W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

Vackor néni busza

2007.06.13. 06:00 Tóta W. Árpád

Szaftos hörögnivaló készülődik, máris ünnepelhet a hörgipar. Be lesz itt zárva több száz iskola. Megö-hö-lik a falut, húgybasüppesztik, véknyába tipornak a falunak ezek, mert gyűlölik a puszták népét, mert ezek azok.

Pedig igen, be kell zárni, mégpedig sürgősen. Viszont igen, el lehet kúrni ezt is.

Tájkép Tesco nélkül


Aki járt faluban mostanában, annak bizonyára feltűnt, hogy arrafelé nincs Tesco. A falun élők helyben élvezhetik a fülemülét, a fülbemászót és a lótetűt, ám a teszkózáshoz fel kell utazniuk a városba. Nekünk, városlakóknak ezzel szemben csak a dugón kell átrágni magunkat, és lakhelyünkön teszkózhatunk. Fülemüléhez és fülbemászáshoz viszont nekünk kell elközlekedni a faluba. Fair.

Na mostan Tesco azért nincs a faluban, amiért bazilika se: az ilyen nagyméretű objektumokat oda szokás építeni, ahol sok ember él egy helyen. Ott éri meg. Sajnos ugyanez a helyzet az iskolával is.

Egy korszerű nyelvi labor – magnóval, számítógéppel, szaktanárral és technikussal, mindenféle varázslattal – kiszolgálhat akár egy ezerfős iskolát. Háromszáz gyereknél már kevésbé éri meg – akkor célszerűbb oda telepíteni, ahol ezer van –, mert sok lesz az üresjárat, és a kihasználatlan kapacitás, az veszteség.

Ötvenfős falusi kisiskolában soha nem lesz ilyen labor, se mikroszkóp, de még csontváz sem. Nem is kell. Ezeket az iskolákat be kell zárni, összegyűjteni a gyerekeket az összes környékbeli faluból, és bevinni a térségi iskolába. Ott aztán részesülhetnek a modern oktatás áldásaiban, járhatnak csillagász- és biosz- és matekszakkörre, és lesz esélyük felvételizni középiskolába, mert nem egy omladozó, alig felszerelt, reménytelenül elavult intézmény készíti fel őket.

Na, akkor ez tiszta. Már csak néhány jelentéktelen kérdés maradt. Hol vannak a súlyponti iskolák? és hol vannak a buszok? Előbbiek nyilván uniós forrásból épülhetnek fel, de már sejteni kéne, hogy hová. A buszokat pedig már most pályáztatni kellene, mert ha úgy haladunk, mint a Combinóval, akkor máris késő. És mivel kábé ötszáz iskolát kell kiegyelni, itt nagy tételben érdemes bevásárolni. Az úgy nem megy, hogy bezárjuk az iskolákat, és aztán menjen a kisgyerek - az oktatási reform első áldozata -, amerre lát, batyuval a vállán, mezítláb, hüppögve.

De az sem megy, hogy óbégatunk ájtatosan a falusi iskola romantikájáról, meg hogy ha onnan kiteszi a lábát a csemete, akkor nem megy már vissza. Ne próbáljuk elhinni, hogy az tartja meg a falut, ha nem adunk esélyt a gyereknek, hogy máshol is megállja a helyét. Az a kilátástalanságot tartja meg, a sárba ragadt lemaradást.


Címkék: reform magyarland

998 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://w.blog.hu/api/trackback/id/tr1697733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

de Pacal, itten nem a költségcsökkentés az elsődleges cél, hanem h ne abba a lepukkant, esélytelenséget továbbörökítő szarba kelljen járni a puszták népének.

az meg/viszont igaz, h a bezárást követő lépéseknek nyomuk sincs. tudom az első két lépést... összegyűjtjük az alsónadrágokat, és a harmadik a profit. de ez spec meg sem lep, a szocinak ez a két fajtálya van, az egyik lenn a vidéken keresztbe áll a Volgájával mindennek, a másik odafent elkezdi, és elbassza. én inkább stratégiai kérdésekkel foglalkozom :)
Az önkormányzat költségvetésben a személyi juttatást nézzétek úgy, hogy ez kb. 15-20 ember bruttó fizetése + járulékok és egyéb terhek. Egy-kétszázezres fizetéssel számolva. Marhára dőzsölnek ott mondhatni.
nem kell oda önkormányzat. adok magas labdát (mert nincs kedvem most előásni másik országot), gyurcs épp írta a blogjában: Dániában 300 önkormányzat van. nálunk 3000+.
A minőség javításával egyetértek, nagyon is. Csakhogy az OM felmérése szerint (nem jobbos hőbörgők) a vidéki nagy iskolák szintje a legalacsonyabb. Amíg azokat nem hozzák fel ne beszéljünk bezárásról, mert az inkább romlást hoz.

Tipikusan általános iskolás, ebből is alsós oktatásról beszélünk.

Ha minőséget nem nagyon javít, pénzt meg alig spórolunk vele most ne zárjuk be. Ne legyen ez az első a listán.

hát a gond az, hogy ha jól csináljuk (ld fent), akkor minőséget erősen javít, pénzt meg nem spórolunk (sőt, befektetünk). ahogy most kinéz, pénzt fogunk spórolni, a többit meg oldja meg mindenki, ahogy akarja...

ÚRISTEN, ilyet írtam, fajtálya. kedves gyerekek, pontos j. fajtája. a szocinak.
Szerintem most ugyanarról beszélünk. Jó ötlet, de be kell ehhez fektetni. Az önkormányzatok számáról lehetne külön post, ugyanis ott tulajdonképp a két párt közötti szomorú együtt nem működésről van szó. Ha már Malina Hedvig ügyében átmeneti fegyverszünet kötődött, lehetne emiatt is.
Pascal,
az 50M amúgy járulékok nélkül. oké, értem én, nem keresenek sokat. oké. kiadtak egy ilyen közleményt. oké. de akkor sincs az rendben, hogy a kiadási oldalt gyakorlatilag teljes egészében a falu elöljárói teszik zsebre és 5M marad a falunak.
hát aztán kurva sokat értünk a fegyverszünettel. főleg Malina Hedvig, neki most jó.

önkormányzatoknál ugye a régiós átszervezés lenne a téma. sajnos itt tényleg az van, h a fidesz ezzel revolverezni próbál, vagy nem is tudom, mit próbál, ahelyett, hogy összeraknák, amijük van. így marad az, h lamperth mónika (OMG!) minisztériuma szervezgeti suttyomban, amit kétharmad nélkül lehet.
ha 5M-t hagynak intézmények működésére, akkor ott ne legyen intézmény.
Kedves Tótágas Elvtársúr!
Szép szép, hogy bátran dörgedelem, és naiv művészeti káromkodás.
De vajjon nem pénzért-e?
Mert akkor Ön is csak egy műparaszt, és
akkor az ön seggébe is.
Vagy tán pártpropaganda?
Ha független, akkor miért mindig a Gyurcsány-blogból idéz?
Ha meg nem független, akkor miért csinál úgy, mintha érdekelné a felhőzetlen igazság?
A vidéki népség egyébként még mindig az ország lakosságának a többségét alkotja,
ha ez nem tűnt volna még fel.
Budapest mai omladozó maradékán még látszik annak a sok építésnek a nyoma, amit a falusiak által megtermelt javakból hoztak létre.
Most, hogy a kormányzó elit kb. 16 év óta feláldozza a földművelőket, a főváros is úszik a szarban.
Pedig nem a vidékiek szarják össze direkt, ha most mingyán kombinyáni tesszik!
És ez így is marad, amíg a honfitársak elárulása fennmarad.
Nem a jó minőségű oktatás a baj, hanem a falvak elsorvasztása. De lehet, hogy ez így együtt túl komplex...
Kívánok további jó bódulatot, amíg fel nem ébred...
Csak akkor lesz nagyon rossz, mikor rájön, hogy valójában ki mindenkit köpött pofán, akit nem is akart volna...
De addig is vegyen magának még egy jointot a Gyurcsány-blogból és folytatódjon a száguldás!
Csicsóka
Nézd Kutacs, bruttó 65 milka se sok (ha a költségvetésben a járulékok sor erre vonatkozik). Nem csak a falu elöljárói, hanem minden önkormányzati alkalmazott. A tanítók többek között. Ők teszik zsebre.

Tegyük föl, bezárod és itt nem kell a pénz. Csakhogy ha beviszel hatvan gyereket egy járási iskolába, ott meg több pénz kell. Végül elhanyagolható mennyiséget takarítasz meg.

Arra is gondolj, hogy milyen könnyen kap EU támogatást egy ilyen kis iskola. Kulcsszavak: elmaradott, vidék, oktatás, stb. Lényegében fele pénz csak az államkasszának.

Arra is gondolni kell, hogy sok esetben szegény nagy családokról is van szó, cigányokról, alkoholról, halmozottan hátrányos helyzetről, akiknek nemhogy autóra de volánbuszra se jut.

Ha ma bezársz egy ilyen iskolát, alig takarítasz meg, a gyerekek egy valószínűleg rosszabb - de biztosan nem jobb - suliba lesznek berakva, és oldják meg a szülők az utazást. Valószínűleg 5-10% kimarad, a legszerencsétlenebbek közül. Kinek jó ez.

Eltekintve attól, hogy a nyilatkozat amit kiadtak tényleg szánalmas.
barnamedvecsics

Esküszöm, neked van humorérzéked. Leírsz egy csomó mondatot, aminek legalább a fele teljesen értelmetlen, sőr értelmezhetetlen, meg megjegyzed:
"De lehet, hogy ez így együtt túl komplex..." Nekem bejött, sírtam a röhögéstől.
No para az eü. reform is szépen alakul pl. beteget agyonveri az ápoló :D legfeljebb , majd az oktatásnál is a tanároknak kiosztanak pár golyószórót ritkítani a tanuló állományt ...
Tóta W. Árpád · www.worluk.hu/ 2007.06.15. 00:04:12

Árpi anno aludtál ? A kormány olyan javaslatot nyújtott be anno a közig reformra, amely által szinte semmivel nem csökkent volna a gentry réteg így a Fidesz, akkor azt mondta , ezért nem fogja hagyni az ezeréves megyerendszerünk szétverését ...
Pascal,
az önkormányzati alkalmazottak a falu elöljárói, a tanító is beletartozik persze. de oké, hagyjuk ezt. megértem, kell nekik is a pénz. oké. hagyjuk ecsegfalvát.

mi a megoldás. maradjon meg ez a rendszer. mindenki kap felülről valamennyi apanázst, hozzátesz amennyit tud, és akkor minden oké, csak emelni kell normatívát mondjuk a duplájára. és akkor minden megoldódik. nem lesznek akkora különbségek.

csak szerintem ettől nem lesz jobb az oktatás. ez olyan, mint amikor medgyessyék bért emeltek, és azt várták, hogy na akkor most biztosan jobban működik majd a közalkalmazotti gárda.

szóval a nagy kérdés mindig az, hogy oké, de akkor mit is kellene csinálni.
szerintem a jövő háza, művészetek palotája típusú épületekben kellene tanítani. oda kellene bevinni az iskolát.

szerintem egy 21. századi iskola így néz ki:
park.jovohaza.hu/Engine.aspx

vagy így:
hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Mupa1.jpg

egyszerűen belátnánk, hogy ez ilyen az iskola. és ez minőségi ugrás lenne.
Kutacs: látni kell azt, hogy évi három százalékos növekedés 112% egy ciklus - négy év - alatt. Évi kilenc meg több mint 140%. Jó adórendszerrel kb. ugyanekkora államibevétel-növekedés lenne várható. De nekünk még a három sincs meg. A csatlakozás után előfordult kétszámjegyű növekedés is, máshol. Ha majdnem másfélszer annyi pénz mozog az országban, az egészen más helyzet, mintha csak tíz százalékkal több. Borzasztó dolog az ekkora hiány és a lassú növekedés. Marha drága lett nekünk az alacsonyabb áfa és az olcsó gáz végső soron. Most azon kell erőlködni honnan vegyünk el. Fejlesztésre nincs pénz, oda se ahol ésszerű lenne. Ha szalad a szekér az ilyesmi nem kérdés.

OFFhoz: innen jobbról persze úgy látszik, hogy az együttműködés nem a fideszen hanem a másik oldalon múlik. De higgyük el balról meg úgy látszik mégis a fideszen múlik. Bár Hedvignek nem sokat segített, lássuk azért azt az együttműködést pozitív első fecskének. Kompromisszumok kellenének, amire Antall óta kevés példa volt (talán a kormányzó párt, az erősebb tehetné az első lépést - így illene).

"Valószínűleg 5-10% kimarad, a legszerencsétlenebbek közül."

És arra, hogy ez hogy függ össze a legszegényebb
cigány lakosság sorsával, arra gondol valaki?

Critical Mass!

Kedves Hattory Hanzo!

Nekem már a névválasztásod is tetszik, filozófiai okokból.
Lehet elmegyek bohócnak, de lehet, hogy má nem szükséges.
Ha Te mondod, hogy értemletlen, akkor biztos úgy is van.
Azé megtisztelnél, ha még egyszer elolvasnád amit s'írtam, biztos nagyon rosszul fogamlazok, de állítom, hogy minden sornak akartam valami értelmet
kanyarítani.
Persze lehet, hogy úgy van, mint ahogy Arkagyij Rajkin mondta: - Válámi ván, ááá, tyű de nem áz igázi.
Semmi szükség nincs arra valójában, hogy minden reform, egységes struktúrát építsen fel minden "járásban" és régióban. Általában azért jó az egységesítés mert nehezebb belekötni meg visszaélni a rugalmas rendszer nyújtotta mozgástérrel.
Egy elvárt tematika, egységes felmérő rendszer és elvárások-ajánlások és irányvonalak meghatározása akár elég is lehet "felülről". Alulról pedig a helyi viszonyoknak megfelelően végrehajtott átalakítás hogy az adott térség mind jobban megfeleljen a kor követelményeinek.

