W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

  • timea knausz: @Tóta W. Árpád: Igen?:) (2018.09.06. 16:43) Ilyenek voltunk
  • timea knausz: Szeretettel ajánlom olvasásra és értésre Mezei Márk: Utolsó szombat című könyvét. Nagyon messzir... (2018.09.06. 16:41) Ilyenek voltunk
  • David Bowman: Ritka világos gondolat tőle. (2018.09.01. 15:33) Szerény javaslat
  • Hobelman: Vannak pénzügyi nehézségei? HA IGEN! Vegye fel a kapcsolatot a Hobelman Finance and Mortgages Limi... (2018.05.14. 03:06) No megállj csak!
  • Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: 2050-re végleg ivartalanítanak és ezzel mind egy szálig kiirtanak minket az észrevehetetlen, lassa... (2018.01.26. 00:32) Tégy a gyűlölet ellen
  • Utolsó 20

Bölcsészholokauszt

2006.11.09. 09:56 Tóta W. Árpád

Bekerülnek ide a classic Index-cikkek is a továbbiakban, mégpedig azért, hogy lehessen agálni rá re, majd ahogy korábban említettem, egymás közt lejátszani, lovagiasan. Tehát ez itt egy link ni:

Kevesebb bölcsész, kevesebb munkanélküli.

Horn Gyulának igaza volt, nincs szükség évente negyven filozófusra.



Címkék: reform cikkajánló

149 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://w.blog.hu/api/trackback/id/tr7817496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezzel az adminisztratív lépéssel szerintem megoldható a probléma egy része. Az, tudniillik, hogy a képzést közelítsük a piaci igényekhez.
Csak az nem világos nekem, (jó lenne, ha valaki elmagyarázná) hogy a keretszám csökkenést (nem csökkentést, figyelem!) miért nem tudta kikényszeríteni a piac? Itt miért nem müködött a kapitalizmus?
Engem a jogászképzés 13%os lefaragása lepett meg. Ha a parlamentben ülők többsége nem az lenne, talán ment volna feljebb is a szám.:)
Azt hiszem mindenki a minőségjavításról beszél, de ennek egyelőre nem látni jelét. Kevesen tudják, hogy a diáktüntetések sem a fizetős felsőoktatás ellen mentek, hanem a -cserébe elvárható- színvonal emelkedésre nem láttak garanciát. Elolvastam a reformtervet, és a financiális rendelkezések mellett, ténylegesen kevés benne az Univ nyújtotta oktatással szembeni minőségi elvárás az állam részéről.
Én most végeztem 2 diplomával, és ha szigorú vagyok magamhoz, nem adtam volna diplomát. Ezt sokan szintén bevallhatnák ma maguknak. Az elvárásokhoz igazodtam, és minimális ráfordítással végeztem. Mérnök vagyok, és tanár. Volt rálátásom két teljesen más tanszék működésére. A tanárit nem szapulom, mert etalonnak számító oktatók és pedagógusok tanítottak (nincs ez mindenhol így), ott volt kikre felnéznem. Komolyabban is vettem, így büszkébben is veszem a kezembe az oklevelet.
A mérnökin viszont, amellett, hogy a tanerő jó szakemberekből állt, nem voltak jó oktatók. Más érteni, és tudni, és megint más azt átadni tudni. Sok helyen van ez így. Amit ma tudok, annak ismeretében nem kezdek bele...
Amíg érdeke a suliknak a magas hallgatói létszám, addig lesznek "látszatszakok", "töltelék" tantárgyak, "töltelék" oktatók. A munkaerőpiacról pedig (fentebb) igaz a megállapítás. Ha már az ügyfélszolgálathoz, telefonos diszpécserséghez is diploma kell, mennek a nebulók a papírért, bármi áron. Hogy melyik szereplő a ludas? Ez kb. olyan kérdés, mint a TVk lettek előbb színvonaltalanok, vagy az elváráshoz igazodtak?
Azt is érdemes hozzá tennem, hogy ha szakiparos lennék, már találtam volna munkát. Igaz a mondás itt, egy egyetem városban: Ha felrúgsz egy kukát, éhező diplomások másznak elő belőle. Nagy a harc. Tanárok, jogászok, mérnökök versengenek egymással a benzinkutas állásért. Mo.2006! Nesztek.

Egy kérdés: nem lehetne a teljes cikket becopyzni, itt úgysem számít a hely, és nem kellene feleslegesen az indexre kattogtatni.

A témához: ha kevés a hely, akkor lehet, hogy tényleg jobban szelektálódik a bölcsészek hada és ez jó. Ha meg valakit nem vesznek fel, akkor ne az államra mutogasson, hanem nézzen magába, vajon eleget készült-e a felvételire, megvan-e az az agyi kapacitása, ami a "bölcsész"séghez minimálisan elvárható lenne...
Na, ezt most olvasom:

"Naponta két műszakban, tizennyolc – minimum két felsőfokú idegen nyelvvizsgával rendelkező és felsőfokú tanulmányokkal rendelkező - hostess, reggel 5-től este 11-ig, az első gép indulásától az utolsó gép indulásáig végzi a tájékoztatást mindhárom ferihegyi terminálon."
www.fn.hu/index.php?id=97&cid=148396

Erre kellenek a bölcsészek...
én nyelvszakra jártam. 5 éven át tipródtunk azon, hogy a XIII. században a sziciliai dialektusban merre fejlődött a diftongus. irodalomórákon magyarul folyt az előadás Alfieri váteszköltészetéről.
ennyit a bölcsészetről. olyasmiről, hogy fordítási technikák, szinkrontolmácsolás stb. vagyis valami kis használható tudásról szó nem esett soha. persze, mert azt fizetős, profi tanfolyamon lehet megszerezni. miért kéne egy egész tanszéket fenntartani pár őrült phd-s kedvéért, akik Ariosto barokk eposzának kétszázötven szereplőjéről írnak ötszázoldalas analízist?
tiszta röhej.
a tanárképzésre pedig kár is szót vesztegetni, jelenleg mindenki odamehet, aki végigült három pedagógia kurzust és kisírta az aláírást az x db szemináriumára, ahol ott se volt, mert előző nap jól bebaszott a diákhitelből.
Pedig a bölcsészképzésnek pont ez lenne a lényege. Bölcsesség, nem gyakorlati hasznosíthatóság. Ezért lenne jobb, ha csak azokat veszik fel, akiket ez komolyan érdekel. Aki szinkrontolmácsolást, vagy "használható" tudást keres, az ne bölcsész legyen.

A tanárképzésben sajnos hasonlóak a tapasztalataim, bár szerencsére azt is el lehet végezni úgy, hogy ha az ember akar, tud jó tanárokat kifogni, akiktől tényleg lehet tanulni. De azért egy alkalmassági szűrés nem ártana. És sokkal több gyakorló tanítás.
Árpádházi Zsanett vagyok, egy arányos nagy lány, aki idegenbe szakadt és Horn Gyula hívő, és nem igazán értem, hogy Gyula bácsi hogy jön a bölcsésekhez?
asszem
persze nem kell bölcsészkaron szinkrontolmácsolást tanítani, de a tananyag akkor is ósdi és rugalmatlan, tömegképzésre pedig teljesen alkalmatlan. Lehet, hogy a reneszánsz korban bölcsészekre volt szükség, de ma már nem ez a helyzet. Sajnos nem csak gyakorlati tudásra, bölcsességre sem fog szert tenni, nálunk nagyítóval sem lehetett olyan tanárt találni, aki elhivatottsából tanított volna.
Engem nagyon érdekelt a nyelv is és az irodalom is, viszont kár volt a bölcsészkarra mennem. Szinte csak csalódás ért.
Asszem: a tanári képzés, bölcsész képzés. A használható tudás, nem csak bölcselkedés.
A filozófia pedig az érvelés tudománya, csak érvelni, és disputázni, ma nem az egyetemi előadások jellemzője. Ma megismertetik az elméleteket, és nem megvitatják. Ma ciki 150fő közt szólásra emelkedni az előadásokon, tapasztaltam. Megakasztod a folyamatot, az előadást, mely 8 éve elkészített fóliáról kerül felolvasásra.
Egyetértünk abban, hogy a gyakorló tanítás, és az alkalmassági vizsgálat az egyik sarkalatos pontja. Fontos a meglévő emberi érték, attitűd, amely egy oktatónak elengedhetetlen. Humor, türelem, szaktudás, jó kommunikációs érzék stb.
valóban nem állapot, hogy valakinek már 14 évesen tudnia kell mi akar lenni, mert az ideális az lenne ha már 10 évesen tudná.
Állandó panasz, hogy minek kínozzák a gyereket bonyolult matematikai ismeretekkel, olyan kémia vagy fizika anyagrészekkel, amiket még nem is igazán érthet maximum nagyvonalakban az előtanulmányai alapján, és sose fogja használni, vagy éppen forditva, kit érdekel, hogy nem olvasta a szigeti veszedelmet, ha egyszer kiválló matematikából és fizikából, ráadásul a másik tárgy felesleges feladatai elveszik az időt attól a tárgytól, amihez tehetsége lenne. Az emberiség tudásanyaga olyan sebességgel bővül, hogy ha nem akarunk a 17. század szintjén megrekedni a tudásunkkal akkor erősen szelektálnunk kell. Ezt a mostani oktatási rendszer nem támogatja. A jövőbeni sem igazán, mert kell az átjárhatóság, meg különben is általános műveltség meg minden.
Elég egyszerű amúgy hogyan szűrjék az adott szakra "érdemes" jelentkezőket.. az ilyet felvételinek hivják. Csak felvételinek. Nem hozott pontszámnak, nem pluszpontoknak, felvételinek. Amit az adott intézmény szervez és mindenki számára egységes. És igen, lehet, hogy csak rossz napja volt, lehet hogy vizsgadrukktól szenved, vagy nem volt pénze felkészítő tanfolyamra... ez van ... minden, a szonrogásaid, a családi háttered, a műveltségi szinted te magad vagy, ezek később is befolyásolni fogják a teljesítményed ... az állam költsön csak a legjobbakra.
Azon meg felesleges aggódni, hogy a milliomos csemeték ücsörögnek majd a finanszírozott helyeken, mert nekik volt pénzük különórákra... a milliomos csemeték többsége nem arról híres, hogy hajlandó lenne dolgozni valamiért, ráadásul miért hajtana, amikor ha nem fér be a finanszírozott keretbe hát befizetik bármelyik egyetem fizetős szakára. Önmagában a lehetőség nem minden.
Mindnyájan tudjuk, hogy ma nem nyílt napra kell menni, hogy informálódj (az a mézesmadzag, mint a választási ígéretek), hanem a felsőbbéveseket kell kifaggatni. Vagy a suliról, és a felsőoktatásról készült szakdolgozatokat elolvasni. Sok hasznos információ leledzik azokban.
pammy: ebben is egyet kell értsek. Önmagában a felsőoktatás nem tud megbirkózni a sokféle "diákanyaggal". Van ahol tehetséggondoztak, volt ahol arra gyúrtak, hogy jól mutassanak a számok. A tehetséggondozott rossz esetben csak matematikából hozza az 5öst, a másik szinte mindből. A felvétele melyiknek biztosabb?
A rostálás persze megoldhatja a dolgot, de a tehetséggondozott addigra már a péntárgép mögött ül.
az agárosokhoz egy kis plusz: nem csak a gazdaságokba kell agrármérnök, hanem pl az agrárium-élelmiszeripar kereskedelmi-feldolgozó szektorában is nagyrészt ők dolgoznak. Ezen kívül a pénzintézetekben (bankoknál, faktorcégeknél, biztosítóknál) is rengetegen dolgoznak, mert könnyebb a szükséges közg ismereteket megtanulni mint az agrárium spec összefüggéseit megérteni.
Még mielött leveszitek a fejem egy apró adalék: a családom bő 100 éve gazdálkodik ua a területen. még az átkosban sem kellett beadni, gondolom a nyugati határszélen nem nagyon akarták az embereket baszkurálni.

