W

w.blog.hu

Tóta W. Árpád kommentál, szemtelenkedik, valamint permanens fogadóórát tart.
Régi cikkarchívum



Kommentelés - házirend

Wblog @ Facebook

Engedjétek hozzám

Kis heti hírlap 4-10 éveseknek.


Foglalod a kurvanyádat

A mozdonyhorgony
Úgy remélte, ezzel bekerül a Rekordok Könyvébe. De legalább a Jackassbe.

Elnöki pornó
Nagy baj, ha az elnök ribanc.

Nem jó a nemzetnek egyedül
Szuverén ország is lehet borzalmas hely.

Szent szar
A húsvéti alkotmány: szentséggyalázás.

A pedofilok védőszentje
A deviancia fincsi, de csak ha papok csinálják.

A gólkirály beszéde
Angela, te náci ribanc!

Győz a szittya förgeteg
Kuss, mi így szállunk le a bicikliről.

Együtt sikerülni fog
Bizonyítsuk gyalázkodással, hogy Magyarország szabad!

Kompország vitorlát bont
A finom kritikát meg lehet állítani, a brutálisat nem.

Foglalod a kurvanyádat
Nem ti vagytok a nemzet, sem a nemzeti oldal.

Utolsó kommentek

  • verifikáló: Kik azok a kommunisták? Az illegalitás éveiben a kommunista párt létszáma 200-300 fő volt. (Tény: ... (2017.05.16. 10:55) Kommunista, fn.
  • verifikáló: @Clavicula: A sok marhaság közül ez a legnagyobb! (2017.05.16. 10:52) Kommunista, fn.
  • aforizmágus: Hát, a témát már többfelé is taglalták korábban is, sokféle aspektusból. Többek között én is: bs-v... (2014.12.27. 00:28) Isten fasza
  • borzimorzi: @sanyikácska: Nem eszik azt a p.levágást olyan forrón... Nem véletlenül hagyják a nagyhatalmak, h... (2014.08.19. 10:40) Szabadság, szerelem. Pim Fortuyn 1948-2002
  • borzimorzi: @kako_j: Ez nem egészen így van. Európában ugyanis valóban teljes a vallásszabadság. Tehát a Ford-... (2014.08.19. 10:25) Folytassa, Cleo
  • Utolsó 20

Apa mosdik, anya szül

2010.06.11. 04:30 Tóta W. Árpád

Jó pár éve nem hallottam már azokról a debil jehovistákról, akik nem engedélyezik a vérátömlesztést se maguknak, sem a gyereküknek, mert nekik van egy olyan hiedelmük, hogy az nem ér. Viszont egyre zajosabbak azok, akik egy másik egészségügyi téveszmét hirdetnek, tudniillik, hogy a számos műtét közül speciel a szülést otthon kellene elvégezni.
 
Érdekes, hogy sem az amatőr szemészetnek, sem a házilagos vakbélműtétnek nincs ilyen tábora. Olyat csak háborús és katasztrófafilmekben látunk, hogy efféle beavatkozásokat nem jól kivilágított kórházakban végeznek, hanem a konyhában. Az otthonszülés viszont sikk, valami súlyos neopogány-panteista nőkultuszba ágyazott mitológiája is van neki, és persze statisztikái, hogy igazából nem is para, majdnem mindenki túléli, és a bronzkorban se volt másképp. Igaz, a komplikálttá váló eseteket azonnal lepasszolják a kórházba, úgyhogy szerencsés esetben már ott fordulnak fel, és akkor ahhoz már semmi köze a bábaasszonynak. Sem annak, hogy a munkadarab már kissé elcseszve és elkésve került be.
 
Totál elborult ötlet, hogy egy eleve komoly, és jó eséllyel tovább bonyolódó orvosi feladatot otthon vezessünk le inkább, aztán legfeljebb leszaladunk a patikába, ha kell egy defibrillátor. Az érvek túlnyomó része pedig azzal operál, hogy ez nem egy betegség, és nem egy szimpla műtét, hanem valami szakrális dolog, amit nem lehet holmi technokratákra meg intézményekre bízni. Hanem a lehető legintimebb környezetben kell világra hozni a picit, a szerető otthon melegébe.
 

Hogy ne legyen a gyerek hiába

 
Ezekkel az érvekkel az ép ész nem tud mit kezdeni, hiszen már eleve azzal kezdődik, hogy a kedves ezoterikus anyuka nemcsak a saját nevében vállalja az alacsonyabb felszereltség, sterilitás és szakértelem, továbbá baj esetén a késlekedés kockázatát, hanem istennőkomplexusában a gyereke bőrét is vásárra viszi. És épp ővele takarózik. Pedig amikor aztán a kisaranyosnak középfül-gyulladása lesz, akkor már véletlenül sem az otthon melegében kutyulja ki az antibiotikumot, hanem magától értetődően viszi az orvoshoz, a receptet a gyógyszertárba, aztán adagolja tisztelettudóan a gyógyszert, ahogy írva vagyon. És amikor a kisfia hegymászóbalesetbe szalad bele, akkor sem kardoskodik a hagyományos megoldás mellett, hanem követeli a helikoptert és a vákuumágyat, pedig a régi szép időkben nem volt egyik sem.
 