Minden reform mintha kizárólagos lenne, felülről az emberekre kényszerített az önkormányzatiság értelmét is elvéve a legtöbb területen.
Gyerekek!

Azért arra is lehetne gondolni, hogy a régi magyar iskolarendszer jelentős oszlopa volt a falusi tanító.
Aki bizony egymaga 10-20-30 gyereket tanított, nevelt, és nem csak egy osztályt, hanem egyszerre mindet.
Sőt híres, sikeres művelt emberek sora került ki közülük, gondoljunk csak pl. Móra Ferencre, vagy Illyés Gyulára.
itt volt egy csomó beruházás, állami pénzekből, csak nem lett öszekapcsolva az iskolarendszer átalakításával.

ezt kellene folytatni, illetve az uniós forrásokkal kiegészíteni, illetve ezekbe a meglévő akár magánlétesítményekbe is bevinni az iskolát. a gyerek a város vagy a járás a legklasszabb helyén tanulhassanak.

ezekben a létesítményekben minden adott az oktatásra. és ezek az intézmények éppen a tanítási időszakban kihasználatlanok. imho ide kell bevinni az iskolát.
kutacs_
Hány vidéki iskolának tervezel strandot? :)


barnamedvecsics
Első négy osztályt el tudom képzelni. Az felett bizony elég sokrétű ismeretet adnak már át Móra Ferenc korához képest.
Azóta mintha eltelt volna pár év, és változott a felfogás meg a követelmény.
Sok tanár az adott témákkal nincs is köszönő viszonyban ha nem az ő területe.
Kedves Kutacs!

Én is támogatom az ötletet. Össze is állhat a pénzügyi fedezet abból a 6000 milliárd Ft-ból, amit kapni fogunk az Uniotól.
Ez azért lesz példaértékű, mert egyben mi is hozzájárulunk az Unio fejlődéséhez azzal a 9000 milliárd Ft-tal, amit közben majd befizetünk az unios kasszába.
Lehet hogy ezt nevezik a fenntartható fejlődésnek? Vagy perpetuum mobile-nek?
Ha van pénz, a dolog sokkal egyszerűbb. Nekem máris jó amit w. javasolt. De a finn példa is nagyon szimpatikus.

Amit viszont te javasolsz - "önellátó" iskolák - az nem nagyon műxik a gyakorlatban. Az alapfokú oktatás közügy, közfeladat, közpénzből kell finanszírozni. Lesznek olyan helyek - elvétve - akik ki tudják másfajta bevétellel egészíteni az állami pénzt de sehol sem ez a domináns. Négy-öt százaléknál többre itthon sem lehet számítani.

A helyi finanszírozásról. Van a világnak olyan pontja, nem is egy, ahol az adót felosztják regionális és állami adóra. Mintha az SZJA vagy az ÁFA két részből tevődne össze: X százalék az államkasszába + Y százalék az önkormányzatnak. Az állam saját hatáskörében döntene a az X kulcsról, az önkormányzat pedig az Yról. Mindjárt nem kellene az államnak és az önkormányzatnak egymással alkudozni: ha kell a kisvárosnak kórház, emelje fel az Y kulcsot. A rendszerbe beépített igazságtalanság - a gazdagabb és szegényebb területek közötti különbség tovább nőne - miatt azonban a fentit az EU nem javasolja és nem támogatja.

Marad tehát a dominánsan állami finanszírozás. A két párt meg nyugodtan elvitatkozhatna, hogy a finn modellt vagy w postban leírt ötletet kell követni.

Abban azért értsünk egyet, hogy jó lenne nagyobb GDP növekedés. És most becsukni egy kis falu iskoláját anélkül, hogy máshol fejlesztenénk nem túl jó ötlet.
Reményik Sándor:

Templom és iskola


Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

1925
Kristl,
az aquaparkok mellé építenék vidéki iskolát. nyilván ez egy opció. te hová építenéd. a téesz iroda mellé?
Reformdüh, az van. Van az élcsapat, többnyire ún. "szuverén értelmiségiek" (LOL), akiknek már Pest nem belső kerületei is vadkeleti gettók, ahol ki sem mernének szállni az audijukból, jobban ismerik az USA földrajzát, mint Magyarországét, meg "elvből" csak külföldi kaját vesznek a gazdatüntetések óta (nehogy már a zorbánnáci büdös parasztjaihoz kerüljön a pénzük (bár nem pont oda kerül, hanem a felvásárlóhoz, a hipermarketekhez, de ez most mindegy)), az országlakosok nagy többsége nekik beáldozható, lecserélhető helóta, akik meg nem azok közül is egy csomó fasiszta, ezért lehetőleg ő is pusztuljon... Őszintén elcsodálkoznának, ha megtudnák, hogy horrible dictu vidéken is vannak olyan emberek, akik nem 50-100 évvel ezelőtti körülmények között élnek. Talán még műholdvevőjük, ne adj isten internetjük is van köztük párnak. Nos, ez a liberálértelmiség, amelynek par excellence pártja az SZDSZ, és ők akarják megmondani hogy legyünk megreformálva... pl. legyen több biztosító, és hipp-hopp holland elitkórházak nőnek ki a földből mindenfelé. :) Vagy hogy a kakaómentes számítógép és a digitális tábla hiányzik leginkább az iskoláknak (vagy itt van kutacs a wannabe 21. századi klebelsberg kunó, a szép, de valóságtól néha kissé elrugaszkodott ötleteivel).
Talán még az is jobb lenne, ha azok a bizonyos "bunkószocik" tényleg keresztbe állnának ennek a Volgával, bár akkor meg valszeg az elkúrás 2.0 jön, bruttósítva.
Pascal,
most kapásból össze lehetne gyűjteni vagy 100 helyet, ahová simán el lehetne költöztetni az iskolát, úgy, hogy 500 másik betonizét megszüntetünk.

és már megbocsáss, de az miért baj, ha egy járás maga képes fenntartani az iskolát. a helyi adókból. az is közpénz. és mondjuk eszük van. és azt mondják, itt ez az aquapark, van szálláshely, étterem, sportpálya, nyáron jönnek a túristák, máskor meg nem nagyon jönnek, mert októberben ki szeret csúszdázni. de a létesítmény ott van. akkor ez lesz az iskola. itt kell tanítani. és akkor az iskolának lesz saját bevétele. és akkor nesze mindjárt nullszaldós az iskola. vagy közel nullszaldós. és akkor azt mondják a járásban, minek fizessünk mink annyi adót, amikor mi így furmányosan megoldottuk eztet.
Ez a Tóta-blog pedig elég nyilvánvalóan a kormányzati gerillakommunikáció szerepét tölti be egy ideje, lehet hogy önkéntesen persze... :) Végül is sikeresen, biztosan sikeresebben, mint az amoba.hu.
Kutacs: Itt jön be a tények hiánya. Egyrészt többször megidézett minisztériumi tanulmány (nem szélsőjobbos árpádsávlengető) azzal számol, hogy ha az összes (!) 150 fő alatti iskolát bezárnánk (amit egyetlen rendelettel simán meg lehet oldni) 2% megtakarítást eredményezne. Másrészt egy-egy "majdnem önellátó" iskolát lehet mutatni, azonban olyan nincs, hogy bármelyik ország erre alapozna. Ez olyan állítás, mint szélerőművekkel oldjuk meg az ország teljes áramellátását. Hidd el jól mutat itt a blogon, de mutass előbb egy országot ahol tényleg így működik, és a körülményeik is hasonlóak. Viszont ott van Finnország: kiválóak az eredményeik. A minek közepes.

Ha lesz pénz, vegyünk át öteletet akkor onnan.
Kedves Kristl!

Egyetértek Veled, hogy az első négy osztályban jól működik.
A városi iskolákban is gyakran egy osztályfőnök tanít majdnem minden tárgyat elsőtől negyedikig.
Szerintem, ha az első négy osztálynak megkegyelmeznének, akkor már nem is lenne olyan durva az iskolai reformozás.
A hat éves gyerekeket feltenni a helyközi járatra, majd meg aggódva várni haza, az is némiképp aláássa a reformok értékét.
Csak némi pénzt lehet megspórolni a tömegesítés révén.
Külföldön tüntetnek ezek ellen a jelenségek ellen, mert ez is a globalizáció egy formája.
Persze a globalizáció nem állítható le és nem is lenne jó teljesen leállítani, de kordában kellene tartani.
Ez más szemszögből nézve, ugyanolyan, mint a gépesítés. Szabályozott formában nagyon jó, hiszen könnyíti a munkát.
De lehet szabályozatlanul engedni, és akkor az emberi élet elfojtója lesz.
A probléma az, hogy a mostani reform a kormány minden áron való eredményességét célozza és csakis mennyiségi értelemben.
És elszomorító az a lelketlenség, ami a hetvenes nyolcvanas évekre emlékeztet, hogy semmi sem számít, csak hogy papíron kimutatható legyen egy kis anyagi megtakarítás.
Mert fentebb is írta valaki, hogy ez a megtakarítás hosszú távon sokba fog kerülni mindenkinek.
A kormánynak, a szülőknek, az adófizetőknek.
És akkor még hozzáteszem, hogy köszönő
viszonyban sincs a környezetszemléletű neveléssel.
Mennyi gázolajat püfögtetnek el, amíg a csemete kijárja az általánost?
Továbbá az emberi sorsok úgy tűnik ebben a reformban nem szerepelnek számlatételként.
kutacs_
Az nem baj, hogy fenn tudja tartani, de nem mindenki feltételezi azt hogy minden járási iskola képes rá.
Mivel nem lehet minden faluban fürdő, szuper sportcentrum, gigakönyvtár (általában a könyvtár nem termel valami hajdenagy nyereséget, sőt...) kisvasút a vidékbe, csónakázó halastóval meg romvár a hegy tetején élményszállóval és étterem.
A miért egyértelmű, fizetőképes kereslet és a verseny :).
Nyilvánvalóan egy régi vágású vendéglátós szakközép marhajó éttermet tud üzemeltetni ahol a diákság még gyakorol is. De nem minden suli szakközép, és van olyan hogy általános iskola.
Egy ilyen létesítmény fenntartási költsége is magas, nemhogy megépítése. Normális sportlétesítmények megépítése jelenleg az országban valami határtalanul nehéz feladat, egy iskola sokkal szerényebb lehetőségei mellett nem tudom mennyire megvalósítható.

Igen a tsziroda mellé akár. Hisz az is egy telek ha már így rákérdel, és a tsz mint struktúra bizonyos téren előnyösebb ha már termelésről és modernizaciorol meg költséghatékonyságról van szó, mint egy pár holdas kistermelőőstermelő.
Nem vitatom a létük fontosságát, el tudok képzelni gyönyörű ausztriai meg egyébb nyugateurópai mintára szervezett kistermelős falusi turizmusra berendezkedett hagyományőrző mintafalucskákat is, melyben lakni is élmény s fenntartani vonzó életmód. De, általánosan arra helyezni minden magyarországi falut nem jó. Mivel ha minden faluban lehet kapni egy rakat meggyes lepényt, akkor semmi kuriózum nem lesz Meggyeslepényesben és egyébként egészében nézve nem termel olyan hatékonyan a rendszer mint kéne. Sőt, egy esetleges és szükségesnek tűnő átalakításra igen nehézkes választ ad.

De ha már tangazdaság, mehet a tsz mellé a suli. :)
Pascal,
a legtöbb európai ország a helyi viszonyokhoz igazított, helyileg finanszírozott iskolarendszert épített fel. a finnek is.

lassan csak mi vagyunk olyan hülyék, hogy azt hisszük, hogy ha lesz egy központi terv, hogy akkor az iskola egy N x M betonkocka, és a támogatás meg fejenként X forint, akkor jó lesz, mert egy betonkockát midnenhová le lehet rakni, a pénzt meg osszák be valahogy. aztán rögtön az a kérdés, hogy na akkor 10 gyerekkel, 100 gyerekkel, meg 100 gyerekkel próbáld ugyanazt a pénzt beosztani. és akkor próbáld általánosan belőni, hogy mennyi legyen a normatíva. lehetetlenség.

ezt úgy lehet feloldani, hogy mindenki próbál önfenntartó iskolát csinálni. és ahol nem megy, oda rakunk uniós forrást. és ott is az önfenntartásra kell törekedni.