És akkor a véleményem: a kisgazdaságoknak befellegzett, 10 éven bellüll 2-3000 ha lesz a minimális birtokméret 20 év mulva 10000 ha körül. Ebbe nem számít bele a TWÁ által is emmlített friss élelmiszert előállító aglomerációhoz közeli családi gazdaságok valóban elenyésző száma. a teljes szántóterület talán 5% ilyen.
Hogy honnan veszem mindezt?
1, Dédöregapám (1900-194x-ben) 42 ha-on gazdálkodott, amiből vagy 8 ha kaszáló meg erdő volt. Ekkora területen annyi jövedelmet termelt, amiből 4 cselédet tarthattak, hintót négyesfogattal ezüstelver szerszámmal (kb ma egy s Merci). Ma mire méssz 40 ha-al? semmire.
2, Mikor baromfival keztünk foglalkozni a 80-as években 6000 broileren lehetett annyit keresni mint ma talán 60.000 ezren.
Az agrárium jövedelmezősége rohamosan csökken, aki ezt hiszi száz hektárból meg fog élni az nagyon pofára fog esni. lehet sajnálkozni a régi idők elmúltán csak abból nem lehet megélni.
Hogy ne legyek teljesen OFF szvsz az agrár főiskolákat illetve főiskolai szakokat egész nyugodtan meg lehetne szűntetni, értelmük semmi a szinvonal pedig kriminális
lehet, hogy az agrár diploma szükségességét máshogy látja az, aki pesti illetve aki vidéki. Én pesti vagyok, épp ezért nem értem az egészet, mert az én környezetemben nem tömegelnek az agrárdiplomás munkanélküliek. Ráadásul nem hiszem, hogy ártana, ha az életképtelen kisgazdaságot valaki diplomával a kezében vezeti, ne adj isten elmúlik a tanulástól a TSZ fóbiája, és ha sokan vannak talán sikerül megoldást találniuk termelési és értékesítési társulásokban, és tényleges érdekvédelmet csinálniuk traktoros útlezáros helyett.
Viszont külön megköszönném az informatikai helyek számának növelését... köszike... így bizonyára tovább javul a helyzet és nem kell a friss diplomásnak fél év álláskoldulás után 70e ft nettoért dolgoznia hanem egyből a mcDonalds felé veheti az irányt, ahol kis szorgalommal komolyabb karriert építhet.
Kedves Tota W!

Általában (de nem mindig!) igazságtalannak és elfogultnak tartom az írásaidat (vagy egyszerűen szarnak) de ez most telitalálat, a népszavazással és a nagybirtokkal kapcsolatos megjegyzéseket nem tekintve. Örülök hogy végre vállalta valaki ennek a leírását. Grat!
Én a következőket szeretném csak megjegyezni:

Szerintem telitalálat mind a cikk, mind a cikk hátterében lévő intézkedés. Ez a tandíjjal együtt talán felforgatja az ELTE-BTK-n lévő állóvizet.
Nevetséges hogy 2005-ben 42 egyiptológust (!!!!!!!!!) és 85 filozófust ( !!!!!!!! ) vett fel az ELTE-BTK. Még ha azt vesszük hogy ebből bőven lesz lemorzsolódás, akkor is bődületesen sok. Tekintve hogy pl. egyiptológiából kb. 5 ember tud Mo.-n megélni, és ez az 5 álláshely már be van töltve. Akkor mire, minek vesznek fel 42-t?
Most külön megkavarta a szituációt a Bolognai-folyamat. Bejöttek az egyiptológia, asszirológia, filozófia BA szakok amik önmagukban semmit, ismétlem semmit nem érnek, a MA-ra államilag finanszírozottan pedig csak 30% mehet tovább. A maradék 70% mehet a McDonalds-ba, mert ugy egyiptológia, asszirológia BA végzettséggel sok mindent nem lehet kezdeni. Most egyrészt kevesebb egyiptológus, asszirológus lesz a létszámcsökkentésnek köszönhetően, másrészt a FER miatt kétszer is meggondolja a diák hogy hova jelentkezik, hogy megéri e neki ilyen képzésért fizetni, mikor utána jó eséllyel a mekiben gürizhet és a max elismerés amit megkap az a Hónap Dolgozója lehet.

Nem vagyok MSZP szavazó de most azt kell mondanom hogy:
Hajrá Hiller!
Na és persze:
Hajrá Tóta W!
Respect Tóta W Úr! Nagyon üde foltot jelent a mérhetetlenül elpocsványosodott magyar közélet mezején. Valaki végre ki meri mondani azt ami:) Csak aztán vigyázzon magára:) további jó munkát!!!!
a magyar mezőgazdaság a 3,5 % -os teljesítménye az építőipar felét sem éri el, cca. 400 milliárd az input és cca ennyi az output is.

és a többség még adót sem fizet a lehető legkülönbözőféleképpen, viszont mindenki támogatásokra ácsingózik meg kedvező hitelre. ha sokat esik az eső azért kérnek kárpótlást, ha keveset azért. ha sok terem az a baj, ha kevés meg az. ha olcsó a felvásárlás az a baj, ha magas, akkor meg hiány van.
hát ezért nem ördögtől való, ha valaki kilát vassvilla mögül messzebbre is...

szóval miről is beszélünk ?

a mai magyar mezőgazdaság lassan tisztán szociális kérdés lesz, ugyanis olcsóbb bárhonnan behozni a cuccost.
25 éve cca. 20 ezren végeztek évente, abból kb. 6-7 ezer volt a műszaki végzettségű, ma cca. 60 ezren végeznek és 6-7 ezer ebből a műszaki végzettségű.

ja és akkor volt respektje, hogy ki hová járt, hol végzett.

"a mai magyar mezőgazdaság lassan tisztán szociális kérdés lesz, ugyanis olcsóbb bárhonnan behozni a cuccost."

Mondjuk azért nem teljesen lényegtelen az sem, hogy a versenytársak még mindig magasabb támogatást kapnak, ha jól tudom...