Vannak azonban ennél kézzelfoghatóbb érvek amellett, hogy akkreditált nőgyógyász és szülésznő helyett bábaasszonyt, szülőszoba helyett a saját lakását válassza a magyar anya. Telkiben egy szülés fél milla, császárral, érzéstelenítéssel jóval több. Egy állami kórházban – földrajzi helyzettől és minőségtől függően – száz- és kétszázezer között jár az orvosnak, harminc-ötven a szülésznőnek, plusz a nővéreknek később párezer. Meg lehet próbálni enélkül is, hallani szentéletű orvosokról, de azért az már megint rizikós, és ki merné kockáztatni a trónörököst. Például nem is ismerek senkit, aki vállalta volna nulla költőpénzzel. Na most ha ezek az árak, akkor nyilván lesz, aki fapados szolgáltatással ígér alá. Ha kivesszük a szolgáltatásból a helyszínt meg a cateringet, akkor lehet ez olcsóbb is. És a dúlák meg bábák után jön a csodadoktor, aki energiaátvitellel segíti a szülést, bár a köldökzsinórral nem tud mit kezdeni. Hiszen a természetgyógyászok sem lettek kurvára seggberúgva az energiázásért meg a homeopátiáért ebben a fene nagy demokráciában, pedig van ennek a demokráciának törvénye a kuruzslásról, csak eddig nem tartották be. Talán majd most: a varázslók üldözése minden tisztességes konzervatív kormánynak feladata. De ahogy a fenti árakból látszik, a probléma bonyolultabb, hogysem a boszorkányok megégetésével rendezni lehetne.
 
Otthon szülni felelőtlen, önző magatartás, mert lehet, hogy az anyának jólesik a megszokott pókhálókat nézegetni közben, de a csecsemőnek teljesen mindegy, mivel nem is lát el odáig. Neki az a fontos, hogy ha bármi gáz van, akkor a lehető legközelebb legyen a segítség. Az otthonszülés lényegében az a gesztus, amikor a végleg meghülyült Michael Jackson az erkélyről lógatja ki a gyerekét. Akit az anyagiak nem kényszerítenek, annak erre semmi oka. Majd amikor a pici már biztonságban van, lesz elég alkalma vuduzni. Egy anya nem akarhat a gyerekének rosszat.

Megkezdődött Geréb Ágnes pere
Újabb életveszélyes otthonszülés



Címkék: hülyemagyar

714 komment · 12 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://w.blog.hu/api/trackback/id/tr12073236

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Otthonszülés - gyere, szavazz te is! 2010.06.15. 01:03:28

Hogy ihletet adjak a voksoláshoz, itt egy rövid kis pocakmozgás, némi aláfestő zenével. :-) Nekem az ilyesmi bizarrnak tűnt korábban (pont úgy, ahogy most az otthonszülés), de amióta Ő megszületett, titkon visszasírom ezeket az utolsó "egyben&q...

Trackback: Kiheveri-e Pistike a vákuumfogót? 2010.06.13. 12:05:00

Marhára nem az otthonszülés kérdése körül kellene, hogy pörögjetek, emberek, kapjatok már magatokhoz! Mi, hétköznapi halandók, nem fogjuk megfejteni a születés titkát egy blogban, vagy a kommentjeiben, hiába is hisszük azt magunkról. Igen, a "fejl...

Trackback: Az otthonevés gyalázata 2010.06.11. 20:38:17

Véreim, honfoglaló szittyák, magyar proletárok! Egységbe szólítok mindenkit jobbról és balról, még azt a néhány bal- és jobbfácánt is, aki tévedésből középen maradt! Újabb liberális gyalázat, hedonista nyugatmajmoló őrület ássa alá sorsüldözte nem...

Trackback: Szüljünk otthon... vagy Angliában? 2010.06.11. 14:07:31

Ma reggel jónéhány blogon jött szembe a téma, hogy jó-e otthon, a lakásban szülni, szabad-e egyáltalán, vagy mindazok, akik kórházon kívül akarnak szülni, azok mindenképp valami istennővalláskomplexusosak (Worluknak lassan az agyára megy ez). Kinek az ...

Trackback: Otthonszülés - a választás joga 2010.06.11. 14:00:32

Ma van a szülésznők és bábák nemzetközi napja. Az egyre növekvő születésszám, az egyre  nagyobb orvoshiány miatt a világnak a több szülésznőre és szakképzett bábára volna szüksége, mint eddig bármikor.A fejlett államokban egyre inkább követelménny...

Trackback: Veszélyes divat 2010.06.11. 13:55:12

Felgyorsult az éltünk, nincs időnk egymásra, idegeskedünk, rendszertelenül habzsoljuk a műanyag kajákat. Bezzeg az elődeink! Ők tudtak valamit! Vegyük elő az ősi dolgokat, mert az természetközeli!Kicsit unalmasak már számomra ezek a közhelyek. Ez az eg...

Trackback: Újabb mítosz kilőve! 2010.06.11. 13:41:51

Az inkvizíció   Ha vitába, beszélgetésbe elegyedünk egy protestáns fundamentalistával, vagy egy antikatolikus érzelmű emberrel, akkor előbb vagy utóbb szóba kerül az inkvizíció mint a Katolikus Egyház súlyos bűn- és rémtette a történelemben. A nem...

