Bajban van az én hazám. Budapestet elhagyja vőlegénye, vagy kicsoda is volt ez az ember, Demszky Gábor; legyen mondjuk a Significant Other. Ötször választotta meg a város népe, ebből négyszer újra, ezen belül egyszer egy hónappal az őszödi botrány után. Pedig sohasem volt népszerű, csak nem akadt nála jobb jelölt. Barsiné Pataki Etelka? Schmitt Pál? Gy. Németh Erzsébet? Ezek ugyanmár-kategóriás figurák voltak ide, és ezen nem változtat semmit, hogy később hová sikerült benyalniuk magukat. Sőt inkább megerősíti a gyanút, ami miatt nem lettek főpolgármesterek: hogy igazából nem is szeretik Budapestet. Csak a hozomány kellett volna.
Szerencsére a majdnem tuti befutó a fenti bohócoknál fajsúlyosabb alak. Tarlós Istvánnal különösebb gond nincs. Az utóbbi időben többször is jelét adta annak, hogy felfogta, Budapest nem egy franciakert, sem gémeskutas falu, ahol megszólják a vénkisasszonyokat, de még a buzik is beleférnek egy európai fővárosba. Igen, a szinglihordák bőrtangában, azok. Tarlós Istvánnak az az egy hátránya van, hogy fideszes, és a pártja viszont kifejezetten ott jelöli meg a szellemi forrásvidékét, ahol a nagyvárosok eleve bűnös helynek számítanak. Hoffmann Rózsa és Semjén Zsolt világképe, az betenné Budapestnek a lompost.
Oké, nehéz gyerekkoruk volt a Fidesz-alapítóknak, sosem sikerült megszokniuk a városi társadalmat, idegenkednek tőle, retorikájukba nem a metró, hanem a szárnyvonal passzol. Tudjuk, vidékről kerültetek fel. De nem volna igazságos, ha emiatt a budapestieknek lenne rosszabb, márpedig el tudják rontani azt is, ami még működik benne. Ha akarják. Reméljük, hátha nem.
Az sem jó jel, hogy Rogán Antal kihátrált Tarlós mögül, és erre sem mentség, ha a személyes ambíciói miatt, taktikából döntött így. Ha már Tarlós jön, akkor nem ártana, ha odafigyelne a kezére egy ilyen sikeresen városiasodott fiatalember, aki jelenleg is egy csudálatos, modern gigaplázán dolgozik egy feddhetetlen vállalkozóval.
De nem Tarlós az egyetlen jelölt, ott van a laza és ökotudatos fiataloknak magától értetődő opcióként az LMP, ami már nevében is egy kólamámor. Bent vannak a parlamentben, komolyan vehetőek, és komolyan is veszik magukat. Hamar eljött a beöltönyösödés pillanata, meg a taktikus hallgatásoké. A Fideszhez hasonló kompatibilitás-problémák itt is sejthetők, hiszen egy true zöldhippinek szintén nem a nagyváros az ideálja. Meg a krisnások sem felhőkarcolót építettek, hanem falvat. Viszont bizonyára meghallják majd a biciklisfutárok hangját, és lesz több bringaút. Szóval az LMP-nek is megvan a helye Budapesten, de velük sem teljes a kép.
Horváth Csabával helyhiány miatt nem foglalkozom.
Csak a kutya volt
Budapesten a konzervatívokon és a zöldeken kívül még ezerféle kisebb-nagyobb gondolatkör tenyészik. Mint az egyetlen igazi nagyvárosunk, ez mindenféle szubkultúra kút- és vízfeje, még ha ezt mostanra az internet mérsékelte is. A városokban tömegesen él valami, ami sem a nemzeti együttműködéssel nem klappol, sem a szocializmussal, és úgy nevezik, hogy individualizmus. Ezt Magyarországon ostorozni szokás, pedig kétélű kapanyél ez. Igen, ebből ered a mindent kiröhögő cinizmus, abból pedig a jó viccek. Nem az illedelmesek, hanem a jók. Ebből lesznek a rossz egyéni döntések és a tragikus következmények, meg a jók is. Ennek – legalább retorikai és kultúrpolitikai – képviselete tűnt el a liberális párt tönkremenetelével és azzal, hogy nincs másik.
Csak egy kétfarkú kutya. Kicsit sárga, kicsit savanyú, és nem fog választást nyerni, mint a nyilván példaként szolgáló izlandi Legjobb Párt. Ráadásul nem is pesti eredetileg, hanem szegedi. De a miénk. Nincs olyan húzónevük, mint Jón Gnarr, mint ahogy nincs egyáltalán olyan nagyágyúja a magyar humornak, aki kellően ismert lenne és emellett rögtönözni is tudna. A politikai humor nagyrészt playbackről megy. Nincs továbbá olyan felháborodás, amitől a budapestiek egy emberként akarnák elküldeni az összes jelöltet az anyjába. De ha legalább a jelölt felállna, az is megmutatná, hogy itt, Magyarországnak ebben a meghitt szegletében még van igény a felhőtlen hülyéskedésre. Kiröhögni bőven lesz mit.
Budapesten élni alapvetően jó. Ezzel ma egyik párt sem kampányol, pedig pont ez az oka annak, hogy Demszkyt nem zavarta el a város húsz évig. Van egy csomó probléma, zaj és büdös és dugó, de összességében sokkal kellemesebb hely, mint a legtöbb falu. Ezt nem kell bizonyítani: az ingatlanárak precízen megmutatják. Többek között azért ilyen jó hely egy város, mert itt még az is megtörténhet, hogy jelöltet állít a Kétfarkú Kutya Párt.
Utolsó kommentek