Jó, hogy ez így teljesen ésszerűtlen, meg van bőven mit fejlődni, jó, hogy ott magasabbak a bérelvárások (de épp ezért kellene elvben még így is versenyképesnek lennünk egy darabig!) stb., de azért az EU-n belül valódi versenyről beszélni egyelőre kicsit vicces...
Azért lehet, árulkodó, hogy erre a Fidesznél sem valami nagyágyút állítottak rá :-)
Visszatérve az oktatáshoz, én nagyon fontosnak tartom, és üdvözítőnek, hogy a kereslethez igazodjék, legalább a áll.finanszírozott oktatás. De nem szabad elmenni annak minősége mellett. Mindegyik hozzászólásból kiolvasható, hogy elégedettlenség van e téren, joggal. Én az Univ feladatának tartom, hogy az arra érdemes nebulókat már az egyetemen menedzseljék a későbbi piacra kerülés érdekében. (Nagyon kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezhet egy egyetem, és a gyakorlatok megszerzése nem biztos, hogy házon belül megoldható.) Abszurd helyzet -de érthető-, hogy a munkáltatók 1-2 éves szakmai gyakorlattal alkalmazzák csak a mérnököt. Nem kis befektetést jelent a részükről a "betanítás". Az ő oldaluk pótolja ma, amit az oktatás kihagyott. Erre ma egész iparág épül. Egy informatikusnál 1,5-2 milliós tanfolyam költséggel. Apám is mérnökként végzett, és kikerülve rögtön tudott mihez kezdeni a szakmájában. De ez akkor volt.
reggel meg nem volt ilyen post, hogy kommentelni lehessen, mostanra lett (nem merem azt gondolni, hogy azert, mert szoltam :D), igy akkor, valasz hianyaban, pofatlan modon, ujra felteszem a kerdest:

szoval, arpi, minden kotozkodes nelkul, tokeletesen egyetertek a bolcseszholokauszt irassal, csak felmerult bennem egy kerdes:

te nem pont bolcseszkaron vegeztel es nem pont egy szakmajan kivul dolgozo tanarember vagy?
Arról nem beszélve, hogy én is lógós vagyok, de a Múszaki Egyetemen:))
Nem lehetne úgy, hogy az egyetem, a hallgató, és a majdani munkáltató tanulmányi szerződést kötnek? Legyen nálunk gyakorlaton, lásson, tanuljon, cserébe aláír pár évet.

Az MDF javaslatával is egyet tudtam érteni, amikor arról értekeztek, hogy a felelőségvállalás (amely a sok ember béréből fizetett taníttatás után járna) elhiányzott. Azzal álltak elő, hogy a diploma megszerzéséhez kötelező legyen a tesiórákhoz hasonlóan a társadalmi munkában elvégzett egy év, mely keresetkiegészítést jelenthetne. Sok helyütt így van. Pl. az angol egyetemeken hospice szolgálatban, vagy az egyetemi város szociális feladatainak ellátásában a hallgatóké a főszerep.
Meggondolásra érdemes.
Legyen csak kevesebb a bölcsész, mi a baj ezzel? Bölcsész vagyok, tudom jól, hogy túl sokan vagyunk... bár a szociológia inkább társadalomtudomány... Azzal példálóznak itt többen, hogy monnyuk az esztétika az olyan, hogy fizessenek csak érte, meg ez egy hobbi, vagy vicc, de mindenképpen felesleges. Nem akarok senkit lehúzni, de a bölcsész tudományok is tudományok, nem kevesebb egy filozófus mint egy mérnök, csak más. Azt hittem már kinőtt ez az ország abból a betegségből, hogy úgy gondolja, a bölcsész ilyen: zsíros, lógó haj, tarisznya keresztben átvetve, jobb kezében alma, bal kezében meg egy Hegel könyv, szabadidejében pedig kizárólag más bölcsészekkel vitatkozik az élet értelméről egy üveg rossz bor felett. Azzal értek egyet, aki azt kifogásolja, hogy bölcsész szakokon hülyeségeket tanítanak több szemeszteren keresztül; egy igazi reformnak nem csak arról kell szólnia, hogy kevesebb hallgató lesz, hanem hogy odafigyelünk a tantervre, és megváltoztatjuk. Amúgy eddig is sokan fizettek, ezután is sokan fognak, az eddigi elbírálás -vagyis, hogy az érettségi vagy felvételi öt évre meghatározta, kell-e fizetni vagy nem- nemcsak igazságtalan, de gazdaságtalan is.
LukeL: dehogynem ez a tanulmányi szerződéses dolog létezik, azért nem látod, hogy működik ma is, mert baromi kevés olyan munkáltató van aki bevállalná. Ők is többnyire olyannak fizetik aki évek óta a cégnél dolgozik (vagy évtizedek óta) és a cég számára fontos, hogy meg legyen a papírja.
anyecska: igazad van, és nem is teszem az biztos. Nem azért mert védem a mundért:)

Az biztos, hogy a lexikális tudás többnyire arra jó, hogy a Vágó műsorban villantani lehessen. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy haszontalan tudni az évszámokat, vagy a közmondásokat, csak más dolog érteni is a mögöttük rejlő tartalmat.)

Ma ez a tartalom nem kerül kibontásra. Hegel, és Max Weber sem szorul magyarázatra máma, csak bebiflázás, elsajátítás -még ha nincs is egyetértés. A lényeg, és vizsgakor a tanárnak tetszőt visszaböffenteni. Sok tanárnak nem voltam kedvence, mert megkérdőjeleztem az ő nézetét, és alternatívát mondtam, vagy kérdeztem. Hála volt ellenpélda is (kevés de volt), és hiába telt el a vizsga vitatkozással, képes voltam 5össel kijönni.
A tanárok, ma sokszor rettegnek attól, hogy valaki "bekérdezhet", pedig a lényeg ez volna. Ha mégsem, hát vannak könytárak, lehet menni művelődni, nem kell hozzá iskolapad.
pammy: akkor férreérthető voltam. Tanulmányi szerződés van, tudom. De ahogy írod is, többnyire olyanoknak akiket továbbképez a munkáltatója, estin, vagy postgrad.
LukeL: de nincsen neki akadálya csak éppen eszük ágában sincs ilyen hosszútávú befektetéseket csinálni.. ki tudja 5 év múlva hol lesz a cég..
pammy: :)) Érdekeltté kell tenni, cserébe kap jó szakembert. Az államnak -nekünk- hosszútávú befektetés az a nebuló, ő tehát érdekelt volna...
Szakipari középiskolában volt olyanra példa amit említettem. Szerződés volt az elektro-, és számtech műszerészekre a suli és az akkor még Nokia pécsi központja közt, cserébe befektettek (mérőmúszerek, gyártástechnológia), gyakorlatot biztosítottak.
A hangsúly, részemről a gyakorlat megszerzésén van itt, és a majdani munkaerő alkalmazáson.
Azt meg el is felejtettem hozzátenni, hogy a jelenlegi rendszer azzal nem segít a társadalmi mobilitáson, hogy boldog boldogtalant felvesznek habiszti meg eleve túlképzéses szakokra. A felvettek nagy része pedig éveken keresztül "gyerek" marad, mert nincs egy épkézláb hitelrendszer garanciákkal, meg támogató befektető cégek vagy valóban diákbarát diákmunkaközvetítők, amikkel a fiatal önellátóvá, felnőtté válhat. Szülőknek a gatyája rámegy az iskoláztatásra, gyerek kiszolgáltatott, aztán a diplomával később a többség nem tud elhelyezkedni. Ez tényleg jó így, és azon vitatkoznak, hogy igazságos-e ha csökkentik bizonyos szakokon/karokon a létszámot? Itt valami sokkal nagyobb gáz van. Talán hülyén hangzik, de így végiggondolva a tandíj bevezetése nem hogy növelné a "társadalmi igazságtalanságot" a felsőoktatásban, hanem csökkentené, ha, és hangsúlyozom, ha emellett arra is lenne alternatíva, hogyan juthat megalázó helyzet nélkül valaki pénzhez a tanuláshoz. Ugyanis e kettővel gyakorlatilag mindenkinek (az utolsó BAZ megyei faluból is) ugyanakkora esélye lenne egyetemen tanulni, ha valóban tanulni akar. A hallgatók nagy része ma is szegény, konkrétan, nem vicc, és lehet, hogy egyesek szerint fasza ez a 19. századi feeling, de valójában igazságtalan, és a legkevésbé sem modern. Hogy ez az egész elég kockázatos? Ne álmodjunk, a mostani helyzet is az. Szerintem...
Teljesen egyetertek a hallgatoi letszam csokkentessel, bar szerintem nem csak bölcseszeknel kellene vegrehajtani. En '92-ben kezdtem foiskolan tanulni, de mar akkor erezheto volt a felsooktatasi szinvonal lecsuszasa. Boldog boldogtalant felvettek, aztan persze az elso felev utan tuti 40% kihullott. Nana a fosuli leakasztotta a fejpenzt rendesen. Mire elvegeztem a fosulit, a hajamra kenhettem a diplomam (ruhaipari), mivel a szektor mondhatjuk egyik evrol a masikra megszunt, igy hat hamarosan tovabbi fosikola utan neztem, es estin fizetosdiben meg egy diplomat szereztem. Na ezen a foiskolan volt am iszonyat mennyisegu masoddiplomas, meg rendes nappali tagozatos is, nagy resze marketing szakon. Veluk is Dunat lehetne rekeszteni.
Amugy 18 evesen nem lehet eldonteni mit akar az ember, en meg 30 evesen sem annyira tudom, csak azt mit nem akarok csinalni. Persze az luxus, hogy hagyjuk a gyereket kibontakozni, szponzoraljuk egy kicsit, de lehet azon is el kellene gondolkodni, hogy eleg erett-e egy 18 eves? Ez persze oda vezet vissza, hogy az altalanos iskolas meg kozepiskolas oktatasi rendszer ill. kovetelmenyrendszer nem alkalmas az 'eletre' valo felkeszitesre. Az koztudott, hogy Mo-n kilora merik a tudast (legalabbis a '80-as, '90-es evekben igy volt), de a gyakorlatba valo atultetest nem igazan gyakoroljak a nebulok. Ez eleg nagy hatranyt jelent a kesobbiekben a nemzetkozi munkavallaloi piacon, foleg mint friss diplomas.

