A közjogi javaslat baljósan csengő kifejezés; Medgyessy Péter tette azzá.

Medgyessy Péter 2004 februárjában, a közelgő, és a szociknak nem sok jót ígérő EP-választások árnyékában dobott fel néhány frissnek szánt ötletet. Ettől azt remélte, hogy visszaveheti a kezdeményezést, és majd úgy fog tűnni, hogy mégse nagy rá a kabát, hanem ő egy államférfi.

Köztük volt a kisebb parlament, a csoportos létszámleépítés után 250 képviselő maradt volna. Gyurcsány még nagyobb államférfi, ő kétszázig nyesné vissza a gárdát, s az elaléló hölgyeket karjába kapja, ha kell. Ez eddig szerethető, népszerűségre számot tartó álláspont, öt éve is az volt, és akkor se lett belőle semmi.

Medgyessy Péter azonban alig egy perce tűnt messzire látó, távlatos államférfinak, amikor nagy nehezen kimondta a második pontját is. Ez abból állt, hogy tegyük félre a gyűlölködést meg a pártoskodást, és az európai parlamenti választásra induljon az összes parlamenti párt közös listán.

Na, erre felröhögött az ország. Jó lenne, mi? Persze, hogy nem akarnak versenyezni ciklus közepén, hiszen olyankor mindig a Fidesz vezet. Államférfi, ez? Gyáva kukac, nem államférfi.

Az EP-választáson aztán jól ki is kaptak, így megint lehetett röhögni, hogy haha, buflák, jobb lett volna közös listán, ugye?

Egyezzünk ki döntetlenben!

Gyurcsány ennél eggyel szofisztikáltabban nyúlna a választási rendszerhez, legalábbis kicsit tovább lehet traccsolni róla, hogy az milyen lenne. Megszűnne a körzeti megbízott, és csak listára szavazhatnánk. Egyéni képviselők nélkül tulajdonképpen megvolna az ország, tekintve, hogy azok az emberek a legritkább esetben igyekeznek a körzetüket képviselni, hanem a pártvonal mentén nyomkodják a gombot. Ferencvárosban azért lett kis híján érvénytelen az időközi választás, mert kormányváltást úgysem okozhatott volna, a kerületnek meg a polgármestere számít valamit, a képviselőjétől nem vár semmit. Nem volt tétje.

De ha már nyesünk, nyeshetnénk inkább a listás mandátumokat, csak az nem volna túl kényelmes a szocialistáknak. Sőt magának Gyurcsánynak sem, mert nem biztos, hogy talál 2010-ben olyan körzetet, ahol tuti befutó lehetne. De ha talál is, egy kormányra való kulcsembert még nehezebb bevinni lista nélkül. Hol mehetne biztosra Lendvai Ildikó, s mi lenne a szocikkal nélküle? Vagy a Gyurcsány-klikk és egyben az ország érdemtelenül mellőzött háttérmunkásai: Hiller István, Bajnai Gordon, Veres János?

A lista eltörlése azonban érzékenyen érintené a túloldalt is. Mivel a Fidesz nagyon széles tábort igyekszik egyben tartani, az Orbán-klikk nélkülözhetetlen arcai sem egyformán népszerűek. Kövér László például önmagában aligha számíthatna a körzet fideszeseinek szimpátiájára, mivel ők nem mind olyan becsavarodott paranoidok, mint ő. És hol, ugyan hol tudna a Parlamentbe kecmeregni szegény Semjén Zsolt?*

Viszont összességében mégiscsak az MSZP gyengülne, a Fidesz erősödne, ha csak egyéni választás lenne, pont ezért javasolja Gyurcsány az ellenkezőjét. Ami a jelen helyzetben valahogy úgy hangzik, mintha vesztett partiból ajánlana remit. Legalábbis olyan szabálymódosítást, ami az ő hátrányát mérsékli. Ez a javaslat tehát, ahogy Medgyessyé, nem azért született, hogy legyen belőle valami. Hanem hogy látsszon a tenniakarás.

