W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

  • MVF: Szcientológia egyház tagjaival olyan helyeken is találkozhatsz, ahol nem is számítasz rájuk. Nem p... (2019.02.24. 11:57) Tisztelt Szcientológia Egyház!
  • timea knausz: @Tóta W. Árpád: Igen?:) (2018.09.06. 16:43) Ilyenek voltunk
  • timea knausz: Szeretettel ajánlom olvasásra és értésre Mezei Márk: Utolsó szombat című könyvét. Nagyon messzir... (2018.09.06. 16:41) Ilyenek voltunk
  • David Bowman: Ritka világos gondolat tőle. (2018.09.01. 15:33) Szerény javaslat
  • Hobelman: Vannak pénzügyi nehézségei? HA IGEN! Vegye fel a kapcsolatot a Hobelman Finance and Mortgages Limi... (2018.05.14. 03:06) No megállj csak!
  • Utolsó 20

Karácsonyi ének

2009.12.08. 11:30 Tóta W. Árpád

Bronzvasárnap után vagyunk, ami egy viszonylag újkeletű ünnep, a naptárak még alig jegyzik, de annál inkább a kereskedők és a shoppingriportokkal virító média. Ez a harmadik hétvége a karácsony előtt, amikor már mindenkinek illik elkezdeni a vásárolgatást, hiszen nemsokára ajándékozni kell. A tőzsde világa Mikulás-raliként ismeri az ilyenkor menetrendszerű fellendülést, a tömegpszichózis nagy úr, és hatalma tovább növekszik majd Ezüst- és Aranyvasárnappal. Ilyenkor már menni kell, listákkal, nagy tételben vásárolt dzsókerajándékokkal (bonbon, bor, album), és lerendezni a karácsonyt, illetve annak lényegi részét, az ajándékozást.

Az ajándékozásnak azonban két kategóriája van, és a kettő összekeverése okozza a legtöbb szomorúságot.

Az első típusú találkozás az ajándékozás legitim formája. Ekkor a címzett egy gyerek: önálló jövedelemmel nem rendelkező személy. Mivel ő még nem tudja megvenni magának a csokoládét, fémépítőt, játékvonatot, a birtoklásra az az egyetlen lehetősége, hogy megkapja ajándékként. Ezért ő a jól eltalált meglepetésnek képes őszintén örülni.

Egészen más a helyzet felnőtt emberek között. A felnőtt ember ugyanis arról ismerszik meg, hogy ami kell neki, azt önerejéből megszerzi, akár már októberben, és nem vár karácsonyig - hiszen szüksége van arra a dologra. Nagy könnyebbség karácsony előtt, ha Tibi bácsiról tudjuk, hogy szabadidejében horgászik vagy ponthegeszt, mert akkor vehetünk neki villantót, hármashorgot vagy hegesztőtrafót. A gond csak az, hogy ha a bácsi kicsit is komolyan űzi a hobbiját, akkor tuti jobb villantót és trafót vesz magának, mint mi, kibicek. Ráadásul olcsóbban. Ja és valószínűleg már van is neki olyanja.

Ezt a tételt tizenöt évesen dolgoztam ki, amikor szabadidőmben repülőmodelleket építettem, ezért mindenkitől azt is kaptam. Természetesen rajtam kívül senki nem is ugatta a makettezés tudományát, tehát sokszor béna készleteket vettek (de legalább nagyot), és soha semmi felszerelést, festéket, szerszámot, holott az ugye a hobbi költségének legalább a fele. Sokkal jobban jártam bizony a borítékban kapott készpénzzel, amiből megvehettem a ragasztót, a hígítót és a reszelőkészletet.

A legfőbb érték az ember

Egyetlen embertípus van elemében ilyenkor, amely embertípus egyébként az ideálom: a hobbiasztalos, a hobbifestő és hobbikeramikus – vagy a hivatásos művész –, aki egyszeri és megismételhetetlen tárgyakkal lepheti meg egész családfáját, és erre nem kell vagyonokat költenie, viszont abból ad, amiből mindenkinek ugyanannyi van: az idejéből, az élettartamából. Innen indul egyébként minden kisgyerek, aki rajzol valamit karácsonyra, és mindenki el van tőle ájulva. Csak aztán az idő pénzzé lesz, és a pénz kínai műanyag ajándékokká, bizsuvá, konyhagéppé.

A legszűkebb, egyenesági rokonságot és legközelebbi barátokat kivéve minimális az esély arra, hogy a karácsonykor ezzal-azzal megdobott embertársainkat bármi értelmessel lepjük meg, vagy legalább örömet szerezzünk a csomaggal. A legtöbb, amit elérhetünk, hogy láthatóan drágább ajándékot veszünk, mint amit kapunk, és akkor a szeretet ünnepének nagy harcikártya-játékából győztesen térhetünk haza. Nagyszerű. Ezért halt meg Jézus a kereszten, bizonyára.

Jobb tehát mindezt megelőzni, és megállapodni a pereputtyal egy erdő közepén leparkolt vasúti szalonkocsiban, hogy a karácsonyi rongyrázásra félretett pénzt megtartjuk, elköltjük arra, amiről mi tudjuk a legjobban, hogy valóban örömet szerez, és mindettől függetlenül összejövünk egy ebédre vagy egy vacsorára, egy-két üveg borra. Mindjárt felszabadultabb lesz az ünnep, és közelebb kerül bármely magyarázatához, a Megváltó születésétől odáig, hogy a legfőbb érték az ember. Mármint hogy nem az ajándék. 

 

A bank és a balfasz



Címkék: egyház válság hülyemagyar

202 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://w.blog.hu/api/trackback/id/tr341582625

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: kis karácsony 2009.12.13. 22:27:19

Tóta W. Árpád úrnak jelent meg egy érdekes postja nemrég a karácsonyi ajándékozásról, muszáj leírnom a véleményemet a témáról, pedig mintha valamikor megígértem volna, hogy nem írok a karácsonyról. de lehet, hogy nem.először is tessék elolvasni a cikke...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pont egy hegesztőtrafót szeretnék... A szűk családban meg már rég a felvázoltak szerint járunk el. Nincsenek hülye ajándékok, de összejövünk, jó ez így.
Könyvet mindig jó ajándékozni. Senki sem tud megvenni minden könyvet, amire vágyik, vagy sosem venné meg azt a könyvet, de hamár ajándékba kapja elolvassa.

