[Ezzel most egy időre abbafejeződik a hitéleti kalandozás, és visszatérünk a jelenbe, a közéleti véna domborításához.]

Hogy milyen csuda dolgokban lehet hinni, ha az ember akar, arról elég sok szó esett itt. Ideje tehát bemutatni Erich von Dänikent, ő ugyanis figyelemreméltó ötlettel állt elő, ami az istenproblémát illeti.

Däniken szerint az úgynevezett istenek földönkívüliek voltak. Mind. Nem spirituális lények, hanem hús-vér alienek. Az ókori szent iratokban leírt angyal- és istenészlelések valójában földönkívüliek látogatását, olykor kísérletezését örökítik meg. A gondolat magvát Arthur C. Clarke foglalta össze egy mondatban: „a kellően fejlett technológia nem különböztethető meg a varázslattól”.

Vallási vitákban előbb-utóbb előjön az evolúció vs. teremtés című témacsokor, akkor is, ha épp semmi köze az aktuális kérdéshez. Mint ahogy az eggyel előbbi postnál. Gondolom, azért, mert az Isten oldalán prókátorkodó kollégák minden, az övéktől különböző véleményt egységes egészként látnak. És úgy gondolják, ha a törzsfejlődés tekintetében meg tudják bontani a felépítményt, akkor abból egyenesen következik, hogy van Isten, annak egy Jézus nevű fia, aki szenvedett Poncius Pilátus alatt, satöbbi. Oszt akkor ők győztek.

Pedig roppantul nem következik, annyira nem, hogy csak na, kurvára nem. Még ha feltételezzük, hogy az élővilág intelligens (ám a dinoszauruszokat illetően kissé szeleburdi) tervezés eredménye, akkor se kell punkt a keresztény istennel betömni a rést.

Hitről, halálról, Jézusról. Őszinte, feltáró jellegű. Sine ira et studio. Bántó szándék nélkül, eredetileg az El Mondo című underground keresztény újság számára készült. Viszonylag hosszú, úgyhogy itt egy nyomtatható változat (kommentek nélkül).

Nem szoktam ingyen írni, így magamat is meglepem azzal, hogy éppen egy keresztény lapnak teszek ilyen szívességet. Van azoknak elég pénzük, hát tele van a Vatikán arannyal. De ez nem az Új Ember, hanem egy keresztény underground lap. És meglepően értelmes, például az Új Emberhez és a Semjén Zsolt intellektusához nivelláló magyar keresztény közbeszédhez képest.

A normális keresztények mindig megzavarnak. Sokkal inkább, mint a néhány dogmát bemagoló, és keresztkérdéseknél átszellemült jézusozásra váltó nyáj, vagy az Isten nevében ökölrázó, zászlóégető pszichopaták. Ezek ugyanis szemmel láthatóan vitaképtelenek. Nem hoznak zavarba.

Aki nemcsak hisz, hanem gondolkodik, netán pont a hitéről is gondolkodik, azzal egy darabon mehetünk együtt. Időnként úgyis el kell vonulni valahova, és összegezni, amit életről és halálról, odaátról és Istenről gondolunk.

A nap hőse K. Károly állampolgár, sőt Állampolgár, Citoyen. Ő az, aki beadta a népszavazási kezdeményezést, miszerint legyen ingyért a sör. Mert ugye zajlik itt egy folytatásos bohóctréfa népszavazás ügyében, csak hálistennek nincs mindig szó róla.

Tegnap döntött az Alkotmánybíróság, hogy ingyensör nem lesz; sőt egy kicsit átváltottak rendőrbe, odaszúrták, hogy „te szórakozol velünk, köcsög, hát ne szórakozzál, mert megfizetsz”. Merthogy ez egy rosszhiszemű, komolytalan beadvány, csak pocsékolják a drága időt vele.

No nézzük, miért.

Juhé! Nem lesz Magyarországon foci-eb, se fölösleges stadionok, se huligánok!

A reklámblokknak hamarosan kicsöngettek. Szirszart már nem fog megnézni senki, a szirszart habosító senkik álla felkopik. A jó spotból pedig post lesz a blogokon.