W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

  • Brown094: Ha pénzt vesztett egy átverés miatt, vagy megadta adatait egy csalónak, akkor is visszakaphatja el... (2021.10.21. 23:05) Tribuszerné visszanéz
  • szódabár: Hát te sem vagy a tolerancia bajnoka. Hehehe. Felőlem mindenki azt csinál amit akar, nálunk a menó... (2020.12.26. 11:50) Isten fasza
  • Tahó Sandokan: Közben elkészült, bitangfinom. (2020.11.09. 15:20) Ajándék erős gyomorhoz
  • Tahó Sandokan: Nem számítottál kommentre, ugye Worluk? Tegnap jutottunk hozzá ehhez a szürke gombához (egy gombá... (2020.11.09. 14:43) Ajándék erős gyomorhoz
  • Reactor: Bírom az ilyen mérhetetlenül idióta hozzáállást...a falu élhetetlen közösség, mert ott nincs TESZK... (2020.06.26. 14:47) Vackor néni busza
  • Utolsó 20

Lenin a Marson

2006.11.19. 10:00 Tóta W. Árpád

Kárörvendő könyvajánlat következik, olyan regényről lesz szó, amit gyakorlatilag lehetetlen beszerezni. (Az Antikvárium.hu-n elvileg előjegyezhető, de lehet, hogy egy életet kell várni rá.) Alekszej Tolsztoj Aelitája vagy megvan a háznál eleve, és már kamaszkorában elcsaklizza az ember a szüleitől, vagy nem is lesz soha. Fölösleges próbálkozások megelőzéséül: nekem megvan, de nem adom kölcsön senkinek.
 
Ez az 1923-as szovjet sci-fi a maga idejében jelentős és népszerű darab volt, sőt az első űrutazós némafilmet ennek alapján készítették; jelentősen átdolgozva az eredeti sztorit. A regény és a film a lenini NEP, a pillanatnyi enyhülés idején született és lett slágerré. Sztálin alatt kiesett a pixisből, aztán feledésbe merült.
 
Mivel úgyse lehet kapni, nincs mit elrontani azzal, hogy elmesélem a hajmeresztően kommunista történetet. Msztyiszlav  Szergejevics Losz orosz tudós rakétát szerkeszt, majd falragaszon toboroz útitársat, a Marsra. Történetesen egy leszerelt vöröskatona jelentkezik csak, Alekszandr Ivanovics Guszev. A két szimpatikus és szovjetkompatibilis karakter, a bölcs tudós és az ideológiailag képzett munkásember, továbbá a rakéta bemutatása után el is startolnak.
 
Szerencsésen megérkeznek a Marsra, és észlelik, hogy ott civilizáció van. Az igen antropomorf marslakók sajnos igazságtalan kapitalista rendszerben sínylődnek, a brutális elnyomó osztályból csak Aelita, a marsi király világszép leánya fogékony a proletariátus szenvedéseire. Némi hányattatás után bele is szeret az ősz halántékú Msztyiszlav Szergejevicsbe. Hogy miért nem a szíjas, macsó katonába, annak lehet, hogy ideológiai magyarázata van, de valószínűleg inkább az, hogy a szerző betöltötte a negyvenet a könyv megírásakor, és az írók szeretik, ha a legjobb nőt a saját figurájuk kapja.
 
Egy alkalommal így tanakodik a két utazó a királyi udvar vendégségében:
„–…ha mi vagyunk itt az első emberek, akkor a Mars most a miénk, a Szovjetunióhoz tartozik. Hát ezt a dolgot meg kéne szilárdítani.
- Bolond maga, Alekszej Ivanovics. (…)
- Tudom magam is, nehéz ügy… Nem kell más, csak hogy írásban kérjék felvételüket az Oroszországi Föderatív Köztársaságba… Maga is látta, nincs minden rendjén a Marson.
- Forradalmat akar csinálni, vagy mi a szösz?
- Hogy is mondjam, Msztyiszlav Szergejevics: majd meglátjuk… Hiszen csak arany van itt annyi, hogy hajókat lehet megrakni vele!”
Igen, nemcsak a szocializmus terjesztésére irányuló nemes késztetés, hanem a vegytiszta imperializmus is megjelenik. A ruszkik természetesen kirobbantják a Marson a szocialista forradalmat, amit sajnos levernek. De a szerelem, az örök.
 