Analfabétáknak van szép képeskönyv is.
@Meklén és Tamara: "Végre semmi fika nem érte a Katolikus Egyházat!"

kihúztam :)
btw az ajándékozás onnan (is) jön, ld háromkirályok, de ugyebár ott is egy gyerek a címzett, Józsefnek nem vittek szakácskönyvet.
@szomorutojas: á, könyvből ugyanúgy össze lehet szedni egy kosárra valót, ami úgyse lesz elolvasva. persze a lehetőségeken belül még egy jobb húzás, csak hát rengetegen vesznek ilyenkor "valami szép albumot", amikről meggyőződésem, hogy mindenki valaki másnak veszi csak, sose magának (ld. még az "ajándékbolt" fogalmát, jelentése: olyan üzlet, ahol magadnak nem vennél meg semmit.)
azt nem ertem csak, ha ekkora az egyetertes, akkor mitol mukodik megis a haracsony ilyen flottul a kereskedelmi szferaban..?;-))

mellesleg a mi csaladunkban - es nem anyagi okokbol - kb. 15 eve ugy zajlik a karacsony, hogy mindenki kitalal maganak valami szimbolikus ajandekot - tabla csoki, pulover, konyv, akarmi - es usszegyulik a szuk csalad, jokat eszunk, beszelgetunk. egy ideje mar fat sem allitunk. orulunk egymasnak es az egymasra szant idonek:-)
Nekem vannak az ismeretségi körömben felnőttek is akik nem tudják csak úgy megvenni amit szeretnének (fontosabbra kell mondjuk a pénz), és ha nekem belefér, megveszem nekik karácsonyra mivel örülnek neki, ez pedig nekem fontos. Természetesen egész évben nem lehet csak úgy másokba pumpolni a keresetet, de ez az évi egy alakalom is sokat számít, egyeseknek. Jó látni azért hogy a TWÁ tábornak nagyrészt mindene megvan! Bár mindenhol így lenne...Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Árpád!

Most az egyszer 100%-ban egyet értek veled. Ezt is megértük.
@vancrow: jó, hát a dollárpapa-pozíció nyilván más. ha ennyire eltérőek a keretek, akkor lehet értelme, csak akkor meg az van, h olyan viszonylag sok pénzt elbaszni egy mellényúlásra megint csak nem istennek tetsző.
@kg--: Ez azokra is vonatkozik, akik hitelt vesznek fel karácsonyi ajándékra...?
Persze én sem értek egyet Árpáddal teljesen. Azoknak, akiket jól ismerünk, lehet (számukra) értékes ajándékot venni, és nem feltétlenül muszáj a multik ünnepévé változtatni a szokást.
Jah, egy jó kis kommunista karácsony kéne, semmi ajándék, csak méltatnák a résztvevőket, meg esetleg kitüntetéseket osztogatnának. Meg a hígagyad, az. Az ajándék kifejezi azt, hogy gondoltál rá. Hogy eszedbe jutott. Hogy törődtél vele. Volt időszak, mikor szándékosan olyan cuccokat ajándékoztunk egymásnak, ami semmire sem jó. Azért, hogy az örökké megmaradjon, mintegy mementóként. Ilyen pl. a szivárványos üveghal. Vagy a szarvasos hamutartó. Meg a halacskás csillár-forgantyú. Egyébként a gyermekek java része amúgy is kétnaponta újabb levelet ír a Jézuskának . az elég jó indikátor arra nézve, hogy mit szeretne. a példáid sem feltétlen jók - van ugyan fizikus a családban, de eszembe sem jutna hadron-ütköztetőt venni neki, vagy tömeg-spektrométert. Nőknek meg az ékszer mindig bejön. ha nem hiszed, próbáld ki.
@bölcsésztanár: ha így állunk, akkor anyám pl. nem is nő?

mert ajándékozás terén hihetetlenül béna.
Ha nektek ennyire nem kell az ajándék, küldjétek el mindet amit kaptok - nekem.
@Tóta W. Árpád: Ezt könnyen ki lehet kerülni némi tájékozódással.
Sosem értettem, miért ciki megkérdezni akár a megajándékozandótól (ha ez nem opció, akkor egy családtagjától), hogy a kedvenc írótájának melyik műve nincs még meg neki.
már 10 évesen is leszartam ha béna ajándékot kaptam, hiszen tudtam hogy aki vette az keményen megdolgozott érte. Nem becsméreltem.
Egyébként általában pénzt kaptam.
@vancrow:
"Jó látni azért hogy a TWÁ tábornak nagyrészt mindene megvan! Bár mindenhol így lenne..."

én sem ajándékozok, hacsak lehet, egyik irányba sem.
de:
a barátaimmal, családdal, sőt távoli ismerősekkel is előfordul simán (+jótékonysági szervezetekkel is), hogy szoktuk egymást segíteni anyagilag, ha az élet azt hozza (visszatérítendő és vissza nem térítendő kölcsön formáiban :-) ), én ezt egyáltalán nem keverem a saját életkémben az ajándékozással. (de értem, hogy mit mondasz.)
Mink már megbeszéltük, hogy idén csak a nagymama kapja meg a szokásos doboz ferrerro-ját, és kész.:)
Szücslaci, örülök, hogy nem egy családban élünk.

Egyebekben, maximálisan egyetértek a szerzővel.
@Szűcslaci: tevedes..
az a karacsonyi ajandek az esetek tobbsegeben azt fejezi ki, hogy xy eggysegsugaru allampolgar egesz evben b@xik az illetore es ugy erzi, hogy ezzel az egy nappal letudta az egesz evi gondolast..:-)

en speciel az erzelmi viszonyomat valakivel szemben nem anyagi sikon szoktam demonstralni.

es attol, hogy valaki nem konzumidiota hitelrekaracsonyozo, meg nem lesz kommunista, csak jozan..:-D
„Nagy könnyebbség karácsony előtt, ha Tibi bácsiról tudjuk, hogy szabadidejében horgászik vagy ponthegeszt, mert akkor vehetünk neki villantót, hármashorgot vagy hegesztőtrafót.”

hármashorog és egyéb ajándéktippek…
erről jut eszembe, van egy oldal, ahol néha mókás ajándékajánlatokkal áll elő a program: www.napijoslat.hu/karacsonyi_ajandek/index.php
nem mindig jön ki személyre szóló extranagy hülyeség, de előfordult már, hogy a padlóról kellett fölmosni a röhögéstől
A vasárnapi karácsonyi vásáron találkoztam egy bájos, kockás vizilóval - piros rózsabimbók is vannak rajta, és kinyitható, párnának. Azonnal beszereztem az illetőt kétéves barátnőm számára. Nem tudom, mit szólnak majd egymáshoz, de, hogy én nagyon örülök neki, az biztos.
Én ismerek olyan családot, akik karácsonykor összegyűlnek valamelyiküknél gyerekestől, férjestől, feleségestől, együtt sütnek-főznek, jót esznek-isznak, nagyokat dumálnak és nevetgélnek, semmi ajándékozás, csak (csak?...) az együtt töltött este hangulata.