Tanulmanyi szerzodes volt regen is meg ma is, de ahogy mar fentebb irtatok csak akkor ha a ceg erdeke... Lehet, ha a felsooktatasi szinvonal magassabb lesz es foleg aktualis, akkor valoszinuleg a cegek is erdekeltebbek lesznek. En egy oriasi multinal dolgozom, es tudom, hogy Angliaban, Spanyolorszagban es az USA-ban van a cegunknek tanulmanyi szerzodese egyetemekkel, foleg K+F teruleten.

megint mas tema
Magam is rendelkezem mg-i terulettel, amivel nem tudom, hogy mit kezdjek egyenlore. A volt TSZ-tol visszakapta mindenki a foldbirtokat, persze nem egy darabban, hanem itt is meg ott is egy par hektar. Ezt igy ebben a formaban nem lehet felhasznalni, annyira fel van apritva a terulet. Raadasul a terulet egeszeben sem akkora, hogy az ember megelhetne belole, az meg igazan megerolteto napi 8-10 ora munka utan meg a foldon is melozni, kvazi egy sajat ceget vezetni, lattam ezt eleg sokaig a szuleimnel. Az mg-ot ugy elcsesztek ahogy van, errol barmelyik parasztgazda meg van gyozodve, na de ez a forum nem a mg megreformalasarol szol.
Meg egy rovidke hasonlat. Fentebb tobben jottek berlini peldaval. En jelenleg Nemetorszagban lakom es dolgozom raadasul parom munkanelkuli diplomas pedagogus. A barataim tobbsege munkanelkuli diplomas, vagy meg az egyetemen huzza, hogy hallgatoi statusza legyen. Cegekhez bejutni dolgozni szinte lehetetlen, fontos az ismerettseg vagy kitarto jelentkezes, ami akar evekig is elhuzodhat. Egy megoldas van, vallalkozokent dolgozni, es itt persze minden johet, igy lesz a biologusbol programszervezo, tesitanarbol szemelyi trener, filozofusbol IT szakember, de lehet sajat szakteruleten is probalkozni. Amibol hiany van, az az iparos. Barmit megcsinaltatni, beszereltetni nagyon draga, es nem egyik naprol a masikra megy. Szep lenne a mese ha mukodne az, hogy akkor tanuljanak tobben szakmat, viszont gyakorlati helyet talalni szinte lehetetlen. Tobb munkatarsam feje fo, hogy mi legyen a gyerekbol, o maga mar nyugdijhoz kozeledik, a gyerek meg palyavalasztas elott. Persze nem mehet nyugdijba a papa, kulonben ki finanszirozza a a gyereket, akar ha egyetemre megy, es ha meg szakmat tanulna, melyiket? Melyik szakmanak van jovoje? Hol talal hozza az ember gyakorlati helyet (lehetoleg kozel a lakterulethez)? Szoval nem am fenekig tejfel a nagy nyugat sem, es tobb diplomas baratom hangsulyozza, ha msot kellene dontenie, akkor valoszinu azstalosnak tanult volna...............
LukeL: az ilyen munkaerő nagyon drága, ráadásul az hogy kiválló szakember lesz az egyáltalán nem garantált, lehet hogy kiderül róla, hogy alkalmatlan.
Nagyon nagy vállalatoknál van csak némi értelme ilyesmiről beszélni, esetleg kivételes munkaköröknél, ahol nem lehet a piacról bármikor fogni öt szakembert.

anyecska: én egész életemben szegény voltam :D nem csak hallgatóként.

Sipirc: nem továbbtanulási tájékoztató kéne a gimnazistáknak, hanem kvázi karriertanácsadás. Ma úgy választanak iskolát, hogy mennyi volt a tavalyi felvételi ponthatár, szerettem-e a hasonló tárgyakat gimiben, odajár az x is, itt van a közelben stb
Sztem 10% alatt van azok száma akik a felvételinél tovább gondolják a történetet, hogy igen lediplomázok, milyen jellegű állást fogok keresni, milyen szegmensben, ne adj isten átnézi az álláshirdetések rovatot, tájékozódik, hogy mire van igény, mik azok a kurrens tudások amit érdemes elsajátítani, melyik az a pálya ahol a diploma után még évekig sansza sincs normális állásra stb, és mi az ami eleve esélytelen... biztos le vagyok maradva, de milyen álláslehetőségeket talál az expresszben vagy a joblineon egy frissen végzett filozófia szakos diák?
pammy: ne haragudj, hidd el együttérzek, én is! :D
pammy:
egy filozofus nem talal melot, az biztos, hacsak nem egy jo kis tamogatot, aki kelloen penzeli
ez a karriertanacsadas nem letezik otthon? itt a nemeteknel latom, hogy van, bar nem eleg jol mukodik, foleg nem bolcseszszakoknal
jelenleg eszak-rajna vesztfalia (hu de borzalmas igy magyarul) tartomanyaban lakom. itt a nemet gazdasagi strukturavaltas utan oriasi munkanelkuliseg alakult ki, amit mindenfele tamogato programmal probalnak lejjeb szoritani, nem kevesbe politikai hattere is van a dolognak, de ebbe ne menjunk inkabb bele.
a munkanelkuliek kozott kulonbozo tarsadalmi csoportok is kepviselve vannak, tehat nem kifejezetten egy-egy szakmarol, vagy retegrol van szo. az egyertelmuen megallapithato, hogy azokon a teruleteken, ahol a munkanelkuliseg drasztikusan megnovekszik, minel elobb meg kell hogy jelenjen az allam egy tamogato programmal, ahol karriertancsadassal, vallalkozoi tanacsadassal, atkepzessel, illetve egyeb szabadidos programokkal van jelen, hogy a munkanelkuli retegeket tovabb bevonja az aktiv tarsdalmi retegbe es ne engedje lejjebre csuszni, pl. kulonbozo fuggosegek kialakulasahoz, stb.
Az EU is eleg sok penzt kulonit el erre a celra.
A masik oldalon a fizetos felsooktatas van, de kap ra az ember hitelt ha akar, csak mikor elvegzi az egyetemet, akkor fizetheti vissza, igy ketszer is meggondoljak, hogy mibe kezdenek bele es mi lesz a vegen.
Amit nem szabad elfelejtenunk, hogy nem hagyhatja az ember, hogy mindent csak penzert csinal, mert akkor mi tortenne a kulturaval?? Ki irna konyvet, ki szerezne zenet, ki festene? Ezeket mind mind a tarsadalomnak kell eltartania, kulonben elvesz az egesz kultura lenyege, es az emberiseg sajat magat butitja le. Muvesznek vagy bolcsesznek lenni, ugyanolyan aldozathozatallal es leginkabb hivatastudattal kell lenni mint orvosnak. eleg szomoru, hogy otthon az orvos csak akkor nyul az emberhez, ha meglatja a kover boritekot, (tisztelet a kivetelnek, de ilyennel meg csak 1-gyel talalkoztam.) Ez az elmelet a muveszekrol eleg nehezen valosithato meg, tudom utopisztikus, de jo alap lehetne egy szemleletvaltasra. A kozepkorban is a gazdag hercegek grofok kiralyok tartottak az udvarokban zenszeket, muveszeket, akkor is tamogatva voltak, es nem jarultak hozza tevolegesen a gazdagodashoz, marmint anyagi ertelemben.
pammy: igaz. ezért is a felsőoktatásról, és azon belül is a mérnök oktatásról beszéltem. Drága szakemberek akiknek az árát drága tanfolyamokon fizetik ahelyett, hogy olcsóbban, az egyetemmel együttműködve oldódjék ez meg. Példát lehetne venni a fizetős, nem közoktatási képzések némelyikéről, amelyek igencsak piacorientáltak. Az oktatókat óradíjban fizetik, limitált létszámban okítanak. Vajon miért? Felismerték a hiányt, és kielégítik, valószínűleg gazdaságosan. Most a gyakorlati és a szakelméleti oktatás kívül van az egyetemen. Ezt kéne bevinni oda, és mindenki jól járt. Kivéve a tanfolyamos szférát:))
Kedves Tota W. Ur,
A mezőgazdasággal kapcsolatos velemenyevel nem ertek egyet.
Egy mezőgazdaság szakerto.
Nem csak a szakok számarányaival, hanem a képzés általános rendszerével van a baj: belenyomnak az emberek fejébe egy csomó elméletet, azt visszaböfögik, és közben nem tudnak MEGCSINÁLNI semmit. Én úgy jöttek ki a PSZF-ről, hogy egy telefont nem tudtam normálisan felvenni, végül 9 hónap után egy olyan céghez vettek föl junior salesesnek, amiről később kiderült, hogy döbbenetesen hülyék a HR-hez és sorra vették fel a legnagyobb idiótákat, ami elgondolkodtatott rajta, hogy nem vagyok-e idióta magam is. Remélhetőleg nem, de hogy a PSZF-es diplomám semmit nem ért, az ziher. És a PSZF még kimondottan kemény, "szórós" sulinak ÉS gyakorlatorientáltnak számít pl. a közgázhoz képest.

Most őszintén, mondja már meg valaki, hogy mit tud konkrétan megcsinálni egy marketingszakos közgázos olyat, amit bármilyen értelmes pl. mérnökember 3-4 év üzleti tapasztalattal nem csinálna utána?...

Itt Angliában az van, hogy az emberek először elmennek Bachelor-képzésre, ahol semmi elmélet, hanem rengeteg gyakorlat megy. Lemutogatnak egy PPT prezit, és nem visszaböfögni kell, hanem ez alapján megoldani egy feladatot. Bacheloron gyakorlatilag fehérgalléros szakmunkásokat képeznek.