Trackback: Magyar tragikomédia az otthonszülésről 2010.06.11. 13:40:28

A szokásosnál talán szenvedélyesebb hangvételű poszt lesz ez a mostani, de az origo friss cikke a témáról ismét kiverte nálam a biztosítékot. Egyszer majd elmesélem itt a blogon, hogy én is majdnem otthon szültem (Kanadában), és egyszerűen képtelen vag...

Trackback: Egészségügyi séták Kanadában - 4. Szülés kórházon kívül és kórházban 2010.06.11. 13:32:37

Egy otthonszülésnek szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy valaki otthon akar szülni. Az otthonszülés szándéka fennállhat már a terhesség első percétől kezdve, de "tervezett otthonszülésről" csak a 37. hét után lehet beszélni: az csa...

Trackback: Egészségügyi séták Kanadában - 4. Szülés kórházon kívül és kórházban 2010.06.11. 13:29:33

Egy otthonszülésnek szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy valaki otthon akar szülni. Az otthonszülés szándéka fennállhat már a terhesség első percétől kezdve, de "tervezett otthonszülésről" csak a 37. hét után lehet beszélni: az csa...

Trackback: Miért jön jól a szülészorvosoknak Geréb Ágnes boszorkánypere? 2010.06.11. 08:22:22

"Rossz a mi rendszerünk. Mert normális, vaginális szüléseknél semmi szükség nincs az én végzettségemre. Ha ezeket bábák segítenék, akik komplikáció esetén hívnák a specialistát, például engem, akkor három-négyszer ennyi beteget tudnék ellátni. Ez ...

Trackback: Az a pompás otthonszülés 2010.06.11. 08:08:55

Én készséggel elhiszem, hogy azt a gyereket a kórházban se lehetett volna megmenteni. Tudom, van ilyen. Ennek tudatában is, azért csak képzeljük el:Megszületik a gyerek feje, majd elakad a válla. A bába kurvára nem tudja, mi történt (a mai napig se, ah...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

@halbikvera: Megint csak nem erről volt szó, hanem azt állította, hogy ott a sztárok nem szülnek otthon. De.
@ehran: a veszély szerintem elsősorban nem a higiéniával kapcsolatban van. Mármint itthon egy otthonszülés. Feltételezem - bár tapasztalatom nincs - hogy annyi esze a bábának is van, h fertőtlenítsen. Erre azért csak adnak.
Ha "sima", gond nélkül lezajló szülés van, akkor sztem otthon is ugyanúgy megvan baj nélkül. A gáz az, ha nem így van. Ezt viszont előre nem lehet tudni.
@Tóta W. Árpád: Jól van, megnyugtattál Árpádka.:P:) De azért úgy érzem, nagyobb biztonságban érezném magam, ha a szomszédos szülőágyon te vajúdnál. Ha már olyan könnyen megy ez.:P
@ehran: ez tény. Csak arra céloztam, hogy azért ők nem Gerébnél szülnek édeskettesben fél órányira-egy órányira az ügyelettől.
@Tóta W. Árpád: Amúgy neked ffiként nem volt rossz ott lenni? Elég ambivalens érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, h leendő gyermekem apját abban az állapotomban ott szeretném tudni magam mellett.
@halbikvera: hát nem mondom, hogy azóta bejárok szülésekre, mint a vénasszonyok a temetésre. kemény volt, nagyon kemény, de megküzdöttem vele. kell ehhez némi bátorság, tartás és állóképesség, az igaz.
@halbikvera: Én meg nem szívesen lennék ott - tartok tőle, hogy az ájulásommal túlzottan elvonnám a figyelmet a vajúdó feleségemről. :)
@halbikvera: Persze, teljesen jogos, ha gond van szülés közben, jobb a kórház. És mivel ez nemigen jósolható, ezért az egyik oldal azt mondja, eleve biztonságosabb a kórház. És valószínűleg én is rájuk fogok hallgatni.
Csak közben a "másik oldal" meg azt állítja, hogy a kórháznak is vannak olyan kockázatai, amik otthon nem jelentkeznének, pl. lényegesen jelentősebb vírus- és baktériumjelenlét (pl. a rezisztens baktériumok kialakulása a kórházakban), időnként rohammunka, amikor kevés idő jut egy páciensre, nem figyelnek annyira oda (kolléganőm szülés után 1-másfél órával már a folyosón ült, kezében a babájával, mert nem volt szabad ágy), gyakoribb császározás, stb. - és szerintem ebben is van valami.
@ehran: Biztos ebben is van igazság, de nekem is nyomósabbnak tűnnek az első verzió érvei.
A császározás (ez asszem már elhangzott, bár nem olvastam végig mindent) azért elég jelentős részben az anyák kérése. Bevallom még én is gondoltam rá, hogy úgy valszeg egyszerűbb lenne, mégiscsak optimálisabb a keresztmetszet alapon - csak hát sajnos annak is megvannak a hátulütői, mégiscsak felvagdalnak.
Búcsúzom tőletek, igen késő lett.:)
Árpádka, neked utólag így adok egy virtuális kitüntetést, amiért megküzdöttél a szüléssel.:P Amúgy viccen kívül tényleg kemény lehet még erről az oldalról is.
Jó éjt ehran, jó éjt Árpádka!:)
@halbikvera: Igen, itt (www.mno.hu/portal/309145 - remélem lehet linkelni, ha nem, akkor elnézést TWÁ) is hivatkoznak rá, hogy sokszor az anya kéri, de azért ha jól látom, igen gyakran meg önhatalmúlag nyúlnak hozzá az orvosok, és nem mindig indokoltan. Mindenesetre fene tudja melyik a jobb, illetve dehogynem - ha tökmindegy hol, de minden rendben megy. :) Jó éjt!
@kaffogó hebrencs:

