
Eredetileg és szó szerint arról, hogy akarunk-e vizitdíjat, napidíjat és tandíjat fizetni.
Dehogy akarunk. Naná, hogy nem, ez így a világ leghülyébb kérdése lenne. Mi személy szerint, kedves barátaim, nem akarunk fizetni soha semmiért; állami részvényt is legszívesebben ingyen jegyeznénk, sőt elvárjuk, hogy annak a részvénynek aztán folyvást felfele menjen az árfolyama. Csakhogy nem, nem az a kérdés, hogy mi akarunk-e fizetni. Mi mindenképp fizetünk.
Az a kérdés, fizessen-e az ellátásért a beteg, a tanításért a diák. Nem mi, a magyarok, hanem a beteg és a diák. Ahol mi mindannyian fizetünk – adózunk –, a kedves vásárló meg nem fizet, az pont a díjak eltörlése utáni állapot. Avagy a bevezetésük előtti.
Utolsó kommentek