K@rvára irigylem őket.
Mi a barátok közti vásárolt, tárgyi ajándékot beszüntettük. KÖZÖS színház, múzeum, vacsora, saját készítésű süti, libamáj zsírjában, kocsonya stb. lehet az ajándék.
Ugyanezt próbáljuk bevezetni a nagyszülőknél, kevés sikerrel.
Rendszeresen kapunk valami olyat, amiről kiderül, hogy rendkívül akciós volt, nem lehetett ott hagyni, jó lesz nektek!
Hiába mondjuk, hogy nem kell a 180 ezres Zepter légtisztító, nagyobb ajándék lenne két színházjegy, úgy hogy vigyáznak az unokákra.
Más kérdés, ha olyan a megajándékozott, aki nélkülöz. Ott próbálunk segíteni, szégyen, nem szégyen, volt hogy pénzt adtunk, mert építkeztek.

Nem tudom írta-e valaki, de ajándékozni nem csak karácsonykor lehet. Az igazi ajándék, ha megfelelő időben adod...
Van olyan érv, hogy olyat kell adni, amit a célszemély magának nem venne meg, de örülne neki. Ez se stimmel, mert ha kapok ilyet, akkor adni is illik, és akkor az olyan, mintha magamnak vettem volna meg azt, amit nem akartam megvenni magamnak. Kész szívás a magamfajta fukaroknak. Arra kényszerülünk, hogy (közvetett úton) költsünk magunkra.

Egy jó megoldást olvastam itt: olyat adni, amit a célszemély megvenne magának, ha tudná, hogy van olyan. De ez meg évről évre nagyon macerás, főleg, ha névnapok, szülinapok is befigyelnek.
Az igazán trendi embör kölcsönre várárol karácsonyra jó drágát, mer' 0% a THM!

De felebarátaim! 0% THM márpedig nem létezik: akkor a kamatot a nem kölcsönből vásárló lúzerrel fizettetik ki a vételárba integrálva. Ezt minimum betiltanám fogyasztóvédelem ürügyén - meg a szánkig érő szarbóli kilábalást se segíti.
@az igazi Sipi:
Az ajándék fogalma nem feltétlen jelent valami haszontalan kütyüt. Egész évben szeretet van a családunkban - ajándékok is előfordulnak, nem csak születés / névnapokon - mégis, karácsonykor lesz ajándékozás. A fa feldíszítése éppúgy hozzátatozik a mi karácsonyainkhoz, mint az ajándékok bontogatása. Vagy a kislányom öröme. Vagy a nagyfiam öröme. A mi örömünk. És nem a tárgyaknak szól az öröm és a szeretet, hanem egymásnak. Biztos lehet másképp is, tótawésen, de abból én nem kérek. Ezt sem erőltetem másra - legyen nektek is ünnep az ünnep, tartsátok úgy, ahogy szeretitek.
Na jó reggelt.

Mi családilag ezt csináljuk sok éve.

Bevált.

87%-kal elégedettebbek vagyunk az ünnepekkel.

Ja, a gyerekek kapnak, azok kivételek.
@bölcsésztanár: Én úgy olvastam, hogy a posztban némi engedmény volt téve (esély volt adva) a legszűkebb, egyenesági rokonságnak és a legközelebbi barátoknak. Akiket tényleg ismerünk, azokról tudjuk, hogy mit nézegetnek vágyakozva, de a maguk örömére esetleg sajnálják elkölteni az árát.
Én mindig szólok mindenkinek hogy előre beszéljük meg nekem mit fognak ajándékozni (olyat ne aminek nem örülök vagy nem kell ne, akkor már inkább semmit).

Viszont cserébe megigérem hogy nagyon meg fogok lepődni amikor megtalálom a karácsonyfa alatt. :-)))
én még azt se tudom elmagyarázni anyámnak már vagy 20-30 éve, hogy nem, nem kérek mikulásra csokikat.

illetve elmagyarázni el tudom, csak nem fogja föl...
@Szűcslaci: hat nalunk a legkisebb "gyerek" a hugom es o is 35 eves..:-D

baratnommel is azt beszeltuk meg, hogy kinez maganak valamit, meg en is kinezek magamnak valamit minimalerteken csak a szulei miatt, ne kelljen mar hazudni nekik..

az igazi ajandekot meg ugyis egesz evben adjuk egymasnak;-)
Mondanivalóm lényege: az ajándékvásárlás annak öröm, aki az ajándékot megveszi - más értelme nincs. Előfordul, hogy a megajándékozott is örül - az mázli.
ajánlott olvasmány a témához:
taploterep.blog.hu/

Mennyből...az! c. rész (görgetéssel elérhető)

egyébként én már azon lobbizom, hogy karácsonyfa se legyen, olyan szar márciusban leporolgatni, mire végre rászánjuk magunkat, hogy leszedjük
Szasz Árpi!Végre!:D Nos, látszik, sokat pihentél, derűsen nagyon igazad van!:) Írták, hogy "A karácsony az harácsony", és ha belegondolok, hányan adósodtak el nagyon-nagyon, akkor ez egy szomorú ember. Most hallom, hogy csak egy rövid lejáratú hitelt engednek nemsokára! Hét épp ideje! Bár a verseny szabad, erre valamelyik liberális jön és megmagyarázza, miért joga valakinek hülyének is lenni...Én a karácsonyi készülődést szeretem, kitalálni, ki minek örül, mire van szüksége, de egyre inkább valóban nehéz kitalálni.