és az állam csak a speciális iskolákat kellene fenntartani. mondjuk azoknak a fogyatékosoknak, akiket helyben nem fogadtak be. csinálnak vakok állami intézetét. persze az lenne a jó, ha a vak gyerek is el lehetne a többiekkel, de mindig lesz aki inkább az intézetet választja, mert nem fogadják be, vagy befogadnák ugyan, de az intézetet érzi biztonságosnak.
kutacs_
Van egy olyan sanda gyanúm hogy a helyileg finanszírozott és az önfenntartó iskola közt van némi különbség.

barnamedvecsics
Igen ez igaz, valóban van köze egymáshoz a két dolognak. Talán ezért kellene erősíteni az önkormányzatiságot... Persze az nem azt jelenti hogy minél több önkormányzat legyen. :)
Egyébként a legtöbb Eu-s program magyarországi megvalósítására is jellemző az ilyen lelketlenség, noha ott elő lenne írva egyfajta ajánlás... valami fura és keleteurópai néplélek számára idegenül csengő, sőt tán egyenesen ördögi "szubszidaritás elve" bár lehet csak a idegen szó kavarja meg a honatyák és végrehajtóik fejét.
Kristl,
persze ahol nem képes, ott nyilván nem lehet kényszeríteni, ott fenn kell tartani az állami rendszert. az unió meg arról szól, hogy képessé kell tenni.

egy pályázati rendszerben működhetne ez. a járás megtervezi az iskoláját, vagy iskoláit, az alsó osztályok maradhatnak a faluban, vagy akár lehet több kisebb iskola is, nem a méret érdekel engem, hanem a fenntartás.

és akkor azt mondja a járás, hogy kell X milliárd beruházás, azt uniós forrásból, privatizációból, hitelből valahogy elő lehet teremteni, és utána vállalják a helyiek a létesítmény fenntartását. kapnak egy vadasparkot, vagy egy pihenőparkot, egy campust, amit akarnak, vigyék oda az iskolát, a városban mondjuk komlón épül egy művészetek palotája, csodák palotája típusú intézmény, amelyik egész komlót képes ellátni, de ha két kicsit akarnak a város két oldalára legyen úgy, az többe fog kerülni, de nekik fog többe kerülni, a fenntartás kerül majd többe, és ez az ő dolguk lenne. a komlóiaké. odateszünk mindent ami kell, és azt kell kérni cserébe, hogy a létesítményt tartsák fenn maguk. akár úgy, hogy egy helyi népszavazással szentesítik. törekedjenek arra, hogy null szaldós legyen a létesítmény. de ne a normatívákból, mert ebből majd törlesztjük a hitelt, vagy csökkentjük a hiányt, meg álljuk az uniós befizetéseket. befele is kell rakni a pénzt, és egyre többet kell majd berakni.

de ha valaki azt mondja, na mi ezt nem vállaljuk, akkor marad a régi rendszer, akkor várjanak a pályázattal, egyszerre a teljes iskolrendszert átalakítani amúgy sem lehetne nincs annyi mérnök, építőmunkás, nem lehet kitermelni annyi követ, és persze nincs annyi pénz se.
Kristl,
a helyileg finanszírozott iskola önfenntartásra törekszik. mert azt mondja a polgár, hogy az áldóját, valami bevétel is legyen már ott, hogy ne kelljen fizetni annyi adót.

a központilag finanszírozott iskolák meg arra vannak belőve, hogy minél több pénzt elszedjenek a közösből. és senkit sem érdekel, hogy mennyit lopnak, mert mindet csak nem lopják tán el, akkor ha lopnak is, valamennyi pénz marad helyben. most ez így nyilván nem lesz rendben.
barnamedvecsics,
de ne tegyünk már úgy, hogy most ez az iskolarendszer így nagyjából oké, csak jönnek valakik aztán szánt szándékkal szét akarják verni.
Kutacs

Ha Nemzetvezető leszek vhol, meghívlak főépítésznek. Látom imádod a grandiózus épületeket, csakhogy ezek, azon túl, hogy drágák alkalmatlanok is oktatási célokra.

Bazi nagy lépcsőház, minek? Csupaüveg fal, minek? Osztálytermek kellenek, természetes megvilágítás mindenhol, sok fény, minimális szintkülönbség. És persze nem árt, ha alacsony a rezsi.

Hova raknád a kovácsműhelyt? Az asztalosokat? Az istállókat? A szántót és a halastavat? Ez együtt óriási terület, hol lenne? Zöldmezős beruházás, persze. Arra is felhívnám a figyelmed, hogy az ország egy kibaszott olimpiai uszodát nem tudott megépíteni az EB-re, pedig ígéret volt rá. Nincs pénz százával felhúzni modern épületkomplexumokat. Álmodozni lehet, de semmivel sem visz előre.

Az oktatás az a terület, ahol az embereanyag jobb felkészítésével, megfelelő szűrésével lehetne komoly eredményeket elérni, nagyságrendekkel olcsóbban. Forráselvonással meg semmit - most ez zajlik.
frundsberg,
ha végignézed a linkeket, akkor abban van emberléptékű, és grandiózus megoldás is. nem ez a lényeg. nem a méret számít. hanem az önfenntartás. és ezek a létesítmények iskolával a hátukon is önfenntartóvá tehetők. lehet falusi iskola is, de akkor a falu az iskolával hátán legyen önfenntartó. amúgy nem tudom te milyen iskolát akarsz, milyen legyen, egy odú?

amúgy meg hogy a fenébe ne lenne pénz modern épületkomplexumok százait felhúzni. baszki, felúzzák. ezek a linkek létező építmények, amelyekhez hasonló tizesével, százasával van az országban. csak az unió város és vidékfejlesztési programja nincs összekapcsolva az iskolaépítési programmal. ezek a létesítmények alkalmasak volnának az iskola befogadására és akkor meg lehetne szüntetni a régi betoniskolát az aszfaltpályával.

amit csinálni kell az, hogy a növekedésből (meg persze az uniós forrásokból) építkezni, a vagyonnal gazdálkodni, és közcélokra olyan létesítményeket kialakítani amelyek közel null szaldóval működnek. ekkor a növekedés fenntartható. a közszféra nem húzza le a versenyszférát.

nyilván hillerék iskolabezárási programjának alternatívája az lehetne, hogy nem en bloc bezárni minden kisiskolát, hanem ahol lehetséges az új létesítményekbe bevinni az iskolát. és akkor annak környékén mindjárt megszüntethető egy rakás régi iskola. akár 500 iskola is bezárható lenne.
Önműveltem egy kicsit, gondolom megosztom a néppel, bár egy 3. napos téma már nem sok embert érdekel (szvsz Szilvásy akkor lesz érdekes, ha megtudjuk ki megy még rajta kívül...).

Lengyelország - gazdaságilag hasonló szinten van, mint mi (kicsit alattunk, de gyorsabb növekedéssel). Jóval nagyobb (38.000.000 lakos, de a közoktatásban már csak 3* annyian vannak mint mi, fogy a lengyel...). Van 14.000 párszáz általános iskolájuk (nekünk ugye 3.000 párszáz) - szóval szerkezetileg ott vannak, ahol mi. A PISA felmérésen vmivel jobban teljesítettek, de éppen hogy. Viszont az EGYETLEN ország, amelyik 2000 után a 2003-as PISA felmérésen az összes tárgyból javítani tudott.

Az ottani OM honlapja tele van elemzésekkel, és programokkal. Nekik van olyan, hogy oktatási stratégia 2007-2013 (100 oldal, nem 5 a kormányprogramban, hanem komoly stratégia), ilyet az OM honlapján nem leltem - ha tud vki kérem szóljon.

A szöveg lengyel, szóval simán félreérthettem pár dolgot, de azért elgondolkodtató, hogy nem siránkoztak a kisiskolákon (ott iskola lehet az 1-2 osztályos, 30 gyerekes intézmény, 2 tanítóval). Szó nincs bezárásokról, hanem minőségemelésről - a matek és természettudományok megszerettetése a gyerekekkel külön fejezet, és fő feladat. Ugyanígy az idegen nyelvek oktatása. A legjobb része a stratégiának, amikor két oszloban összefoglalják, hogy "ez jó nekünk", "ez nem jó nekünk". Elgondolkodtató, hogy stratégiai előnyként kezelik azt, hogy a lengyelek szemében értéke van a tudásnak és a diplomának, és ezt meg is akarják szerezni (vö. a magyar sirámokat a túl sok diplomásról).

Visszatérve a kisiskolákhoz: 1-4 évfolyamon a gyerekek 3 km-t utazhatnak, 5-6-on négyet (a szállítás természetesen ingyenes - ingyenebéd ugye) mert védeni kell az egészségüket. A magyar gyerekek biztos erősebbek...



rokica 2007.06.14. 10:23:35

Ez nem veszekedés, de:
Akkkaaaarrróóóók!

Ha jól megnézed, akkor csupa olyan mond véleményt (az összes fórumon), aki az adott témához, hm... kevéssé ért.
Magyarországon mondjuk, mindenki mindenhez.

A mezőgazdaság mindig meghatározó lesz nálunk. Azért, mert jó a terület hozzá. Az élet egyik legfontosabb tevékenysége az evés, (minden élőlénynél), és az ahhoz előállított élelmiszerek minősége.

Vergődhet itt bárki, műfordítótól a rendszergazdáig, enni mindenkinek kell. Az összes többi nélkül meg el lehet lenni. Erre bizonyíték a történelem.

Persze, hogy felhúzom magam akkor ha látom, hogy pont a "mi" parasztjainkat, és a "mi" vidékünket bántják.

Kedves Rokica! A feladott labdát leütöttem. Ha rosszul esett, bocs. Lehet, hogy nem is neked szólt a szemtelenségem, hanem azoknak, akik a "bölcsek kövével" zsebükben, "örök érvényűnek" szánt kinyilatkoztatásokkal fikázzák azokat, akik vidéken élnek. Az életet nem lehet, nem szabad szabadpiaci elvek mentén mérni. Nincs olyan fogalom, hogy Kovács néninél értékesebb.

szeretettel:

Üdv
"a legtöbb európai ország a helyi viszonyokhoz igazított, helyileg finanszírozott iskolarendszert épített fel. a finnek is."

A finneknél és máshol is pont ugyanaz a helyzet mint nálunk: a sulik önkormányzati tulajdonban vannak, az önkormnyzati forrásokból megy mivel az nem elég kiegészítik állami támogatással és pályáznak EU meg mindenféle pénzekre. Saját bevétel ha van is itt-ott de pár százaléknál nem több.

AMit írsz, összekeveredik az önellátó (ahol turosztikai vagy más bevételből finanszírozzák), a helyi finanszírozás (az önkormányzat a gazda, de az adót az állam és az önkormányzat megállapodás alapján megosztja) és a kétszintű (állami+helyi) adórendszer fogalmai.
engen nem nagyon érdekel, hogy a helyi adóból, finanszírozzák, az iparból, a mezőgazaságból, a túrista forgalomból finanszírozzák az iskolát, a lényeg, hogy az iskolát az igazgatás azon legalsó szintjéhez kell rendelni, ahol azt képesek fenntartani.

tehát ha 1 falu képes fenntartani 1 iskolát, akkor tartsa fenn. méret nem számít. felejen meg az egyéb kritériumoknak. és tartsa fenn. ha erre nem képes, vagy csak korlátozottan képes, akkor ne akarjon 4-6-8 osztályt, pláne ne akarjuk megmondani, hogy hány osztály szükséges, helyben döntsék el, hány osztályt akarnak fenntartani. de ha erre nem képes, akkor ne akarjon mindenráron iskolát fenntartani. de lehet iskola, csak találják ki, hogyan válhat önfenntartóvá a falu, és akkor a falu elbír egy kis iskolát a hátán.

aztán lépjünk tovább a kistérség vagy járás szintjére. és akkor nézzük meg, hogy a járás mekkora létszámot bír el.

és a járás már képes befogadni az uniós forrásokat. járási szinten már az unió vidékfejlesztési programjában lehet gondolkodni. ezt kellene összekapcsolni az iskolaépítéssel. de olyan létesítményt kell felépíteni, ami önfenntartó. illetőleg a falu legyen önfenntartó. kapják a területalapú támogatást oldják meg abból, egyénileg, vagy csináljanak szövetkezetet, akárhogy, a falu ha akar egy iskolát, akkor tartsa fenn. hagyjuk már ezt a tróger szöveget, hogy akinek földje van nem tud megélni, mert a lakótelep tizedik emeletén sem könnyebb megélni.

és persze a város is fejlesszen. a város is juthat uniós támogatáshoz. ezekből is épülhet iskola. pontosabban a kulturális központban el lehet helyezni az iskolát. mint amilyen a millenáris, vagy amilyen a müpa. miért ne működheten egy ilyen típusú intézményban napközben iskola. mondjuk már eleve úgy kellene tervezni persze.

az alapiskolák rendszerét alapvetően helyben kitalálni. a fejlesztések forrásait az unióval közösen kell előteremteni. de a működtetés alapvetőean a helyiek feladata. az államnak csak a speciális iskolákat kellene fenntartania, a fogyatékosoknak, illetve a kiemelkedő tehetségeknek, és közalkalmazotti képzéssel kell foglalkoznia.
Hát, fura ízlésre vall, hogy Árpi a Tescóval méri az emberi-társadalmi élet minőségét... Nincs Tesco, ergo az egy szar hely. Kérdem én, hogy fér ez össze a "Bank nem télapó"-val? A szuper-, hipermarketek és bevásárlóközpontok a Hitelből Zabálás csillogó bazilikái valóban. Kell nekünk? Nem kéne. Ha már egyszer konzumkritikát gyakorlunk, jó lenne inkább dicshimnuszt zengeni a Falusi Élethez... (És távol a lehető legtávolabb tartani gyermekeinket a Tescótól.)