Alekszej Tolsztoj műve a súlyos és beteges ideológia ellenére izgalmas olvasmány. Nem csupán azért, mert a modern bestsellerszerzőkhöz hasonló hatásvadász elemekkel, nagy szőrös pókokkal operál, hanem mert politikai töltete is elüt a mindent megoldó, szeplőtelen kommunizmust hirdető pártvonaltól. 1923-ban! Az Aelita marsi forradalma felemás. Nem hoz a népnek boldogságot és békét, irányítói hataloméhes, machiavellista figurák, köztük a marsi hercegnő is. Vér folyik, mindhiába. Azt mondja a könyv, hogy a forradalom előtti helyzet tűrhetetlen, de utána se lesz jobb. Viszont azt is mondja, hogy a forradalomnál is fontosabb a szerelem. Petőfi rosszul tudta.


Címkék: kulturális ajánlat szovjet

54 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://w.blog.hu/api/trackback/id/tr9718013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Üdv!
ELTE BTK Központi olvasóterem, a katalógus szerint kölcsönözhető

www.klog.hu/egyetemi
Nem az Aelita a legkapitálisabb szovjetbaromság, hipersztálinista kultúrsegédmunkások elkövettek ennél sokkal zaftosabb jövőspekulációkat is. Igaz, semmi rakéta, semmi űrhajó, csak a vegytiszta társadalmi mikrokozmosz. Gladkov: Cement, Bubjennov: Fehér nyírfa... (Csak őrültek házikönyvtárában, esetleg a Munkásőrség hagyatékában lelhető fel, szavahihető tanúk szerint jónéhány példányt eltüzeltek 56-ban a Gorkij könyvtár előtt rakott tábortűzmél...)
Nem akkora baromság az mint amilyennek elsőre látszik. Ugyanis a kommunizmus teret nyert(nem kicsit, nagyot), és a Szovjetúnió rakétahatalommá nőtte ki magát később. Ugyebár.:-)
Nem annyira a kommunizmus nyert teret, hanem a masszív orosz imperializmus, csak felhasználta azt az ideológiai katyvaszt, ami kecsegtetett némi sikerrel. Mint tapasztaltuk, ez csak történelmi pillanatnak számító 75 évig tartott. (A kommunista ideológiát a kínaiak is mindössze arra használják, hogy társadalmunkat megnyugtató biztonsággal megszervezzék, és elkerüljék az ott és most valószínűleg anarchiával kecsegtető képviseleti demokráciát.) Rakétahatalommá lenni pedig megfelelő gazdasági háttér, anyagi ráfordítás és akarat kérdése.
TWÁ:„Vér folyik, mindhiába. Azt mondja a könyv, hogy a forradalom előtti helyzet tűrhetetlen, de utána se lesz jobb. Viszont azt is mondja, hogy a forradalomnál is fontosabb a szerelem. Petőfi rosszul tudta.„

Szerintem ez sem véletlen, hisz írni, írni ,írni megállás nélkül csak vizionálva lehet és Tolsztoj is nagyon jól tudta, nem véletlen hogy Aelita örök szenvedélyel égett irányába...
...a szerelem az aztán kilövi ha kell az embert az űrbe is akkora víziókat ad...csak az az örök kérdés, hogy mikor vissza pottyanunk a kilövésből a földre hova hamvad el egyszerr csak az az olthatatlan láng...neme h Petőfi is ezér pártolt át a forradalomhoz hisz annak a viziójával egyesülve adta halálra magát, hogy szerelmük örök maradjon:)))

ps. hmmmmmmmmm ha ilyen marad ez a blogg, akkor nem lesz gond se az olvasni való, se a provincián tomboló hétvégi szórakozás hiányom:)))
Ha vannak még itt érdeklődők az délvidékről, azoknak üzenem, hogy a regény megvan a TIK-ben és a szegedi Somogyi Könyvtárban is.