Egy kis színest is ide:

Most, hogy hallom, hogy a lusta német Pápa 10.00-kor le tudja az éjféli misét, utána durmolni fog. Háááááát, milyen ünnep lesz ez???:D:D:D Nem semmi ez a bajor tökfej!!:)
Árpád, hogy sikerült a karácsonyról úgy írni, hogy még zárójeles utalás formájában sem rúgtál bele a Katolikus Egyházba?
Züllesz Árpi! Ebbe a posztba nem lehet belekötni :)
@totaw: szerintem olyat erdemes ajandekozni karacsonykor (es a masik 3 napfordulo/napejegyenlosegkor), amire a masik vagyik, ezt mondja is, de sajnalja ra a penzt.
@Letícia: nem kell szőrözni, az a lényeg, hogy lesz mise. mit számít az a két óra?
@Letícia:

a karácsony az karácsony... bizony. de ez eddig nem mindenki számára volt világos. pl a "nielsen" szerint valószínűleg nem. az mti-n olvastam ma, hogy e piackutató intézet nagyon meglepő következtetésre jutott: "szeretik a karácsonyi hangulatot otthonaikban a németek" hát komolyan eldobom az agyam. mikre rá nem jön az ember... ehhez komolyan közvéleménykutatás kell?

ami az éjféli misét illeti, nem vagyok olyan tájékozott az ügyben, de kérdezném, nem elég karácsonyi misének hívni az esti gyülekezőt? miért ragaszkodnak az "éjfél" elnevezéshez? egyébként valóban titokzatosabb az éjfél... nade a gyerekek, meg akik aludni szeretnének.. a pápa végre rájuk is gondolt (és/vagy magára)
"Nőknek meg az ékszer mindig bejön. ha nem hiszed, próbáld ki. "

Ooovazze, nem tudtam, hogy ez ilyen altalanosan elterjedt tevhit. Valoszinuleg az en ferjemnek is elhintette ezt egyszer egy szucslaci...
Ambivalens érzéseim vannak karácsonnyal kapcsolatban, pedig "akár jó is lehetne". Egy kis megpihenés, lassítás helyett az egész család idegzsába. Nagytakarítás, minden-a-helyén-legyen, rokoni pofavizit stb. Próbálnám arra terelni a dolgokat, hogy ne 3 nap főzicskélés, lakás puccba vágás, előtte plázában lökdösődés legyen a program, hanem csak próbáljuk meg kicsit élvezni, hogy épp nincs minden másodperc beosztva.
Ez a karácsonyi ajándékozás tényleg nagyon kínos tud lenni. Nekem eddig ez az ötlet teszik legjobban: adományt adsz egy jótékonysági szervezetnek és az illetőnek, akit meg akarsz ajándékozni, átadsz egy képeslapot, amire ráírod, hogy a nevedben adományt adtam egy szervezetnek, ami egy dél-amerikai gyerek egy éves étkeztetését/iskoláztatását fedezi. Vagy bármi mást: egy gyümülcsfacsemetét vagy egy kecskét egy éhező családnak, egy tiszta ivóvizet adó kút fúrását, napkollektoros vízmelegítőt (ezeket most nem én találtam ki, egy segélyszervezet katalógusából vettem, ahol konkrét célokra lehet konkrét összegeket adományozni). Szerintem ez tök jó és értelmes, ráadásul a meglepetés-elem sem hiányzik belőle: mindenki, akinek eddig ezt ajándékoztam, nagyon meglepődött (mondhatni megdöbbent) és nagyon örült. Persze ez nyilván vérmérséklet kérdése is.
@evil overlord: dehogynem, ha meg sokat zabálunk azon az ebéden vagy vacsorán az a baj
@rdi: Ááááá, nonnan veszed, Árpi nem olyan!:) Hisz a Télapó után ígért, Szeplőtelen fogantatás napja neki szent!:D

Itt c s a k a Pápa tett arról, hogy foglalkozzunk vele...

@agyvihar: csak annyit, hogy éjféli mise a neve...két óra ide vagy oda, de hát éjfél az éjfél. Most tobzódnak 22.00-24.00 óra között a boszorkányok, és hát ennyit a hívek metafizikai védelméről! Semmi se a régi!:)

@kamill77: hát most írtam, éjfélkor született Jézus, illetve kb. 23.55. (:D) Na most ez a Pápa azt hiszi, a csillagokat is felülbírálhatja?? Minimum egy zsinat ezért a kérdésért, már elnézést és igenis vitatkozzanak el rajta kb. 70-100 évig, s hirdessék ki a végeredményt, mert a hagyomány az Hagyomány...:D
Nagy baj, ha csak december 23-27 között van szó egy családban a szeretetről, és azt nevesítik, mint a szeretet ünnepe. Ámde az ezzel járó ajándékozás is illetékköteles, ha meghaladja a 150 ezer forintokat.
Mindenki kérje az ajándékot átutalással takarékbetétből, és nincs probléma.

Árpád! Mesélj, hol voltál ilyen sokáig?
Ja!... és hol van a 96 malacka?
A kormány ajándéka karácsonyra, offshore helyett:

www.vg.hu/kozelet/jog/kormanyzati-erositest-kapott-a-gazdasagi-bunozes-299132

"A kormányzat azonban néhány meghökkentő és a jogszabály céljához szorosan nem kötődő változást is becsempészett a zárórendelkezések közé. A cégtörvény 87. paragrafusa 2010. január 1-jétől a cégtulajdonos magánszemélyek lakcímét lényegében titkossá teszi, az IRM rendszeréből csak állami szerveknek, illetve kérelemre, a jogcím igazolásával lehet majd hozzájutni. Ezzel a cégek tulajdonosainak, vezetőinek beazonosíthatósága szinte megszűnik, a cégvilágban tisztességtelenül garázdálkodók újabb magas labdát kaptak."
A Karacsony remek lehetoseg arra, hogy az ember a szeretteinek megvegyen olyan konyveket, zeneket, amiket amugy is meg szeretett volna nekik mutatni.
Nana! Arpi!

