Ma fiús témánk van, sajnos a hölgyolvasók most hoppon maradnak látszólag; valójában viszont jól teszik, ha leülnek, elpakolják a horgolást, és idefigyelnek. Úgyis csúnyán elhanyagoltam a világháborút, pedig nincs annak vége, sőt még el se kezdődött. Mai vendégünk a Kínai Népköztársaság.
Na, erre aztán azóta is roppant büszke az Egyesült Államok, olyannyira, hogy nemrég Bush oda nyilatkozott, hogy ők mostantól az Űr Urai, vagyis fenntartják a jogot, hogy nemzeti érdekeiknek megfelelően megakadályozzák más országok űrtevékenységét.
Űrtevékenység alatt katonai műholdakat értünk manapság: felderítő és GPS-szatelliteket. Ezek nélkül az amerikai hadigépezet megrokkan: se azt nem látják, mi hol van, se nem tudják célba juttatni azokat a csuda bombákat és rakétákat. De még a repülőket se. Műholdak nélkül az amerikai haditechnika nem olyan sokkal erősebb, mint a kínai vagy az orosz. Ez egyébként nem új felismerés, hiszen már Szaddám Huszein Irakja is kísérletezett műholdelhárítással, csak ők ezt úgy képzelték, hogy egy böhöm ágyúval ragasztót lőnek az űrbe.
Kína viszont hirtelen épített egy rakétát, és lelőtte vele egy saját műholdját. Ezzel azt demonstrálta, hogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy országuk felett amerikai műholdak zümmögjenek, térképezzenek, kukkoljanak. A műhold nem angyal: le lehet azt lőni. Nem egyszerű, pláne úgy, hogy telibe kell találni. Na de az az ország, amely nélkül a világ számítógéptermelése sehol se volna, meg tud oldani ilyen apróságokat.
Most aztán ott áll Amerika bambán, és roppantul fel van háborodva, amiért Kína lelőtte a saját műholdját. Hogy ezt… hogy ilyet… hallatlan! Hát hogy fogunk így háborúzni velük? És talán lehetne is ezen vitatkozni egy kicsit, ha nem jelentették volna be nagy garral, hogy az űr csak az övék, és hogy ők majd megakadályoznak másokat ebben meg abban. Hát nem az övék. You Can’t Always Get What You Want. Kína állja a versenyt. Mi több, Kína épp azon van, hogy megmutassa, a Szovjetunió bukása nem bizonyítja általában a diktatúra életképtelenségét. A történelemnek nincs vége.
Utolsó kommentek