A 'relatíve kis jövedelem - kis fogyasztás' valahogy fenntarthatóbb szocio-económiai szisztémának tűnik nékem, mint a 'relatíve nagy jövedelem - nagy fogyasztás'. Nem a társadalom szerkezetét kell úgy átalakítani, hogy az jobban megfeleljen a konzumőrület sárga égig való felfuttatásában érdekelt nagytőkének (vagyis hogy ez utóbbi költséghatékonyabban működhessen, "racionalizálhassa" gazdálkodását), hanem a fogyasztói szemléletet kell megváltoztatni, ha úgy tetszik, racionalizálni: hogy a több nem feltétlenül jobb, sőt, általában rosszabb.

Ebből következik, amit már többen is kifejtettek részletesen, én csak megismétlem őket egy mondatban, hogy faluba nem bazilika, hanem templom, nem Tesco, hanem bót, nem városi, hanem falusi iskola kell.

B-)
Megint összekeveredik - hisz ma az adót egy helyre, az apehnak fizeted. Az már más kérdés, hogy ebből hogyan és milyen módon kerül pénz az önkormányzathoz, ök-tól a sulinak, vagy direkt az államtól a sulinak. Olyan falu gyerekeit is kellene iskoláztatni, így vagy úgy, ahol szinte mindenki munkanélküli. Mit jelent ebben a környezetben az "önellátó" falu. Járás már nincs is. Kurva zavaros, tedd már ezt rendbe, addig inkább irkálj kevesebbet, szerintem.
Az a baj Árpád, hogy valahonnét a náci-holdbázis távolságából tekintesz a Magyar Valóságra és nem elég jó a távcsöved...

A reformok helyett itt stupekolás folyik...
Nem lesz itt elrendelt iskola bezárás: csak nem adnak a fenntartónak pénzt... aztán szerencsétlen polgármester meg tornázik hol tudná a legjobb feltételekkel tagiskolává tenni az iskoláját.
és nem lesz itt semmilyen súlyponti iskola, hanem valami haver (pártbéli) polgmester haver (pártbéli) iskolaigazgató nagyobbacska iskolájába fognak járni a gyerekek volánbusszal...
Nyelvi labor? Bioszszakkör? Robotika? Mu-ha-ha...


Az első két évet helyben (1374 fő) járta a gyerek, aztán érdek-ütközés lépet fel... Mi nem akartuk ofő-nek P.do tanárurat, P.dóné iskolaigazgató meg akarta... hát léptünk, mert lépni kell, ha olyan a helyzet... hogy a körzet kérdést megoldjuk katolikus ált. isk.-ba vittük (és havonta 1x pedig kötelező megnézni otthon a Brian életét :) )
5.től pedig a 8oszt. piarista gimi következik...
MagyarBálint pedig bekaphatja egy tevéét a mesterkedésével együtt...

Bí.
Pascal,
szerintem te nem akarod megérteni, amit mondok. a rendszer rendkívül egyszerű és igazságos. alulról építkezik.

van a falu. az képes fenntartani valamennyi osztályt. azt működteti. csak adott esetben mondjuk 2 osztály. de lehet, hogy a másik faluban 4 osztály, de az is lehet, hogy 0 osztály. lesz ahol kisebb iskola lesz, lesz ahol nagyobb, lesz ahol semmilyen nem lesz. nem a méret a lényeg, hanem az önfenntartás.

valószínűleg sehol nem lesz 12 osztály. ezért ugrunk a következő szintre. a járás vagy a kistérség szintjére. és akkor megpróbálják ezen a szinten megoldani az iskoláztatást. összeszámolják mennyi gyerek maradt még iskolázatlan, és abból a járás mit képes vállalni. nekik épül a kistérségi iskola. aztán ha így sem jön össze a 12 osztály, vagy csak korlátozottan jön össze, mondjuk csak 8 osztály, akkor azt fenntartják.

és megint egy szinttel tovább lépnek. a város szintjére. és akkor a városnak kell megoldani a problémát. és akkor az majd megoldja. ha nem képes megoldani teljes egészében, akkor ugrani kell tovább. a megye szintjére. ha az sem képes, akkor a régió szintjére. és ha az sem, akkor az állam szintjére. de ezekre a szintekre már csak speciális esetekben lehet szükség. az alapiskolák fenntartása a város szintjén már többnyire megoldhatók.

a működéshez szükséges pénzt mindig az intézmény fenntartója szedi be. de ha erre nem képesek, vagy csak korlátozottan képesek, akkor ugranak a következő szintre.

az államnak is van feladata. de nem annyira az intézményfenntartás, sokkal inkább a törvényi keretek megteremtése. az állam feladata maradhat például a közalkalmazotti pedagógusképzés.

ebben a modellben az iskolát fenntartó helyhatóság fizeti a tanárt, fizet utána adót az államnak, és az állam ebből a bevételből képezhet új tanárokat, illetve képzi őket tovább. nincsen központi állami normatíva. az iskola működtetését helyben kell biztosítani. a központi elvonás értelemszerűen drasztikusan lecsökken. és az újraelosztás költségei is persze.

innentől kezdve az önkormányzat nem abban érdekelt, hogy a közösből a lehető legtöbbet kivegye, és fölösleges fejlesztéseket hajtson végre, mert úgysem ő felel ezért, hanem az állam, hanem abban érdekelt, hogy az intézményeit önfenntartóvá tegye.

most nyilván a város és a vidék folyamatos fejlesztésre szorul. ezért vannak az uniós források. lehet fejleszteni. de a fejlesztések során olyan létesítményeket kellene építeni, amelyeket képesek fenntartani. tehát a fejlesztés közös forrásból történik, de a működtetés már helyiből.

nyilván a helyi lakosság is jobban odafigyel az adójára, kevesebb lesz a lopás, illetve az adófizetők jobban figyelnek egymásra, kevesebb lesz a csalás. ha a szomszéd büszkén jelenti, hogy ő elcsalja az adót, akkor nem az lesz, hogy én is elcsalom, hanem szólok neki, hékás, így nem lesz iskola. mehetnek a gyerekek messze. nyilván mindig lesznek csalók, de nem lenne ez tömeges. és kevesebb lenne a rendszerben a hazugság is, hiszen most minden iskola behazudja, hogy a gyerekek gyogyós, vagy éppen zseni, attól függően, hogy miért jár több pénzt. ami a rendszert kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné, ellenőrizhetetlenné teszi. és ugye ilyenkor szokott jönni a megszorítás, és akkor az jár rosszul, aki addig tisztességes volt.

nyilván ehhez közigazgatási reform, adóreform, oktatási reform is kell. nem gondolom, hogy ezt akár az mszp, akár a fidesz képes lenne véghezvinni, de azt gondolom, hogy ennek valahogyan így kellene a rendszernek működnie.
nagyapammal eppen mostanaban beszelgettunk falusi iskolarol. o oda jart, a harmincas evekben. annak a sulinak sajat mozigepe volt, ahol oktatofilmeket neztek a gyerekek ora utan pl a szavanna elovilagarol.
koltseghatekonysag is volt, az iskola tankertjet haztartasi ismeretek oran a diakok maguk gondoztak, az eladott termenybol vettek extra felszereleseket, pl szankokat.
a diakok maguk takaritottak, de megjegyzem, ez a mai napig igy van japanban - es nagyon logikus. mint pl az iskolai egyenruha is, de ez most nem tartozik szorosan ide.
nem kene ide egy ujabb kozpontositas. en a finn modellre szavaznek.
Józsi vagyok fajusi embör és silyetek irní mer a gyesznók mingyá
letegeznek mer kölla moslék nekik meg a kricsmibe jis el köll menni.
És nezárgyák be jaziskoltát mertén ottanst lettem ijen okos még internyetteznijis tok.
a tanműhely vagy a tangazdaság mindehol része lehetne minden iskolának
Megazérse zárgyák be mer mifizettyük jaz adót, megitten nics teszkó, de van bót oszt rögge azt kérdezi a böske, hogyaszonygya Józsi mijen pálinkát kérc?? meg a szomszéd tónijis azüzembe dóggozzik ahon csinálnak ilyan olajkutakba amik a tengerbe vannak benne alkatréct. Meg itten van gyurka jaki annyi kamijont rendelt meg hogy az eggyiknekja hátujjába a platóba beletettek neki jegy renő kabrijót.
Kis pénz kis foci mi? a kurva száját...
jegesmedwe,te aztan tenyleg nagyon vicceset irtal.
hhh. · hhh.b13.hu 2007.06.15. 15:02:43

Egyáltalán nem vicceltem. Nincs a végén
szmájli ember, nem látod?

A vicc az, hogy amit a második hozzászólásban írtam az igaz.

Az iskola konyhakertje nem tangazdaság. Általánosban nekünk is volt olyan, azt művelgettük munkáranevelés órán. Vmi kis krumpli ennek ellenére talán termett, de nem mi szedtük fel, mert akkor nem volt óránk...

Azok kedvéért, akik még nem láttak tangazdaságot: Egy évig jártam egy mezőgazdasági technikumba (szakközépiskola, cca 400 diák). A tangazdaság ott kezdődik, hogy van 350 tehén, meg egy sertéshizlalda (változó számú állattal 200-400 között). Ehhez egy bazi nagy szántóföld, szőlő, gyümölcsös, raktárak, gépállomás jópár traktorral, kombájn is kell, meg ami még szem-szájnak ingere (minimum egy busz). kell egy külön épület a diákoknak, öltöző, zuhanyzó. (5 perc 200 disznóval egy légtérben 3 napig érződik rajtad). Ehhez teljes személyzet a főagronómustól a szakácsnőkön át a traktoristáig és a szarkaparóig + az oktatói kar, aki kint a gazdaságban gardírozza a srácokat, mivel erre az ott dolgozóknak nincs ideje, más esetben IQ-ja (ez már kb. 50 ember). Egyszerre 30 gyerek van kint (1-1hétre), a többiek ezalatt bent tanulnak. Aki otthon is ezt csinálta, annak nem ad semmi plusszt (ő megy fejőversenyre...), aki nem, az meg nem tanul meg túl sokat, de legalább nem éri meglepetés, ha ilyen helyre kerül.

És ez egy szakközép volt, nem általános iskola, ahol a kölyköket nem lehetne állatközelbe engedni, nem ülhetnek traktorra, nem pakolhatnak zsákot, nem raknak asztagot, nem forghatnak vasvillát, és nem tudják megmozdítani a tehénszarral telipakolt csillét.

Egy ekkora gazdaság fenntartotta magát, vmi a konyhára is jutott azt annyi. Nem ennek a jövedelméből vettek számítógépet, építettek osztálytermet stb.

Kutacs
Az általad elképzeltek vhogy úgy működnének, hogy állambácsi magába fordul, hamut szór a fejére, és azt mondja, hogy eztán csak 15% SZJA, hogy legyen pénze a zembereknek, +vmi helyi adó, hogy legyen pénze az önkormányzatoknak. Közben csinál egy tanárképzési reformot. Vár pár évet míg megerősödik a jelenleg kizsigerelt helyi szint, aztán leülnek az érintettek és eldöntik, hogy tóparti felhőkarcolót, hegyteteji lovagvárat, vagy skanzen vályogfalusi iskolát építenek-e. Csak az a kérdés, hogy addig mi lesz.
az új rendszer beálltáig nyilván működhet a régi. de ez a betoniskola aszfaltpálya rendszer már középtávon sem lesz fenntartható. egyrészt az üzemeltetés meglehetősen sokba kerül, másrészt a gyerekek számára nem vonzó.

szerintem az iskolát mindig a környék legklasszabb helyére kell telepíteni. simán eltudom képzelni, hogy a gyerekek egy felújított vár melletti létesítménybe járnak iskolába, ahol van szálláshely, étterem, sportpálya, meg minden ami kell. és jó időben felmennek a várba és ott tartják meg a tanórákat. ott hordót készítenek, meg korongoznak. nyilván a nagyobbak. a kicsik meg otthon vannak még a falusi iskolában, de az inkább az iskolára felkészítő óvoda. amit fenntart a falu, a várat meg fenntartja a járás. amelyik nyáron többnyire túristákat fogad, tanítási időben, amikor a forgalom gyér, iskola. a járás kezében levő önfenntartásra törekvő kulturális létesítmény.

de lehetne mondani más rendszert is persze. ennek a rendszernek az előnye az alacsony működési költség, a hátránya a magas beruházási költség. ha nem lennénk az unió tagjai, akkor elég nagy hülyeség lenne a javaslatom, de szerintem ha valamire lehet pénzt szerezni, akkor az közoktatás, vidékfejlesztés, tájgazdálkodás, környezettudatosság kombó. mert ebből lehet felzárkózás, csak sajnos a külpol is meglehetősen gyenge. a két oldal egymást próbálja meg lejáratni, egymással vannak elfoglalva.
amúgy meg ma is vannak már olyan létesítmények, amibe beköltözhetne az iskola, csak valahogy esze ágában sincs senkinek.
minden iskolát be kellene zárni. akkor sokkal kevesebb ember tanulna meg írni. többek között hülye hozzászólásokat.

na, de nehogy rámsüssék a fentit (tudom, úgyis rám fogják, le is szarom jól), írok én is véleményt.
nincs egyetlen szájbanyomott kérdés sem, amire a népek 90%-a ne kezdene el orbángyurcsányozni. egyeseknek el kellene kezdeni használni a kis fejecskéjüket, és egy kérdést nem az alapján megválaszolni, h most akkor azt melyik nagy vezér is mondta. ad absurdum, ha pár év múlva tökugyanazt mondja a másik oldal, mint korábban az egyik, egyből milyen jó ötlet lesz! (vagy épp ócska, attól függ, honnét nézzük)

és még ezek mernek beszélni médiafertőről?! a kis zombi szavazógépek. ha Viktor mondja, hogy 2+2 = 4, akkor nem úgy van?? ha Feribá mondja, hogy a Föld nem lapos, akkor az hülyeség??

gondolkodjunk önállóbban pls . állítólag jót tesz.
szerintem van ezzel más probléma is (és tényleg hagyjuk a romantikát), nemcsak a buszok hiányoznak

csakúgy, mit a kórházaknál, itt sem látom, hogy a leendő 'súlyponti' iskolák jobbak lennének a kis falusiaknál, sőt

Náluk sincs kétszáz gyerek sem, viszont van új, tágas iskola, tornaterem, nyelvi labor, technika-termek, könyvtár. A gyerekek tanulhatnak furulyázni, van az órarendben néptánc, fejlesztő pedagógusok foglalkoznak a nehezebben haladókkal. Nem kifejezetten a sárba ragadt lemaradás. Szerintem.