Aztán aki nem nagyon okos, az marad is Bachelor, egy műveletlen alak, de használható fehérgalléros szakmunkás, aki igenis képes hatékonyan elvégezni azt a dolgot, amire beidomították, a diploma készhezvételének másnapján is akár!

Aki meg értelmesebb, az elmegy Mastersre, aztán meg esetleg Ph. D.-re, és ott megkapja az elméletet is.

Ez a rendszer működik.

Ehhez viszont fő' kéne végre fogni, hogy más az akadémikus tudomány és más a szakemberképzés. Amíg egy PSZF adózás vizsgán kérdés lehet, hogy mit mondott Szent Ágoston a pénzről - tök komolyan megkérdezte a Deák Dani tanárbá' - addig kurva nagy baj van. És nem azért, mert a hallgatók műveltek lesznek, hanem azért, mert közben nem marad idejük jómunkásembernek lenni. Fordítva kell csinálni, először legyenek jómunkásemberek, aztán majd művelődnek a posztgradon. Vagy maguktól. A Wikipedia meg az Amazon korában egészen műveltnek lehet lenni formális oktatás nélkül is...
De igen, én is tanárember vagyok. Persze soha nem tanítottam a kötelezőn kívül. Ami azt jelenti, hogy van egy teljesen fölösleges diplomám, és ha Economistot olvastam volna Comenius helyett abban z időben, akkor máris jobban jár mindenki.
(Hogy én milyen hülye vagyok. Most, hogy leírtam, hogy Amazon, a homlokomra csaptam és kinyargaltam megnézni a postaládát. És igen, napok óta ott vigyorog benne ez: www.amazon.co.uk/Redneck-Manifesto-Jim-Goad/dp/0684838648/sr=8-2/qid=1163099437/ref=sr_1_2/026-6124686-5922845?ie=UTF8&s=books , meg ez: www.amazon.co.uk/Our-Hands-Replace-Welfare-State/dp/0844742236/sr=8-1/qid=1163099423/ref=sr_1_1/026-6124686-5922845?ie=UTF8&s=books , meg ez: www.amazon.co.uk/Gravity-Grace-Routledge-Classics-Simone/dp/0415290015/sr=8-1/qid=1163099446/ref=sr_1_1/026-6124686-5922845?ie=UTF8&s=books ! Wohoo! Na, erről beszéltem, hogy lehet, hogy egy kicsit fölösleges a nem is műszaki, nem is természettudományos, hanem műveltségi felsőoktatás... )
Van több bölcsész(hallgató) barátom. Ők mondták, hogy az egész egy haszontalan szar, és legtöbben csak azért járnak oda, mert dolgozni nem akarnak. (Ők ezek közé tartoznak egyébként.)

Tanárokról: egy (akkoriban) nagyon jó gimnáziumba jártam. Gyakorló gimnázium, tehát ún. kistanárokkal volt tömve. Saját tapasztalat (beszélgetések, stb.): A leendő tanárok legfeljebb 10 százaléka volt tehetséges (tanárnak). Ezek közül maximum 10 százalék marad tanári pályán elhivatottságból, mert egyébként a tanári állás ma nem egy életpálya. Ha összeszámoljuk, 1, azaz egy jó tanár jut 90 rossz (szar) tanárra. És ez tényleg a jövő. A legoptimistább számítással.
Beszélni kellene egy kicsit az ingyenes felsőoktatásról is. Van egyrészt a szociális demagógia, hogy ami ingyenes, az jó, mert esélyt ad a csóróbbaknaknak. Van aztán a libertariánus vonal, hogy nincs olyan, hogy ingyenes, hanem csak más fizet helyette, és ha az ügyvéd fia ügyvéd képzését a melós fizeti, akinek a fia is az, akkor a rendszer igazságtalan. Nekem általában a libertariánus vonal tetszik, de könnyen bizonyulhat ez is demagógiának, mert ha az ügyvéd többet adózik, mint a melós, de fizetős egyetemre iratja a gyereket, akkor a melós neki nem fizet semmit, sőt, ő fizet neki, pl. munkanélküli segélyt, adott esetben.

Nem látok most egyértelmű választ, jó lenne tisztábban látn ezt.
Jonathan Blue: a példám alapján 100 tanárjelöltből 10 jó, 90 rossz. A 10 jóból 9 más pályára megy, marad 90+1=91 tanár. Egyébként, ha kevésbé vagyok optimista hangulatban, még az 1:99 arány is utópiának tűnik.
koszi a valaszt arpi, bar most meg az jutott eszembe, hogy az economist olvasasa mint opcio valszeg nagyjabol csak az utan merulhetett volna fel, miutan mar par evet elvegeztel, es mar majdnem kezedben volt a diploma :) nem vennek merget ra, hogy olyan tok felesleges az. marmint az ott szerzett tudas. a diploma mas teszta.
igaz, egy esztetika szak is tok mas mint egy nyelvszak.

lehet lefaragni a bolcseszkarokbol, van egy rakas valoban felesleges szak, de azert vannak boven hasznosak is.

amugy, ha mar felmerult a kommunikacio szakosok problemaja: imho a kommunikacio szakkal a legnagyobb problema, hogy nincs kizaro ereju kepessegfelmeres, alkalmassagi akar.
a regi rendszerben sem volt, amikor meg kellett felvetelizni (voltak felveteli elbeszelgetesek, de ki lehetett oket kerulni az irasbelin). igy jarnak most kommunikacio szakra tucatjaval olyan hallgatok, akiknek ha azt mondod, hogy magyar narancs, eszukbe sem jut a lap.
Ezzel most nem értek egyet, mert az f*ság, hogy a piac határozza meg egy nemzet és a jövendő generációk gondolkodását és szellemiségét, ami leginkább az oktatáson múlik. Ha csak ennyi volna, akkor mindenki menjen plasztikai sebésznek vagy takarítónak (mert nagy a mocsok), a kultúrát művészetet meg dobjuk ki, mert az nem pénz. Tényleg nem az. Annál sokkal több.
Mondjuk, újságíróból tényleg sok van...
A kultúra és a művészet nem pénz? Hogyne volna az! Legalábbis akkor, ha van közönsége. Persze kérdés, hogy mit tartunk kultúrának, ugye: azt-e csak, ami rétegeket vagy azt se ér el...
És az újság írók is ilyen kurva jól élnek?:P
újságíró egybe...bocs
Azért a senki által nem ismert extrém műalkotások meg a szennykommersz közt vannak még árnyalatok. Engem mindenesetre aggodalommal tölt el a dolog, mert már így is nagyon sok bunkó és buta ember van (99%). És most nem a bölcsészet értékéről van szó, hanem arról, hogy piacgazdasági alapon határoznak meg egy egész nemzet jövőjét meghatározó dolgot, az oktatást. Ma filószak, de lehet, hogy holnap majd gyerekorvos nem kell vagy csellista. Pedig az oktatás az egyetlen olyan dolog, amibe érdemes és kell invesztálni, mert ezen múlik a jövő gondolkodása, az hogy mennyire leszünk tuskók-e. Persze leginkább a minőségre kellene koncentrálni, de kétlem, hogy a fenti húzás ezért van. Komolytalan faricskálás csak, tűzoltás randomban, egy pohár vízzel, bele az áramkörbe.
Az meg, hogy a tuskó nép határozza meg, hogy mit akar tanulni, az a katasztrófa táptalaja. (Mondjuk az is, hogy a hülyék szavaznak.) Szóval ez felelőtlenség. Egy csetlő-botló, béna, saját bokáját kitörő, egymást kismozdonnyal fejbeverő óvodáscsapatot nem lehet úgy nevelni, hogy "menjetek, amerre láttok" és ha 8-an jelentkeztek, akkor ezentúl nutella lesz főzelék helyett, fogászatra meg nem kell járni, mert arra nincs igény.
egyébként meg szerintem semmi gáz nincs abban, hogy sok diplomás nem a szakmájában helyezkedik el, ma már alap a diploma, hadd tanuljon mindenki olyat, ami érdekli, és aztán csináljon, amit akar.. a gimnázium szerepét kezdi átvenni a dolog, az is olyan, hogy semmire sem jó, mégis baromi fontos

a mai, zűrös világ az alkalmazkodóképességről szól, ez az egyetlen, ami számít, és többet is és az olyan ember, aki feltalálja magát, aki megtalálja a _saját_ helyét, mint az, akit csak belekalapálnak egy szakmába
"piacgazdasági alapon határoznak meg egy egész nemzet jövőjét meghatározó dolgot, az oktatást"

Most őszintén: CSAK az ELTE-BTK 2005-ben 85 filozófust vett fel, és 42 egyiptológust! 2006-ban a fisi-fosi szabad bölcsész szak (rémálom) irányszáma 160 volt!
MINEK, kérdem én, MINEK?

Miközben hiány van JÓ szakmunkásból.

Nem szabad lenullázni a bölcsészképzést mert akkor valóban kihal a kultúra de ennyi sem kell belőle. Valamilyen szintű piaci gondolkodásra szükség van. A széles néprétegek bunkósága pedig azzal oldható meg hogy mindenkit írassunk be egy bölcsész BA képzésre, államköltségen.