Induljunk ki abból, hogy bizonyos dolgokban szükségszerű a társadalmi egyenlőség.

Ilyen „dolog” az egészségügy – mert a gyógyító szolgáltatást szegény és gazdag KÉNYTELEN igénybe venni. A GYÓGYÍTÁSUK színvonala között azonban nem lehet különbség – ugyanazt a betegséget hasonlóan kell kezelni mind a gazdag, mind a szegény esetében. Az orvosi szolgáltatás ugyanis nem egyszerűen piaci kérdés: egy betegség nem azonos 25 deka szalámival, vagy egy porszívóval. Utóbbiak esetében a választható kínálat széles és valóban mindenki a pénztárcája szerint vásárolhat belőle (ez a piac). Az egészség – pontosabban a betegség - azonban más dolog: itt KÉNYSZEREK sorozatáról van szó. A betegnek szüksége van fájdalma csillapítására, normális hétköznapi „állagának”, munkaképességének visszanyerésére, stb. Ez nem olyan dolog, mint a szalámi, vagy a porszívó, amiből vehetem a drágábbat, esetleg teljesen le is mondhatok róla.

Ez az oka annak, hogy a gyógyítást nem lehet abszolút mértékben piacosítani. (Legismertebb esete, hogy az orvosoknak, rendelőknek, kórházaknak azonnal, minden kérdezés nélkül el kell látniuk a sürgős eseteket – a rászorult neme, kora, anyagi helyzete, vallása, bőrszíne, stb. vizsgálata nélkül. Akkor is, ha világosan látszik, hogy a beteg semmit sem tud fizetni az ellátásért.)

Fontos lenne egy olyan gyógyítási minimumot – protokollt - kidolgozni, amit minden orvosnak tudnia kell és amihez minden orvos részére biztosítani kell a tárgyi hátteret. Állami intézményben ez az állam, magán intézményben a vállalkozó feladata lenne.

Azonban szigorúan el kellene választani az állami és a magán-orvosi praxist: aki az állami szférában dolgozik (állami eszközökkel) az ne vállalhasson privát praxist – és fordítva: aki a privát praxis mellett dönt, az ne tehesse be a lábát állami intézménybe (és ne használhassa az állami eszközöket a privát rendelésén).

Különbséget megengedni inkább a gyógyulási folyamat KÖRÜLMÉNYEIBEN szabadna: például a kórházi elhelyezésben, az élelmezés választhatóságában. Ami úgy értendő, hogy a „csóró” beteg is kapjon a betegségének megfelelő étkeztetést, de talán ne legyen választási lehetősége. A gazdag – extra pénzért – pedig megkaphassa ugyanezt + tetszés szerint választhasson a gyógyulásának megfelelő extra étkezést. Különbség lehetne a betegségek megelőzésének módjában és mértékében is(de nem lehetne kérdéses pl. a minden gyermeknek járó, kötelező védőoltások ügye).

Hogy csórók (szegények) vagy jómódúak vagyunk – az nem mindig tőlünk függ: sokszor a körülmények tesznek bennünket szegénnyé. Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy a társadalom cserben hagyja a szegényebbeket – és főként nem olyan helyzetben, ami elől a szegényebb emberek nem tudnak kitérni és végképpen nem akkor, amikor betegségről, fájdalomról van szó.

Úgy gondolom: az otthon szülés egy feledhető divat – de hogy valaki kizárólag azért döntsön mellette, mert az orvost megfizetni képtelen, de a bábát még igen – az megengedhetetlen.

Gyűlölöm az orvosi hálapénzt és legszívesebben eltiltanám ezeket az orvosokat az orvosi mesterség gyakorlásától.
@Tóta W. Árpád: "(amúgy nem véletlenül van bent 4 napot)"

no azert ez az esetek 99%-ban felesleges!
@Csacsicska: Az EÜ pontosan azért a világ legdrágább szolgáltatása, mert nem ugyanaz, mint 25 dkg szalámi. Lehet mantrázni, hogy nem piacosítható, a gyógyítási kapacitás viszont szűkös, ezért az orvosok értelemszerűen azt gyógyítják inkább, aki jobban meg tudja őket fizetni.

Régebben a részleges piacosítás híve voltam, de annyira nagy ebben a társadalmi ellenállás, hogy mára elfogadtam a hálapénz alapú, félig fekete piaci játékszabályokat.

Ha bekerülsz, szép vastag borítékkal menjél, ne felejtsd el nyomni a pénzt orvosnak, nővérnek, és kiváló szolgáltatáshoz jutsz.