És baromira fogom utálni, ha ezt el akarják szúrni.

És remélem észreveszem, amikor engednem kell, hogy máshol is megállják a helyüket a gyerekeim. De asszem az nem hat-tíz éves korukban lesz.

Nálunk most próbálkoznak (nekem tetszik) hogy egy helyre költöztessék az intézményeket, takarékosságból.

jegesmedwe, akkor ez mi volt, ha nem vicc? komoly?
na ne maa
úgy értem a helyieket, ovit, sulit egybe

és igen, innen lentről én is pont azt látom, amit bee-lah
Van egy apro problema, amirol sokan nem vesznek tudomast. Mo-nak nem uj iskolabuszok kellenek, hanem uj eletszemlelet... Szornyu, hogy mi magyarok, pl. mennyire utaljuk egymast. Nem csak a politikusaink az okai mindennek, hiszen mi valasztottuk oket. Ja hogy csak ezekbol lehetett valasztani... hoppa! Amugy az oktatas is ugy sz*r, ahogy van. Rengeteg felesleges dolgot kell megtanulni alkatmatlan tanaroktol... Es igen az iskolak nem hoznak profitot, ezt el kell fogadni. Viszont az sem jo, ha 15 gyerek tanul 1 iskolaban... Nehez helyzet, de van megoldas (gondolom én), viszont az is biztos, hogy nem a mostani politikus garda fogja megtalalni... Igen rossz helyzetben van az orszag.
gicca,
oké ebben igazad van, az iskola ne termeljen közvetlen profitot.
az iskola legyen önfenntartó. erre kellene törekedni.

miért nem lehet az iskolában tanműhely, tangazdaság, és ez tanszünetben miért nem működik. miért ne gyárthatná le a tanműhely az iskolapadot, miért ne gyárthatná le az utcabútorokat, vagy miért ne szerelhetné fel a játszótereket. az iskola. nem kötelező persze, csak a példa kedvéért. tanítási időben a gyerekeket foglalkoztatja, tanszünetben meg a munkanélküli felnőtteket.

vagy. miért nincs a vidéki iskolában tangazdaság. miért nem termeli meg az iskola a konyhára valót, a fölösleget a piacon eladni. biztosan szívesen vennék akár a városi emberek a helyi tangazdaságban termelt tisztított zöldséget, szezonális gyümölcsöt, jó pénzért, jó áron. az iskolának nem a profitra kellene törekednie, hanem az önfenntartásra. nyilván a betoniskola aszfaltpályával sohasem lesz önfenntartó.

vagy. azt ugye be lehetne látni, hogy a felső tagozatot már nem lehet falusi szinten iskoláztatni. mert az iskolát nem lehet felszerelni. sportpálya kell, sportuszoda, elektronikus könyvtár, nyelvi labor. minden faluba nem jut ilyen. a járási iskolának a gyerekeket utaztatni, étkeztetni és elszállásolni kell.

de vegyük már észre, ha ez a járási iskola szálláshellyel, étteremmel, sportpályával, sportuszodával egy fitness wellness center, egy pihenőpark közepén, miért ne működhetne így tanszünetben. miért ne hozhatná a pénzt, miért ne törekedhetne az önfenntartásra. lehet, hogy az iskola nem éri el a null szaldót, de miért ne törekedhetne erre. gondolom egy ilyen jól felszerelt járási iskoláanak külföldi testvériskolákat is könnyebb lenne találni. ami ugye megint csak viszi a járás jó hírét.

vagy. ha már van digitális tábla, elektronikus könyvtár, nyelvi labor. akkor vegyük már észre, hogy egy jól felszerelt járási iskola egy mini konferencia központ. ne legyünk már ostobák a végtelenségig. a járásban egy ilyet kell csinálni. és akkor adott esetben hozhat üzletembereket. például a mezőgazdaság mellé a feldolgozó ipart. hogy a rekord termés áldás legyen, és ne átok.

vagy ha már van nyelvi labor. az egy korszerű kép- és hangtechnika. mellé kell tenni a színpadtechnikát. ami komoly koncertek megtartását teszi lehetővé. akár az iskolabusz is segíthet a vendégek kihordásában, hazahordásában, tanszünetben is működik a szálláshely, az étterem.

egy pihenőpark közepére épített járási iskola tanszünetben a vidék kulturális központja, az irodalomtanár az idegenvezető, a történelemtanár helytörténész, a nyelvtanár a tolmács. a technika tanár technikus, a tornatanár az úszómester, vagy a fitness wellness edző. az uniós források lehetővé tennék ezeket a kistérségi nagyberuházásokat, illetve már eddig is épültek aquaparkok, vadasparkok, pihenőparkok, most nyílik archeopark vidéken oda kell bevinni az iskolát.

a városban ugyanez működik, épültek konferencia központok alacsony kihasználtsággal, be kell vinni oda az iskolát, lehet, hogy át kell alakítani, mert nem így lettek tervezve, de ilyen korszerű létesítményekben kellene a gyereket tanítani, mint a millenáris park. ilyen létesítményekbe kell telepíteni az iskolát. a 21. századi városi iskola a művészetek palotája, csodák palotája, jövő háza. és ez nem álom, ilyen létesítményeink már most is vannak, és egyszerűen össze kellene kapcsolni az unió város és vidékfejlesztési programját egy nemzeti iskolaépítési programmal. amelyik nyilvánvalóan át fog húzódni a következő és az azt követő választási ciklusra, tehát akár közmegegyezés tárgya is lehet.
kutacs
Azért nem megy mert
1. a gyerekek dolgoztatását törvények és a józan megfontolás is titja.
2. Makarenkó ez már kitalálta, 1920 után a SZU-ban nevelő intézetekben működött is( lásd Új ember kovácsa)
3. Az oktatás, az iskola müködtetése szabályok tömkelege szerint történik, pl. az igazgató ezzel foglalkozik és egy gazdaság v, tanműhely más végzettségű-képességű vezetűt igényel
4.Adó a mindenki által megtermelt haszon egy része, ebbűl a haszonból tartja fenn a társadalom az iskolákat.
kötözködő,
1. a tanműhelyben és a tangazdaságban önkéntes diákmunka folyhat. tanszünetben pedig lehetne foglalkoztatni munkanélkülieket legyártják az iskolabútort, utcabútort játszóteret.

2. az itt felvázolt iskol sokkal inkább az angol-szász iskolarendszerre hasonlít

3. az iskolavezetésben teljesen természetesen különféle végzettségű embereknek kell helyet kapniuk.

4. amit te szeretnél az a szovjet típusú iskolarendszer. ennek lényege: hogy a népgazdaság ellátja az iskolát, a népgazdaság összes bevételét a központban ülő jó és igazságos szovjetek osztják el. ez a felfogás megszüntette a helyi adókat, meg kell szüntette az intézményi autonómiát és létrehozta a pártállamot, amely a helyhatóságokat pénzügyi függésbe kell hozta központi kormányzattól. így az állampárt emberei bekerülhettek az helyi hatalomba, majd az intézményi vezetésbe. ismerős a rendszer ugye. a szovjet rendszer. a mai napig ez a felfogás uralja a közgondolkodást és a politikát.

ezzel szemben álló elképzelés szerint (1) a fejlesztések, építkezések fedezetét a tagországok közösen teremtik elő, erre szolgál az unió város és vidékfejlesztési programja (szolidaritás elve) (2) az újonnan épült intézményeket vagy létesítményeket helyi bevételekből kell működtetni. a döntéseket mindig ott kell meghozni, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. (szubszidiaritás elve) (3) a központi adók az országos hatáskörű szervek működését szolgálják. amelyek a törvényes keretek megteremtésén dolgoznak, és ezen keretek között intézmények szabadon gazdálkodnak. (autonómia elve).
Kutacs
Amit én szeretnék az nem a Makarenkó által leírt modell, semmi ilyet nem írtam, csupán utaltam arra, hogy volt már gyerekmunka. Amit elképzelsz mint helyi bevétel, döntés, müködtetés azért is sántít, mert az általános műveltséget és az alap képességeket kialakító első 6-8 év iskolájához semmi nemű helyi információ nem kell.
SZJA -ból mire mennyit fordítanak az országosan meghatározott (költségvetés) ebből finanszírozódik az oktatás jelentős része is.
kötözködő,
szerintem pont ezt az országos szinten uniformizálni akaró iskolaköpenyes elképzelést kellene elfelejteni. nehéz, mert ebben a rendszerben szocializálódtunk. betoniskola aszfaltpályával. nincsenek helyi jellegzetességek.

van azonban egy másik koncepció meg azt mondja, hogy egészen más az iskola pápai, a debreceni reformátusoknál, mint a pannonhalmi bencéseknél, más az az iskola a hegyalján, kárpátalján, alpokalján, és más az alföldön. más a hajdúságban, más a jászságban, más az őrségben. az egri iskola másmilyen, mint az ózdi, és más az iskola békéscsabán, és más mátészalkán. az iskolarendszernek az ország kulturális sokszínűségét kell tükröznie.

imho az unió város és vidékfejlesztési programjához kapcsolódó nemzeti iskolaépítési programra volna szükség, amelyben az iskola kiemeli a helyi jellegzetességeket, helyi népszokásokat, a helyi hősöket, a helyi ünnepeket, legyen büszke a gyerek, hogy ő pápán, debrecenben, körmenden járt iskolába.
Kutacs
Sajna összekeveredett a valóságos iskolák bezárásáról szóló Tóta írás és a vágyaid álmok iskoláiról. Minden yerek más, mégis vannak azonosságok az elsajátítandó képességekben és ismeretekben, ha ezt nézed nem különbözhet az iskola az országrészenként. Lehet, igazad van abban, kellene vitázni az ideális iskoláról, de közben a napi gondokat is meg kell oldani.
haat, ha nem is lenduletben az orszag, de legalabb lenduletben kutacs...
szaz iskolat, ezeret!
kutacs,
amit irtal az mind szep es jo, viszont eleg sok penz kellene ahhoz, hogy ez mind megvalosuljon. Es ami a legfontosabb, hogy mindazt a penzt, amit beleoltek, csak sokara hozna vissza (persze akkor tobbszorosen...). Es mint emlitettem, az oktatas nem termel profitot. Kozvetlenul. Ezert senki nem akar milliardokat beleolni... Ez termeszetesen rendkivul helytelen hozzaallas, tudom. A mai vilagban viszont mindenki csak a kozvetlen haszonra torekszik, es igy van ez a politikusainkkal is.
Nem igazan arra gondoltam, hogy legyenek az iskolak onfenntartoak, de eleg szep gondolat... Teljesen egyetertek viszont azzal, hogy az also tagozat falusi szinten, a felso tagozat egy jol felszerelt, konnyen elerheto, (tanitasra) alkalmas tanarokkal (rendkivul fontos tenyezo...) rendelkező jarasi iskolaban legyen...
kötözködő,
amiről itt regélek az éppen a mostani iskolabezárás egy lehetséges alternatívája.

az utóbbi időkben felépített, rendbehozott vidéki kastélyokba, kúriákba, pihenőparkokba, vadasparkokba kellene áttelepíteni az iskolát. ezek mind alkalmasak oktatási intézmény befogadására.

például, polgár mellett most nyílik egy archeopark. nem álom, ott van. minimális ráfordítással elérhető, hogy ősztől oda lehetne telepíteni a járási iskolákat, és akkor a környékbeli gyerekek minőségileg jobb helyen tanulnának.

ez azt jelentené, hogy a járás összes betoniskoláját be lehetne zárni, pontosabban a faluban csak a kisiskolát kellene megtartani, ahol a cél az alapkészségek elsajátítása, meg kell tanulni írni, olvasni, számolni. ez 1-2-3 osztály. gyerkenként eltérő. aztán irány a archeopark. gondolom a gyerekek is motiváltabbak volnának.

és ez jelentős megtakarításokat eredményez. ugyanis ezt a kisiskolát a falu is képes eltartani, nem kell elvonni az adót, és bonyolult módon visszaosztani, néhány tanulócsoportot elbír a falu.

utána meg megy a gyerek az archeoparkba, ami tanítási időben jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik. gyakorlatilag üresen áll.

ugye tanítási időben kevesen fognak az archeoparkba látogatni. legfeljebb hétvégén, tanszünetben. nyilván az archeopark is jól jár az iskolai személyzettel, amit tanszünetben tud hasznosítani, az iskola meg jól jár az archeoparkkal. gyakorlatilag minimális szervező munkával az intézmények összevonhatók lennének. csak ez nem nagyon jut eszébe senkinek sem. hogy az archeoparkot osztott üzemmódban lehetne üzemeltetni.