Medgyessy harmadik ötlete a közvetlen elnökválasztásról szólt, de hogy ez miért lenne jó, az már akkor is homályban maradt. Épphogy megúsztuk Pozsgayt, és ahogy most elnézem, hála istennek. Gyurcsány ezt a témát nem érinti, nyilván már így is eléggé útban van neki az elnök.

Nem loptunk mi, csak egy szöget

Helyette a párt- és kampányfinanszírozást, és a képviselői költségtérítés témáját vetette fel, Medgyessynél sokkal jobb érzékkel. Utóbbi ügyben éppen összegyűlt százhúszezer aláírás, most először úgy, hogy nem narancsdzsekis pincsik hordták össze, hanem civilek. (Bár lehet, hogy ebből is csak tizenhárom igazi.)

Gyurcsány nem először veszi elő a pártkasszák körüli közismert problémákat, amelyek egyre nyíltabb lopásokban nyilvánulnak meg. Azt mondja, barterügyletek, szívességek rendszere tölti fel a pártpénztárakat. Azt már nem mondja, hogy ez nem ennyire ártatlan ügy. Nem csak az történik, hogy a baráti vállalkozó kifizeti a terembérletet a lakossági fórumhoz, és cserébe kormányon meg önkormányzatilag majd kedvesebbek leszünk vele egy kicsit.

Hanem egész hadtápos részlegek működnek a pártokban, amelyek szorgosan összelopják a kasszába azokat a milliárdokat. Hogy erről hallgassanak, mindnek külön be kell tömni a száját. Ennek a rendszernek volt része a Zuschlag-csapat. Az autópályaépítések. Puch László. Nyugodtan meg lehet őt nevezni, Gyurcsány szövege töredelmes beismeréssel ér fel: a pártpénztár a bűnözés szíve. A pártpénztárnok, avagy államtitkár úr tehát micsoda?

Ennek a rendszernek köszönhető, hogy aki az önkormányzattal üzletet akar kötni – mert mondjuk szemeteskocsikat üzemeltet vagy üzletet bérelne - az jó eséllyel kénytelen beszállni a polgármestert delegáló párt finanszírozásába, és a szíves közvetítésért még a polgi is leveszi a magáét. Cserébe nem küldi az ÁNTSZ-t, és nem ragaszkodik a közterület-használati szabályokhoz sem annyira, mint amennyire a választói megbízatás szerint kellene neki. Ez a rendszer okozza, hogy a politikus definíció szerint, alapból tolvaj gazembernek tekinthető, és valószínűleg az is. Minél magasabban ül, annál inkább – mert annál több nejlonzacskóval settenkedő Zuschlag fölött kellett szemet hunynia.

A pártokba kilopott pénz összességében nem olyan nagyságrend, ami megoldaná a költségvetési hiányt, vagy szükségtelenné tenné a Strukturális Reformokat, amiket mind annyira óhajtunk. De ahhoz elég, hogy az istenadta népnek minden fehérítési, civilizációs, normalizációs kísérlet ellen aduászt adjon a kezébe. Ti akartok tőlünk adózási fegyelmet, jogkövetést, alkalmazkodást? Ti akartok nulltoleranciát az utakon, és közben ledudáltok minket kék villogóval, rendszám nélkül, zöldkártya nélkül?

Így nem fog menni, se Gyurcsánynak, se másnak. De hogy neki már semmiképp sem sikerüljön semmi, a politikai logika azt diktálja, most már maradjon minden így 2010-ig. Maradjon a korrupciómeghajtású demokrácia. Hátha még egy választásra elég lesz annyi presztízs, amennyit egy tolvaj elvárhat.

Pártfinanszírozásról korábban: Ezek lopnak.
* Semjén Zsolt Kalocsán kecmergett be, egyéniben. Gratulálok, és elnézést.