www.bibl.u-szeged.hu/
www.sk-szeged.hu/

Az a rész nagyon tetszik, hogy a szerelem még a forradalomnál is fontosabb. Azt suggalja, a szerelem még a kommunizmusnál is fontosabb. Ez igaz.
Illetve itt van egy .doc, amiben a képek is benne vannak:
href.hu/x/1yr7
Ja, és ha valaki nem akar a székéből felállni:
mek.oszk.hu/02900/02951/02951.htm
Örülök a témának, mert a szovjet sci-fi irodalom egy külön tanulmányt is megérne :) Már csak azért is, mert a Szovjetúnió esetében ugyanúgy megvan a vallás/okkultizmus-politika-tudomány furcsa keveredése, mint a Reichnél, úgy látszik ez az 1920-30-as évek sajátossága volt.
Na ezt híjják webkettőnek? :)

Talán azért vonzódtak ennyire az okkultizmushoz mert ateisták voltak, de mégis kellett valami transzcendens nekik is. Bár az okkultizmus inkább a cári Oroszországban volt divatos, a kommunista rendszerben inkább a tudomány-ipar mindenhatósága volt fontos.
Nem annyira kapcsolódik a fenti témához, de remélem itt már mindenki olvasott William Gibsont is... :)
Vannak érdekes "áthagyományozódások". Például ott van Ciolkovszkij, aki azért kezdett el foglalkozni a rakétákkal, mert a bolygók benépesítését akarta megoldani. Mindezt nem a tudomány vagy Lenin örömére, hanem egy Nyikolaj Fjodorov nevű orosz filozófus tanainak a hatására. Ezek az elhúnyt ősök generációinak feltámasztásáról és másbolygókon való elhelyezésükről szólnak (a testek szó szerint vett bibliai feltámadásáról van szó, namost ennyi embernek kicsi a Föld). Akkoriban nagyon sok híve volt Fjodorovnak és persze ennél bonyolultabb az elmélete és a hatása, akit érdekel olvasson utána. Mindenesterte a görögkeleti vallásban a feltámadásig meg kell őrizni a testet (a krematórium eleve botrány), a nekünk bizarrnak tűnő kolonizációs elképzelés vagy éppen Lenin bebelzsamozása innen jobban megérthető.
Emlékszem, az Aelitából a Magyar Televízió is csinált egy tévéjátékot 1979-ban, a szépemlékű "Televíziós mesék felnőtteknek" sorozatban. Ladik Katalin volt a világszép marsi királylány. Nekem megvan, de én se adom kölcsön :)
Németben jobb vagyok, SZU-ban mik voltak a hivatalosan támogatott okkult dolgok? Ilyenről nem tudok. Paratudományokkal, hipnózissal, telekinézissel foglalkoztak persze, de nem misztikus valaminek tekintették, hanem praktikusan felhasználható jelenségnek. A hivatalos filozófia az ateista marxizmus volt. Tévedek?
Igen, hivatalosan ateisták voltak, de az orosz néplélek olyan furcsa, hogy ott nagyon komoly tudósok is teljesen vallásosak voltak, ezt nem hagyták figyelmen kívül. Amikor okkultizmust írtam, belátom félreérthető voltam, nem a mágiáról vagy effélékről van szó. Inkább olyan kapcsolatokról, mint Fjodorov-Ciolkovszkij-Lenin. Arról, hogy egy teljesen zseniális tudós nekiáll azon agyalni, hogyha a feltámadáskor majd szószerint kimászunk a sírunkból (mert ez neki evidens volt), akkor rakétát kell fejleszteni hogy helyszűke miatt a sok embert szétpakoljuk a világűrbe - és a Kommunista Párt pénzt ad neki ezekhez a kutatásokhoz!
:)
a szovjetunióban nem annyira támogatottak voltak az okkult dolgok, mint inkább meglepően toleráltak. nem üldözték annyira ezt a dolgot, mint egy csomó mást, mert nem tűnt annyira veszélyesnek. nem véletlen, hogy egy csomó természettudományos területen elképesztően jók az oroszok, meg jópár, a többi ex szu államból származó ember. ráadásul én úgy tudom, a szentpétervári orvosi egyetem volt az egyik első, ahol kiegészítő tanulmányokként oktatni kezdték a kínai orvoslást európában.
-- Péter idejében nyugatról szivárogtak be nagyban és komolyan a "modern okkult" dolgok Oroszhonba.
-- A 19. századtól kezdek autonomokká válni.
-- Aztán előbb (gyengéden) a ohranka, és (később) kőkeményen a szovjet titkosrendőrségek felügyelték, irányították és pragmatikusan felhasználták ...
--
Van egy jó könyv a témában és még egy kis ajánló is találtam hozzá itt:
www.ujkonyvpiac.hu/print.asp?id=675