és akkor itt az iskolát nem egymással vonják össze, hanem azok beleolvadnak archeoparkba. a gyerekek csak 1-2-3 évig maradnak a faluban, amíg meg nem tanulnak írni, olvasni, számolni. utána mennek az archeoparkba. jelentősek a megtakarítások.

nyilván ezt nem lehet még minden kistérségben megtenni, mert csak ott lehet, ahol volt valamilyen nagyberuhás, de ahol meg volt ilyen, de ott akár 10-15 betoniskolát is be lehet zárni, az iskolaépítések és az iskolabezárások, iskolaátalakítások folyamatosak, valódi reform megy végbe. finanszírozási és intézményi reform jelentős ráfordítással, de jelentős megtakarításokkal.

én csak azokat a gyerekeket sajnálom akik ősszel rossz buszokkal utaznak majd rossz iskolákba. na tényleg uncsi már ez. le is lépek erről a fórumról.
Kutacs
Végre egyetértünk, kis gyerek marad a faluban , megtanul írni-olvasni, nem utazik sehová. Reform pénzbe kerül ez is oké, sajnálj minden gyereket akit a páréve felújított iskolából csak azért raknak át máshová mert a változás látszatát lehet kelteni. Amiben még egyezik a véleményünk az a jó tanárok kellenének, csak azt nehéz mérni,így marad a bértábla plusz "minőségi" pótlék havi kb nettó 2000 Ft. Szerintem minden megbeszéltünk! Vége
Borsodi falu lakosság kb 1700 fő, a mostani 8. osztály 8 fővel ballagott. Az iskola júl. 1-től megszűnik ÖNÁLLÓ iskola lenni. Tagiskola lesz. A gyerekeknek nem kell bejárni máshova. A tanárok jönnek ide a szomszédos városból. Nem kell iskolabusz.

Nyelvi labor nem lesz, tornaterem! sem lesz, digitális szirszar sem lesz. Viszont ha újra lesz létszám, le lehet válni. Az önkormányzat döntése.

De ami lesz: szakosellátottság. Ami 30 éve nincs. Nekem a fizikát mat-kémia szakos tanár tanította 20 évvel ezelőtt.
Fizika szakosuk azóta sincs. A kutya nem jön ide tanítani.
6. után a szüleim kivettek, és a szomszédos városkába jártam (amihez most csatolják) ÖNKÉNT. Nem iskolabusszal, hanem melósjárattal.
Nem azért ballagott idén 8 gyerek, mert ennyi született, hanem mert elviszik a szülők innen a gyerekeket, mert jó középiskolába bejutni esélyük sincs.
Ennyit a falusi kisiskolák vadromantikájáról. További jó álmodozást.
Kedves Bütyök!

Ha nem vetted volna észre, a vita nem arról alakult ki, hogy a falusi gyerekeknek van-e joguk jobb oktatáshoz, vagy önálló iskolaválasztáshoz.
Leveledből kitűnik, hogy a Te falud iskoláját nem zárják be. ( Az is így tetszett volna, ha idén bezárnák?)
Hanem, amint Totális Árpi bátyánk megfogalmazta:
"Egy korszerű nyelvi labor – magnóval, számítógéppel, szaktanárral és technikussal, mindenféle varázslattal – kiszolgálhat akár egy ezerfős iskolát."
Te elhiszed, hogy a párthatározat szellemében ez vár azokra a falusi gyerekekre, akiknek az iskoláját megszüntetik?
Ezt hívják úgy, hogy propaganda.
És most elmondok egy viccet a propagandáról, ( ki tudja, nem a jövőt vázolom-e Totális elvtársnak ):
Két ember meghal, és Szent Péter elé kerülnek. Szent Péter megkérdi őket:
- "Hová szeretnétek menni gyermekeim, a mennyországba, vagy a pokolba? Én mindenképp a mennyországot javasolnám."
A két ember rövid gondolkodás után kissé számítóan azt mondja:
- "Szent Péter atyánk, meg szeretnénk nézni mind a kettőt, hogy könnyebben dönthessünk."
- "Hát legyen, ahogy akarjátok."
És ezzel felviszi őket a mennyek kapujába. Ott láthatják az üdvözült lelkeket, akik boldogan énekelnek Isten trónusa körül.
- "Jó, jó, de szeretnénk látni a poklot is, mert így nem tudunk különbséget tenni."
Oda is elviszi őket, de ott is csak a kapuig. Ott egy nagy üvegajtón keresztül óriási multozást, tivornyázást és orgiát látnak.
Szent Péter megkérdi kissé aggódva:
- "Nos, sikerült választani?"
-"Igen atyám, én a mennyországba szeretnék menni, mert az tiszta boldogság volt, a másik erősen megkérdőjelkezhető." Így az egyik.
- "Atyám, ne haragudj meg, de én inkább
a pokolba mennék.-" Így a másik.
Szent Péter a másodikat próbálja győzködni:
- "Fiam, tudnod kell, hogy a pokol szörnyű hely és olthatatlan emésztő tűzben szenvednek a kárhozottak."
- "Majd csak elviselem valahogy."
Mondja pökhendien a második.
Így hát aki a mennyet választotta, bemehetett a mennyek országába, aki pedig a poklot, azt beengedték a pokol kapuján, az üvegajtó mögé.
Ott érdekes módon semmi sem volt olyan, mint amilyennek kintről látszott, ahogy az ember belépett, két ronda ördög egyből megfogta, nyársra tűzte, és elkezdték a tűzön sütögetni. Az ember kétségbeesve kiabált Szent Péternek:
- "Szent Péter atyám, Szent Péter atyám, hiszen kintről nem ezt mutatták!"
- "Hja fiam, az csak a propaganda volt!"

Jó továbbtanulást mindenkinek, és tudásra éhes elmét, de mindent ne egyetek meg!

Jegesmedwe,

tetszett, amit írtál és egyetértek vele.
Ne törjön le hhhhhhh hhhuhugása.
Ő hisz abban, hogy el kell hallgattatni a más véleményen levőket és akkor minden jó lesz. ( Mert ahol büdös van, ott meleg is van...)
A problémára szerintem jól világítottál rá.
A probléma szerintem nem a jobboldal-baloldal ellentétében gyökerezik. Hiszen akkor például az Antall-kormány idején nem kurták volna át a választpolgárokat a palánkon. És mikor a tapogatózó társadalom visszaválasztotta a szocikat ( én is, hogy tört volna el a karom ), akkor mindennek meg kellett volna javulnia.
De nem így történt.
Szerintem a kutya ott van elásva, hogy az adófizetők által befizetett summából kevesebb, mint 20% ( vagy sokkal kevesebb? ) marad a befizető lakhelyén.
A többi az állami gépezet által lesz elhasználva. Szándékosan írtam így, hiszen az állam kivonul mindenből, egyre kevesebbet kíván költeni a taníttatásunkra, a gyógyíttatásunkra, és 16 év alatt egyszer sem láthattunk kimutatást arról, hogy a pénz mire ment el. Az állami számvevőszék rendszeresen siránkozik egy sort, aztán minden marad a régiben.
Ha több pénz jutna annak, aki megtermeli, akkor a falvak nagy része segítség ( Segítség ez valójában ? ) nélkül is fenn tudná tartani az iskoláját, meg sok egyéb fontos ügyét.
És mocskosság úgy írni a faluról, hogy ott csak kevés pénzt adnak be a közösbe.
Ilyen alapon lehet, hogy az egy főre jutó értékteremtés alapján Budapesten csak kis vegyesbótokban vásárolhatnának a népek, kedden és pénteken 10-től 12-ig.
Az adóelvonás százaléka is olyan nagy, mint Svédországé, tehát tökéletes
gazdag társadalom kellene legyünk, erős jóléti háttérrel.
Csakhogy hiányoznak az olcsó pénzen elsíbolt élelmiszergyárak, máig nyereséges ipari üzemek, a külföldi kézbe adott bányák nyereségei. A máig jelentős magyar felvevőpiacokon a magyar termelő számára az üzleti lehetőségek
nem elérhetőek, hiszen az állam nem védte a magyar termelőt, sőt bonyolult adórendszerrel, ravaszul felbukkanó új és új fajta adókkal súlytotta.
A nagy gyárak a nyereségüket külföldre viszik...
A mezőgazdaságot bonyolult módszerekkel szorították saját teljesítőképessége töredékére..., amíg a külföld végre majd hamarosan fel nem vásárolhatja, akkor aztán adj neki, kizsarolják azt is.
És az állam még mindig a megélhetési politikusok és a politikából bizniszt csinálók kezében van. A maffiát nem merem megemlíteni.
Vagyis lényeg a lényeg, visszakaptuk a hazánkat a Szovjetúniótól ( kivéve Kárpátalját, amit a zsebórákhoz csaptak ráadásként ), de a Mátyás király halála óta agymosott nemzet nem tudott magára találni.
A mai korszak jó akaratú honfitársai, mint például hhh is azt teszi, amit a leghelyesebbnek tart, de annyira össze vagyunk zavarva, hogy senki sem látja, hogy merre kellene haladnunk. Képesek vagyunk a másikat sátánnak, magunkat angyalnak látni, és egymás püfölésébe öljük az energiáinkat, mintegy pótcselekvésképpen.
Nemrég hallottam, hogy a rendszerváltás után a világ nagyhatalmai felkészültek rá, hogy Magyarország jogos igénye alapján újratárgyalják a Trianoni szerződést és az államadósság elengedését.
De senki sem kérte a mai napig ezeknek a kérdéseknek a napirendre tűzését...
Megszavaztatták velünk ( én nem! ), hogy a határon túli magyarok nem olyan magyarok, mint a belülre került magyarok. Most elhitetik velünk, hogy mi vagyunk a hibásak mindenért, és ezért meg kell minket reformálni.
Pedig a reformkorszakunkat ugyanezek a nagyhatalmak fojtották vérbe 1849-ben.
Putyin úr kijelentette, hogy a régi rendszer bűneiért nem tudnak felelősséget vállalni.
Azért a rablott holmit vissza lehetne adni...
Minket viszont miért nem rehabilitáltak mindmáig?
Tehát szerintem a megoldás kulcsa minden magyar ember fejében és szívében van.
És ha újra hinni tudnánk a Gondviselésben, amit sokan sokféleképpen igyekeztek lejáratni és meg tudnánk becsülni egymást, akkor lehet, hogy jobb pártjaink is lennének, akikre érdemes lenne szavazni...
Lehet, hogy kissé messzire kalandoztam, de minden kicsiben benne rejlik az egész világ és viszont, a világra minden kicsi tud hatással lenni.
Mint a mesében: Ha a patkó szeg ki nem esik, a lovas katona el nem esik, London hídja el nem veszik, és egész Anglia el nem veszik.
Tehát nem igaz, hogy nincs más esélyünk, mint az önkorlátozás, ami már egyenlő az öncsonkítással, hiszen nincs elveszett mérkőzés, csak elcsüggedt játékosok.
Szerintem Tótágas Árpi bátyánk ott tévedt el, hogy az ország egyik részét idiótának tartja, akivel mocskosul szabad beszélni, miközben jótékony megértő mosollyal lélekben megpaskolgatja azon rendőrök arcát, akik bár eltörték a tüntetések után eléjük keveredett lány arc-csontját, de hűségesek maradtak a fennálló hatalomhoz...

kedves barnamedvecsics!

igazan nem akartam letorni jegesmedwe kedvet, csak valami mas formaban is elolvastam volna a gondolatait.
teny, hogy nem nagyon csippentem, amikor ilyen stilusban karikirozzak ki a videkieket-falusiakat, in general.

