Amikor nincs magyarázat, akkor a Zemberek költenek maguknak. Spekulálnak, konteókat gyártanak, és nagy élvezettel osztják meg azokat egymással. Ezért nem hibáztathatók, az emberi elme nem tűri a vákuumot, akkor érzi jól magát, ha érti a világot.
A kormány eddig majdnem minden lépése után szárba szökkentek az elméletek, mint a bolondgomba. Nem azért csinálták, mert hülyék, hanem mert valami rejtett, okkult céljuk volt vele, amit nem lehet bevallani, de nagyon is helyénvaló, sőt nemzeti érdek. Most még összeszámolhatók, nosza.
1. Államcsőd-szöveg. A lehetséges megfejtések között volt bennfentes shortolás – párt- és magánkassza-feltöltési céllal –, a forintot gyengíteni igyekvő gazdaságpolitika informális eszköze, továbbá az EU megzsarolásának sajnos sikertelen kísérlete. Hogy valójában mi volt a célja, azt máig sem tudhatjuk. Azt tudjuk csak, mi nem volt: véletlen.
2. Médiatörvény-tervezet. Ebből egyelőre csak annyi derült ki, hogy a Fidesz annál is jobban szeretné kontrollálni a médiát, mint amennyire az egyáltalán technikailag lehetséges. A szándék világos, a vége még nem látszik, de azt lehet tudni, hogy Orbán szerint a világ akaratból épül fel. Tulajdonképpen örüljünk, hogy nem az atombombát tűzte ki célul.
3. Schmitt Pál. Látszik a kínnal megírt köszöntőkön, hogy ezzel a szerencsétlenséggel a jobboldalon se tudnak mit kezdeni. A nyers értelme persze nyilvánvaló: azt se tudja, mit ír alá, kényelmesebb így a hatalomgyakorlás. De még a Fidesz-drukkerek civilizáltabb fele is rácsodálkozik: azt hitték, ennél elegánsabb klubhoz csatlakoztak. Azt hitték, a pofátlanság csak a hatalom megszerzéséhez kell, és utána a polgári, gentlemanlike kormányzás jön, ami úgy fog szólni, mint egy zongoraverseny. Nem pedig úgy, mint egy ólnyi éhes disznó.
4. Személycserék. Schmitt Pál is ide tartozik rendszertanilag, de a többi se kutya. A térfoglalás mindenféle fék és fátyol nélkül látható, a teljes állam mint olyan, az van kajakra megbaszva. Yes we can. Lojális oké, brancsonkívüli nem oké, ennyi a drill, oszt jónapot. Lojális és szarzsák, az is oké. Lojális és mongolidióta, az is lehet miniszter. Hülyeség nem akadály. Csak legyen marhalevele, hogy az élcsapathoz tartozik.
5. Csekély jelentőségűnek látszik, de mégsem az: az autofellációs óda kifüggesztése. Igaz, hogy csak egy darab papír, de mégis, bazmeg, ez meg mire jó? Támadási felületnek kiváló, márpedig az olyasmit épeszű kormány elkerüli, hacsak nem nagyon fontos neki. Miféle súlyosan beteg törpefejű lehet az, aki kiakasztatja minden okmányirodába, hogy ő mekkora arc? Közhírré téteti hatalmi szóval? Attól érzi jól magát? Mi van tata, rossz a prosztata?
6. Végül a legrejtélyesebb: AVH. Sürgősen át kellett nevezniük a Nemzetbiztonsági Hivatalt Alkotmányvédelmi Hivatallá, pedig nyilván észrevették, hogy annak mi a rövidítése. Húsz évnyi kommunistázás után az ilyet kiszúrja az ember. OMG WTF?
A minél pofátlanabb berendezkedésnek persze vannak elszánt, nem szégyenkező támogatói. Ők azok, akik hangosan igenlik: legyen csak diktatúra, minél keményebb. Sújtson, ahova köll, menjen a szólásszabadság a kurvaanyjába, igenis legyen a Párt kezében az egész nyilvánosság, és kussoljon, akinek nem tetszik: aki nincs velünk, az ellenünk van. Megértést és leereszkedést érdemelnek. Ők azok, akik kicsit korábban a középkorba vágytak, és el sem tudták képzelni, hogy nem földesurak, hanem szarrá szopatott zsellérek lennének ott. Most sem jut eszükbe, hogy a diktatúrában mennyire könnyű a más farkának a rosszabb végére kerülni, főleg ha nincs hol panaszkodni. Nem kell hozzá más, csak egy bővérű helyi káder. Szegény szerencsétlen, rövid emlékezetű magyarok.
Ami eddig történt, arra egyetlen jóhiszemű magyarázat van: hogy ez egy bonyolult vicc, aminek még hátra van a poénja. Olyan, mint az áldokumentumfilmek: egyre hihetetlenebb képtelenségek következnek, aztán a végefőcímben elárulják, hogy nem is igaz, csak a hiszékenységünket tesztelték. Még lehet, hogy Orbán kopaszra borotválja a fejét, és az aranytojást tojó tyúkról kezd mesélni, búzamezőben fényképezkedik, kiscserkészeket tapogat. És a sleppje ezer jelenetben adja elő, miért is kellene gyűlölni a komcsikat, miért gyűlölték ők húsz évvel ezelőtt. De még mindig remélem, szeptemberben a miniszterelnök visszaveszi a haját az őrült vakáció után, bejelenti, hogy ez egy nagy bohózat volt, és attól fogva komolyan veszi magát. Felőlem beszélhet csúnyán is, csak mondja már.
A másik lehetőség, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim, dermesztő. Akárhogy vigyáztunk: visszajöttek a kommunisták.
Az utolsó 100 komment: