W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

  • Brown094: Ha pénzt vesztett egy átverés miatt, vagy megadta adatait egy csalónak, akkor is visszakaphatja el... (2021.10.21. 23:05) Tribuszerné visszanéz
  • szódabár: Hát te sem vagy a tolerancia bajnoka. Hehehe. Felőlem mindenki azt csinál amit akar, nálunk a menó... (2020.12.26. 11:50) Isten fasza
  • Tahó Sandokan: Közben elkészült, bitangfinom. (2020.11.09. 15:20) Ajándék erős gyomorhoz
  • Tahó Sandokan: Nem számítottál kommentre, ugye Worluk? Tegnap jutottunk hozzá ehhez a szürke gombához (egy gombá... (2020.11.09. 14:43) Ajándék erős gyomorhoz
  • Reactor: Bírom az ilyen mérhetetlenül idióta hozzáállást...a falu élhetetlen közösség, mert ott nincs TESZK... (2020.06.26. 14:47) Vackor néni busza
  • Utolsó 20

1981

2009.08.06. 07:00 Tóta W. Árpád

1981-ben kezdtem meg óvodai tanulmányaimat Budapesten. Akkor még a szuperbabaképzők nem léteztek, sőt az óvodai tanterv is elég laza volt. Hetente egyszer-kétszer voltak kötött foglalkozások, de az etetésünkön és délutáni altatásunkon felül az óvoda főleg úgy működött, hogy azt csináltunk, amit akartunk. Jó időben kint az udvaron. Úgy gondolták, hogy aki körhintázni akar, az körhintázzon, aki meg képes naphosszat lovagolni egy földbe ásott traktorgumin, az tegye. Meg is tettük, mivel ikszbokszos szimuláció még nem adatott, nekünk bőven megfelelt az a gumi lónak, sportkocsinak és űrhajónak egyaránt. Űrhajót, pontosabban vezérlőpultot építhettünk a homokozóban is. A homokfalba ágyazott kavicsok nem adtak hangot, még egy szimpla pittyenést se, a botkormány botból volt, és nem kormányzott a fantáziánkon kívül semmit. Az effektek, a 3D, a sztori és az eposzi harcok koreográfiája mind a fejünkben ketyegett. Csoda, hogy le nem fagytunk.

De a kavicsok ennél többet is tudtak. Óvodai éveim jelentős részét kőtöréssel töltöttem. Önként, dalolva, kacagva.

Az iparhoz egy megfelelő, marokra fogható, nagy törőkő kell, meg a homokozó betonszegélye. Előbb ígéretes kavicsokat gyűjtünk a sóderral felszórt játszótéren, aztán kezdődhet a feldolgozás. Nem szabad túl nagyot ütni, mert akkor pozdorjává törhet egy-egy értékes lelet. Célunk a hasítás, lehetőleg kettőbe.

Máig sem tudom, mi a geológiai titulusa azoknak a köveknek, de adtunk nekik saját tudományos nevet. Fehér gyémánt, kék gyémánt: ezek megtörve csillogó kristályszerkezetet mutattak. Más darabokban ércnyomok látszottak, voltak ébenfekete – #000000 – vulkáni töredékek, és a folyami kavicsok közt nem volt ritka az olyan, amit vékony üledékréteg borított nemespenészként. Ezeket töltött csokinak hívtuk, mert legtöbbször barnák voltak. Kincset értek, mivel csak a szakszerű feldolgozással nyílt meg a titkuk, míg egy kékgyémántot a gyakorlott óvodás messziről felismert nyersen is.

A kavicsokkal ugyanis tőzsdéztünk. Odafent még a tervgazdaságot toldozgatták, mi a mászóka tövében kőkeményen számon tartottuk, mi mennyit ér, mennyire gyakori, és aszerint adtuk-vettük az ásványkincseket. Volt egy különösen szép fehérgyémántom, és sokat álmodoztam arról, hogy egyszer majd az állam sok pénzért megveszi tőlem, mert pont egy ilyen darab törik le a Nemzeti Múzeum lépcsőjéből.

A brókerkedés persze azzal járt, hogy egy-két kiló éles kavics mindig volt a nadrágomban, fajta szerint szerint szétosztva a zsebekben. Plusz a félkilós törőkő, a termelőeszköz. Az ujjaimat rendre odavertem – a nagyobb, sokkarátos ékköveket néha teljes erőből kellett ütni –, de nem panaszkodtam, tettem a dolgom.

A kőtörést aztán a kupakgyűjtés szorította ki. Ez az általános iskola első néhány évében volt a csúcson, és jelentős tömegeket mozgatott meg; nem véletlenül telepedik később a kisgyerekek gyűjtőszenvedélyére a Lutra album, majd a nagyipari pokémon és társai. De akkor még nem volt ilyen, viszont kupakot ingyen is lehetett gyűjteni a napköziben, délutánonként, a játszótéren. Ma visszagondolva hihetetlen, mennyi bunkó proli sörözhetett esténként a mászókák körül, mert kupakot mindig találtunk.

Csak nem mindegy, milyet, kisapám.

A sima arany- vagy ezüstszínű kupak váltópénznek sem volt elég, ezeket már fel se szedte komoly kalandor. Túlkínálat volt kólából és magyar sörökből, közönségesnek számított a Márka is, kivéve a hiánytalan gyűjteményeket. Keleti vendégmunkások Okocim- vagy Zlaty-kupakjai már értékelhető cserealapot képeztek, ritkább nyugati vagy esetleg sosem látott darabok néha egyéb játékokért, matchboxokért cseréltek gazdát. Komor, lehajtott fejű gyerekek járőröztek a közparkban, abban a reményben, hogy ritka kincsre bukkannak. Néha pár percre tudatosan elhagytuk az engedélyezett területet, gyors felderítő hadműveletekkel csekkoltuk a közeli pingpongasztalt, ahol mindennap találtunk valamit. Zsebeink a friss zsákmánnyal és a fontosabb darabokkal voltak tele, a duplikált példányokat otthon halmoztuk fel. Előfordultak lopások: aki komoly kupakot zsákmányolt, jól tette, ha nem hagyta a padban. Nem szólt ránk senki, hogy fuj, mérgező, fertőző, koszos. Hiába is tette volna.

Alig vártam, hogy hazamenjünk végre a Balatonról, elkezdődjön az iskola, és bemutathassam egyedülálló gyűjteményemet, amit a nyugati turistáknak köszönhettem. A többiek álmélkodva nézték, milyen fasza kupakok vannak a vasfüggönyön túl. Egy-egy Radebergerért megkaptam bármit, amit kértem, a Márka-sorozat összes hiányzó darabját, teljes Állami Gazdaság-szériát. És volt csak Radebergerből vagy húsz darab.

Akkor voltam a leggazdagabb.

Magunknak teremtettük ezt mind, négy-nyolcéves fejjel, a semmiből. Mániáink senki üzleti tervébe nem illeszkedtek, a kavicsoknak mi adtunk értéket, a kupakokban nem volt nyerőkód, a homokűrhajóban nem kellett videokártyát cserélni. És oda ment az az űrhajó, ahova mi akartuk, és bizony elment az bárhová, driver, előfizetés, patch és crack nélkül, akárhány dimenzióban. Olyan bolygókra is, amiket azóta sem, sohasem vittek filmre, nem programoztak le, és nem készült hozzájuk végigjátszás. Akkor odaadtuk volna a kitalált világainkat egy reménytelenül alacsony felbontású űrvadász-szimulátorért, persze, vagy akár egy videómagnóért; elemes lézerkardért, játékterem-bérletért, meg az összes kupakot és kavicsot, és azt a különösen szép fehérgyémántot is.

De nagyon rossz üzletet csináltunk volna. Kár, hogy végül mégis odaadtuk.



Címkék: retro történelem hogyvolt

382 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://w.blog.hu/api/trackback/id/tr681291943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@misztikus alfahím: már amelyiknek nem jut kalasnyikov. :P
Koszonom Arpad, igazan meghato volt.
En egy mocskos kis kapitalista voltam a mi falunkban.Egy medzsoba fajt annak aki a versenycangammal akart egy kort tenni a gyogyszertar korul.
@Wave: És tényleg. Hatosával lehetett kapni a csapatokat, a műanyag pisztolyt max. ötször tudtad a kezébe adni, aztán kitágult a marka.

Meg LEGO helyett a PB.
Na, akkor az össznépi nosztalgiához.
Takarékbélyeg, valaki?

Toltad be a zsebpénzed szeptembertől-májusig, oszt tanévzárón visszakaptál _ugyanannyit_ (ha el nem vesztetted év közben az ívet). A hülyének is megérte.