A bába mindig pénzbe fog kerülni, az állam megcsinálja neked akár térítésmentesen is (ingyen nem lehet), az oké.
Csak ne várj el ott valami egetrengető szintet. Sorry.
@kako_j:

végre egy értelmes ember! képzeld, - neked el merem mondani - vannak, akik elhisznek olyan dolgokat, amit nem is látnak! velem el akarták hitetni, hogy van mágnesesség. mondom mutasd meg. hát persze, hogy nem tudta. csak a hatását. hogy mozog. de hát az meg bármitől lehet. a másik hülye meg szerelemről beszélt. meg érzelmekről. se bizonyítani nem tudta, se megmutatni. még mikroszkópban sem... az mondja ő érzi... a marhája. a harmadik ökör meg atomokról beszél. aztán mutatni egyet sem tudott! komolyan felüdülés néha olyan okos embereket hallani, mint amilyen te is vagy. akit nem lehet ilyen maszlaggal megetetni, hogy tudatalatti, meg psziché, meg lélek. még hogy homeopátia. meg hit. istenbarmai. hát nem látják, hogy az ember egy színtiszta mechanika? sima gép, nem több. Besenyő Pista bácsi is megmondta: biorobot. végre valaki, te meg Tóta W. akik is meritek mondani! köszönöm, hogy vagytok! egy élmény!

ps: nekem most fáj a lábam. nem tudnád elintézni, hogy a kormány bemondja, hogy nem fáj? mert tudom, hogy akkor nem fájna! sőt, ha az előző kormányból mondaná valaki, akkor még kevésbé fájna... de ne valami "tudós"! inkább egy szakértő!
"a véleménye az volt Ágiról, hogy egy egyszerű gyilkos, de zsidó"

Ezt kellene végre tudatosítani az otthonszülő anyákban, jobban átgondolnák hová menjenek szülni.
Árpi, két + infó:

Orvos párom a 15 perc sétára lévő kórházban fog szülni pár hónapon belül, és ezzel teljes mértékben egyetértek. Mindazonáltal:

1. Az Egyesült Királyságban az egészségügy állami. A költségeket (többek között) az "Evidence-based medicine" elv (en.wikipedia.org/wiki/Evidence-based_medicine) követésével próbálják kordában tartani.

Ezzel együtt a terhességet és szülést egy természetes állapotnak ill. folyamatnak tekintik, aminek bizonyítottan nagyobb a kockázata, mint ha nem lenne terhes. De nem betegség. Ezért a terhesség elején találkozik a háziorvossal a terhes nő, majd -ha nincs komplikáció- lesz 2, azaz kettő ultrahang vizsgálat (erre specializált nővér csinálja) illetve 4-5 látogatás a bábához, aki egy specializált nővér. Orvos problémamentes esetben egyszer látja a terhes nőt a terhesség alatt (a legelején, a háziorvos). Szülés előtt lehet választani 4-5 elrendezés között, beleértve az otthonszüléstől a kórházi bábás (=orvos nincs jelen) egészen az kórház+orvos elrendezésig. A döntést a bába felülírhatja, ha egészségügyi okokból indokolt.

Hangsúlyozom, ha a háziorvos ill. bába nem látja indokoltnak, szakorvos (itt: nőgyógyász ill. később gyerekorvos) nem látja sem az anyát, sem a gyereket _egyszer sem_.

Ezt a rendszert, az egészségügybeli többi eljáráshoz, kezeléshez, stb. hasonlóan, időről időre felülvizsgálják, és az időközben begyűjtött adatokra és statisztikákra alapozva átrendezik, ha szükséges, és békén hagyják, ha nem szükséges (l. "Evidence-based medicine" elv). Tudtommal eddig nem találtak bizonyítékot/okot arra, h megváltoztassák.

2. Geréb Ágnesről volt egy cikk az Economistban március elején. Egy mondat belőle: "In 1997 she [Ms Gereb] was suspended for the outrageous act of allowing a father into the birthing room." forras: www.economist.com/node/15671546 (ingyenes reg-gel olvasható).

Az első pont ismeretében is szíved joga fenntartani eddigi véleményed, természetesen. A második csak kis történelmi "színes" hír, a fő témát illetően nyilván nem érv sem pro sem kontra.
Erre nekem az előző kommentem előtt illett volna rákeresnem, Árpinak meg a cikk publikálása előtt:

en.wikipedia.org/wiki/Home_birth#Research_on_safety

Egy részlet a Wikipedia cikkből:

"Egy nőgyógyászok által elvégzet tanulmány 529,688 db _alacsony kockázatú_, _tervezett szülés_ (otthoni és kórházi vegyesen) megvizsgálása után arra a konklúzióra jutott, h az otthonszülés _nem_ növeli a súlyos betegségek ill. halál előfordulásának valószínűségét, _ha_ szakképzett bába van jelen az szülésnél (otthon v kórházban) és jó az infrastruktúra (gy.k. a mentő hamar ki tud érni és be tudja vinni + van elég nőgyógyász a kórházban)." [saját taralmi fordítás]
@Csacsicska: "ugyanazt a betegséget hasonlóan kell kezelni mind a gazdag, mind a szegény esetében"