Egyébkén kifejezetten az okkultizmusnak tudomásom szerint kb. az 1920-40-es években volt világszerte nagy divatja. Még csak diktatúra sem kellett hozzá, lásd pl. Aleister Crowleyt. A SZU-val kapcsolatban is ez lehet a helyzet, világszinten trendi dolog volt, ami akkoriban nagyon foglalkoztatta az embereket, de Brezsnyevet már tuti nem érdekelte annyira :)
Ahogy én tudom, az antropozófia, spiritualizmus, meg egyéb okkult dolgok nem fértek bele a hivatalos tudományos és kultúrális térbe, ezért tiltotak voltak. Ámde voltak olyan dolgok is, amelyek az én meglátásom szerint szintén kívül esnének ezen a körön, mégis foglalkoztak vele. Például egyes szovjet tudósok komolyan gondolták, hogy a telepátia, vagy a jövőbelátás lehetséges. Vagy ott van a kozmizmus filozófiája és elmélete, amelynek még ma is vannak hívei. Az emberi élet halhatatlanságát hivatott megvalósítani egészen elképesztő módszert elképzelve ennek érdekében. Tudomásom szerint jelent is meg könyv az okkultizmusról meg oroszországról, de nem tudom mi a pontos címe sajnos.
Na megint megelőzött valaki, ez az a könyv, amiről hallottam már. :)
Egy könyv: Anton Pervusin: Az NKVD és az SS okult titkai ...
Первушин Антон - Оккультные тайны НКВД и СС
A kommunista ideológia nem katyvasz, mintahogyan az ateista marxizmus is előrébb vinné a világot, nem úgy mint a mostani kereszténydemokrata baromság, miáltal a középkorba hátrált az össznépi gondolkodás. Azonban az emberi természet lehetetlenné teszi a fent említett ideológián alapuló rendszerek működését. Amúgy az orosz 'imperializmust' én inkább diktatúrának nevezném.
Rakétahatalomról: nos nemcsak pénz, hanem tapasztalati kérdés is. Amerika csak szagolgatta volna az oroszok lába nyomát, akár az űr- akár a hadiiparban,(hellyel közzel így is történt)hiába volt ott a halom dollár a kezük ügyében. A nyugatnak egyetlen hatékony fegyvere volt: a belülről való bomlasztás. Ezzel élt is, és él a mai napig.('56 jó példa erre) Csak néha rászólnak a trendiül 'terroristának' titulált szabadságharcosok, hogy csitu.:-)
Hékás! A Mars a 'Vörös Bolygó' nem? Akkor miért csodálkozunk?:-) Tolsztoj is ráérzett, hogy mit dugjon a sorok közé.:-)
Akit érdekel a szovjet (orosz) sci-fi irodalom, annak elsősorban a Sztrugackij fivéreket tudom ajánlani (Arkagyij és Borisz). Valamint L. Jefremov, aki még az olvashatóbb kategóriába tartozik. Kis adalék Alekszej Tolsztoj sci-fi kalandozásaihoz (nem összekeverendő Lev Tolsztojjal, akivel távoli rokonságban állt): "Alekszej Tolsztoj - Garin mérnök hiperboloidja" c. művét valahol, valamikor régen (egy messzi-messzi galaxisban) a következő képpen rontották el sajtóhibailag: "Gagarin mérnök hiperbolája". Szóval, fosztogattak és nem osztogattak.
Maga Ciolkovszkij is írt anno egy sci-fit: Távol a Földtől (1927)
Letölthető innen:
f451.pozor.hu/regeny/ciolkovszkij_k_e_tavol_a_foldtol_hu_doc.zip
engem ezek a temak nem erdekelnek annyira. A cigany-zsido-buzizas az! Viszont le voltam nyugozve, hogy Tota ur idezett a Titan szirenjeibol nagyon, azert en is odavagyok. Vonnegutos blogot kerek.