Más: Autós kártya. Piros, később kék hátlappal. Csata-csata! Ikarus az Apal Corsa ellen. Köbcentiben játszunk, vagy sebességben?
@tulok ex betonputtó: nem igaz. ált. iskola vége felé, már ébredő magyarként én is kisütöttem ezt, és miután jól felhergeltük egymást a haverokkal, lemasíroztunk a takarékbélyeges tanítónénihez, és nyílt színen megkérdeztük, mennyit kamatozik a bélyeg. mondta: öt százalékot. azzal elpironkodtunk onnét.
@Tóta W. Árpád: akkor Te ilyen spekuláns-féle (vagy fiatalabb) lehetsz. :)
A másik megoldás, hogy én emlékszem rosszul, mert mindig is szartam a takbélyegre, inkább csoki vonalon nyomultam.
Vagy a harmadik, hogy beigazalódik a szörnyű sejtés, hogy a kisdobos-úttörők jogos 5%-át _is_ lenyúlták a tantónénik. (Btw, neked is Piroska Apró volt az igazgatód?)
@Tóta W. Árpád: Aha, akkor az lehet, hogy te fiatalabb vagy, vagy engem vezettek meg rendesen. (Rémlik is, hogy az akkori főmuftit Apró Piroschkának hívták, nyilván ő lehet az oka, kiötlője és haszonélvezője a teljes kisdobos és úttörő ifjúság -5%-os nyomorának.)

Mondjuk én már harmadiktól tojtam a bélyegekre, inkább téli fagyi, LEO jégkrém, szörppor vonalon nyomultam.
Aham, éreztem, hogy annak ellenére, hogy internal srever errort kaptam vissza, elcsusszant mindkét komment. Hiába, lúzer vagyok.
Ha valaki akart, akkor simán tudott vegyszert, pirotechnikai alapanyadot vásárolni, (pl. József körút vegyszerbolt, vagy a TANÉRT a Keletinél
A hipermangán +aluminium por csodákra volt képes.
Igénytelenebbek 1 forintból robbanthattak: ezért 2 db benzin ampullát adtak (eredetileg öngyújtó feltöltéshez) csak egy darab újságpapir kellett,egyik ampulla az összegyűrt papirba, a másikat kibontani ráönteni meggyújtani és futás... nagyot szólt.
Bergman cső: a kb félméteres cső egyik végét 45 fokban levágtuk, ezt beleszúrtuk nedves homokba, agyagba. Ami benne maradt a csőben, azt a cső meglenditésével elég pontosan és elég messze lehetett elhajitani...
MÉH, papirgyűjtési verseny? Jókat lehetett lógni ezzel az alibivel... meg a bevétel se volt rossz.

Félszavakból is?
@BloggerJade: Ezt nem lehetett volna jobban megfogalmazni, szivembol szoltal!
Mashol is volt szalveta gyujtesi laz vagy csak a mi iskolankban? :D
@Shore:

igen, a bogyó a bokorról... a régi szép idők. és túléltük valahogy a sok-sok szennyeződést/fertőzést, pedig se persil se domestos nem volt.
arpi: "ja persze, nem kötelező, csak ha egyszer ott a joystick meg a P4, akkor nehezen veszi rá magát a gyerek, hogy helyett papíron szálljon."

az azert inkabb a szulo hibaja. amugy sajat tapasztalat, hogy a szemetbol lesz a legizgalmasabb jatek. palack, kupak stb. csak mint a marka kupakjai.
Árpád, az általad bunkó prolinak nevezettek tartották életben az elmúlt 20 év alatt a "rendszert".

Nélkülük mindenféle "nemzetieskedő" jobbosok, klerikálisok írányították volna többnyire az országot....rossz belegondolni, mi minden történhetett volna.....

Persze ettől még a homokozós sörözés nem szép dolog, de hát ez is a "rendszer" velejárója, sőt éltetője: az igénytelenség, a sötétben tartás.
Látod Árpád, talán sokkal több ehhez hasonló bejegyzést kellene írnod. Értelmetlen megbotránkoztatás helyett inkább közös élményekre tapintani, azokat szép szavakkal megfogalmazni. Hidd el, sokkal többet használsz vele embertársainak és az egész közösségnek, mint a sehova sem vezető vagdalódzó írásaiddal és végtelen vitatkozásoddal.

Ez érvényes minden kommentezőre is, természetesen.
Észrevetted-e már, hogy sok vitában mindenki úgy vonul vissza a
küzdelembôl, hogy sokkal szilárdabban meg van gyôzôdve a maga igazáról,
mint valaha? Miért? Mert nemcsak érvek állnak szembe, hanem emberek az
érvek mögött. Így a vita nem csupán eszmék, okoskodások cseréje, hanem
többnyire két ember, pontosabban két érzékenység közötti harc.

A vitában gondolj mindig a másikra. Ha lerombolod az érvelését, ha
felborítod a gondolatmenetét, gondold meg azt, hogy tíz közül kilenc
esetben megsérted ugyanakkor az embert is, aki azt felépítette.
Nyertél? Nem. Segíted a másikat, hogy meggyôzôdjék arról, amiben talán
nem volt egészen biztos. Kényszeríted, hogy új és az elôzôknél
nyomósabb érveket találjon. De még tovább vitatkozol, logikád
kérlelhetetlen és az utolsó védôvonalaiba szorítod vissza a másikat.
Végül hallgatásra kényszerül. Gyôztél ez esetben? Egyáltalán nem. Nem
gyôzted le az érzékenységét, sôt ellenkezôleg. Magában azt mondja majd
egészen halkan: ,,igen, de...'' és ezzel a ,,de''-vel kezdve megalázott
érzékenysége ma vagy holnap újabb érvelésbe kezd.

Megsérted a másikat, amikor egészében elítéled:
,,érvelésednek egyáltalán semmi alapja sincs'',
,,teljesen a kérdés mellé beszélsz'',
,,ennek semmi köze a problémához''.
Megsérted a másikat, amikor gúnyolódsz:
,,nem a földön jársz'',
,,szegény öregem, ezt te már nem érted'',
,,biztosan álmodsz''.
Megsérted a másikat, mikor gonosszá válsz...; még a mosolyoddal is:
,,úgy okoskodsz, mint egy gyerek'',
,,téged kezeltetni kellene'',
,,teljesen bolond vagy''.
Ne légy nyakas, a sebnek elôbb be kell gyógyulnia. Ôszintén kérj
bocsánatot. Ha nincs hozzá bátorságod, hallgass alázatosan és igyekezz
örömet szerezni a fájdalom enyhítésére.

Ha a másik megsért, ez azért történik, mert te sértetted meg ôt. Állj
meg, csillapodj le, nyugodj meg és kösd be a sebét.
Ha a másik azt mondja:
,,Hát persze, nekem nincs meg az érettségim'',
,,én nem vagyok tanult ember'',
,,nincs tapasztalatom, túl fiatal vagyok, hogy ezt megértsem...'',
akkor megaláztad ôt. De ha a fölényed valóban fenn is áll,
ellensúlyozhatod: Ismerd el járatlanságodat egy bizonyos ponton, ismerd
el az eltérô szempontban is az értéket.
,,Véleményed érdekes, én túlságosan elméleti beállítottságú
vagyok, nincs kapcsolatom az élettel'',
,,úgy gondolkodom már mint egy öreg, hatásod gazdagít engem, sokat
nyújt nekem...'',
...és a másik már nem lesz koldus, aki csak kap, hanem veled egyenlô,
aki adni tud cserébe.

Vitatkozni akarsz a másikkal? Elôször nyerd meg a rokonszenvét, és ha
meg akarod nyerni a rokonszenvét, kezdd azzal, hogy megajándékozod a
barátságoddal. Ha a másik úgy is mutatkozik, mint ellenfél, mint
idegen, mint ellenség, ne tekintsd annak egy percig se, szedd össze
magad, és nézz rá úgy, mint barátra, mint testvérre.

Ha a másik teljesen belemelegszik a vitába, te is azt teszed, de így
sohase fogjátok megérteni egymást. Mielôtt beszélsz, szakadj el a
problémától, az érvektôl, a megoldástól. Teremts űrt magadban. Gôgöd,
önszereteted rossz tanácsadó. Érzékenységed mindent összekavar. Minden
elôítélettôl mentesen, a másik érvelésének elfogadására készen szállj
vitába.

Ne tulajdoníts egyforma jelentôséget minden problémának és ne fejtsd
ki véleményedet ugyanazzal az energiával:
a legjobb mosóporról, amely a legkíméletesebben és a legfehérebbre
mos,
a villanykapcsoló ideális helyérôl a folyosón,
a televízió elônyeirôl és hátrányairól,
a gyarmatosítás kérdéseirôl.
Mielôtt beszélnél és fôleg mielôtt indulatba jönnél, egy pillanatra
szedd össze magad és tárgyilagosan ítélj a tárgy fontosságáról.

