Fölkúrtam a fejlécbe az árpádsávot, hujhuj. Nesztek. Gondolom, majd jön valami übermagyar, és elmeséli, miért nem való nekem. Addig is megpróbálom kitalálni. Nem fogok a nyilaskereszttel szarozni, jóhiszemű leszek. Nem azért lengetik, megmondták, és ezek becsületes magyaremberek.

Hanem akkor mégis miért? Mi a faszt jelképez az árpádsávos zászló?

Magyarországot biztosan nem, annak van saját lobogója: piros-fehér-zöld, ez a magyar föld. Az 1848-as forradalom óta ezek a nemzeti színek. Hivatalos egyébként a kiegyezéskor lett, de azt nem ünnepeljük, mert bonyolult, és nem elég hozzá kurvára magyarnak lenni.

Úgyhogy felmerül az a kérdés is, kedves tudatzavaros barátaim, hogy miről is akartok ti holnap megemlékezni. Mert amiről az ünnep elvileg szól, az elejétől a végéig piros-fehér-zöld.

Szóval ez az árpádsávos cucc nem a nemzetet mint egészet, államalkotó sokaságot személyesíti meg, hanem valami mást. De mit vajon, hiszen az árpádcsávók mással se határozzák meg magukat, mint hogy ők a magyarok? A nemzeti gondolkodásúak, aszongya. Nemzeti radikálisok, mi több! Gyökeres magyarok, mondjuk értelmesen, idegen szavak nélkül.

Na most ez olyan kettő-négy százalék, vagy becsüljük nagyvonalúan tízre.

Hát elég zavarbaejtő látvány, ahogy egy törpe kisebbség veri a mellét féltéglával, hogy ők a többség, sőt az egész, és igenis a csíkos pizsama a jelük. És hogy aki a csíkos pizsamát nem becsüli, az nem is része az egésznek.

Igazuk van, ha redefiniáljuk az egészet. A csíkosok

szubkultúrája

valóban a csík tisztelőiből áll, csak magyarnak nem azt hívjuk. Cigánynak sem azt hívjuk, aki lop; az ugyanis a tolvaj, még ha van is közös halmaz. Hát magyarnak se a pizsamást nevezzük kizárólag, noha vannak magyarok, akiknek pizsamában telik az életük.

Viszont ők kapnak gyógyszert.

No, akkor bizonyára valami mást jelképez az árpádsáv. Az Árpád-házat? A dicső középkort, amire persze pizsamás barátaink meglehetősen szelektíven emlékeznek? Hogy akkor volt a jó világ? Király kéne, meg szentkorona?

Jól van, bazmeg, de ezzel mégis mit akarsz így kettőezerhétben, online? Elektromos koronát? Csináljanak neked a bácsik honfoglalós gamét? Nyilak of the Magyars? Vagy mit és hogyan kéne implementálni?

A szuverenitás? Hogy akkor még nem volt zsidó rabigában a Haza? Nem szívták vérét askenázi bankárok? Nem a magukfajta spekuláns és a komprádor burzsoázia élősködött rajta? Hát nem, bazmeg, hanem a földesúr, a püspök meg a király. De ezerszer durvábban. Ja hogy te nyilván lovagnak születnél. Ja, úgy jó. Meg varázslónak is. Harry Potternek, bazeg, csak magyarba’!

De hogy akkor nem volt nálunk senki erősebb, nem ugatott se a szovjet, se a jenki. Hoppá, az Aranykor! Maga ura volt a magyar, ha nem volt olyan peches, hogy parasztnak szülessen. Bezony, nemzettestvér, mert még a világon se volt a szovjet meg a jenki, de aztán úgy alakult, hogy elkezdtek ugatni. Nem kell őket szeretni ezért, de barátian azt tanácsolom, hogy vegyük tudomásul, meg azt is, hogy most már nem vagyunk nagyhatalom, és száz évig nem is leszünk. Főleg ha egymást basztatjuk szüntelenül.

Ej, ej, még mindig nem tudom, mit is jelent ez a szar. Nem nemzeti zászló, történelmiként ma teljesen értelmezhetetlen, függetlenségi szimbólumként szintúgy. Nyilas jelkép meg nem lehet, azt megmondták a júzerek becsszóra, hogy nem az.

Mindegy, lobogjon felőlem, majd csak kiderül, mit is takar a lobogása. Kikandikál. Én csak annyit szeretnék kérni, hogy addig is hadd röhögjek azokon, akiknek ez a csíkosság az életük. De játszásiból vidáman lobogtatom odafent, Árpád vagyok én is, és jól néz ki, mindig is szerettem az ilyet. Olyan, mint Miffy nyuszi, senki se tudja, micsoda ez, de édi. Gondolkodni nem muszáj hozzá.