nem gondolom, hogy attol lesz minden jo, ha elhallgattatjuk a mas velemenyen levoket. ez nekem nem is celom, sot meg tulkiabalni sem akarom oket.
eppen az ilyen hangemberkek miatt van egyebkent a gond, akik meg akarjak mondani, kinek mi a jo, hova kene tesco es ki miert karos-mersekelten hasznos-haszontalan allampolgar. a legjobban azt gyulolom, ha valaki gazdasagos-nem gazdasagos reszre osztja es eszerint iteli meg (torolne el) az intezmenyeket, telepuleseket, voltakeppen: embereket.
en egy dologban latom a fejlodes lehetoseget ebben a helyzetben: ha minden politikai, illetve ideologiai toltes nelkul rendeznenk ket kerdest. Az elso a jogrend, a masodik a koztherviseles.
mindekettot alapvetoen ujra kene irni, lenyegesen egyszerubben, atlathatobban, szigoruan, beleertve a vegrehajtast is.
mindket dolog egy tobbszaz eves, toldozott-foldozott rendszer.
egyszeruen ki kene radirozni az egeszet, az osszes kivetellel, evtizedek alatt kialakult vagy ujonnan felfedezett kiskapuval egyutt, es alkotni egy ujat. de teljesen ujat, ami visszadna az emberek hitet.
mert, ahogy te is irtad, itt a legnagyobb a baj. nem hogy ossze vannak zavarodva az emberek, hanem a tajekozodashoz szukseges rendszerek, ugymint torvenyek, adok, stb, annyira atlathatalanok es olyan mertekben a mindenkori politikai elit (ami lassan egy 60 ev alatt kialakult garnitura) jatekszerei, hogy egyszeruen nincs tajekozodasi pont.
valoszinu egyebkent, hogy egy uj rendszert nem is nagyon tudnank osszahozni mi magunk. egyreszt dontesi helyzetben azok vannak (a politikusok), akiknek erdeke, leteleme ezt a rendszert fenntartani. egy kiraly valoszinu sosem fogja sajat kiralysagat megszuntetni teljesen.
elso lepesben tehat ezt a politikai elitet, reteget kell megfosztani a hatalmatol, es aztan talan kulfoldrol, vagy mas, semleges forrasbol lehetne segitseget kerni egy "univerzalis" alkotmany es adorendszer formajaban. es ennek menten, szepen ujra felepiteni az egymasba vetett bizalmas belevetest.
Miért is kell verseny az alapfokú oktatásban? (16 éves korig)
Bizonyára körülnézett a fórumozók többsége azoknak az országoknak a házatáján oktatásügyben, akik oly jól szerepelnek a nemzetközi felmérésekben (Finnország, svédország, Norvégia, stb.) ill. ahol a rossz eredmények hatására azonnal változtattak és már öt éves távlatban is látszik az eredménye (Lengyelország, Észtország, Litvánia, stb.). Ezekben az országokban nincs verseny, szigorú körzethatárok vannak, azonos feltételek, szigorú tananyagszerkezet, komprehenzív oktatás és így tovább. (Finnországban külön engedély kell a más körzetbe iratkozáshoz.) Ezeknél nem az határozza meg az iskola színvonalát, szolgáltatását, hogy milyen gazdasági kondíciókkal rendelkezik egy önkormányzat, mint nálunk, ahol ebből az következik, hogy hova születik a gyerek, egyrészt a település, másrészt a család szempontjából.
Azt a látszatot kelteni, hogy a falusi iskolák tanárai kevésbé képzettek mint a városiak, közönséges butaság.
Összeszámolta valaki, hogy mennyivel többet jár "iskolába" különórák és egyebek keretében a városi gyerek, mint a falusi? Mennyivel többet költhet a fenntartó a gyerekre és mennyit a szülő pluszban? Ha ezt is figyelembe veszzük a felméréseket figyelve a kép még szörnyűbb.
Talán kellene valami közmegegyezés nem csak az oktatással kapcsolatban. Nem arra használni ezt az ügyet, hogy bárki politikai és nem politikai előnyöket szerezzen általa.
Kedves hhh.,

a 10 óra utáni leveleddel rokonszenvezem.
Kissé bizalmatlan vagyok a jóakaratú külföldi segítség iránt, túl sokszor segítettek nekünk...
( Lám Te is olyan bizalommal vagy a mások becsületessége iránt, hogy meg sem fordul a fejedben, hogy vannak országok, ahol a gyarmatosítás, majd a gyarmatiak lustaságának hangsúlyozása már automatikus nemzeti beidegződés.
Az NDK nem tudott úgy becsatlakozni az NSZK-ba, hogy áldozatul ne essenek ennek.)
Amúgy a tisztázás, a dolgok rendbetétele lenne szerintem is a megoldás.
Ennek a legfontosabb összetevője a társadalom egyes rétegeinek a békekötése, kiegyezése.
Persze ez csak egyenlő jogok alapján és az alkuk során vesztessé vált (becsapott) résztvevők folyamatos későbbi rehabilitációja mellett tudhat megtörténni.
És a társadalomnak elég nagyvonalúnak kell lennie arra, hogy érzékeny legyen a becsapottak helyzetére és a győztes alku után mégegyszer visszatérjen egy igazságosabb alku létrehozására.

Hiszen mi volt a rendszerváltáskor?
Az, hogy a Német Miklós kormány jó előre készült a rendszerváltásra és igazságtalan társadalmi alkupozíciót hozott létre.
Azután az Antall kormány a saját kedvére való igazságtalan pozíciót alakított ki.
Aztán a Horn kormány ugyanígy.
És így tovább egész máig, senki sem kivétel...
Ebben csak a választópolgárok tudnak rendet vágni, de ehhez legalább annyi intelligencia kell, amit az óvodában tanítanak: Vigyázz a társad épségére!

Mert a politikusok mindig úgy hőzöngenek, ahogy a választóik igénylik.
A forrófejű politikust ki kellene közösíteni, legalábbis békeidőkben.
Kizárólag a súlyos helyzetbe került honvédő háborúban szabadna szóhoz jutniuk. ( Akkor sem biztos, hogy jó vége lesz. )
Vagyis a legjobb, amit tehetünk, hogy jó példát mutatunk, illetve terheket vállalunk a társadalomért.
Akármilyen fájdalmas, szerintem nincs ennél jobb módszer.
Ja, elfelejtettem írni, hogy egy 5500 fős faluban (izé nagyközségben) élek Békés megyében.

Informatikus vagyok. Vállalkozó. Qrva sok járulékot fizetek. Itt falun...
sparhelt,én is erre utaltam még az elején.(4.hozzászólás)
a sokat emlegetett nyelvi laborról meg csak annyit,többeknek, hogy a kéttannyelvűben sem használják Szegeden
Sparhelt
Kösz, így igaz, kár, hogy kb a döntéshozók egyike se érti, vagy csak nem érdekli.
barnamedvecsics,

Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy a kisiskolák legnagyobb problémája, és a az alacsony oktatási színvonal oka nem a digitábla, nyelvi lab. hiánya hanem a szaktanárhiány. Errefelé.
És ezen segít a társulás. Egy szaktanár két iskolában is tud tanítani (ami egy, csak az a osztály itt van, a b meg a szomszéd faluban.)
Nincs bezárás, nincs sírás, van szaktanár.
Nem vagyok a bezárás híve, de a megtartásnak se, ha a helyzet nem változik(változott volna). Mert ami itt volt, az katasztrófa. A gyerekemet, ha lenne nem íratnám be ide.
Változás kell, de nem feltétlenül a bezárás az, és azt meg nem értem melyik propagandát is szoptam be.



Bocs, ha volt szó erről, nem tudtam elolvasni még a hozzászólásokat.

Nyilván azt várnánk, hogy az oktatás, annak fejlesztése, előremozdítása stb., szakmai alapokon, előre megfontolt szándékkal történjen. Hm. A mai politikusok nem így gondolják. Pillanatnyi érdekeik szerint cselekszenek. Jó példa erre a bp-i iskola bezárás.
Október elejétől nem folyt munka a bp-i önkormányzatnál. Ment a huzavona, hogy lesz-e koalíció vagy nem lesz, alpolgi lesz-e a Bözse vagy nem stb. Eddig nem voltak bizottságok sem, nem volt érdemi munka, csak az azóta lemondott rendőri vezető lett kitüntetve. A képviselők a fizetésüket fölvették, de nem tettek érte semmit.
A koalíció januárban bejelentette az iskola bezárásokat, egy húsz milliós tanulmányra hivatkoztak, amit nem tudtak megmutatni senkinek. Egyesével behívogatták az igazgatókat, és megmondták, hogy melyik iskola zár be ősztől. Az ellenzék azt mondta, hogy nem kell iskola bezárás és kész. Az ő legnagyobb bajuk az volt, hogy leszarják a fejüket és nem beszél velük senki, és ez nem demokrácia, brühühü.
Szakmaiság sehol. Nehezen ugyan, de kiderült, hogy az a cél, hogy 2 milliárd meg legyen az oktatáson spórolva ebben az évben. Ezért kijelöltek húsz iskolát és erőből bezáratták. Erőből! Nem voltak kompromisszumok, csak politika.
Írta az index is februárban, hogy ellenzéki javaslatra elhalasztják az iskola bezárásokat. Ez úgy ment át a szavazáson, hogy nem voltak bent a hülye koalíciós képviselők. Illetve egy-kettő hiányzott. Erre újra napirendre vették márciusban és megszavaztatták, hogy az előző döntés semmis, ősszel bezárnak iskolákat. Mindenki bent volt és átment a javaslat. Ebből láccik, hogy a demokrácia lényege az, hogy többen legyünk egy szavazásnál.

Az egyik bezárandó iskola volt az elején egy erzsébeti műszaki szakközép. A főváros két éve 30 milliót költött a felújítására. Van digitális tábla, meg minden ami szem-szájnak ingere, tényleg nagyon modern. Annyira nem tudták indokolni, hogy mér kell bezárni (hacsak nem ingatlanspekuláció van a háttérben), hogy azt mondák, jó akkor nem ez, hanem egy másik, majd ráböktek egy másik iskolára.
Egy pestlőrinci iskolát csak kiherélni akartak (ugye a húsz bezárandó mellett volt ahol csak leépítést határoztak meg). Ezt a sulit a 90-es évek elején építették. A Demszky regnálása alatt. Akkor kellett, most nem felelt meg. Az épület cirka 15 éves.
Nincs itt szakmaiság csak ész nélküli kapkodás.

A tanári karok jelenleg kezdik meg az összeolvadást, a megszüntetett iskolák költöznek át abba, amelyikbe beolvasztották őket. Biztos jó meccs lesz.
Egy nyár alatt kell a költözés technikai részét megoldani. Biztos jó meccs lesz.
Persza az is hozzá tartozik a dologhoz, hogy ha modernizálni akarunk, akkor a tanárok fejében is kellene modernizálni.
A szűk baráti körömben vannak tanárok, és látom rajtuk, hogy néha álom világban élnek. Egyszerűen nem érzik, hogy némely szülőnek milyen feszes a munkahelye. Pédául felháborodnak, ha valaki nem ér oda négyre a gyerekért az iskolába, nem értik, hogy ha ők felhívják a szülőt, hogy jövő héten menjen be fogadóórára, akkor hogy válaszolhatja azt a szülő, hogy a jövő hét nem jó, csak utána, de telefonon nem lehetne megbeszélni esetleg?
Nem érzem egy csomó esetben, hogy az iskola is a szolgáltató állam része, és mint ilyen a változó társadalmi igényeknek megpróbálna megfelelni. Azt érzem, hogy a szülők próbálnak igazodni az iskola által elvárt dolgokhoz.
De az is biztos, hogy a néhány fős falusi iskolában lehet, hogy nem kerülnek 6 évesen számítógép közelbe, és nincsen nyelvi labor, de bizonyított tény, hogy mindezekre nincs is szükség középiskola előtt. Ez csak az üzleti világ érdeke, hogy már óvodába is számítógépet telepít, amivel nem hogy nem használ, de még árt is. Szóval az intelligencia nem a nyelvi laboron múlik és a számítógépen, a szülőtől lehet örökölni és kapni. A számítógép kezelése a második lépés, arról nem lehet lekésni, ez csak manipulálás.És kedves TWÁ ez nem ájtatos óbégatás, hanem tény, még ha egyes embereknek ez felfoghatatlan akkor is.
Alapvetően nem szeretem, ha az állami kötelezettségvállalásokat nyereségorientáltan szemléljük, mivel az állam nem rt., még ha néhányan ezt is gondolják.DE! azért vannak határok.5-6 gyerekért, már tényleg felesleges iskolát fenntartani.És az a szám egyre csökken. A megoldás tényleg a JÓL működő iskolabusz hálózat lenne.Tények: Hajdukiskunsámsonkeresztes-Város 20 perc busszal.Ennyit simán utazik egy pesti, de még egy vidéki tanuló is városon belül.Sőt! De ez csak a felszín.. A valódi probléma, hogy NINCS GYEREK!!!!!!!!! és egyre kevesebb lesz.Jelenleg egy párnak(2) 1,3 gyereke születik.Nem kell hozzá nagy matektudás, hogy belássuk ez kurva kevés.Ha 2 nek lesz 2 akkor vagyunk nullán, vagyis nem csökken a népesség.(tudom ez ennyire nem ecccerű, de a lényege ez).Szóval, hogy az Anima Sound Systemet idézzem:" Csinálj sok-sok gyermeket". és akkor nem kellenek a csúnya kínaiak, meg a még csúnyább erdélyi magyarok se(ugye-ugye), lesz iskola,óvoda, meg nyugdíj is stb.Megjósolom 10 éven belül az egyetemeken és főiskolákon lesz ez a hiszti.(100e gyerek születik ma és kb ennyi hely is van I. évfolyamon).
Kedves Pele!