Mindig a pozitívummal kezdd. Szükséges, hogy elôször ,,igent''
tudjatok mondani egymásnak ,,nem'' helyett, mert különben az ellentétek
és a küzdelem gépezete beindul és az ,,igenek'' ,,nemekkel'', a
,,nemek'' pedig ,,igenekkel'' kerülnek szembe.

A másik beszéd közben elszakad a gondolatától. Te hasonlóképpen.
Ezért kerültök olyan messze egymástól. A valóságban egészen közel
vagytok és véleményetek nem ellentétes, sôt nagyon gyakran kiegészíti
egymást. Törekedj megérteni azt a szemléletet, amelyet a másik
képvisel, ha azt akarod, hogy ô is megérthesse azt, amit te fedeztél
fel.

Háromhetes csecsemônek 540 gramm tejet adnak naponta, három
hónaposnak 720 grammot, felnôttnek bifszteket, beteg aggastyánnak
könnyű erôlevest. Ha a babának bifszteket adsz, nem ,,veszi be'' a
gyomra. Fel kell mérni, hogy ki mit képes ma az igazságból befogadni.
Légy türelmes! Ha túl sokat akarsz adni, kockáztatod, hogy a másik
,,semmit sem vesz be''.

Mindenkivel megtörténik, hogy megváltoztatja a véleményét, sôt néha
egészen váratlanul; nagyon ritkán változtatunk azonban véleményt olyan
irvelés hatására, mely minket mindenáron meg akar gyôzni. Még akkor is,
ha valódi igazságérzetbôl elhatározod, hogy meggyôzöl valakit, ne
mondd: kimutatom, hogy téved, inkább azt: segítem, hogy ô maga fedezze
fel az igazságot.

Gyakran a másik kész volna elfogadni ,,az'' igazságot, de elutasítja
a ,,te'' igazságodat. Miért sajátítod ki az igazságot? Hiszen az tôled
függetlenül létezik; ha magadnak sajátítod ki, tíz közül kilenc esetben
csak elhomályosítod.

Ha eredményes vitát akarsz, feledkezz meg önmagadról, tiszteld a
másikat, ne játszd a gazdagot, aki alamizsnát ad a szegénynek, menj
eléje mint barátod elé, csatlakozz hozzá és vele együtt fedezd fel az
igazságot.

Vallási igazságról van szó? Sokszor bírálod a kereszténységet. Akkor ne felejtsd el soha, hogy a
kereszténység nem okoskodások és eszmék segítségével bizonyítható, mert
az elsôsorban nem tan, hanem egy személy. Az igazság Jézus
Krisztus. Jézus Krisztusról nem vitatkozhatunk. Ôt befogadjuk. ,,A
vallásról vitatkozni'' elsôsorban annyi, mint tanúbizonyságot tenni
Jézus Krisztusról és a másikat segíteni abban, hogy találkozzék Vele.Valakinek, aki vallása elleni támadásokra, csúsztatásokra szeretne blogban is választ adni, védekezni, mindig ott a dilemma, hogy érvelni hite mellett neki elsősorban életével kell: a munkahelyén, a családjában, szűkebb és tágabb közösségében, a közéletben...nem pedig itt.

Építsünk, ne romboljunk. Még sok ilyen bejegyzést kívánok tehát! Hiszen ez a kommenteket átfutva valóban osztatlan sikert aratott.Üdv.
én viszont nem tudom a die hippyt megbocsátani! 1981 előtt is voltak óvodások!!!!! (a fene a más macskáját!)
Köszönjük kedves VII kerület!

Szép kis lurkókat neveltek ki a kutyaszaros az erszébetvárosi játszóterek.
Mig vidéken lőtték egymást a kis szarosok fapuskával ahogy kell.
Addig a terézvárosiak tocsikoztak a homokozóban.
Májkrém-ország vámszedői, elbasztátok! Ne romantikázzatok!
Volt 20 évetek, szart tettetek le az asztalra, szó szerint!
Nincs itt semmiféle gyémánt ...
Nekem bazz legalább volt gyerekkorom, szép álmokkal, amit TI basztatok el.
Rohadt kurva liberális "eszméitekkel".
Na, ezt nem bocsátom meg nektek a leginkább!!!!!

Derenk (törölt) 2009.08.07. 11:02:20

Nekem megvolt majdnem az összes Kockás kivéve az elsőt, na azt megszereztem 60 kártyanaptárért.

Utána azért kaptam cseretárgyakat (madaras bélyegsor, naptár), hogy KÖLCSÖNADTAM tizesével az egész Kockás sorozatot. Utána jött az összes hahota begyűjtése, ja és DILIBILL-t vágjátok?

!!!! m.blog.hu/ba/bajusz/image/hahota02.jpg Innen tessen leszedni az Dilibill összest!!!!
@Shore:
Meg még mennyi mást. Finom szerb sörök is valának. Szalma szőkék. Meg francia, belga sörök is. Paulanert boltban rég nem láttam, akkoriban igen.
@Tóta W. Árpád:
Jó írás, látszik kezdesz öregedni, kitör már a nosztalgia.
Viszont a kavicstörést nem variálnám.::))

Derenk (törölt) 2009.08.07. 11:11:04

Bocs, az egyetlen magyarul megjelent Dilibill itt található beszkennelve:
maciboy.multiply.com/journal/item/102
"annak azért nem örülök, ha generál kádár-nosztalgia lesz a topikból, bár végül is érthető, nehéz szétválasztani."

Pedig ez lett most a legmenőbb.
A modern, européer Szocialista Párt is váltott a stratégián. Miután nem tudott gyakorlati eredményeket felmutatni, most az emberi arcát igyekszik mutogatni, hátha emellé már nem is várnak majd a választók mérhető eredményeket.
@malacka1:

69>1 , ergo szállj ki evvel a nickkel, míg szépen vagyok:o)))

@molaris:

Megvalósult minden szépségkirálynő álma: VILÁGBÉKE a w.-blogon :o)
...arról nem is beszélve, hogy voltak olyanok is, akik már a homokozóban is látták....
@ZOLDMANO:

te hülye vagy bazmeg!
Kőtörés:
Már bőven iskolába jártam, amikor a suliban egyszer valami átépítés volt, hónapokig. Egy bazi nagy sóderkupac volt az udvar végén, aranybánya! Voltunk páran, akik a szünetekben le se jöttünk róla. Azóta is kavicsokkal megrakva járok haza minden utazásról.

A zero budget játékokról jutott eszembe az atomkukac. Igaz, én régebbi évjárat vagyok, de nálunk ez volt az őrület a suliban az alsós fiúk körében.
Csokispapírból golyóstollbetéten, vagy valami pálcikán sodorni kell egy 2-3 centis csövecskét. Egyik végét lezárni (ezt még könnyű, mert a pálcika végén el lehet úgy símogatni, hogy ne horpadjon be), utána bele egy acélgolyó, vagy ólomsörét, és lehet a másik végét is begyűrkészni (na ez a mutatvány!).
Gyufásdobozba bele, és kis billegtetésre megelevenedik a kukac. Ahogy a golyó ide-oda gurul, a kukac kiszámíthatatlan mozgással kalimpál, ficánkol, bukfencezik. Nem lehetett megunni :)
Az nagy ász volt, aki ilyet tudott csinálni, kurrens cserealap volt egy jól sikerült atomkukac. Rendszerint úgy végezte, hogy órán játszottak vele, és amikor hirtelen el kellett tenni, odacsukták a gyufásdobozzal, és összegyűrődött.
vagy felületesen néztem vissza, vagy nemtom, de meglepődnék, ha pont ez a kommentem lett volna kimoderálva, szal mégeccer:


:-)
szép kavicsokat én most is gyűjtök, decsakúgy, nem törésre, meg semmi barbarizmus :-D . deazért van egy ilyen limit minden tengerpartos vagy kavicsos folyópartos megjelenésnél, amit egy életkor óta már magam képviselek. szal ez elmélyült műértői tevékenység, amit 3 éves korom óta gyakorlok, és meglepő, hogy a cv-mbe meg még egyszer se írtam be, de majd :-D . az egyetlen praktikus használat az a sk dáma-készletek aprócska, egyméretű fekete és fehér kerek lapos kavicsokból, amit hosszabb idő kincskeresni, deviszont ez idő alatt össze lehet haverkodni a terület varjaival és sirályaival, a varjakkal különösen.
:-)
@aaaakos: nosztalgiázni, személyes emlékeket le lehet írni konfliktus nélkül. de van elég sok téma, aminél nem lehet elkerülni. ez nem egy női magazin, ahol direkte semleges témákat kell választani, nehogy valaki megsértődjön.