"A felnőtt ember ugyanis arról ismerszik meg, hogy ami kell neki, azt önerejéből megszerzi, ... hiszen szüksége van arra a dologra."

na de akkor az mar nem ajandek.
azt megveszuk karacsony nelkul is...

olyat nem hallottal, hogy mondjuk soha nem vennel meg egy 50 Euros konyakot de szivesen magkapnad karacsonyra?
@titkosgyilkos: jaja, hát ez a paradoxona az egésznek, hogy volna ugye ez a kellemes, békés, boldog ünnep, amikor is többet stresszelünk, idegeskedünk és lótunk-futunk, mint normál munkaidőben.
@Karesz (Charlie): nem, sokkal jobban el tudnám költeni az 50 eurót.
@Karesz (Charlie): a példa egyébként kiváló és tipikus, ugyanis soha egyáltalán nem iszom semmilyen töményet, tehát egy 50 eurós konyak igazi telitalálat lenne. ugyanúgy utálom, mint a 700 forintos pancsot, viszotn idegesít, hogy ennyibe került!
@Vanek B. Eduard:
"De felebarátaim! 0% THM márpedig nem létezik!"

valoban? es arrol nem hallottal, hogy a 100% profitjabol 1-2%rol lemond valaki hogy a tobbi 98& meglegyen?

Vagy hogy azalatt a felev alatt amig kifizeted a reszleteket pont ennyit avul is a komputered?
en is, de neha vagyik az ember luxus homikra...
es mi van az aktnaptarral, amit megse vesz maganak az ember, de szivesen magkapja...
es mire koltened, ha kp lenne az ajandekozas?
@Tóta W. Árpád:

Szia Árpi!

Van igazság abban amit Karesz ír.
A felnőtt embereknek is kell vágyakozniuk dolgok után, még akkor is, ha egyébként meg tudnák venni maguknak.

Ez a vágyakozás az egyik utolsó dolog, ami a gyerekkorunkból maradt nekünk.

Hiába tudnék megvenni mondjuk egy drága órát magamnak akár már ma, nem teszem. De nem felejtek el, ha arra járok, bemenni a boltba, megcsodálni a vitrinben, közben beszélgetni néhány mondatot az órásbácsival.
Ő is tudja, hogy bármikor megvehetném, én is tudom. De nem teszem. Még nem. Most még vágyakozunk egymás után.

Olyan ez mint az előjáték a szexben.

Na, ilyen vágyott dolgokat kapni ajándékba (akár karácsonyra is) nagyobb boldogság, mint csupán bemenni a boltba egy délután, és megvásárolni, ne adj isten megrendelni az interneten.

szerintem.
@PirAnna:
PirAnna 2009.12.09. 10:31:51
"a nevedben adományt adtam egy szervezetnek, ami egy dél-amerikai gyerek egy éves étkeztetését/iskoláztatását fedezi. Vagy bármi mást: egy gyümülcsfacsemetét vagy egy kecskét egy éhező családnak,.."

es te ebben hiszel?
en nemreg (5 eve) adtam egy afrikai csaladnak egy evre valo vetomagot Greenpeace-en keresztul, aztan annyi levelet, naptart, kiragasztot stb kaptam a cegtol, ami sokszorosa volt az en donaciom penzosszegenek.
(azaz vagy nem arra koltottek az adomanyomat amire en adtam, hanem PR-ra, vagy masok adomanyat koltottek az en leveleimre/postazasra/nyomdara azaz az en adomanyaimra semmi szukseg)

De van mas peldam is, interneten utananeztem, hogy kinek adhatnam az 1%-omat akik a hajlektalanokon segitenenek, talaltam is az interneten 32 alapitvanyt amelyek kozul egy azaz egy darab volt, aki az eves elszamolast is kozreadta:
a maltai szeretetszolgalat.
az osszes tobbi legalbbis nem merte vallalni, en meg lenyulast sejtek ilyenkor.
Nagy vagy! Igaz, hogy én csak 20 éves korom körül kezdtem rájönni a tételre , hogy amire szükséged van azt úgyis megveszed, ha pedig mondjuk egy balatoni kastéllyal lepnének meg, inkább zavarbaejtő lenne mint kellemes. És valóban, a legdrágább az ember ideje (az élete) tehát ha a családból a gazdag Jenci bácsi vett volna nekem egy Boss öltönyt, akkor is tudtam volna, hogy nyilván 10 perc alatt elintézte és neki annyi a Boss öltöny mint másnak egy kifli. De ha ugyanez a Jenci bácsi ragasztott volna nekem egy papírvárat lőrésekkel még el is érzékenyöóültem volna, hogy jé, az öreg tényleg szerethet vagy mi, mert az életéből (ami a gazdagnak ugyanannyi van mint a szegénynek - ellentétben a Boss öltöny árával) elb..ott 3 órát az ajándékomra! Na ez az ajándék. És még: MINDEN NAP EGY KIS KARÁCSONY - mert akit szeretsz, azt a nyúlós novemberben, meg az esős márcisuban is szereted, nem kell arra kinevezni egy napot. A többieknek meg minek álszent módjára vigyorogni a képükbe, átnyújtva a leértékelt albumot (a Föld 100 legszebb városa, meg hasonlók)
Dear Árpi!

Azért egy emberpótló robotnak talán csak megörülnél?!
Na majd ha beindul a kínai sorozatgyártás, lesz sok meglepetés, örömkönnyek.
Én pl. egy LCD tv-re vágyom...
már írtam is a Jézuskának, hogy a 129.999,- forintosat kérem...
kíváncsi vagyok mi lesz a vége

:)

Riz.
hú, én még semmit nem vettem karácsonyra. Megint az utolsó pillanatban, a legnagyobb tömegben, amikor már nem lehet semmi értelmeset találni, mindenki rohan, mindenki kapkod, éljen a karácsony!
Nőnek ékszer, férfinek egérút...
@Letícia: az "éjféli mise" alulspecifikált, csak időzónával együtt lenne pontos megnevezés :]
(Ha pl. UTC-ben lenne éjféli, mint ahogy mondjuk az elektronikus útlevelek időzónáját rögzítették, az Rómában 23:00)
Van ahol még karácsonykor sem kedvelik a melegeket:

www.fn.hu/kulfold/20091209/halallal_sujtanak_melegeket_ugandaban/

"A homofóbia számos afrikai országban erősen jelen van. Nigériában már bevezették a halálbüntetést a homoszexualitás megtorlására, Burundiban nemrég tiltották be az azonos neműek közti kapcsolatot, és Ruandában is hasonló intézkedésre készülnek."
@Tóta W. Árpád:
Továbbajándékozod jövőre. Nem romlandó.
@Lófasz Hadnagy: "minek hoztad ide a compiégne-i erdőben álló vasúti kocsit?"

