Elvégeztetett. A jó kormányzásnak csak a matematika szab már határt, azt viszont mostantól érdemes komolyan venni. Sajnos ez bele fog rondítani az eddigi mesékbe, és az ügyesen felszedett, ám csekély értelmű szavazók elvárásaiba. Orbánnak sikerült, ami eddig soha, és ami mindig frusztrálta: a Fidesz most a választás napján érte el a támogatottságának csúcsát.
Innen csak lefelé van út. Erre felkészülni és ezt elfogadni különleges bölcsességet igényel. A nemzeti egységből százezrek fognak kilépni, mert tök nyilvánvaló, hogy meg lettek vezetve.
Az elérhetetlennel könnyebb megbékélni, mint lemondani arról, ami egyszer már megvolt. Akkor is, ha hitelből lett. Hát ez a mostani tábort bizony hitelből vette Orbán. Nem drága a magyar hülye, de ingyen nem adja magát. Ha a törlesztőrészlet elmarad, akkor ő már lakoltatja is kifelé a szívéből Orbán Viktort. Erre kéne felkészülni lelkileg. Nem pánikolni, nem eléjük térdelni a nyílt utcán, nevetséges fogadkozásokat mellőzni, miattuk nem hibázni.
Megtanulni nem felszisszenni minden pillanatban, és menni előre. Illetve vissza a polgári pártok közé.
Nem mindegy azonban, hová pattannak le ezek a birkák. Mert az a lelki alkat, amelyik Orbánnak elhitte, hogy ha nem akarunk, nem kell fizetni, az igényli a lelkivezetést, és meg fogja keresni a maga pedofil papját.
Hogy a Jobbik a legrosszabb verzió, arra végül a lassú felfogású, buflák Fidesz is rájött, miután egy évtizedig ordított a fülébe a külvilág, hogy kokettálni nem jó ötlet. Egy évtizeden át úgy tettek, mintha ez a problémát az úgynevezett balliberálisok találták volna ki. A röhögcsélés ideje elmúlt.
Ocsmány jelenetekhez vezethet, ha a Fidesz ráhajt a szélsőjobbos szavazók visszaszerzésére. Ez történt Robert Fico kormányzása alatt Szlovákiában; a radikálisokat a zászlólengetés nem lakatta jól, a magyarok szuttyongatása viszont nagyon is jól esett nekik. Csakhogy ez bűn. Isten bácsi az ilyet leköpi.
Hova, mire, mire, hova
Ennél olcsóbb, ha arra törekednek, hogy a leszakadók ne csak a Jobbikhoz mehessenek. Eddig a természetes protestmozgás az MSZP felé tartott, és ez a rendszer stabilan működött. De az MSZP megroggyant, megsemmisülése reális lehetőség. Aztán ha majd nem lesz, akkor fog nagyon hiányozni. Mert ki lép a helyébe?
Kinek sikerült tegnap megállítani a varsói gőzhengert? A hülyeség két címerállatának, Kukalakó Oszkárnak és Szanyi Tibornak, aki egyszemélyes Észak-Koreaként meg tudott maradni kommunistának akkor is, amikor a pártjának már megjött az esze. Nekik nem árt semmilyen leleplezés. Habzó szájjal lobogtatja a kórlapját a helyi tévében? Sebaj. Kékcédulázást szorgalmaz kerek perec? Az se baj. A kétharmadnál sokkal ijesztőbb, ha a Fidesz elleni harcnak ez a két pofa lesz a példaképe.
Az elszámoltatás az ismerhető tervek szerint a leendő kormány fontos eszköze lesz. Az autodafénak kellene elterelnie a figyelmet arról, hogy a csodák elmaradnak. Nem kétséges, hogy az MSZP-t egy precízen végigvitt (és a Fideszhez vezető szálakat gondosan elfelejtő) számonkérés agyagba tudná döngölni. Puch László egyedül is magával rántaná a pártvezetést egészen a harmadvonalig.
Ki maradna ekkor az elbitangoltaknak, akik új pásztort keresnek? Csak a Jobbik, és az a hozzá hasonlóan szélsőséges baloldal, ami az MSZP-ből túlél. Szanyi Tibor, és esetleg Szili Katalin. Undorító ellenzékként viselkednének, megígérnék a csillagot az égről, és ami a legrosszabb, ezzel valamelyikük akár nyerhetne is később. Kezdődne az elkúrás elölről. Ehhez képest még mindig a legjobb verzió, ha a placcon marad az a szocialista párt, amely Gyurcsány és Bajnai kormányzásának vállaltan az örököse. A kormányzást ez akadályozná legkevésbé.
Ahhoz, hogy az MSZP megmaradhasson váltópártként, óvatos, mértéktartó, kímélő elszámoltatás kellene. Ettől a vérszomjas, akasztani vágyó szavazók elégedetlenek lennének, és fennáll a veszély, hogy ők is elfordulnak, viszont ezek kevesebben vannak, mint a szociális demagógia árvái lesznek. És a vérszomj különben sem illendő egy polgári pártban, akit csak ez tartana ott, azt jobb elengedni. Az is lehet, hogy ezek paktumot kiáltanak, és beállnak jobbikosnak. De legalább nem kell minden csalódottnak őket követni.
Utolsó kommentek