aktuális, fontos témákban minden releváns vélemény ütközik valaki máséval. sőt az örök témákban is; énszerintem spec nincs is Jézus. ez így önmagában az én meggyőződésem, nem feltétlen írom oda, hogy aki szerint van, az meg hülye, de ettől függetlenül is meg bír rajta sértődni egy csomó ember. ld. kereszténység pogány prekurzorai. ez sajnálatos, de csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha jegelném a témát, márpedig arra nem vagyok hajlandó.

ettől függetlenül lesz még hasonló cikk, de a világbéke egyelőre elmarad.
Látod lehet ezt szépen, direktmarketing nélkül, csak úgy jelzéseket ejtve is csinálni ;)
@Bal A Tone: "A komcsik idején jobb volt gyereknek lenni, mint ma. Sokkal ingergazdagabb volt a környezet, sokkal sokoldalúbb volt a gyermekkori szórakozás. A PC rombolja a gyerekkort és a barátságot.
"
bizti?

nem lehet, hogy a pct, a tévét, a mobilt és mást a "mieink" sem tudják rendesen használni, és így a kölköktől sem tudjuk azt elvárni...

a mászóka-csúszda-traktorkerék, műanyag katona, villany vasút, pc-dvd-tv külön-külön és (esetleg) együtt is építheti a gyermeki eszet-lelket, csak a "nagyokos" felnőtteknek kéne "odafigyelni" kicsit (nagyon).
Az én időmben még volt moncsicsi.
@forgó hangszóró:
Anyám drága pénzért vásárolt gyönyörű babát - két nap múlva búsan látta, hogy sajátkezüleg rongyból gyártott babákkal játszom "iskolásdit"...
Van még ilyen?
Kedves T.W. Árpád!

Esetleg nem volna kedved a mára mindent elöntő végkielégítésekkel kapcsolatban írni. Szerintem minimum 1000 komment garantált lenne az ügyben.
És ha kérhetem, kivételesen nem legyen előzetes moderáció. Ugyanis amit a végkielégítésekkel és egyéb korrupciós ügyekkel érintett kedves delikvensek hovatovább művelnek, az bizony nyomdafestéket nemigen tűr. Ugye?
@anyátok: milyen?

a drága csecsebecse faképnél hagyására célzol?

anyuka a te ösztönzésedre vette meg a drága holmit?


ha saját ötlete volt, akkor nem figyelte meg, hogy mi újság nálad, pedig "az "édes"anyák olyan nagyszerűen érzik, gyermeküknél mizújs"...

egyébként unokahúgom (mostanában három éves) nem ám a drága holmikkal vonul be a bölcsibe, hanem a látszólag jelentéktelen pokróc-szerű anyagra applikált macifejjel, szintén anyag-darabra rakott nyuszifejjel. na jó, a minap Zsebibaba-figurát szorongatott csöpp markában. és szivaccsal kitömött állatkákkal alszik, nem a "kisribis" öltöztethető műanyag babával, ami talán nem két fillér lehetett...

ha ilyesmire gondoltál, akkor tehát:
van!
Hát igen. "Akkor" még fiatalok voltunk. És gondunk se vót annyi.

Hát nem jobban éreztük magunkat? De.
Hosszú idő óta a legjobb írás. Gracc.
@hacsaturján:

tömör vélemény.
netán te is kis kavicsokat gyüjtötgettél?
> ez a vasutas bácsi adóssága
> ez a postásnéni nyugdíjja
> ez a parasztbácsi kertjevége
> ez a tanítóbácsi szakszervezeti tagdíjja
> ez pedig itten a szlovák katonabácsik zsoldja
Apuska, kifelejtettem valakit?
gyűjtöttünk:
- kártyanaptárakat, meztelen szőrös puncis sokat ért
- gombfocit,. ezt aztán középiskoláig
- mecsboxkokat, ezek máig megvannak, a jobbak
- metál kazettákat, amiket "étlap" formában, étlap címszó alatt filctollal díszítettünk. a magyar metal hammer újság megjelenése volt a csúcs
- általános iskolában az újsággyűjtéskor mindig előkerültek feladatlapok, amiket előszeretettel írattak velünk kémiából, biológiából, földrajzból, fizikából. több éven mindig ugyanazt az adott évfolyamon

ezen dolgozatokkor a megoldások révén az ügyesebbje mindig annyit írt ami kellett valós jegyéhez, a nagyon buták meg mindig ötöst írtak, akiket utána szóbeliztettek és aláztak:)

lányokkal együtt öltöztünk az osztályteremben , mert a tesiórán akkor nem volt termünk és ott a padok mellett tornázgattunk valamit, előszeretettel nézte a fejlettebbje a 11-12 éves csajok tornadresszének kitüremködéseit alul-felül:)

a panelkörnyékén mindenki egy bandába járt, hiába volt akkor vki szegényebb vagy gazdagabb együtt futkostunk a labda után, vagy lőttük a másikat házilag készített nyilakkal, tipikus bandacsataként amiket, aztán szülők megtaláltak a villanyóra szekrénybe és kaptuk a pofonokat. volt társaság, kifáradás, este már csak aludni vágytunk.
aztán a kevésbé fejlődőképes egyedek, most ugyanazt az életet élik mint szüleik, ugyanabban a panelban nyomják, de már kevesebb kölökkel a lakásokban, kevesebb fiatal házaspárral és remény nélkül.

oviban sandokan polo volt a menő, amit reggelente a piacon lehetett megvenni. mikor megkaptam enyémet nagyon dühös voltam, mert csak egy kisebb arc volt rajta míg a többieknek az egész polot beterítette Sandokan pofája:)
már akkor utáltam a füstös kocsmákat, a melós szomszédok tobzódásait, a Bbalaton söröket a szagokat ami ezt az egészet körbelengte, nekem ez visszataszító volt, lényegében szülőktől soha nem láttam ilyet. így aztán jött a játéktermi unszimpatikusság is, és akik odajártak meggyőződésem volt, hogy szar alakok, ismerősök, mert buták is, mert többnyire ezek mind bukásra álltak vagy nagyon nem tanultam. rossz emberként könyveltem el őket.
hja meg soha nem felejtem el, születésnap amikor volt valakinek az osztályban, vett annyi kólát vagy üdítőt, meg hozott ropit , hogy mindegyik asztalra jusson a poharakba egy deci meg szál ropi vagy házi süti, a többieknek.
Csak ma olvastam a postot, mert meló volt.

Én majdnem egy tizessel idősebb vagyok, de erről a kupakolásról még nem hallottam. Nálunk a sörösdobozgyűjtés ment, de az nagyon (a leértékesebbek persze a Tuborg, Gösser és társaik voltak).

Aki gagyogott egy-két szót németül vagy angolul, az a török-görög-holland-német kamionosoknál is bepróbálkozhatott a parkolóban. Meg persze rágó ügyben is. Ma ez már olyan harmadikvilágbeli dolog, de akkoriban nem éreztük cikinek.

A kommunikáció persze oroszul is folyt, a laktanya mögött Szergejékkel (a csekély orosztudásomnak eddig ott vettem legtöbb hasznát). Kossuthért és igénytelen páleszekért szinte bármit lehetett szerezni géppuskatölténytől kezdve gyutacsokon át jelzőrakétáig. Egy üveg rumért szerintem páncéltörő rakétát is hoztak volna :-). Pirotechnikai alapanyagban nálunk tehát nem volt hiány, nem is tudom, hogy maradt meg mindenkinek minden végtagja.

Az egészben a legmókásabb az volt, hogy a kölkök mellett a felnőttek is sefteltek (néha mi mutattuk meg nekik a meetingpointokat :-)), ők persze inkább gázolajban, búvárszivattyúban, kenőzsírban, szerszámokban, terepruhákban utaztak, de volt, aki ott intézte az egész éves brikettszállítmányát is, amit persze ZIL-lel hoztak ki a pincéjéhez.

Az volt az igaz KGST :-).
hát most meg meghalt cseh tamás.
:(
@ZOLDMANO:
egy csomó dolgot kifelejtettél, mert hülye vagy, bazmeg.
@dark future:

Miért kell ez?
Sztem tök nem illik ez a r.i.p.
baromság a helyzethez, még angolban is idióta, magyarban még inkább.

m. k. e.? s^. t. n. i. e. a. r.. b. a. h., m. a. i. i., m. m. i..
@Tóta W. Árpád:

Megérintett, megrendített:-((((

"Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk..."

Nyugodjon békében!

--------------------------------

(Nem szeretem a RIP-ezést, nem menő.... sztem.)
Üdv!