Én teljes mértékben szembeszállok azzal a szemlélettel hogy "kell egy diploma, mindegy hogy milyen". Ez inflálja le a felsőfokú végzettséget az érettségi szintjére. Mondjuk itt bejön a jó minőségű, a munkaerőpiac által elfogadott post-secondary képzések ( felsőfokú szakképzések ) hiánya is, meg azt hogy egy multi szívesebben felvesz valaki asszisztensnek 5 év bölcsész végzettséggel ( miközben lehet hogy életében nem látott számítógépet, telefont, faxot stb. ) mint egy szakirányú post-secondary végzettséggel.
A széles néprétegek bunkósága pedig NEM azzal oldható meg hogy mindenkit írassunk be egy bölcsész BA képzésre, államköltségen.
Egy ésszerű irányszám csökkentés még hagyján, de a szakbezáratás nemcsak azt jelenti, hogy jövőre nem indul szuahéli-eszperantó szakpár, hanem, hogy ezek ki is halnak. Mert egy-egy kevésbé fontos szaknak a hátterében ott vannak a tanárok, a kutatók, mindaz, amire épül. És akkor majd a tehetséges magyar embernek már nem csak dolgozni, feltalálni, sikert elérni, hanem tanulni is külföldre kell mennie. Itt meg marad 2 millió újságíró, 6 millió építész meg 1 millió utcaseprő.
Ha én egy fiatal ember volnék tervekkel, akkor a legkevésbé érdekelne, hogy milyen szakemberre van szüksége ennek a ... országnak, hanem az érdekelne, hogy én mit szeretnék kezdeni az életemmel, és vannak-e lehetőségeim. Kétlem, hogy egy filozófusjelölt elmenne asztalosnak az államgazdaság kedvéért.
teodora: de akkor vajon miért nem képez az állam bognárokat és páncélkovácsokat közpénzből? vagy alkimistákat? vagy tevehajcsárokat? nem azért-e, mert az államnak nem érdeke, hogy a pénzéből hasznavehetetlen képzéseket finanszírozzon?
Amiket mondasz, azok helyettesíthető dolgok, amelyeken túlhaladt a technika. Egy gondolkodó embert nem cserélhetsz le robotokkal. Közvetlen anyagbeli haszna a művészeteknek, a filozófiának sosem volt, de Értéke igen. Ha pusztán rövidtávú, piti, 1-forintos értékrendszer mentén építjük fel a jövőt, akkor ugyanúgy rá fogunk b*szni, ahogy eddig mindig. Építésnek inkább ne is nevezzük. Rövidlátó szartologatás.

Amúgy meg pszichológus kéne, 9 millió.
"De igen, én is tanárember vagyok. Persze soha nem tanítottam a kötelezőn kívül. Ami azt jelenti, hogy van egy teljesen fölösleges diplomám, és ha Economistot olvastam volna Comenius helyett abban z időben, akkor máris jobban jár mindenki."

Szerintem nem folosleg az a diploma, csak nem azzal el meg, a bolcseszekkel az a baj, hogy tul balfaszok ahhoz hogy mas munkat is csinaljonak kevesen ertik, hogy a diploma csak tudast ad de a munkanak semmi koze mar a diplomahoz a regi idok lejartak amikor ez igy volt...
márpedig azon is túlhaladt a világ, hogy ennyi bölcsészre legyen szükség. nb: sohase is volt. lásd a 85 filozófust/év. ki tartja el őket? a filozófus is kenyéren meg cigarettán él.

btw nekem mindig is gyanús volt, aki nagybetűvel írja az Értéket.
mellesleg ennek a blognak koszonhetoen kilottem az osszes nett idomet igy angolosan tavozom a feltoltodesig:)))
jo na meg egy felelt erejeig maradok sajna:((( itt az Ujvideki bolcseszkaron ha latna milyen fastitak mekkora fasiszta bolcseszeket kepeznek hiaba nekem tenyleg volt alkalmam hanyingert kapni a beszaradt filozofiajuktol...ne legyenek bolcsszek legyenek kerteszek:)))
tamogatom:)))

es viszlat elfogytam:)))
itt a Lukel is basszus de jo nekem meg el kell menni fuggonyt a biolcseszekre:)))
ja, és azt nem állítom, hogy kell évi x ezer exotikus szakos weirdo, de azt igen, hogy kell, hogy megmaradjon a lehetőség olyan szakokra, amelyek már felépültek, működnek; mert eredményeket a kukába dobni luxus; legyünk rá büszkék, hogy ha van nálunk afrikai nyelvű könyvtár vagy mittomén, mert ha kilóra vagy USD-ben akarjuk mérni magunkat, akkor így is, úgy is könnyűek leszünk, és elvész még az a púpos gerinc is
A filozófia kötelező tantárgy a gimnáziumokban, tehát ott vannak tanárok, ezen kívül pedig egy tudomány. nyilván a tudomány nem olyan klafa dolog a számodra, mint a hamburger, de ilyen szinten már nincs értelme vitázni. Évezredeket túlélt, eszmei dolgok értékét vitatod két marék sültkrumplival szemben.. Kinek mennyit ér az élet.
Egyelőre a keretszámok csökkentéséről van szó, nem tanszékek bezárásáról. Azzal ugye nehéz vitázni, hogy az államnak lehetőleg olyan képzést kell finanszíroznia, amihez remélhetőleg tartozik valamilyen állás. Az meg már elnézést, egyenesen nevetséges érv, hogy Józsi márpedig elvárja, hogy öt-tíz évig vakargassa a tökét a BTK-n. Az is nevetséges, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetséget, hogy kijárja a filozófia szakot. Nem, csak annak kell, aki vért pisál az erőfeszítéstől, és gimnázium mellett keményen készül.
A munkáltatok is monnyanak le, mert mindenhova diploma kell, mindegy mi. És ha a filozófia szakkal vért is pisil, azért még lehet belőle takarító, semmire nincsen garancia, mert még mindig az embernek van értéke, nem a plecsninek, de azért az kell...mert? Mert papíron megvan milyen kurva okos vagy.
TWÁ. Azért érdekelne mivel is lenne jobb, ha Economistot olvastál volna akkoriban ?
Ah, feleim, feleim, elbeszéltek egymás mellett.

A lényeg a következő: radikálisan különbséget kéne tenni tudósképzés és szakemberképzés között. A kettő totál másról szól.

Gépészmérnök, controller meg programozó nem szerelemből lesz az ember, vagy azon kevesek, akik igen, úgysem főleg arra építenek, amit ott tanulnak - a legtöbben viszont a megélhetés, a munkalehetőség miatt választják. Nagyon is durván érvényesülniük kéne a piaci szempontoknak a szakemberképzésben - mivel a hallgatók ezt várják el.

A másik oldalon a tudósképzés teljesen más. Aki tudósnak megy, gyakorlatilag feltételezhető, hogy az anyagi jólét nem annyira érdekli, mert jó értelemben megszállott a lelkem. Persze nekik meg biztosítani kéne aspirantúrát, kutatói helyet, mifenét, de az se baj, ha ez nem történik meg, majd legfeljebb elmennek külföldre. Az is simán belefér, hogy valaki tudósnak tanul, és közben egyáltalán nem fog abban dolgozni, mert nem is feltétlenül célja, hogy tudományos karriert csináljon, hanem egyszerűen csak érdekli és közben megél valami másból. (A SunSystems nevű vállalatirányítási szoftver általam ismert legjobb szakértője egy egyiptológus.)

Amúgy simán lehet, hogy ez mind ökörség, amit itt fentebb írtam, de egy dolog biztosan nem az: tegyünk különbséget a tudós- és szakemberképzés között és fogalmazzuk meg mindig világosan, hogy melyikről is beszélünk.
Keretszámcsökkentés oké, de nem mindegy, milyen alapon, mértékben, célból. Az indexen arról is volt egy írás, hogy ahol nem lesz finanszírozott diák, az a szak megszűnik.
Bárkit meg ne vegyenek fel, csak az alkalamasakat. Az is lendítene a minőségen, de a mostani pontszámítás pont ez ellen megy. Minden hülyét felvesznek mindenhova, aztán kihullanak, vagy ha nem, annál rosszabb.
Vagy csak szüntessük be a BTK-t...
Komolyan: ez a téma azért zavar engem különösen, mert én is bölcsész vagyok, és tényleg látom, hogy a diákok egy része azért jár oda, mert nem vették fel jogra, de kell ugyebár az a rohadt papír, mert ezt mondja apuci, anyuci, és majd később elmegy apuci, anyuci cégéhez. Nekik még a bölcsész költségtérítéses képzés sem lóvé. És van az a típus, akit jelen esetben én is képviselek. Aki szereti a filozófiát, a magyart, az esztétikát, és meg is érti (nagy különbség az előző kaszthoz képest). De mégis az én fülembe is azt dünnyögik, hogy szarra se megyek vele (lehet, így van), de mit tegyek...szeretem, ezzel akarok foglalkozni és szarok bele a biztos egzisztenciába. Tóta W. sem hiszem, hogy azért lett volna BTK-s, mert tudta milyen kurva jól lehet ezzel a plecsnivel a későbbiekkel keresni.
Most viszont a szabad választást próbálják befolyásolni, ami jelen esetben rengeteg embernek lesz szar, de legalább jól megélnek...ebből egyenesen következik, hogy az állam úgy gondolja a pénz mindenért kárpótol. Tényleg így lenne?