Régi olvasmányaimban szerepel a Repülő osztály (Erich Kastner). Bár a pontos történet már nem áll össze, de kellemes karácsonyi történet (mint eme bblogbejegyzés) és ott a pozitív felnőtt szereplő egy ilyen kocsiban lakik és nagyon szép karácsonyi ajándékot kap (egy gyerekori barát személyéban), ami nem anyagi természetű.

TWA: javíts ki ha rosszul emlékszem vagy másra utaltál.
@eMeL: nagyon szép megfejtés. ezzel szemben a compiegnei vasúti kocsiban írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést, majd a második világháborúban a francia fegyverletételt.
Nincs igazatok. Szent Karácsony ünnepén aki nem képes százezredmagával órákig parkolóhelyet keresve, majd a fülledt, tömött plázákban a kígyózó sorok között tülekedve, a télikabátjában a tömegben beizzadva, könyökölve több százezer forintot elkölteni pillanatok alatt a szeretteiért, az semmit sem tud a gazdasági mechanizmusokról, és végső soron a saját népét, a Magyarokat köpi szemen! Tessék költekezni, termelni, harácsolni eszetlenül, hadd zsírosodjon egészséges ütemben a plázatulajdonosok és szeretteik tokája!
@freddy_m: , @Tóta W. Árpád:

erre talaltak ki a "White elephant gift exchange"-et.

en.wikipedia.org/wiki/White_elephant_gift_exchange

igy evekig lehet ugyanazokat a vackokat korbeadogatni teljesen legalisan, sertodes nelkul.
@Karesz (Charlie):
"es te ebben hiszel?
en nemreg (5 eve) adtam egy afrikai csaladnak egy evre valo vetomagot Greenpeace-en keresztul, aztan annyi levelet, naptart, kiragasztot stb kaptam a cegtol, ami sokszorosa volt az en donaciom penzosszegenek."

Persze, nekem is vannak kételyeim. Konkrétan az a szervezet, amiről beszéltem, nagyon korrektül közzéteszi, hogy az adományoknak hány százalékát költik adminisztrációra, reklámra stb, és mennyi jut el az érintettekhez, és nekem nem tűnt annyira rossznak ez az arány. Mondjuk ez az USA-ban volt.
Nyilván megpróbálok utánanézni, hogy mire költik a pénzt, de ennél többet nem tehetek. Aztán ha az ember nem ragaszkodik ahhoz, hogy a világ túlsó felén élőket támogassa, akkor lehet, hogy könnyebb is a helyzet, talán nem olyan nehéz találni olyan kis alapítványt, amiről több infót lehet szerezni.
Úgy vagyok vele, hogy ha nem teszem félre a bizalmatlanságomat, akkor marad a karácsonyi bonbon, nyakkendő, zokni, parfüm és a többi érdektelen ajándék.
Egyébként az érvedet a klasszikus ajándékok ellen is lehetne fordítani: az égvilágon mindent reklámoznak, tehát annak, amit kifizetsz, csak töredéke az áru értéke, a többi megy reklámra, adminisztrációra, mittoménmire.
Bármennyire kedvelem Tóta W. urat, ezt a karácsonyi fanyalgást világéletemben a nagy magyar nyavalygáskultúra egyik legrusnyább igazgyöngyének tartottam. Talán azért, mert nálunk a család egyébként is észre szokta venni egymást, talán azért, mert épelméjűen ajándékozunk, egymásra odafigyelve, ne adj'isten, kiadósan nyomozva előre. AMCSI módszer, mi? Ja, és nyilván kapzsi vagyok, de bizony imádok ajándékot kapni. Majdnem annyira, mint adni. (Fúdeciki. Már-már ősemberi hozzáállás, csöppet sem posztmodern, hangyányit sem elidegenedett.)
Jaj, és még annyit hozzátennék, hogy a pápát éppúgy nem írjuk nagybetűvel, mint a miniszterelnököt, bármennyire is szeretnénk a talpát nyalni.
Valamint, hiába vagyok vallását gyakorló katolikus (vagy tán épp azért??) örömmel fogadom, ha éles ésszel csipdesik szeretett egyházamat. Ez ugyanis az erejét, életképességét mutatja. Ráadásul még mindig többségben vagyunk a világnak ezen a részén, és valamirevaló ember a többséget kritizálja.
Gratulálok Árpád, az elmúlt karácsonyok szelleme elért téged is és tudtál végre olyar írni, ami igaz, velős és építő. Ez az igazi ünnep!
A tizedet levonom, mert az "egyház" címke nem tudom mir keres ott, így neun komer neun.
nekem tetszik az ötlet - én jövőre kipróbálom.

fentieket igazolván: eddig egyébként a legjobb családi karácsonyunk akkor volt maikor épp költöztünk. a fa és közvetlen környezetén kívül a ház össze volt csomagolva dobozokba, senkinek sem volt ideje ajándékokért rohangálni. a legszebb dolog volt kifáradva a fa körül borozni és beszélgetni...
Már közhely, de a karácsony már annyira, de annyira elvesztette eredeti hivatását, hogy évről évre egyre kevésbé várom, mert ez az egész erőltetett felhajtás annyira idegesít!
@boogieee: szüljön valaki megint egy jézust, reseteljünk.
@PirAnna:
kedves Anna!
nem nagyon vitakozunk mi, egyetértünk.
lehet, hogy az USA-ban közzéteszik korrektül, de ott is elég sok penzlenyulás van (Elég csak Grisham könyveket olvasni, vagy a keresztapát) de mi itthon vagyunk:

"talán nem olyan nehéz találni olyan kis alapítványt, amiről több infót lehet szerezni. "
de nem is könnyü, pl hajlektalan ügyben nekem nem sikerült...

nahát én meg bementem Bécsben egy Billa nevű boltba megvenni a karácsonyi bonbonokat, mocartkuglit (appropo a Váci utca es a Deak tér teli van vele)
és nézem a bolt választékat, több ezer termék között egy se volt magyar, ugy hogy a zöme élemiszeripari termék volt, csak bor volt vagy tiz országból Franciaországtól Ausztráliáig mindenhonnan,
CSAK MAGYAR NEM VOLT.

meg szalami se! SEMMI! pedig sokáig kerestem.
AZTÁN SZÁZEVEKNEK ELŐTTE MI VOLTUNK AZ ÉLÉSKAMRÁJUK!

nem is vettem semmit!
@Tóta W. Árpád:
Muszáj Messiást várni Árpi?
nem lehetne csak ugy nekilátni, nagy levegőt venni, melózni, rablókat lecsukni,
???
a kisíbolt profitok egy részét visszaszedni, legalább a csalással szerzetteket? csak egy kis részét, hogy ne szűkitettet termeljünk tovább?
Tényleg tudja valaki miért kapott Obama Nobel békedíjat?

