen gondosz is ez a szocialista kormany. Ezen kivul van a szerzo cike ami ebbol ki indulva parhuzamot allit es be mutatja hogy lasd az egyhaz is azt csinalja amit az allam. Ezzel a sok jobb oldali, hitbuzgo mocsing meregfogat kihuzta.
Ennyit erdemes ebbe a cikbe eszre venni. Ez volt a celja a szerzonek.
No meg talan az hogy az hitkatonakon jot rohogjunk 
Gratulalok erte.

Kommentekhez:
Minosegi oktatast azzal kellene kezdeni hogy a meglevo tanari gardat ujra levizsgaztatni. Kerem megnezni a felveteli ponthatarokat, evek ota azok mennek tanarnak akik mashova nem kellettek mert nem eleg tehetsegesek. (tisztelet a kivetelnek aki azert tanar mert elhivatott).
Mikor van egy minosegi tanar garda akkor lehet nekik nagyobb fizetest adni es maris lesz szinvolnalas tanitas. Amig az olyan tanarok akik be se mennek az orara hivatalban maradnak addig nem beszelhetunk oktatasrol.

Mikor a fent leirtak teljesulnek akkor lehet jo tantervet , jol felszerelt epuleteket epiteni. Az oktatas celja nem a targyi tudas atadasa kell hogy legyen , hanem annak megtanitasa hogy az egyen hogyan kepezze magat , hogyan erje el azt az inteligens szintet, amikor mar sajat magat kepes es hajlando tovabb fejleszteni.
Termeszetessen szukseg van alap muveltsegre is, pl hogy egy ilyen szoveget megfelelo modon tudjon ertelemezni (irodalom, vers elemzes!) , vagy mondjuk az piacon ne vagjak at ha egynel tobb dolgot vesz egyszerre.

Egyhaz: Velemenyem szerint nem az a fo mondanivalo hogy mit csinal az egyhaz, de ha igy bele mentunk akkor par szo. Inkvizicio, keresztes haboruk, boszorkany perek.
Ha valaki hisz benne hat az Isten segitse az elet minden teruleten.
UI: Bocsanat az ekezet es a helyesirasi hibakert, en is csak egy videki iskolaba tanultam ,de megis ertem az iras mondanivalojat.....(Ok nem ez az oka, irónia)
süti beállítások módosítása