Igaz, a kommunikációs szakosokról megvan a véleményem...de ha nekik Big Brother meg a Való Világ bejött, akkor rajta.
Erről egyébként írtam egyszer régen egy cikket már, ezt ni: index.hu/velemeny/jegyzet/tandij/

Na arra jöttek érdekes levelek, csinálok abból egy postabontót hamarosan. Csak egy felvetést elárulok: "nem szabad elvenni a diákoktól a felhőtlen egyetemi éveket!"
Azért az utolsó vizsga után berúgni, ne mondd, hogy nem a legjobb dolog a világon...és igen, nem szabad elvenni a diákoktól a felhőtlen egyetemi éveket, de azért ne csak a sört fizesse a diák.
Nemtom, én a kurva felhőtlen egyetemi évekből arra emléxem, hogy csóró gyerek lévén állandóan melóztam, az első normális VENem (egyetemi napok) is csak idén volt. 2 és fél évvel azután, hogy végeztem. Picsábamán... erre a dologra szinte semmit nem lehet úgy mondani, hogy ne demagógia legyen a végén.
Tehetségkutatás, pályaorientálás a felsőoktatást megelőzően. Megfigyelés, naplózás, értékelés, szülő-tanár kooperáció.
Tanári feladatok mind, csak elvésznek a sűrűjében. Helyette van töménytelen tananyag, duzzasztott létszámok, fegyelmezetlen nebulók. "Nevelje a tanár, én nem érek erre rá!" Ha viszont teszi, megyek a Blikkhez, hogy "kitiltották a fiam mobilját, megsértik a jogait a csemetének."
A magam részéről nagyon követendőnek tartom a csoportos oktatást a frontálissal szemben (amikor mindenki ugyanazt kapja, vagy leszakad, vagy felzárkózik). Sőt, általánosban több korcsoport együttes oktatása is célravezető volna, kijelölt húzóemberekkel (jó képességű segít a gyengébbnek -idősebb a fiatalabbnak, mint a falusi iskolákban anno).

Mielőtt a felsőoktatáshoz nyúlunk, az oda beáramló közelsem homogén diákanyagot kéne megvizsgálni. Lövése nincsen mit is szeretne, a szülő mond ezt-azt (orientál), de meghasonuláshoz vezet, ha valaki apunak akar megfelelni a diplomájával. Örömét lelje benne, bármi is az. Kérdezzen, kérdőjelezzen és tudós lesz, alkosson, és mérnök lesz vagy asztalos stb.
@Shenpen:
"Gépészmérnök, controller meg programozó nem szerelemből lesz az ember, vagy azon kevesek, akik igen, úgysem főleg arra építenek, amit ott tanulnak - a legtöbben viszont a megélhetés, a munkalehetőség miatt választják."

Miért gondolod, hogy kevesen szeretik ezeket a szakmákat? Talán nem véletlenül lehet doktorálni ezekből a témákból is...
Hogy több "muszáj" controller lenne, mint "muszáj" bölcsész?

Aki úgy gondolja, hogy "gyönyörű, mert működik", az nem elmélkedni fog felette...

Aki meg csak azért választja, mert "meg lehet belőle élni", az úgyis elszigetelődik szakmailag, kénytelen a kapcsolatokra játszani, és jó esélye van az alkoholizmusra...
Csak egy mellekszal a sok bölcseszkedes mellett. A fiatal orvosok helyzete otthon. Emberek! Ebböl tragedia lesz nehany ev mulva! Kapsz egy igen magas szinvonalu kepzest az otthoni egyetemeken, elvegzed, aztan elkezdik kiszurni a szemed vmi fizetesnek nevezett losz@rral (nekem pl. a felet kapasbol elvitte az albi anno...) Közben meg az EU-ban tart karokkal varnak 10-15x-ös fizetesert, mert nagyon keresik a magyar orvosokat, nem veletlenul... Hat ki az a frissen vegzett orvos vagy szakorvos, aki nem hasznalja ki ezt es nem huzza el a csikot .hu-bol? Többek között en is leleptem... Ebböl oriasi gaz lesz...
Ha lelepetel akkor, ne dicsekedj kihasznaltad az allamot hogy kiatanitasson aztan szval jo megkefelted aztan meg otthagyatad mikor el kelett volna venni ugy hogy legy csondben es seggnyalj nyugatorszagban!!!!

remelem meghallod mielott moderalnak:)))
Hm, en meg tandijat is fizettem...
figyu megkezdodott amunkaidom es munkam is van:))), de tajekoztatasul nem teljes tanidijat fizettel baris kotve hiszem es amit mondtam ugy is gondolom...ha lesz felvetesed csak este tudok ra valaszolni...
szoval ezzel szerintem ne dicsekedj, hogy kimentel...Magyarorszagon mindenki azt hiszi nagy meno ha kier a tetves nyugatra
Egyetértek, bár nincs mit tenni, a magyar állam ilyen balfék...
Érdekes, mondjuk a katonai felsőoktatásban nem szívbajosak a szla benyújtásával, legalábbis ha menet közben lép ki az ember...
De hát mit várunk egy piaci alakulattól, amely mostanában kezd el rájönni, hogy a munkaerőt talán nem a kibekkelt évek száma alapján kéne díjazni...
Az állam persze balfék, de nem feltétlen ez miatt.A katonai felsőoktatással való párhuzam több ponton is sántít, nem kívánom részletezni. Nézz utána.
Én lennék a legboldogabb, ha otthon tudnék dolgozni. S hiszed vagy sem, nem a pénz miatt váltottam. Merülj alá kicsit az egészségügyben, s ha hányinger nélkül megúszod... aszem azon csodálkoznál, hogy minden mocsok ellenére hogy tud viszonylag magas szinten működni... most még.
De, emiatt. A kat. felsőoktatás, amely az én időmben visszakérte a zsét, ha menet közben kilépett a delikvens. Más ügyben nem releváns.
Nem kevesen _tudnak_ itthon dolgozni. Semmi gond a váltással, csak dobd vissza az adófizetőknek, amivel támogattak, hogy vidéken legyen egy orvos - mert a Hűvösvölgyiben túlkínálat van, ugye.
Anyai ágon ismerem, lánykortól 2 év múlva nyugdíjig, vidéki kórházban, ahol pl. a hetvenes évek végén lett vezetékes víz a kórtermekben...
Na jo, a magyar orvosokrol egy szot se inkabb, tartjak a markukat altalaban. Miert van az, hogy en a 8 oras melom utan nem kapok halapenzt??? En is kedves vagyok a kliensekkel, a lelkem kiteszem ertuk, miert nem kapok extrat a fizumra? Es a szuleim sem kapnak, meg a testverem sem? A doki meg mindig? Lehet ez mar genetikailag kodolva van a magyarban, dokihoz megyek, megmosakodom, friss alsot huzok, meg bedobok 30 rugot a boritekba, meg egy doboz merci bonbont. Szegyeny es gyalazat!!!! A betegnek van eleg baja, melobol kieses, magat szarul erzes, meg a gyogyszereket is fizetheti. Orvosnak lenni elhivatottsag, kerem szepen, mikor eled ujra ez az eszme???!!!!!Bocs off-topic lettem.
Mint már fentebb is írtam, én is szívesen tenném a dolgomat, elhivatottságból. Nincsen rá lehetőségem. Kb.1500-2000ember életén kéne javítanom, hogy a lelkiismeretem tiszta lehessen. Tenném is szívesen, ha tanítanék, tenném szívesen, ha a lakóhelyet fejleszteném. (Egy helyhatóságin elindulhattam volna, és némi szerencsével, és F-Kdnp támogatottsággal -nulla érdem mellett-, még talán be is lehetett volna futni...ehhez meg gyomrom nem volt. HA ilyet tennék, akkor csak függetlenként. Az esély konvergál a 0-hoz.)
Most úgy áll a helyzet, hogy ha 1ik hely sem ad pozitív választ a 19ből amit pályáztam (mint már írtam benzinkút, autómosó is), marad a tetves nyugat, hogy ne legyek koncnak anyám nyakán. Szóval portuguese, néha a szükség mutatja az irányt. Nem vagyok rá büszke. 1 valamit tehetek, hogy kintről "ellopom" amit lehet, és max. pár év múlva hazatérek, és megalapozok egy önálló irodát, vagy alapítványi szakiskolát, és lerovom a tartozásom a 2000felé.

A dokikról. Kiváló orvosom van, aki szír-arámiként 150%on kell teljesítsen idehaza, hogy 80-100%nak elismerjék. Elégedett páciensei vannak, mindenkihez van egy mosoly, és jó szó. 4 nyelven beszél anyanyelvi szinten, angolul referál, hogy a prof. gyakoroljon. Leszoktatta anyámat a kínos pillanatról. Visszautasította, mondván, akit ő kezel az a "húga", vagy az "öccse". Nos van ilyen, azért a fizuért. Sőt, ha hasonlóan fognánk fel mint a britek, akkor nem viszojognánk a román, vagy bolgár "vendég"orvosoktól. Nem tömeges az elmenetel, sosem lesz az. Hazát, otthont váltani, nem könnyű. Sőt, odakint is 150%, a 100 vagy 80.
Lukel ha ez a helyzet menned kell es buszke vagyok rad, hogy nem lettel megelhetesi politikus!!!
portuguese: Köszönom szépen aranyos vagy:) Politikus nem akarnék lenni, már ha egy független települési polgármester kívül lehet ezen a definíción. Ha szorosan vesszük akkor politikus az is gondolom, csak pártlogója nincsen. Nem akarnék "mutyizni". Hmmm. De ezek már nagyon OFF.