Látod ez egy nagyon elterjedt tévhit.
Egy betegségre általában tucatnyi eltérő módszer van a gyógyításra. Már csak a gyógyszerek is nagy választékot adnak, de pl. műtét esetén is féltucat módszer lehet kezdve pl. nyilt vagy katéteres műtét.
Mindíg mindenből *lehetetlen* a legdrágább/legjobbat alkalmazni. Ezt egyszerűen nem bírja el a TB költségvetés. Optimális kompromisszumok sora az élet. Ez a terület is.
Az azonban nagy kérdés, hogy ha létezik egy drágább, de jobb eljárás, amit nem bír általánossá tenni a biztosítás, azt megkaphatja e aki többet fizet. A komeinista egyenlősdivel ez nem egyeztethető, de ha onnan nézed, hogy ez az ember egyedül termeli meg másik száz ember egészségügyi ellátását (annyit fizet, míg mások esetleg semmit), akkor mi is a társadalom érdeke? Kerüljön vissza minél hamarabb a munkába? Vagy dögöljön meg a szokásos protokolnak megfelelően mondjuk 15% eséllyel (egy drágább eljárás 5%-ával szemben) és ne legyen ezután tb bevétel amitől persze idővel a másik 100 is megdöglik ellátás hiányában).
Arról nem is beszélve, hogy a globális világban ez is egy piac lassan. Miért is maradjon itthon (és fizesse mások egészségügyi ellátását), ha ennek a levonásnak e feléből dupla mértékű ellátási szinvonalat kaphat kicsit "arréb". Ezentúl 'hazaszeretetből' köteles mindenki sok pénzt adni az államnak és koldusként élni? Ez is egyfajta kommunizmus; csak tudnám mitől lázonganak ellene sokan... most is az van.

A legfontosabb lenne a biztosítási viszony szabályozása. Mert most annyi a szabály, hogy fizess amit adóként elvonnak és kapsz érte valamit, ami jut. Ez nem biztosítás, ez valamiféle diktátum.
Elsőként talán a kétszintű biztosítás kötelező (alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás). Az alapbiztosításhoz *határozza meg* az állam az alapszolgáltatásokat. És ez valóban minden polgárnak járjon, mert ennyi az ami jogosan elvárható egy európai országban. A kiegészítő biztosításra több és jobb ellátás jár. Mert megdolgozott érte és kifizette azt a beteg. Ez meg így igazságos. A korházakban meg lehessen extrákat fizetni. Ha egy 100e Ft-os eljárás helyett a 200e Ft-osat választom (az orvosom javaslatára is persze), akkor a *különbözetet* kifizetve megkaphassam.
Vagy ha egyágyas korházi szobát kérek vendégággyal, akkor azt egy árjegyzék szerint üzleti alapon vehessem igénybe a többlet befizetéséért.
LOgikus? Igen. Akkor miért is nem így van? Mert sokak elmebeteg mániája ma is az egyenlőség és az ingyenesség.

Mellesleg az extra szolgáltatások nyeresége biztosíthat lehetőséget arra, hogy olyan ellátás (pl. egy drága diagnosztikai gép) álljon rendelkezésre az alapellátásban is (ha ott nagyon indokolt), ami egyébként nem állna rendelkezésre.

emel.blog.hu/2010/06/13/igazsag_es_egyenloseg_az_egeszsegugyben
@halbikvera: Széép lenne egy férfit vajúdni látni - bár szült legényanya www.origo.hu/nagyvilag/20080704-gyereket-szult-egy-transzszexualis-ferfi.html - de ő ugye egyszerre még mindkét csapatban focizik egyelőre. :-DD - amikor egy náthától végrendelkeznek... 33 éves tapasztalat.

Amúgy, Vera a szülés kurvára fáj, ne szédítsen meg semmi rózsaszín rizsa: egy kemény vesegörcs, egy durva menzesz erősségű - kinél meddig tart a vajúdás, tágulás. Nekem a viszonylag röviddel mákom volt, másnál sokáig zajlik - de megéri a szenvedés, ez a tudat megerősít. Ha nem csak erre fókuszálsz, hogy de szar most neked hanem arra, hogy van értelme, mindjárt meg is látod - az egész más. És lehet kérni csillapítást is.

Ki fog férni a feje, válla, ne félj, a test fantasztikus és pont úgy tud tágulni, amennyire kell, ha nem görcsölsz azon - mint sok luvnya már most előre - , hogy jaj, de akkor lőttek a házaséletemnek majd, buszpályaudvar marad a helyén! (Bár sokan a férjük mindennémű szerszámát elkívánják akkor a büdös francba...)

Tényleg természetes, ahogy kijön a gyereked - gondolj a malackákra - bízni kell benne, hogy ügyes lesz ehhez, ahogy te is, ahogy az orvos is. Szerintem nem kell túlkombinálni, nagy meló, amit neked és a kölyöknek el kell végezni; de segíteni fognak neked! Azzal, hogy megmondják mikor mit csinálj, hogyan lélegezz. Biztos oké lesz minden!
Normális, jó orvost válassz, ötezer fórumon találhatsz neveket mindenhonnan - és bízz benne és magatokban. Ennyi.