Szerintem a sci-fi az volt, hogy a marciusi szelben a Ferihegy kifutopalyajan 2000 kis lelkes uttorovel egyutt zaszlot lengetve udvozoltem Brezsnyev elvtarsat egy nem is letezo evben.
Friss találat. Akit érdekel, az Urániában van egy olyan hogy Retro Sci-Fi klub. December 16-án leadják egy számomra ismeretlen orosz rendező 1924-es filmjét, ami az Aelita megfilmesítése :)

www.urania-nf.hu/retro_sci-fi_fk.php
Szórakoztató olvasmány lehet. Biztos nem adod kölcsön senkinek?
Árpi szerintem most nem éri rá, mert most scanneli be laponként, hogy feltegye ide. Ugye?! :-)
Itt egyesek bedobták a linkeket, ahonnan meg lehet szerezni. Dehogy szkennelem be.
Eltűnt a jézusos-vallásos-pokolpartjáraszállós poszt.

Mi van itt, anarchia?
Jaja, én is azt nézem. Jézus bebizonyította hogy létezik és törölte a dolgot ?:)
én bizonyítottam be, hogy összevissza kattintgatok.
reprodukálom. a kommentek elvesztek basszameg.
azazhogy ha valakinek épp nyitva van, vagy a cache-ből elő tudja szedni, akkor küldje már el.
Nem biztos, hogy elvesztek, még egy tranzakciós logból (attól függ persze, milyen adatbázisról van szó milyen beállításokkal) elővakarhatja holnap egy rendszergazdi.
A hívők úgyis deus ex machinának fogják hinni :)
Szerintem csináljunk botrányt: keresztény hackerek betörtek a szerverre és kitörölték az egészet.
Firefoxban elvileg about:cache -t írva a címsorba található a cache, de én csak hivatkozásokat látok benne, nem hiszem, hogy megvan a tartalom is...
RAT a legnagyobb arc :)
"Ez az 1923-as szovjet sci-fi a maga idejében jelentős és népszerű darab volt, sőt az első űrutazós némafilmet ennek alapján készítették; jelentősen átdolgozva az eredeti sztorit."

Ühüm. Az első űrutazós némafilmet 1902-ben készítette Mélies, ez volt ugye az Utazás a Holdba. Most akkor 1923-as a regény, vagy ennél korábbi, és csak ebben az évben jelent meg?
Forradalmi hevülettel elfoglalni a Marsot, hogy utána ráfogjuk a Gyuszira, és a Holdfényénél a hős a szerelemittas szovjetek gondolkodásán elmélkedni, hogy jogosan védték meg Európát a náci ordastól, vagy ez olyan komolytalan dolog mint azt gondolni a hülyeség ki fog halni, persze, de akkor mivé lesz a Világ Dícsősége. Hamár az ember nem imádkozhat egy korsó sörhöz sem. Óh ti boldog dologtalanok.
Azért a magyar irodalom is termelt ki csodáltos szocreál regényeket, vegyük pl a jó Mesterházi Lajos "Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere" című örökbecsű regényét.
Szeged környékiek! Néha kapható a könyv a Körút Antikváriumban a Tisza L. krt.-Hajnóczy u. sarkán.
Ajánlanám még a témában A és B Sztrugackij-tól A bíborszínű felhők bolygóját. Rettenetes. De tényleg.
F451-en fent van az is.
Erről a hetvenes évek végén Rajnai csinált egy filmet.Ez akkor izgalmas témának számított.Pechjére pont a film kellős közepén adták be a FarkasBerci fellövését így a film vége lemaradt.Én személy szerint nagyon kiakadtam ezért Bercire.Később ismételték a filmet és akkor kiderült hogy mekkora ökörség a vége.
Amúgy évek óta várom, hogy az amúgy elég jóféle Lem novellákból készített made in hungary Pirx Kapitány kalandjait leadja vége a Filmmúzeum. De hiába...
Lassú víz partot mos.A Stirlitzért is 4 évet kelett nekik könyörögni.
Énisénis akarok nézni kávédaráló űrállomást, meg citromfacsarófejű robotot.
Legalább tesco gazdaságos dvd-n kinyomhatnák.
Ez a fajta sufnitunning filmkészítés fejlesztette a kreativitást, mert tuti nem én gondokodtam el azon gyerekfejjel, hogy milyen jó lenne sci-fi filmet csinálni ha lenne egy kamerám :)
az orosz irodalom csodálatos, nagyívű és igaz.
aki mást mond az hülye és tanulatlan egyszerre.
mondom mindezt hithű kapitalistaként.
süti beállítások módosítása