Oktatás. Sokat gondolkozom megoldásokon -elsősorban azok foglalkoztatnak, a problémák ismertek-, és van is pár ötletem. De a pécsi EKFhez, energia-gazdálkodáshoz is éppúgy. Ahhoz, hogy ezeket legalább megfontolásra érdemesnek tarthassák "odafent", Valakivé köll válni, nem elég megereszteni egy e-mailt. Ez persze természetes, így azon leszek, hogy lehessen mire hivatkoznom. Sok-sok meló lesz. Az nem ölte ki az elhivatottságot, hogy nem adnak lehetőséget, lehet szerencse, de lehet nem is feltétele.
Mindenesetre az oktatásügy az egyik kedvenc, tán ezért vok itt:)
"Most viszont a szabad választást próbálják befolyásolni, ami jelen esetben rengeteg embernek lesz szar, de legalább jól megélnek...ebből egyenesen következik, hogy az állam úgy gondolja a pénz mindenért kárpótol. Tényleg így lenne?"

Ez duma. Szabad választás, meg egyéb magasztos ideák. Államérdek is van a világon, ami jogos hogy latba esik, főleg hogy ha az állam fizeti a képzési költségek jó részét ( ez még a FER mellett is így lesz )
Az állam abban érdekelt, hogy a kiképzett munkaerő nagyobb hatékonysággal tudjon dolgozni, összetettebb feladatokat tudjon megoldani mint a képzetlen, így növelve az állam GDP-jét és nem utolsó sorban az adóbevételt. Nem érdekelt abban hogy a miiliókért kiképzett egyiptológus, asszirológus 5 év egyetem után menjen a mekibe, vagy jobb esetben telemarketinges legyen ( mindkét feladat ellátható érettségivel ) vagy 1 évig munkanélküli segélyt kelljen neki fizetni a képzési költség mellé pluszban.

Szép dolog lenne ha a bölcsészjelölteket csupán a keretszám csökkentésével és a FER bevezetésével tudná az állam a piacképesebb szakmák irányába szorítani. Sajnos a valóság nem ilyen, köszönhetően a csapnivaló középiskolai matematikai, és természettudományi oktatásnak, a bölcsészjelöltek többsége reménytelenül humán és esélye sem lenne egy műszaki, természettudományi, de még egy gazdasági szak elvégzésére sem.

Jó irányba haladunk: a bölcsészakokon kevesebb lesz az aki képességei révén nem oda illik, a kieső emberek ha bírják akkor költségtérítésesen járnak bölcsészre, ha nem akkor meg vagy ráveszik magukat valami piacképesebb szak elvégzésére vagy nem szereznek diplomát. Nem kötelező mindenkinek diplomát szereznie, főleg hogy hiány van JÓ szakmunkásból.
nálam elvben rendben van a tandíj (az összegével nem értek egyet, alacsonyabb kéne legyen, jóval alacsonyabb), és rendben van az is, hogy csökkentik a slágerszakok hallgatóinak számát. De az nem megy hogy fizzesetek tandíjat, meg közben még államilag is csökkentjük a létszámot. Akkor vagy tandíjfizetés, és akinek nem éri meg nem megy egyetemre, akinek megéri az meg megpróbálkozik a felvételivel és ha sikerül neki, ott találja magát az egyetemen; vagy pedig kevesebb embert finanszírozni államilag, de az úgy nem megy, hogy nem veszünk fel mert nincs rád pénz, de ha felveszünk akkor se, tehát fizess. Gyakorlatilag az állam fokozatosan minimálisra csökkenti a szerepét a felsőoktatásban. Ha már a diák amúgy is elég magas tandíjat fizet, miért kell belőle kevesebbet felvenni? A diplomának elsősorban nem attól lesz értéke, hogy egyre kevesebb ember rendelkezik vele.
Csak egy gyakorlati szemponttal szeretném gazdagítani a hozzászólásokat. Jelenleg tanerőként tevékenykedem egy középiskolában (amúgy mérnők vagyok, de most ez van), és amit látok: nálunk két szakos, egyetemi végzettségű (elvileg tehát a legversenyképesebb kategóriába tartozó) tanárokat vesznek fel mostanában az iskola kollégiumaiba, nevelőtanárnak. Mellette taníthat még 6-8 órát is - egy szakon - a szerencsétlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rohangálhat az iskola és a kollégium között, ügyelhet, alkalomadtán éjszakázhat úgy, hogy mindezért 1. nem kap kétszakos pótlékot, és 2. lehetőség szerint az egyetemi végzettség utáni pótlékot is igyekszik megtakarítani rajta a munkáltató +1. ráadás: júniusban szépen kirúgják őket, aztán szeptemberben lehet újra szerződni... Így érveljen mindenki a keretszámok csökkentése ellen!
bittemais:
Nem igazán értem, mi a gondod.
A tandíj a képzés költségeinek egy részét van hivatva fedezni, a létszámstop pedig a sok fölösleges munkanélküli diplomás számát korlátozni. Semmi köze a kettőnek egymáshoz.
Egyébként meg nem zárnak el senkitől semmit. Tanulni kell, és akkor be lehet jutni a választott szakra, meg lehet tandíjfizetés nélkül egyetemre-főiskolára járni.
Olyanokra semmi szükség, aki csaképp becsúszik a küszöb fölött, aztán kegyelemkettesekkel átcsúszik a diplomáig, viszont közben 3-4-5 évig lógata a lábát, és alkoholistává fejlődik mondjuk a Mészöly-tanszéken (kocsma a Bartók B. úton). Az ilyen menjen dolgozni egyetem helyett, ne én fizessem az ő X évnyi lébecolását.

A nyugatra kitántorgó orvosokról-egyebekről: tehetetlen fasz az állam, alá kellene íratni velük felvételi után egy szerződést, hogy amennyiben lediplomáznak, 5 évig Magyarországon kell dolgozniuk, vagy ha nem, az 5-höz hiányzó évekért évente X milliót be kell csengetniük a képzés fejében az államkasszába, és mehetnek isten hírével. Ennyire egyszerű lenne.
(Én annak idején repülőmérnökként végeztem, nekem pl. volt ilyen szerződésem az akkori Közlekedési és Postaügyi Minisztériummal. Más kérdés, hogy eszem ágában sem volt otthagyni a repülést. Akkor még.)

teodora:
Eszperantó-szuahéli szakra Magyarországon nincs is szükség, tehát zárják csak be nyugodtan. A filozófia meg tényleg túlélt pár ezer évet. A himlővírus meg több milliót, aztán mégis felszámolták. Nem akarom egy szintre hoznui a kettőt, csak annyi a lényeg, hogy az, hogy mi mennyit él meg, nem feltétlenül érték.
Filozófusra biztos szükség van (biztos szükség van?), de évente max. néhányra. Viszont tipikus alibiszak, mint a népművelő. Őszintén szólva nem hiszem, hogy az ország mondjuk 200 éven belül megbukna gazdaságilag filozófusok nélkül. És ha nagyon nagy lenne a gond, még mindig ott vannak a papok, bár csak a filozófia egyik ágát képviselik (de hidd el, mindet ismerik, legalább annyira, mint a filozófusdiplomások, de inkább jobban), de mentőövnek megtenné.

drVF

"Filozófusra biztos szükség van (biztos szükség van?), de évente max. néhányra. Viszont tipikus alibiszak, mint a népművelő. Őszintén szólva nem hiszem, hogy az ország mondjuk 200 éven belül megbukna gazdaságilag filozófusok nélkül. És ha nagyon nagy lenne a gond, még mindig ott vannak a papok, bár csak a filozófia egyik ágát képviselik (de hidd el, mindet ismerik, legalább annyira, mint a filozófusdiplomások, de inkább jobban), de mentőövnek megtenné."

ez mondjuk komoly?
Lassan mondja már meg nekem is valaki, hogy mi is az a "bölcsész"! Mert amikor ismerőseim mesélték, hogy hogy bölcsésznek mennek, és én megkérdeztem, hogy mi az, ők se tudták. Kíváncsi lennék, a végzett bölcsészek közül mennyi tud erre valami értelmeset mondani, és melyik csak halandzsázik. Én is oda jártam, és még mindig nem tudom, mi különböztet meg egy angolos bölcsészt az angol tanárképzőstől, már azon túl, hogy előbbi lenézi az utóbbit.
nem tudom, dr VF miből dr, de ennyi marhaságot már régen láttam összehordani. hogy csak egyre reagáljak: az alibi népművelő szak... mindig is szükség volt felnőttképzésre, de soha annyira, mint most. permanens képzés, egész életen át tanulás, rugalmasság, stb. Csak az a baj, hogy nagyokosok, mint drVF is, azt hiszi, felnőttet mindenki tud tanítani. minden idióta rendszergazda indíthat számítástechnika tanfolyamot, az angolt meg majd megtartja a munkaügyiközpot igazgatójának a külkeres unokaöccse.
mi az, hogy andragógia, módszertan, mi az, hogy népfőiskola (ld. Skandináv országok), permanens képzés? nyomjuk a pannon pumát, mint süket a csengőt, de hogy ezek mögött az adott (sikeres) országok milyen képességei vannak, az a francot sem érdekel. bányászból IT helpdeskes, parasztból outszorszolt könyvelő azt' majd lesz itt hozzáadott érték. ja.

nincs olyan, hogy alibiszakma, vagy hogy valamire ne lenne szükség, csak a helyes arányokat kellene fenntartani. én pl. kifejezetten értékelném, ha a felnőttoktatással foglalkozó cégekre ugyanolyan szigorú szakmai kritériumok vonatkoznánka, mint minden más oktatásra. mert felnőtt emberek idejét, pénzét és idegeit pazarolják a szar tanfolyamok. miközben az ezzel foglalkozni képes embereket meg lenézik. mindenesetre, jelen helyzetünkben szerintem ebből a tudásból éppen többre van szükség, persze korszerű képzésre, '70-es évekbeli szakirodalomra, stb. de ez már a felsőoktatást minősíti...