Szerintem a mamád se mond mást - a kortársaim kevésbé voltak beszarva ettől az egésztől, de nem is voltunk előtte akadémikussá kiképezve ebből. Kevesebbet paráztunk en bloc, azt hiszem.

Ha elszánod magad, minden jót! :-))
@Tóta W. Árpád: Mármint azt mondod, hogy neked kellett keménység, állóképesség, bátorság és tartás? :-))
@Csacsicska: "Gyűlölöm az orvosi hálapénzt és legszívesebben eltiltanám ezeket az orvosokat az orvosi mesterség gyakorlásától."

Pedig ez is nagyon egyszerű.
Csak ki kellene jelentenie a főügyésznek vagy akárkinek, akit illet, hogy az az értelmezés a jövőben, hogy a hálapénz adása az megvesztegetés, az elfogadása pedig jogosulatlan előny nyújtása és hivatali hatalommal visszaélés.

A résztvevők szépen leülik a jogszabályokban régóta létező bűncselekmény hozadékát és kész.

Megjegyzem sok olyan gondolatot is olvastam bejegyzésedben, amelyekkel egyetértek (de mint előző válaszomban olvashattad), leginkább az alapoknál tér el a véleményünk.
@ehran: Nem azt írtam, hogy az életére tör, de azt, hogy va bankot játszik, tartom. Orosz rulett ez még itthon - ha te találtál is celebeket otthon pottyantósat, grat a türelmedhez. (Kelly Preston meg scis, az külön műfaj ezen belül is...)

Mert ma Mo-on nincs ehhez megfelelő háttér - pénz, ember és mittomén mi függő a jogon túl - a biztonságossá tételéhez. Vagy csakis a főváros xy kerületeiben szabadna, ahol tényleg csak egy ugrás a kórház. Klinikák állomás környékén, az István kórház tőszomszédságában,. stb - de az se az "a két perc a műtőig"-út. Hiába a szomszéd küszöb.
Aki pl. a Hungária körúton akarna otthon vajúdni, aki a nagykörút környékén tenné ezt délutáni csúcsban - azzal mi legyen? Amíg a Honvédba elaraszol a forgalom dacára a mentő - ha ott van ilyen krízisszoba egyáltalán, - vagy a Nyírőbe, az újszülött életfunkciói oxigénhiányos állapotban mennyit romolhatnak? És akkor a kórház küzdjön a lazán leadott veszélyben lévőkért (az anyáért is esetleg), bábák onnantól fogva mossák kacsójukat. Ők mindent megtettek, passz. Ez nem tetszik, bocs.

Sok nővér írta a Geréb-cikkekre indult kommentekben, hogy milyen állapotú babákat hoznak be riadtan hozzájuk könyörögve a megmentésükért és akkor már valahogy nem is annyira utálva a rideg műszerezettséget.

Én is kellemes terhességet vittem hét hónapig, gondom egy szál se. Aztán két nap alatt felfordult a világ bennem és körülöttem, ma se - 28 éve - tudom, mi okból.
Szülés közben meg másodpercek alatt alakulhat ki vészhelyzet a legoptimálisabb állapotból 180 fokot fordulva.

Nem ekvivalens példa persze a kutyusunk sztorija (Veránál meg a tengerimalacáé, ami tudjuk, milyen káoszt okozott SP-ban :-DD, remélem volt is neki a sifonérban dél-amerikai pánsípos bandája) - de a zavartalan kölykedzés közben potyogtak ki belőle halott magzatok is... Tán kettő. 12-ből ennyi reszli elviselhető persze.
De mikor az az egy megy fukkra valami olyan miatt, ami korrigálható lenne abban a fehércsempésben esetleg.... Na, ez a megfontolandó. Írtam, hogy az idő ellen semmi nem tud megvédeni.
@Csacsicska: De sokan írták, hogy roma asszonyok nagyon ritkán szülnek otthon. Mennek be a kórházba. Tehát ez nem áll: "de hogy valaki kizárólag azért döntsön mellette, mert az orvost megfizetni képtelen, de a bábát még igen – az megengedhetetlen."

Olvashattad, hogy bábát, dúlát, Gerébet is meg kell fizetni, csak más címen. (kedvenc példám a Fehér György utcai hajdani angol tanfolyam: kiírták nagy betűkkel hogy NINCS TANDÍJ!!! Csak sokkal kisebbel utána: beiratkozási díj viszont igen.)
El kell járni tanfolyásaikra, stb. A születési otthonaikat is fenn tartják, gondolom abba a rezsibe is be kéne szállni. Ez nem a mélyszegények klubdélutánja.