Tökéletesen egyet tudok érteni Veled. Én jártam egytantermes iskolába alsó tagozatban.Semmi hátrány nem ért,sőt! Csak hogy mást ne mondjak az órák nem szigorúan 45 percesek voltak hanem igazodtak az aktuális óra aktuális anyagmennyiségéhez. Tornterem hiánya sem zavart,télen hó esetén kinti program volt, nyáron pedig a füves legelőn teljesítettük a tanmenet szerint előírtakat. Sokat voltunk a természetben. (ezt ma erdei iskolákkal pótolják:-))) ) De a legfontosabb hogy nagyon jó tanítónőnk volt aki át tudta nekünk adni azt a tudást amire épülhetett a későbbi tananyag.
A Tótának - bár tudjuk hogy mély népi gyökerekkel rendelkezik - dunsztja nincs arról hogy mi az amit feleslegesnek avittnak, kihalófélben lévő állatfajnak tart. Kellenek a kis iskolák. De kellenének a jó pedagógusok is hozzájuk. Kis közösségekben szerintem eredményesebben lehet foglalkozni a kevésbé jó képességű gyerekekkel is, mint a központosított digitális táblákkal felszerelt oktatási üzemekben.
Persze, vannak, inkább voltak, jó falusi iskolák.A nagyapám is iskolaigazgató volt falun(70 es évek),és országos tanulmányi versenyeken alázták a pesti elitgimiket.Ezt a sulit szeptembertől valszeg bezárják mert 5 gyerek jelentkezett első osztályba, annak idején 30 an voltak.egyébként számítógép már 10 éve van.meg tornaterem is.
Kedves Bütyök!
Az iskolabezárás a Te kisgyerekednek is rossz lesz.
A leveled szépen megkeveri a gondolatokat.
Azt mondod, hogy nem vagy híve a bezárásnak, csak a szaktanárhiány a problémád, ezért leinted azokat, akik úgy mond visszasírják a "falusi romantikát".
A szaktanár nem az alsó tagozat problémája.
Viszont az iskolabezárás a 6 éves gyerekeket arra kényszeríti, hogy idegen településre járjanak iskolába.
Persze aki be tudja hordani autóval, vagy máshogy meg tudja oldani, annak ez nem gond. Vannak olyanok is viszont, akiknek ez nem megy.
Ahol kicsi a gyereklétszám, ott nem tudnak szaktanárt finanszírozni.
Ez természetes. És az is természetes, hogy egy-két gyerekért a falu nem vállalja a tanító eltartását, bár ha amúgy anyagilag meg tudná tenni, akkor csak saját maga alatt vágja a fát.
Ilyen rövidlátóság is létezik sajnos.
Te most ha nem is vetted észre, lényegében az iskolabezárást támogatók mellé álltál.
Az iskolabezárás logikája:
Nincs állami pénz ( hiszen elkótyavetyéltük ) az iskolák fenntartására, ezért a kisebbeket zárjuk be, cserébe a nagyobbaknak többet tudunk ígérni. ( Aztán ellenőrizze aki tudja. )

Megjegyzem: Nem csak a baloldalinak mondott kormányok kótyavetyélték el az ország vagyonát.

Ezzel a logikával viszont folytatani lehetne a reformok sorát:
Nincs pénz az úthálózat javítására, zárjuk le a kisebb utakat.
Pl. Győrből Székesfehérvárra ne menjenek
közvetlen a 82-es úton, hanem fizessenek autópályadíjat és menjenek az M1-esen először Budapestre, majd onnan forduljanak át az M7-esre és úgy kb. egy órás késéssel, drágábban, de magasabb színvonalon juthatnak Székesfehérvárra.
Az államnak pedig egyetlen fillérjébe sem került, sőt nem várt logikátlan plusz bevétele keletkezett.
Hogy némelyeknek ez már felvállalhatatlan?
Kit érdekel?
Vagy máshogy:
Nincs pénz közgyógyellátásra, vonjuk meg a pénzt egyes gyógykezelésektől.
Hogy némelyek belehalnak? Sebaj! Legalább kevesebb pénzt kell költeni rájuk.
Nincs pénz a nyugdíjakra?
Sebaj!
Ezentúl csak az kap nyugdíjat, aki saját maga tesz félre saját magának a külföldi kézbe adott biztosítótársaságoknál.
Hogy a forint nem lesz értékálló?
Sebaj! A kamatok az államot fogják közben gazdagítani.
Aki meg éhenhal, arra már nem kell költeni.
Sajnos, Bütyök ha jót akarsz a leendő gyerekednek, akkor meg kell tanulnod gondolkodni, mert különben rabszolgaságra neveled majd a saját gyerekedet.
Ha viszont veszed a fáradtságot, hogy két lépéssel előre is gondolj, akkor lehet, hogy stabil boldogságot tudsz majd teremteni magad körül.
Persze ehhez a tiszta szív is kell, ami szerintem Teneked már megvan.
Barnamedvecsics:
szivemből szoltál. Még abba is bele lehetne gondolni, mit jelenthet egy 6-8
éves gyereknek esetleg napi 50 km oda,
50 km vissza hidegben-hőségben. Nagyon iróasztalnál kiagyalt papírízü okoskodás
a tótáé...
Vajon nagyjaink közül hányan kezdték falusi iskolában ? Hirtelen Fekete István,
Móra Ferenc jut eszembe...
Jefri,
ha ilyen fontos a falunak a posta, az iskola, akkor miért nem mondja a falu: fenntartjuk mi. ne vonja el az állam az oktatásra fordítandó pénzt, és ne ossza vissza, hanem hagyja ott a faluban, a a járásban, a városban, a kerületben és mindenki tartsa fenn a saját iskoláját.

a falu a sajátját, a járás a sajátját, a város a sajátját, a kerület a sajátját.

a fejlesztéshez szükséges forrásokat teremtsük elő az (unióval) közösen, a működési költségeket viszont helyben kellene ellentételezni. ez senkit nem hozna lehetetlen helyzetben, 6-8 éves korig egy kisebb összevont tanulócsoport fenntartása nem akkora teher.

az alapvető készségek megtanulása után (írás, olvasás, számolás) a nagyobbak mehetnének a gyerekek egy korszerűen felszerelt kistérségi iskolába.

így a kecske is jóllakhatna és a káposzta is megmaradhatna.
Kedves barnamedvecsics,

"A szaktanár nem az alsó tagozat problémája."
Idegen nyelv, heti 1 db óra
Egyébként egyetértünk, nem is az alsóval van bajom.

"Persze aki be tudja hordani autóval, vagy máshogy meg tudja oldani, annak ez nem gond. Vannak olyanok is viszont, akiknek ez nem megy."
A szomszéd falunak sosem volt iskolája, viszont van egy kisbusza. Ennyi.

"Te most ha nem is vetted észre, lényegében az iskolabezárást támogatók mellé álltál."
Nem. A társulás (nem összevonás) mellé álltam, ezzel is gondolva a jövőre. Csak ilyen támogatókat nem láttam itt, így nem tudtam melléjük állni.

"Az iskolabezárás logikája:
Nincs állami pénz ( hiszen elkótyavetyéltük ) az iskolák fenntartására, ezért a kisebbeket zárjuk be, cserébe a nagyobbaknak többet tudunk ígérni. ( Aztán ellenőrizze aki tudja. )"
Egyetértünk. Jelenlegi formájukban valami ilyesmiről szólnak a nagy reformok.
De a mostani helyzet tarthatatlan, akár az egészségügyről, akár a nyugdíjrendszerről van szó, de sorolhatnám még a többit is, ezt azért ugye te is látod.

Kedves jefri,

"Még abba is bele lehetne gondolni, mit jelenthet egy 6-8
éves gyereknek esetleg napi 50 km oda,
50 km vissza hidegben-hőségben. Nagyon iróasztalnál kiagyalt papírízü okoskodás
a tótáé..."

Nem a szomszéd megyébe kellene vinni a gyerekeket. A szomszéd faluba, városba, 5-10 km-re, ez 10 percnyi út. Igenis ki lehet bírni.
Hölgyek és Urak!

A társulás, mint napjaink oktatásügyi mantrája, jelenleg csak azt célozza, hogy rajta keresztül a csökkenő állami normatívákat, a rá igénybevehető kiegészítő normatívákkal kompenzálják. Az indok a minisztérium szerint hatékonyabb, magasabb színvonalú oktatás, de ez nem igaz.
Nézzék meg a földrajzilag egymástól megközelíthetetlen távolságban lévő tagiskolákat. Áttanító tanár: mekkora többletköltség ez, milyen az ilyen tanár kötődése a tanítványaihoz? Itt lehet, a felsőoktatásban éppen meg szeretnék szüntetni.
hogyan lehet ösztönözni ott, ahol pályázni kell a forrásra?
És még sorolhatnám. Egyszerűen be kell vallani nem akarnak ennyi iskolát és pont. Nem kell kábítani a népet, meg szakmázni.
sparhelt,
az a gond, hogy ennyi iskolát központilag nem lehet finanszírozni. meg nem is érdemes. ha holnaptól dupla annyi lenne a normatíva, akkor sem javulna sokat meg az oktatás színvonala. ha felére csökkentenék a normatívát akkor sem romlana jelentősen.

ugyanis nem a működésre kellene többet költeni, hanem a fejlesztésekre. a fejlesztéshez uniós források kellenek, ezeket a pénzeket a járás (kistérség) tudja befogadni. ezért kellenek a járási szintű iskolák.

a falu szintjén meg lehet tanítani a gyerekeket, írni, olvasni, számolni, ez nagyjából az 5-8 éves korú gyerekek képzését jelenti. ezt viszonylag kevés pénzből meg lehet oldani. a legtöbb falu képes volna egy kisiskola működtetésére, akkor is ha kevés a gyerek, akkor is ha sok.

a 8-13 éves gyerekek iskoláztatását járási szinten kellene megoldani. ki kell jelölni járási iskola helyét, és azt az intézményt kell fejleszteni. a legjobb volna zöld mezős beruházásban új iskolákat építeni. a betoniskolát az aszfaltpályával el kellene felejteni. a fejlesztési források bőven rendelkezésre állnak, mindet le se tudjuk hívni, viszont ahhoz, önrész kell, az önrészhez a működési költségeket le kell faragni. ezért kellene a falunak magára vállalni az első néhány évfolyamot. és a vidék az unióval közösen fejleszthetné a járási iskolát. nem nagyon van itt más koncepció, csak ez. aki tud jobbat, mondja.

és akkor megmaradhatnak a falusi iskolák is, a fejlesztési forrásokat nagyobb arányban lehetne lehívni, minden járásban lehetne egy korszerű létesítmény, a kistérségi iskolahálózat az unió vidékfejlesztési alapjából megújulhatna.

ez a városról is le venné terhet, és a városi, kerületi iskolák építése és fejlesztése is felgyorsulhatna. az központilag finanszírozott állami intézményrendszert nyilvánvalóan nem lehet értelmesen működtetni, ezt nyilván fel kellene felszámolni, persze úgy, hogy közben meg épülnek az új iskolák.
Kedves Kutacs!

Természetesen mindaz igaz amit írsz, egyet is értek vele. Csakhogy ezen a módon, ahogy most folyik kivihetetlen. A most működő rendszer nem működőképes. A kialakuló kistérségi rendszeren belül, belülről látva, vannak egymással tagiskolai kapcsolatban lévő, egymástól 40km-re lévő iskolák. Ennek a célja kistérségi normativa igénybevétele. Szó nincs itt minőségfejlesztésről. Annak marad meg az iskolája, aki tovább bírja anyagilag, fűggetlenűl attól, milyen minőségű iskolát tart fenn.
Valóban nincs más alternatíva, csakhogy kellen egy világos koncepció a gazdaságosság mellet, arról, hogy hány iskolát, milyen felszereltséggel, milyen összetételű szakember-létszámmal, milyen tartalommal tart fenn az állam. ezt nevezzük 7-16 éves korig alapfokú oktatásnak. ennek függetlennek kell lennie az önkormányzatoktól, nincs gyermekért folytatott verseny, mert szigorú körzethatárok vannak, szigorúan mért eredményekkel. Az alapfokú oktatásban innovációra leginkább a módszertannak, az alapkompetenciák életkornak megfelelő fejlesztésének van szüksége.
Mindehhez közmegegyezésen alapuló központi döntés kell.
Nem oktatási reformot kell csinálni itt( jó, azt is), mert abban látom, kurva okos ám mindnenki, hanem gyereket, mert leginkább az kell egy suli működtetéséhez, meg sok minden máshoz is.A nagy iskolabezárási hullám csak most kezdődik el( az ovik már nyakig benne ülnek).Nemsokára jön a felsőoktatás is.Az is nagy hiszti lesz... Kiváncsi vagyok a nagyokos átszervezési javaslatokra, ha majd 1-2 vagy 0 elsőskorú gyerek lesz falvanként.Márpedig ez lesz.
"Valóban nincs más alternatíva, csakhogy kellen egy világos koncepció a gazdaságosság mellet, arról, hogy hány iskolát, milyen felszereltséggel, milyen összetételű szakember-létszámmal, milyen tartalommal tart fenn az állam."

szerintem azt kellene mondani, 5-8 év között alapvetőan a falu, 8-13 év között alapvetően a járás, 13+ év után a város dolga az iskoláztatás. valójában csak a közalkalmazotti képzést kellene állami feladattá tenni. (a falu, járás, város nem egyenlő állam.)

a fejlesztések uniós forrásokból folyhatnának, és mindenki helyi adóból üzemeltetné a saját iskoláját. a falu, a járás, a város, a régió, az állam.

ez a normatív finanszírozás megszüntetését jelentené, ami persze nem lehet egyik napról a másikra megtenni, viszont fokozatosan el lehetne ezt érni. normatív finanszírozásra akkor volna szükség, ha mondjuk valaki egyik igazgatási egységből valamilyen oknál fogvá átjár egy másikba. ilyenkor vinné magával a normatívát.

ez a rendszer a falu számára sem lenne megterhelő. hiszen 5-8 éves korú gyerekekből nincsen sok a faluban, ennyi gyerek iskolátatását elbírná a falu, a legkisebbeket nem kellene fölöslegesen utaztatni, esetleg a járási iskolából hetente utazhatna le gyógypedagógus, ha mondjuk a gyerek olvasási problémával küszködik, tehát faluhelyen is megmaradhatna az iskola.

közigazgatást ehhez egy kicsit ki kellene igazítani. továbbra is a falu, a város szintjén kellene a helyi önkormányzatot választani, a falu elöljáróiból alakulna ki a kistérségi önkormányzat, a városi elöljárókból a megyei. az uniós képviselőket pedig regionális szinten kellene megválasztani.