Előlegbe?
és aztan rögtön fölemelte az afganisztáni kontingens létszámát....
Most nem értek egyet Árpád!
Hát tényleg nem látjátok, hogy nem az ajándékozással van baj, hanem csak azzal, hogy konzumidióta módon tesszük? Igenis sokat jelent és a befelé (nomeg a megajándékozni kívánt felé) fordulást segíti a lehetséges ajándékon való agyalás. Ha lemegyek a Tesóba végigrohanni a polcok közt, hátha meglátok valamit, ami majd ennek vagy annak jó lesz... az a konzumidióta ajándékozás. De ha a "célszemélyre" koncentrálok és KITALÁLOM mi lenne neki jó és azt beszerzem (ha mondjuk elkészíteni nem tudom) az az ajándékozni tudás. És szerintem ezt egyáltalán nem kellene lenézzétek, leszóljátok.
@egÉSZ vs. FÉLész: Aha értem tehát a másik basszon el minél többet az életéből csak hogy te örülj. Mert ugye a Jenci bácsinak az csak annyi lenne az öltöny mint másnak a kifli, de ha elbaszott jó sok órát rád és annyival hamarabb hal meg akkor legalább örülsz, mi? Mert neked "az az ajándék".
@suo tempore:

Hát, erről sem a karácsony tehet. Érdemes egy kicsit foglalkozni az ünnepekkel, ha már tartjuk.
,,Hivatalosan" vízkeresztkor kellene leszedni, legalábbis úgy tudom (nem vagyok megkeresztelkedve, de tartok pár ker. szokást, mert nekem az jó) viszont amióta élő kisfenyőt díszítünk, nem kivágottat (fáj érte a szívem), dec.31. a bontás napja. Aztán átültetésig kiviszem a teraszra a cserepes volt karácsonyfát.

Tetszik még a karácsonyi tálas megoldás is, amikor csak gallyakat díszít az ember, de nem vázába teszi, hanem egy tálra fekteti;lehet bogyós növényeket, diót, almát, mézeskalács sütit tenni a csiricsárébb díszek helyett/mellé - mellé szoktam . Nekem kell egy kis minimum giccs a karácsonyhoz. Ez amolyan lapos karácsonyfa :) Volt, hogy csak ilyet csináltam, viszont a gyerek imádja a nagy felhajtást.
@cozumel:

Nekem se jön be az ékszer, évente egyszer felveszek valami nyakláncot (az is inkább amolyan 2000 forintos fűzött izé), aztán annyi. Egyszerűen NEM KELL. Nem is tudom viselni, akkor meg minek?
@titkosgyilkos:

Aha, mi ezt felszámoltuk. Egyrészt hamar elváltam, így egyből megszabadultunk (gyerek+én) a kellemetlen rokonlátogatásoktól, hát még az idegeskedéstől. A szüleim a szomszéd faluban laknak, a szentestét ott töltjük, mert az meg nem kellemetlen egyikünknek sem . Takarítani azért persze fogok, de csak annyira, amennyire amúgy is szoktam hétvégente.
@Karesz (Charlie): mert (ő is) kisebbségi, azért!:)
Értek is mindent, meg egyet is értek pár dologban, de nekem a legfontosabb info, hogy maketteztél. Méghozzá komoly szinten űzted a leírtak alapján (gondolom innen -is- a harci eszközök és egyéb műszaki dolgok iránti érdeklődésed). Nagyon örülök, amikor hasonszőrű majommal futok össze (én is maketteztem, nagyon sokat, imádtam, néha még mostanában is fúr-faragok, festegetek). Sajnos kihalófélben ez a hobbi. Pedig nagyon hasznos. Órákon át lehetne sorolni, mennyi területen ad később segítséget.
Remélem néha azért szippantasz egy kis műanyagragasztót, kensz egy kis putty-t a résekbe, meg szárazecsetelsz. Persze, majd a gyereknek is lehet venni pár készletet, amit apa rak össze, hogy megmutassa hogy is kell -egy gyerek hobbi-alibinek is elsőrangú.
Én a család háromnegyedének vettem ízléses karácsonyi dobozt, amit telepakolok saját sütésű mézes kalácssal és kész.
..és biztos vagyok benne, hogy mindegyikük örülni fog neki, "normál" ajándék helyett.
@streetsta: mást csinálok mostanában, de jól jön a modellezői gyakorlat ehhez is. a végén már nagyon sok makettem volt, most inkább sokkal több melőt teszek egy tárgyba.

www.flickr.com/photos/gozdom/sets/72157622604346986/
Árpád!
Jézus meghalt a kereszten?
Te fejlődsz!!!! :)
Csak részben értek egyet. Távolabbi rokonoktól, de kifejezetten nagyszülőktől sikítófrászt kapok a nem étel jellegű tárgyi ajándékoktól, pont az Árpád által említett okok miatt. Viszont igen is úgy gondolom, hogy azokra akik a közvetlen környezetünkben élnek ha rendesen odafigyelünk és nem csak reggel este kényszerűségből kontaktálunk velük, akkor mindig lesz egy kis apróság, amivel örömet tudunk okozni, akkor is ha felnőtt (én pl. az idén egy új köntöst adok a drágámnak, kizárt, hogy magának megvenné, de szerintem nagy örömet fogok okozni).

Rossz lehet ha valakinek a szőr feláll a hátán, mert az egészből csak az ugrik be neki, hogy "össze kell záródni a rokonokkal". Speciel én csak olyanokkal szentestézem akikkel jól érzem magam, a többi nap meg szerintem kibírom az egyébként kibírhatatlan nagymamámat is egy pár óra erejéig pusztán azért mert ő örül nekem. A vásárlást általában egy haverommal szoktam elintézni, közben jókat forralt borozunk ökörködünk, és poén az egész nap ugyanúgy. És persze nem adunk egymásnak ajándékot.

Mindig van a falon adventi naptár is, pedig mindenki meg tudja venni a csokit magának is, de az már bőven nem ugyanaz.
A szakrális dolgoknak egy kiegyensúlyozott ember életében bőven megvan a helyük szerintem, legyen az a rendszeres családi rablórömiparti vagy akár a karácsony.