Kicsit lemaradtam, úgyhogy lehet, hogy már volt, de hasonlatosan működött nálunk a klasszikus üveggolyó és a rágópapír.
Volt alapvető csere is, de inkább játékban lehetett elnyerni egymástól őket. Viszont az árfolyam ott is számított: ha el akartad nyerni valakinek a Pókember (Szpíderman) papírját, hát ahhoz legalább 10 Donaldot fel kellett rakni. Aztán volt vmi autós, rágó is, ahol a képen szereplő gép is befolyásolta az értéket...


Gyufa ügyben pedig a körbe szigszallagozott telitömött doboz, valamint a résnyire nyitott doboz a villamos alá... Gondolom, ez ismerős mindenkinek.

---

Szegény mi, kevesebb lesz ez a hely CsT nélkül.
@hacsaturján:
Igazad van.
Túleszeddel meggyőztél.
Most hirtelen az a kis vidor jelenet ötlött föl bennem, hogy amikor egyszer - lehetett úgy 1965 tája, voltam vagy 13 éves, mentem le a kisközértbe kenyérért- két alkesz, miközbe' heves mozdulatokkal szaggatta le a sósborszeszes üveg kupakját, üvöltve vitázott azon, hogy mi is lehet az a stressz.
Annyira megijedtem a vita hangnemén túl magától az addig sosem hallott, vészjósló hangzású szótól, hogy inkább tettem egy kört a háztömb körül és csak amikor eltűntek onnan mertem bemenni a közértbe.
Csak jóval később tudtam meg, hogy akkor jelent meg Selye János Életünk és a stressz c. könyve. Akkoriban azért még kellettek az ilyen könyvek, de a kesudió, meg a null, vagy nulla viták a napi stresszadagér'. Boldog békaidők! Janibácsi krumplilevese!
@forgó hangszóró:
Pontosan erre gondoltam.
A drága babára a nagynénje vette rá anyámat.
off
@ZOLDMANO:

Ja. Bocs.

Amikor olvastam itt a hírt, kizökkentem az árpi-féle kisiskolás nosztalgiázásból, és hirtelen ennyi jutott eszembe. Franc egye meg, öregszünk mind.
Cseh Tamas sose halhat meg
es nem is fog
Óvodás koromban nekem is voltak hasonló kincseim. Legjobban pár darab hegyikristály darabot őriztem. Az óbudai ház mellett, ahol laktunk, volt egy partoldal, amiben a rakott kő között lévő lyukak rejtekhelyként szolgáltak. Bombabiztos trezornak hittem, abban rejtegettem őket. Később elköltöztünk egy modern, "minden jóval ellátott" lakótelepi lakásba. A nagy sietségben a kristályok kimenekítésére nem adódott lehetőség.
Sokkal később, felnőtt fejjel visszamentem és a régi kertünkben acsarkodó két nagy kutya méltatlankodásának dacára kerestem a gyémántjaimat. Valaki betemette, elplanírozta a domboldalt. Se trezor, sem kövek, sem kincsek nem voltak sehol. Néha még álmodom arról, hogy ott játszom a hatalmasra nőtt mályvák dzsungelének takarásában. Persze, már a mályvák sincsenek sehol.
Ám teljesen felnőnöm azóta sem sikerült. Hála az égnek. Szereztem új hegyikristályokat (bár ezek már nem szikráznak olyan szépen a napfényben). Épp úgy, mint ahogy sok tíz év után sikerült megszereznem a gyerekkori könyveimet, amiket még annak idején gyakorta repítettek el a mesék birodalmába a padlászugban. A Kérkedő nyúl, a Róka és a medve, a Széttáncolt cipellők és az Ezeregy éjszaka legszebb meséi – eredeti kiadásokban.
Egy dolgot viszont soha nem leszek képes pótolni semmivel. A fantáziavilágot, a tiszta, ártatlan hitet. A gyermekkoromat. Bár a sors kegyes. Álmomban, néha, újraélhetem őket.
@ZOLDMANO: "Nekem bazz legalább volt gyerekkorom, szép álmokkal, amit TI basztatok el.
Rohadt kurva liberális "eszméitekkel"."

Egyszer jutnánk el odáig, hogy az emberek tudják is miről beszélnek!

A gyönyörű szép álmok megvalósításának *egyetlen* útja (ha nem vagy királyfi, bárófi, káderfi, tőkésfi estleg csak mezei zseni stb.) a liberalizmus... persze a gyönyörű szép álmok megvalósításához tanulni is kell (például azt, hogy mit is jelent az a szó, hogy liberalizmus). ;)

Rávezetésként, amit te liberálisnak vélsz az pont annyira fals, mint a honi konzervatív vagy szocdem jelző, vagy a szociálpolitika vagy a tudománypolitika... vagyis inkább csak a neve az ;(
Nagyon jó, bár én kicsit korábban születtem :-).

Mi autósat játszottunk a homokozó szélén körbe-körbe futva, a tank tejfölöspohár volt.

A kupakgyűjtés: megadatott nekünk a Márka-kupakok gyűjtése. A játszótéren lehetett bőven gyűjteni, 50db-onként kellett beküldeni, de nem nyertünk semmit...
@eMeL:
Ki határozza meg, mit kell egy fogalom alatt érteni?
Vannak ebben az országban 5 millióan akiknek feljön a gyomortartalma az említett szó hallatán.
Akkor TE MAGASSÁGOS ÉS KIVÁLASZTOTT EEMMEELL megmondod:
Kis parasztocskák! Nem ám azt kell gondolni, amit ti kis tanulatlan parasztocskák gondolni véltek!
Leszarom mit raksz egy fogalom mögé. Marcus megtanított benneteket hogyan kell a fogalmak tartalmának változtatgatásval másokat (gazdanépet) megtéveszteni.
Ne fölényeskedj itt nekem!
Most olyan szarul érzem magam, mert például Killersen, meg Kaiser Chiefsen már voltam, meg ilyeneken, szóval ilyen totálisan lényegtelen és megjegyezni se érdemes tucatbandákon, de Cseh Tamáson sose voltam. Pedig egy jó Cseh Tamás mennyire odakúrt minden kis fésült pöcsöt.
Most eszméltem fel - mert van időm rá:)- 1981 nekem sorsdöntő évem, gyerekkorom utsó boldog nyara vidéken, hogy a következőket egy elit iskola miatt (V. ker) elitkörnyékén beköltözve (újzséland) töltsem el, felejtve mindent, mit addig a boldog gyermekkor adhatott: szabadságot, családot, kötetlenséget és jó levegőt...Korán trenírozásra fogtak, amit innen nézve nem bántam meg, sőt. Az igazi "életem" akkor kezdődött el, azóta csak magamnak tartozom felelőséggel és számadással is. Szerintem ezt kevesen mondhatják el magukról elégedetten!:) Szal ezt nekem ezt jelenti:

www.youtube.com/watch?v=NmrD30BZWSo
ha már így elkanyarodtunk a témától:

@ZOLDMANO:
"Vannak ebben az országban 5 millióan akiknek feljön a gyomortartalma az említett szó hallatán."
Meg is értem, én is rókázni tudnák Thomas Jeffersontól, Mill nagyon gáz, Isaiah Berlin ezt ki sem tudom ejteni, megyek inkább kultúrdiszkóra dudorogni :)

De komolyan Magyarországon az embereknek tényleg halvány sejtelmük sincs róla. Csak azt tudják, hogy volt az SZDSZ és azt utálták. Ennyi és ezen nem változtat az se, ha többen tudják rosszul.

Ha netalántán valami ismeretlen okból kifolyólag tényleg érdekelni kezdene, hogy mit is utálsz, akkor javasolnám Az angolszász liberalizmus klasszikusai című könyvet, erre már én is vadászok egy ideje.
@ZOLDMANO: A fogalmak tartalmát, te gyopár, azok határozzák meg, akik megalkották őket, akiket erre képeztek ki, és akik hosszú évek egyenletesen magas színvonalú szellemi munkájával a jogot erre kivívták.
Tehát semmi esetre sem az a sok millió Képes Kalendáriumon edukált csokker, akikről te beszélsz. Ezek szokása a félelmeiket és gyűlöletük minden tárgyát egyetlen csokorba kötni és felcímkézni a „liberális”, „konzervatív” stb. jelzőkkel, hogy aztán habzó szájjal kérjék számon másokon a következetes fogalomhasználatot.
@Lord_Valdez:
Írj neki:
mludassy(kukac)ludens.elte.hu

Ha valaki tud Neked segíteni, akkor ő biztosan. :-)

