Jelenlegi ismereteink szerint a magyarországi terrorizmus osztályharcos jellegű. A panellakások háborúja a családi házakkal.

A magyar terrorista alsó vagy elszegényedett osztályhoz tartozik, az egész sejtben nincs senki, akinek volna legalább egy garázsa a bombagyártáshoz. Nincs labor, nincsenek gépek. Méghogy palesztinok saját hazájukban! A fejlett palesztinok rakétaépítő és -kutató üzemeket rendeznek be maguknak, és hamarosan műholdról irányítják a cirkálórakétát. A hülyemagyarok egy panelben, a rezsón főzik össze a pukkanó trutyit, a Molotov-koktélt pedig a szobájukban keverik a paplan alatt, hogy meg ne tudja anyu, akivel negyven éve együtt élnek. Célpontjuk rendezett kerttel, esetleg szolid pancsolóval bíró csinos kőházban retteg, törzskönyvezett harcikutya beszerzését fontolgatja, és nagyon aggódik a közállapotokért.

O tempora

Hogy egyáltalán képesek bombát főzni, az egyébként azt jelzi, hogy ha garázsra nem is telik, de az internet már az alsó és az elszegényedett osztályoknak is magától értetődő. Ott aztán megkeresik a bombareceptet, lefordítják – mert már angolul is gagyognak a lázadó parasztok –, és indulhat a bombagyártás.

Ezért egy picit irigylem őket; a mi időnkben ez nem volt, nem adatott meg. A rendszer egy kezén össze tudta számolni azokat, akik ilyen recepteket ismertek, és össze is számolta. Gondoskodott róla, hogy ne legyen közkincs a bombászat. Pedig mennyire szerettem volna rakétát, űrhajót építeni, vagy legalább egy bombát! Csakhogy az efféle tudás nem volt elérhető egyáltalán, könyvtárban sem, így maradt a gyufafej-kapargatás és később a petárda. Ma meg kettőt kattint az ember, és már csak a gazdaboltba meg a közértbe kell elugrania a hozzávalókért, az Obiba nem is. Még angolul sem muszáj tudni hozzá. Fillérekbe kerül, a terrorizmust már a lecsúszottak is megengedhetik maguknak. Mi ez, ha nem a progresszió győzelme? Yes we can.

Nem kell ehhez világösszeesküvés, ahogy egy betöréshez sem. Mindig lesznek kisfiúk, akiket érdekel a pirózás. Mindig lesznek különféle deviánsok is, a kettő metszetében pedig alkalmi bombagyárosok, akik a rendelkezésükre álló tudásnak megfelelő robbanóeszközöket szerkesztenek. Gyufafejből, puskaporból, műtrágyából. A szabadságnak ára van, az információszabadságnak is, például hogy élnek vele a szabadság ellenségei is. A közkinccsé tett kémia megsokszorozhatja néhány sajnálatosan megkattant, a lassú, minimálcsomagos ADSL-t és az alig dotált távhődíjat nyögő elnyomott proletár erejét. És szabad fegyverviselésről még szó sem esett. Gyerek kezébe nem való.

Fortélyos félelem