Én általában azt figyeltem meg, hogy az "év többi részében kell kedvesnek lenni és odafigyelni a körülötted élőkre" (ami egyébként "is" logikai kapcsolattal igaz) érv hangoztatóinak ez leginkább arra kifogás, hogy miért ne szakítsanak időt és figyeljenek oda karácsonykor SE. (Figyelem, nem azt mondom, hogy mindenki, azt mondom, hogy tapasztalatom szerint a legtöbben).

Amit viszont végképp nem értek az az, amikor a grincs karakterét magukra öltő felebarátaimnak még kifejezetten szúrja is a szemét, hogy én miért élem magam bele és miért érzem jól magam. Ilyenkor szokásom megkérdezni, hogy neked jobb lenne ha én is utálnám. - ööö nem, de én akkor is utálom, mer szar meg mer... (amit persze meg én nem kérdeztem meg). És nem, nem dörgöltem előtte az orra alá, hogy nekem milyen k*rva jó csak egyszerűen csináltam amit mindig is szoktam.

Egy szónak is száz a vége lehet ez jól csinálni, a konzumidiotizmus kizárásával is, de a ló túlsó oldalára se kell átesni, az antikonzum is konzum valahol.
Bocs, hogy megint írok, már ezerszer megfogadtam, hogy itten csak olvasni fogok, mert elveszek úgyis... de most hajnal felé lám, mégiscsak... Szóval azokkal értek egyet, akik szerint be lehet lőni valami, értelem és érzelem által vezérelt józan határt, mert ajándékozni jó, és még egy felnőtt is szívesen ad és kap ajándékot... Akár olyat, "amire szüksége van, és megszerezheti/-né, felnőttként", ha nem mondana le róla, mert kell helyette befizetni a suliba az ebédpénzt, vagy a gitárórát vagy a fogszabályozót... De van egy másik bolond felnőtt körülötte, aki csak-csak megszerzi neki valami ürüggyel.... Szóval nem rossz ez, na...ha autentikusan és valóban és igazán be tudod illeszteni az életedbe. Önállóan. Felismerve a helyét. Felismerve a súlyát és a fontosságát. (Ami szerintem van neki... ha nem süllyedsz el a plazák diktálta tébolyban és a muszájban)

És szintén az indító cikkre reagálva: én speciel megőrülök azoktól az ajándékoktól, amiket saját kezűleg gyártanak, mert a "Praktiká"-ban tök jól nézett ki...

És Isten bocsássa meg nekem, (meg ti is), de két gyönyörű, és tehetséges kölyök anyjaként a falnak megyek a harmincadik sógyurmából készült mécsestartótól...
@Moosquibe: Ejha! Ez nagyon tetszett :) Totál egyetértek, de nem csak ezért.
Megkapod tőlem a ,,poszt legjobb kommentje" címet :D ( igaz, én csak ritka vendég vagyok errefelé, de akkor is :) )
Én konkrétan megtiltottam a szűkebb családnak, hogy bármit vegyenek nekem akár karácsonyra, akár szülinapomra, akár névnapomra, akár bármire, ami nem egy tábla csoki. Ez utóbbit tudom értékelni, és helyszínen fogyasztom, és vélhetően nem nagy volumen pénzegységben kifejezve, amit amúgy én keresek meg, és amiből amúgy is megveszek mindent, amire szükségem van, és a saját pénzemből engem meglepni marhasággal, na az több mint bosszantó, szóval, kösz nem, tábla csoki azt helló.
@Peredhil: "a falnak megyek a harmincadik sógyurmából készült mécsestartótól... "

oké, de én azt írtam, hogy ilyet az csináljon, aki tud.
@Moosquibe: Legteljesebb respect és mégegyszer és mégegyszer...
Nagyjából ezt gondoltam én is, csak nem tudtam ilyen jól leírni. Köszönöm.
@Tóta W. Árpád: Minden elismerésem. A steampunk dolgok bitang jól tudnak kinézni, de láthatóan kegyetlen sok munka van velük. Ennyire megszállott sosem tudtam lenni, hogy abszolút scratch buildeljek valamit, de nagyon nagy tiszteletem azoké, akik rá tudják venni magukat, van türelmük hozzá, és eléggé kitartóak. Legújabban a teljesen fémlemezekből készült, távirányítós UAZ, illetve a legkülönbözőbb, teljesen élethűre megépített LEGO járművek -szintén RC- tudják kiakasztani az állkapcsomat (és a LEGOnál ugye még ott van az is, hogy meg vagy kötve, nem használhatsz akármilyen színű, akármilyen fantázia alkatrészt, csak sztenderd, anyagában színezett építőelemeket. Aki ilyenekből összerak egy négytengelyes billencs Scaniat, az zseni).
Mondjuk LEGO-bubusoknak nem nehéz a karácsonyi ajándékozás, veszel egy vödör színes kockát, előbb-utóbb úgyis beépíti valamibe.
Neked, ahogy elnézem, rézlemezt, kénmájat, leselejtezett zsebórát, forrasztóónt, ilyeneket érdemes a Jesszusnak hoznia.
@streetsta: nem annyira a steampunk időigényes, hanem a scratchbuilding, a SP legfeljebb annyiban, hogy a réz meg a fa nehezebben megmunkálható, mint a sztirol. viszont kiváló irányzat, ha nem egy esztétikai zseni az ember, ugyanis ha pácolt fából és rézből raksz össze valamit, az nehezen tud ronda lenni.

amik ehhez kellenek, azt pár szakbolton túl a bolhapiacon lehet beszerezni, de sajnos a verseny utca januárig szünetel.
Assebaj, ha nincs ajándok, mert mindenki megveszi év közben magának amire vágyik, de ezt a számot mindenképpen meghallgatjuk és együtt örülünk a feldíszített fa alatt:

József Attila - Kormorán: Betlehemi királyok
2 perc 54 másodperc - 2007. dec. 28. :)
@Tóta W. Árpád:

Szia Árpád!

Te tudsz valamit? Mert én még csak itt tartok (sajnos:(

www.fn.hu/belfold/20091211/vegleg_bezar_verseny_utcai/

Új forrás után kell nézni...
@jaegtoer: jártam arra a bezárás után, és megkérdeztem a parkolóőrt, ő mondta, hogy január. de biztos kell pár hét, hogy visszataláljanak az árusok.