Majd érdeklődöm az Atlantisz kiadónál, de ígérni nem tudok semmit.
Kupakolás nem volt....az életemben.Üveggolyó az volt.Talán színészek képei, azokat gyűjtöttem. Volt sok-sok rabló-pandúros játék, pilinckázás, búcsúba járás, körhintázás, fa építőkockákkal építészet, csapd le csacsi, Fekete Péter kártyajáték, sakkozás, ki nevet a végén társasjáték, lemez hallgatás, olvasás, olvasás, olvasás kimeríthetetlenül.Pöttyös, csíkos könyvek, mesekönyvek, 1001 éjszaka meséi, magyar népmesék, Andersen, később indián könyvek J.F.Cooper Vadölője stb, detektív regények, Poirot, Arsene Lupin, Sherlock Holmes, Agatha Cristie, Chandler Raimond T.könyvek,Conan Doyle könyvek, kémregények, P. Howard könyvei, festők önéletrajzi könyvei, Balzac könyvek, Victor Hugo könyvek,sci-fi könyvek, Asimov, Stanislaw Lem könyvek, kórház regények Robin Cook könyvek, még később háborús regények Mailer Meztelenek és holtak, Irwin Shaw Oroszlánkölykök és hasonlók, felsorolni nehéz, képes voltam napokig ki sem bújni, csak olvasni, olvasni.Ezen kívül zenehallgatás, zenehallgatás.....
Kupakok viszont nem voltak, sajnos.
Gyönyörű gyermekkorom volt......
Salinger Zabhegyezőjét mos olvasom újra...:)
@aaaakos: ez egy blog, nem kisregény... szerinted van olyan aki végigolvas egy olyan hosszú blogbejegyzést, mint maga a cikk...vagy még hosszabb?

Árpinak ez a stílusa, részben ezért olvassuk. a demokráciában és versenyben az a szép, hogy ha nem tetszik lehet mást olvasni.
@ZOLDMANO: Csak felhívom figyelmed, hogy a tudomány (de a szakma, szakirodalom, művészet, irodalom, újságírás stb. is) a fogalmakhoz jelentést kapcsol. Ha pedig valakik a jelelentéstől elrugaszkodva szólnak a fogalomról, akkor annak keveredés --de legfőképpen hülyének nézés-- lesz az eredménye. Bocs de így van ez és nem csak a politikai fogalmakkal.
@eMeL:

Annyiban igaza van ZOLDMANO-nak, h a szavak jelentéstartalma jelentősen módosulhat a köznyelvben az idők folyamán, és itt, Magyarországon, mivel az szdsz magát rendre ekképpen (liberálisként) definiálta, sőt, mások is így minősítették őket !"a liberális párt") az általuk képviselt politika jelenítette meg a liberalizmust. Mellesleg érdemes lenne a ti oldalatokról rávilágítani arra, h miben NEM a liberális elveket képviselte az szdsz, h értsük, miről beszéltek.

Megtennéd, h rámutatsz az szdsz olyan politikai manővereire, melyek idegenek a liberalizmus eszményeitől?
@pfúj:
A foglmak tartalma rugalmas, nem mindegy ki és milyen kontextusban használja azokat.
A nyelv természete, hogy a többmillió kincses kalendáriumot olvasó formálja azt nap mint nap.
A politikai fogalmak átformálásáról Herbert Marcuse megírta amit lehetett. A lényeg, hogy a hatalmon lévők először a zászlójukra tűzik a vezélyes fogalmat, majd hamis tartalommal töltik meg, míg végül teljesen átformálják. Ezzel el lehet érni, hogy az olyan jelzőkhöz mint pl. a baloldali, szociális az eredeti tartalmukkal ellentétes tartalom tapad. A magyar politikai söpredék ezzel a módszerrel tette persona non grata-vá többek közt a liberális szót is.

Ezek után tehát megismétlem, LESZAROM mi van a lexinkonban az adott címszó után írva, ha 20 éve arra hasznáják hogy kivegyék vele a számból az ételt, egyszerűen eltöröm a karját aki használja.
Tisztelettel!
Amikor széthasítottad a kavicsot, az a jellegzetes szag...
@ZOLDMANO: jó van manó, értem én. Utálsz valmit, nevezzük liberálisoknak, LESZARVA hogy mit is jelent a szó.
Az csak a baj, hogy ez a szó valami jót és értékeset jelentett még régen, amikor SZDSZ még nem is létezett. Azt a valamit akkor most hogyan hívjuk? Mert tőlem hívhatjuk Nagyboldogasszonynak is, csak egyezzünk meg. Engem a tartalom hoz lázba, nem a név.
@Dekatlon:
Tőled is kérdem:

Megtennéd, h rámutatsz az szdsz olyan politikai manővereire, melyek idegenek a liberalizmus eszményeitől?
@sün!malac69 az uborkaszezon főzöldsége:
"...a szavak jelentéstartalma jelentősen módosulhat a köznyelvben... az szdsz magát rendre ekképpen (liberálisként) definiálta... rávilágítani arra, h miben NEM a liberális elveket képviselte az szdsz"

A jelentéstartalmakkal vigyázni, kell, mert ha kijelentem, hogy "az a rohadt cigány", akkor nem mindegy, hogy az étterem zenészeire és az általam nem kedvelt zenéjüket (és esetleg hangerejüket) firtatom, vagy arról a bizonyos kissebbségről van -úgy általában- valamilyen véleményem.

A "népies" jelentéstartalom alapján akár lehetne hangosan szidni a konzervatívokat (mert mintha oviék korábban ezt maguknak sajátították volna ki), de egyrészt tudom, hogy az nem konzervativizmus, amit ők képviselnek (ebből kifolyólag nem is konzervatívok), másrészt magam szidnám (hehe), merthogy én konzervatívnak vallom magam. [A Chuirchilli definíciónak megfelelek, és a liberalizmusból kezdek átúszni -az életkor hatására- a konzervatívizmusba].

Ugyanígy lehetne szidni a kereszténydemokratákat, mert nálunk egy csapat elmebeteg/karrierista ezen a néven játszik politikai játszmákat --és nekem nagyon degradáló a véleményem róluk--, de sejtem, hogy egy német kereszténydemokrata pártban valahogy komolyabbak a fazonok és az eszmék, így nem a fogalmat fikázom, adott esetben hanem pl. semjént.

Ha valaki nem tudja helyén kezelni a fogalmakat, akkor a legjobb mindenkinek (beleértve zöldmanót is -- sőt számára a leginkább) ha nem nyilatkozik róla.

Az szdsz-el meg nem nagyon akarok foglalkozni, de a hagyományos értelemben vett liberalizmusból csak kimazsolázott néhány eszmét és azt is inkább csak szemellenzősen (főként nem kreatívan és a helyzethez igazítva) használta.

Ha valaki valaminek a negyedét minősítve (annak is nem az eszmeiségét, hanem megvalósulását) az eszme egészére von le következtetéseket... na azt meg én nem minősítem... mert minek.
@sün!malac69 az uborkaszezon főzöldsége: Nem kívánom elemezni az szdsz tetteit (nagyon rövid az eszem és kiszórom a múltat).

Az azonban nagyon dühített, hogy amit képviseltek az csak a liberalizmus egy szelete (pl. a már-már kommunisztikus esélyegyenlőség-szociális segítség mánia), miközben azok jogairól megfeledkeztek, akik előteremtik erre a pénzt.
Vagy a túlhajszolt jogvédelem, még annak árán is, hogy lehetetlenné teszi az igazságszolgáltatást, amivel végül is több kárt okozhat. stb.
Ezek nekem soha nem tüntek nem liberális eszméknek, csak hiányoltam a komplexitást, az egészet.
Bármiből kiveszel egy részt és csak azzal foglalkozol, nagyon félrevisz. Aki meg ezt nem látja át (mert indulatai lehetetlenné teszik a gondolkozást) azzal nincs mit kezdeni.

Nagyon hiányzik egy jobboldali-liberális párt (meg egy valódi konzervatív) ebből az országból, hogy természetes szövetségesként felszívják azokat a választókat... izé, akik... szóval akik nem a TWA ostorozottjai közé tartoznak. ;)
@ZOLDMANO: Ha egy szó egzakt jelentésére vagy kíváncsi, nem az utca emberét kérdezed meg, mert ahányan vannak, annyi különböző dolgot értenek rajta. Többek közt egymásnak ellentmondó tartalmakat fognak neki tulajdonítani.

Liberálisnak nevezni azt a gazdaságpolitikát, amit folyamatosan a túlzott állami újraelosztás miatt szapulnak, majd felróni másoknak a szavakkal való manipulálást, elég komikus. Bekerülhetnél Az egydimenziós emberbe, rögtön az orwelli példák után.
@eMeL:

Elolvastam, csak azt nem értem, h ha 1/4-et vettek át, akkor mi a háromnegyed? Tehát 1 átvettre írj 3 nem átvettet, és akkor elhiszem, h ők nem a liberalizmust képviselték.

Egyébként sztem sem, de nem azért, amit huba ír, mert ott nem a saját programjukról volt szó, hanem megszavazták a koalíciós partner programját (hálából), hanem azért például, ahogy kikresszelte Demszky a parasztokat, ahogy viszonyultak 2006. okt. 23-ához, ahogy Kuncze gúnyt űzött Révész Máriuszból, ahogy ők, és csakis ők találták magukat méltónak arra, h megmondják mi PC, és mi nem, és még estig tudnám sorolni, h miért nem liberálisok. Legfőképpen azért, mert csak a saját nézeteiket tolerálják, és ezt pökhendibbnél pökhendibb érveléssel támasztják meg.

@pfúj:

A szar és a széklet szó ugyanazt jelenti eredendően, mégis a köznyelvben az egyik csúnyává alakult, míg a másik megmaradt az eredeti jelentésénél. Tehát ne vitasd el a köznépnek azt a jogát, h a szavak jelentéstartalmához hozzátegyen, hiszen a nyelv az egy élő, folyamatosan változó vmi, nem egy konstans, kőbevésett kommunikációs eszköz.

És különben is, a mai Magyarországon a liberális szó alatt az szdsz szavazóit is szokás érteni. Mit számít, h mit írnak a könyvek, ha az emberek döntő többsége másféleképpen érti az adott fogalmat?! Csak magát rekeszti ki a közbeszédből saját elefántcsonttornyába az, aki ragaszkodik egy szó elaggott jelentéstartalmához, amit már az emberek többsége másképp ért, mint vizsgálati alanyunk.
Nahát, tennap estefele a Ferenciek terin általmenvén lefele a metrohoz a kezembe nyomatott egy ilyen szóróanyag (megfogám ugyanis, mer érdekesen szürke vót a színe, ettül függetlenül mást nem fogék meg, mert általában úgy kezdődik, hogy minusz húsz százalék, ami abstart badarság, ráadásul mélázni méltóztatom az ilyen szórólap terjesztők társadalmi állapotán, miszerint, ha az illető állástalan diplomás, akkor mér nem inkább szendvicsember, ami a törikönyvekbe vót a nagy gazdasági világválság kapcsán, amikor is sikk vót Róbert bácsinál kajálni, mittomén), amin egy Kodály portré leledzett, jé, egy Kodály portré!- mormogék, csak úgy, manapság aluljárók előtt javába szentkoronát is árulnak kultúra gyanánt, szóval lepődék megfele leginkább, szóval Kodály (ezt látom ám szemüveg nélkül is!), ám a folytatás, no né! hogyaszongya emlékév, hű bazmeg, télleg emlékszek, amikor az Edit néni begyütt az osztályba, olyan vót tisztára, mint egy hullasápatt és könnyesszem és monta, hogy, osztály vigyázz és legalább egy percig tessen vigyázni, mer a Zoli bácsi meghalt. Egyesek nagyon pragmatikusan viselkettek akkor (meg is jegyesztem őket), mer vigyorogtak, hogy, na legalább nem kő többet nézni aszt az undorkodó Sacit, mer magátul úgy se fog gyünni mihozzánk, míg viszont jómagam kissé elbődültem, mer én vótam az egyetlen, akinek a fejit a Zoli bácsi eccer megsimogatta, hiszen legalább fél fejjel kilógott.
Hajnye, vazze, nahát illet vóna akkor is, negyven év ide vagy oda, minek kapcsán morfondírozék, hogy a múzsák hallgatnak ilyenkor, vagy milufasz, teccenének talán emlékezni, úgybizám! ott volt például a Dezső bácsi, a Keresztúry, aki direkt neked dedikálta először a hivatalosan még meg se jelent Arany monográfiáját, meg például asztat, amikor az okosságod miatt a Miki bácsi, a Borsos beírta az ajándékkönyvibe, hogy te milyen egy aranyos gyerek vagy, és meg igen, a Déry Tibi bácsi sk. kavart neked szódás jaffát ott az Öreghegyi tuszkulánumba, mer megszomjaztál a leanderek össze-vissza pakolászásába, nahát, innen Arácsról a lekszebb a Balaton (a befagyott Balaton megragadó látvány, kivált az első napokban), szerintem Illyés Gyula bácsi, meg a Németh Laci bácsi Sajkódbul egészen másképp látta a dógot, mi viszont általában lopni jártunk a Tamás-hegyre mindenféle gyümölcsöt, meg veszekettem anyámmal, mer oktalanul kidobta a Gyarmathy Fanni néni válaszlevelét, még jó, hogy az egész Bori Noteszt nem, aszt én hagytam el a sok költöszködés során, amivel csak aszt akartam mondani, hogy kurvára sajnáltam a Marit, amikor éreccségi alkalmábul kikapta tételnek az Iszonyt a Németh Laci bácsinál, persze az öreg mosolygott és a Mari is okos vót, míg én Adyval meg az ő hortobágyi pojétájával ölég nagyot villantottam, szóval emlékév alkalmábul is időnként jó kimenni az utcára, dudorásztam tennap a metroba, hogy "Serkenj fel, kegyes nép" meg aszt is, hogy "Ki, s ki népei vagytok, haja magyar népe?" meg eszembe jutott a hülye sógorom, akinek éppen magyarásztam, hogy a Zoli bácsi a Psalmus Hungaricust mikor szerezte, ő meg visszakérdezett, hogy és akkor mit szedett rá, mondom is magamba, hogy a Zoli bácsi az egy nagy ember vót, bár kurvára nem szerettem énekelni a kórusba, mer utána mindig fájt a gyomrom.
@sün!malac69 az uborkaszezon főzöldsége:
Taxisblokád. Az egyik legalapvetőbb liberális tanítást a jog uralmát vették semmibe.

Történetesen itt tényleg megtörtént egy súlyos jelentésmódosulás*, ezért egzakt jelentést nehéz lenne adni. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden, amit utálunk azt bele lehet pakolni.

* A XX. században megjelent az ún. újliberalizmus (szociálliberalizmus), amire válaszként azok akik egyszerűen liberálisok voltak átkeresztelték magukat klasszikus liberálisokká (jobb híján), illetve később megjelent a neoliberalizmus, ami követhetőség leküzdése érdekében szöges ellentéte az újliberalizmusnak...

@eMeL:
"Vagy a túlhajszolt jogvédelem"
Jogvédelem? A jogvédelem következetes. Igazából a párt legnagyobb hibája a következetlenség. Ők maguk se tudták eldönteni, hogy mit akarnak képviselni.
Bár 1981-hez nem szorosan kapcsolható, de ha megnézed és nézd is meg, hogy 20 év alatt mit értek el egzisztenciálisan az szdsz-esek, akkor rájössz, mit jelent az általuk sokat hangoztatott "liberalizmus". :)
Szélesebb körben nincs szinte semmi jelentősége.
@eMeL:
"[A Chuirchilli definíciónak megfelelek"
Lészíves, írd le a Churchill féle definiciót, mert nem mindenki tudja fejből (én sem).
@sün!malac69 az uborkaszezon főzöldsége: "akkor elhiszem, h ők nem a liberalizmust képviselték."

Már hogyne a liberalizmust képviselték volna.
Persze hogy azt, annak egy részhalmazát súlyozottan.

Mi az hogy asztalos?
Aki csak székeket készít, az nem asztalos?
Aki tetőt is csinál, és inkább épület famunkákat (lambériát készít és felteszi, vagy ablakokat pászít vagy vágatott élfóliázott bútorlapból beépített szekrényt fabrikál stb), az asztalos?

Amikor egy dolgot eleve nehéz körülhatárolni, akkor hogy várod el a teljességet?
Van bármilyen eszme, aminek a teljes, maradéktalan elfogadását szeretnéd emberektől?
Az eszmék kerekek és teljesek, nem lehet részeiben hinni vagy részeiben kételkedni?
@anyátok: "Churchill szavai (szabadon): aki huszon-évesen nem szocialista harmincas éveiben nem liberális, abból nem lesz jó konzervatív negyvenes éveire. [talán csak annyiban változott a dolog, hogy gyorsabban érnek az emberek és egy 5-10 évvel lejjebb kell csúsztatni a skálát ;)]"

w.blog.hu/2009/06/09/ket_pogany_kozt/fullcommentlist/1#c6177541
Árpi.

Te akkor 6 évesen jobboldali elhajló voltál?!?!?!

Beszarok.
@sün!malac69 az uborkaszezon főzöldsége: „És különben is, a mai Magyarországon a liberális szó alatt az szdsz szavazóit is szokás érteni. Mit számít, h mit írnak a könyvek, ha az emberek döntő többsége másféleképpen érti az adott fogalmat?! Csak magát rekeszti ki a közbeszédből …„

Az emberek döntő többsége valóban másképpen érti. Minden egyes ember másképpen.

Meghatározatlan, homályos, képlékeny, inkább csak érzelmi tartalommal bíró fogalom ez az iskolázatlan milliók számára, s mint ilyen, értelmes eszmecsere céljaira teljességgel alkalmatlan. A „közbeszédhez” ez persze több mint elég, az úgyis csak arra való, hogy a proli kiadja a dühét és rázhassa kicsit az öklét. Mit érdekli őt, ha közben a többivel elbeszélnek egymás mellett, ha árnyékbokszolnak? A más véleményen lévőkkel úgysem akar konszenzusra jutni, az eszmetársaival meg összetartja az Érzés. Nincs szüksége szavakra, pláne nem pontosan definiáltakra. A fogalmi rigorozitás nemcsak fárasztó, de annak lehetőségétől is megfosztaná, hogy kedvére címkézhessen dolgokat, folyamatosan módosítgatva a fogalom tartományát, ahogy az a pillanatnyi céljainak megfelel. Felesleges béklyó.
nekünk autósmatrica volt.

aztán egyszer a helyi gazdaggyerek egyszerre megvette az össze matricát az albumba. ezzel tönkre is tette a bizniszt.
@kvadrillio: szerintem NEM lett sivarabb a vilag. Sot. Tobb az inger, gazdagabb a kornyezet - az emberek egy reszet ez insiralja, termeszetesen van, akinek tulno az ingerkuszoben es ott leall az agymunka, hiszen van mit feldolgozni, nem szukseges termelni. A regi idokben nem volt ennyi hatas, igy sajat fantaziankkal kellett kipotolni, rengeteg volt a feher folt, a kalandot Verne es Karl May jelentette.
A kreativ elme viszont ma mar sokkal gazdagabb taptalajbol tud tovabb epitkezni, ketsegtelen, hogy a racionalitas hatarait is szukseges feszegetni, mert lassan mindent lattunk, ami lattathato.
A poszt tenyleg rendkivul jo, talan az egyik legjobb, amit valaha az Indexen olvastam.
@hacsaturján: nahát!...


az "edit néni demonstrációját" idézted, nekem erre az "Imre bácsi kérem" orosz tanárom által kiadott feladat villant be pont akkor, amikor a magyar rádióban megrendelt szomorkodás ment a Brezsnyev nevű elemes "rokott robot" elhalálozása miatt...

azt hiszem, hogy ez volt az az esemény.

természetesen adózni kellett "volna" némi tisztelettel...
A liberális egy teljesen korrekt szitokszó.
Olyan mint a mocskos (pl. bűnöző), vagy a gerinctelen.
Ezek a tulajdonságok fedik legjobban a magukat liberálisnak valló csapatot.
Nyilván az értelmező szótárba ez már (vagy még) nem került bele, így aztán hivatalosan melegszívű, jóakaró emberek.
@denever: kulcs-gyufaméreg-szeg, kombó megvan (villanyoszlop, betonlábhoz csapva)
töltőceruza hüvelye+radírmorzsa=köpőcső = nagy pofon a tanártól (utána kuss, szülőnek nem kell mindent tudnia, de a tanár sem árult be, az ügy lerendezettnek tekintetett.)
@Mao elvtárs: Bár már nem terveztem, nem állhatom meg.NEM értek egyet veled.Kreatív elme mondod, mire érted, a politikusokra, a gazdaságra avagy a szűken vett szoftver fejlesztésre ?
Legutóbbi, nem a világ, csak játék..A politikusok kreativitása béka segge alatt, a gazdaság válságban. Tovább is van, mondjam még ? :)
Talán egy vonal, a genetika, őssejtkutatás, ahol a kreativitás elemi erővel megmutatkozik értékelhetően.
ennyi.bye.
Ejha, a legszebb gyerekkori emlékeim jöttek elő. Úgy a harmadik-negyedik osztály padjait koptattam, 1985-87 körül...

Ugye mindenki emlékszik, hogy akkoriban még csak egyféle Negrót lehetett kapni, szép piros zacskóban? Maguk az egyes cukorkák persze papírban voltak. Nos, erre kaptam rá, és persze osztogattam a haveroknak is. Így aztán kértem Szüleimtől (szinte) minden nap egy kis pénzt, talán 20 forintot, hogy vehessek rajta egy zacskó Negrót.

Na de aztán jött a nagy ötletem. Egy Negrós zacskóban volt vagy 30 darab, az egész került úgy 20 forintba, na akkor mi lenne, ha eladnám darabját 1 forintért? Akkor a keresett pénzből holnap újra vehetek Negrót, anélkül, hogy kérnem kéne pénzt otthon. És azt megint eladhatom. És aztán nekem is egyre több pénzem lesz. Komplett kis üzleti tervet szőttem, de a legviccesebb az volt, hogy MŰKÖDÖTT! Nagyon is volt igény az 1 forintos Negróra, amiért nem kell lemenni a boltba, hanem ott az osztályteremben volt elérhető a szünetekben. Sorban álltak az osztálytársak Negróért, és még élvezték is, hogy ők most _vásárolnak_, nem pedig _kérnek_. Nem semmi érzés volt ez a 80-as években, 9-10 évesen.

Aztán elterjedt az üzlet híre, eljutott a tanítónénihez is, aki könyörtelen véget vetett neki, pedig nem is volt kommunista. Jó nagy szidás volt, utána óra alatt, egyesével kellett visszaadni az 1 forintokat mindenkinek, aki vett Negrót. Merthogy vagy adok a többieknek a Negrómból ingyen, vagy nem adok és én eszem meg mind, de pénzért adni erkölcstelen, rossz dolog... És a tanítónéninek ezt az indoklását máig nem sikerült megértenem, pedig amúgy kedveltem őt.

Hát így kezdett el kialakulni bennem a kapitalista felfogás. És mind a mai napig zavar, hogy nincs egy normális kapitalista, de társadalmilag stabilan konzervatív párt Magyarországon, az amcsi republikánusok mintájára. Még katolikusként is inkább a tradicionalisták felé kacsintgatok, mert roppantul zavar a zsinati egyház egalitárius hozzáállása, balos jellegű dumája. Mikor lesz már végre nekem való párt ebben az országban???
@sün!malac69 az uborkaszezon főzöldsége: A legjobban az csapta ki a liberál-biztosítékomat, amikor az azonosítatlan rendőrök és viperának látszó tárgyak, a gyakran indokolatlan brutalitás dacára a főrendőr kitüntetésében jeleskedtek az SZDSZ-es urak.
@Gergő77: Egy Negrós zacskóban volt vagy 30 darab, az egész került úgy 20 forintba, na akkor mi lenne, ha eladnám darabját 1 forintért?

Nolám ?!
Ki hitte volna, hogy benned már akkor egy Madoff veszett el, talán nem végérvényesen. :)
"Akkor voltam a leggazdagabb." Ez a mondat telibe talált nálam. Csakhogy beszálljak a sztorizgatásba: én 84-87 között koptattam az ovódoa linóleumát. Egyszer nagymamám a kezembe nyomott egy 20 forintos érmét (tudjátok, amelynek az egyik oldalán Dózsa György elszánt, bizakodó tekintettel szemléli az osztálynélküli társadalom kibontakozását kicsiny hazánkban). Tehát én annyira megörültem ennek a pénzérmének, hogy másnap lelkesen bevittem az oviba, csendesen eldicsekedve legalább egy-két ovis sorstársamnak. Ennek a kerek valaminek a kereskedelmi értékével persze nemigen voltam tisztában így teljesen belelkesültem, amikor az egyik cimborám, felajánlott két arany és egy, kisebb méretű, ezüst színű érmét. Azzal nem is igazán foglalkoztam, hogy az arany cuccosokon egy nagy kettes szám virított, a kisebb ezüstön pedig egy ötös szám leledzett, a hátlapján Kossuth jólfésült választékával. Tehát egy nagyobb ezüst korong két arany és egy kisebb ezüst fejébe. Azonnal nyélbe ütöttük az üzletet. Meg voltam győződve, hogy a világ legnagyobb bizniszét hajtottam végre. Hát otthon bizony kevésbé voltak erről meggyőződve. Azóta is gyakran gondolkodtam el azon, hogy a kispajti hallgatott-e az oviban valalmi opcionális mikro-makro-t, vagy egyszerűen tényleg életem legnagyobb üzletét csíptem meg?
Tóta W Árpádnak
---------------
Látod Szarházi, tudsz Te magyarul! Ezt akár Móra Ferenc is írhatta volna. Hová züllöttél azóta...
@kaisaku: hehe, lehet h egy suliba jártunk? : ) sehol máshol nem hallottam, hogy rágóspapíroztak volna : )
süti beállítások módosítása