És ha én meg voltam elégedve az orvos - bármilyen, nemcsak szülési - tevékenységével, akkor mindig adtam valamit neki. Nem előre, utólag!
Pl. a Nyírőben, ahol embertelenül sok melójuk van a nővéreknek-orvosoknak a magatehetetlen öreg betegekkel, nem fogadtak el a kis nők mégsem semmit. Pedig azt te férfiként - ha az vagy - se bírnád egész nap: 2 ápolónő emelgette a súlyos és rozin fekvő testeket, átpelenkázta őket, etette, mosdatta többször, stb. Mind a 40-et. Már nyakmerevítő volt az egyik kis vézna lányon, annyira nem bírta de csinálta. Megérdemeltek volna nagyon sok pénzt.
Az ottani orvosok is. Nem sajnáltam tőlük, de mondom legtöbbször nem tudtam letámadni se őket a borítékkal. És egy kivételével mind csodásak voltak. Ez valahogy tán főnökfüggő - mert a csilivili Honvédban meg atomot érdemelnének a stílusukért...
@Tóta W. Árpád:

az aktust? kórházban? nem túlzás azért ez már egy kicsit? :)

éljen az otthonfogantatás!
@a szív fészkei: Valamikor nemrég a játszótéren beszélgettem az első szülésemkori szobatársammal a szüléseimről (szülés óta eddig egyszer futottunk össze egy köszönés erejéig, most volt időnk beszélgetni) és egyszer csak megszólít egy anyuka, hogy jól hallotta azt a nevet? Mert ő bizony mindenkit lebeszél róla, ő akkor hagyta ott, amikor épp vizsgálat alatt benne turkált, közben pedig mobiltelefonált valami rokonnal. Aztán azt is elmesélte, hogy a szülei kényszerítették erre az általa utált, ám pénzes pályára. Ez talán válasz a kérdésedre.

A minap kontrollon voltam a mostani orvosomnál és persze a váróban is mennek a történetek. Előttem egy olyan valaki volt, aki azt mondta, azért jött ehhez az orvoshoz, mert annak idején egy súlyos műtét után az anyukáját a választott orvosa a boríték ellenére letojta, a mostani orvosom viszont mindennap ott volt mellette, ingyen. A mai rendszerben én is fizettem neki, de az valóban a hála jele volt és nem azé, hogy ne rontson rajtam többet, a mai eszemmel az elsőnek egy fillért sem adnék. Az a nagy kérdés, vajon akkor miért adtam? Ahhoz a történethez még annyit, hogy az első szülés után 10 hétig véreztem és szerinte ez normális volt, a hathetes kontrollon közölte, hogy minden rendben, egy év múlva találkozunk. Amikor egy év múlva nem hozzá mentem vissza, akkor derült ki, hogy miért is éreztem magam olyan rosszul. Az orvost nyilván nem akartam és most sem akarom olyan helyzetbe hozni, hogy bizonyítania kelljen egy perben az első hülyeségét, így hát hallgatok. Illetve akit csak tudok, helyben lebeszélek arról az emberről.

Szerintem a megoldás valami olyan átmeneti dolog lenne, hogy házon belül, vagy közvetlen mellette lenne szülőotthon/születésház, képzett szülésznőkkel, akik komplikációmentes szüléseket le tudnának vezetni, de ha baj van, jöhetne az orvos, vagy át lehetne hozzá menni egy ugrással. Így az orvos csak arra kellene, amire a képesítése, tudása alapján valóban való, a többit elvégezhetné az, akinek meg erre elegendő a képzettsége, ugyanakkor végig jelen van, vagy rendelkezésre áll. A tájékoztatás, a normális hangnem alapvetés lenne. Abban egyetértek, hogy a higiénia alapvető szempont és bizony ez az osztályon tartózkodókon is múlik - ld. wc-k állapota. A második szülésemnél mindent elmondtak, hogy mi miért történik, amikor pedig döntési helyzetben voltam, elmondták a pro és contra érveket és választhattam. Akkor azt éreztem, hogy az anyaság: öröm. Az elsőnél nagyon-nagyon sokára lett ilyen érzésem. Pedig ez nem azért fontos, hogy én jól érezzem magam, hanem, hogy egészséges lelkű gyereket tudjak nevelni!
Már többen hivatkoztak felicitasz blogjára, érdemes beleolvasni pl. arról, hogy ott milyen a tájékoztatás, hogy a kórházban már nincs adattöltögetés, mert ezt előre elrendezik a 30ikszedik héten. stb. Ezek szerintem nem lennének olyan fene pénzigényes változtatások, és amikor helyzet van, a szakszemélyzetnek már nem ilyen piszlicsáré dolgokkal kellene foglalkozni, hogy anyja neve, meg alapvető dolgokba beleegyező nyilatkozat.

Egyébként meg minden tiszteletem a Tiéd, az első gyereknél én belebolondultam volna egy ilyen helyzetbe, a másodiknál sokkal jobban vettem volna az akadályt, de nem biztos, hogy még akkor is ilyen erős lettem volna... Mondjuk a nagy későbbi műtétjéből is sokat tanultam az eü-ről, de az nem ide tartozik.
@pizzafutár:

"Az orvost nyilván nem akartam és most sem akarom olyan helyzetbe hozni, hogy bizonyítania kelljen egy perben az első hülyeségét, így hát hallgatok. "

Pedig juthatna egy kis pénzecske + hírnév a második orvosnak. Lehet hogy érdekelné egy ilyen per.
"Hát a vakbélperforáció meg a nyílt törés is az. " Olyan távol vagyunk egymástól, hogy vitatkozni sem érdemes Árpád.
A törés egyébként mitől természetes?
Természetes, ha belerúgok a betonfalba eltörik a lábam? Mi ez a baromság?
@6:3 (ex Újdiaszpóra):
Nem hiszem, hogy akár szívesen tenné, vagy hogy ez lenne a feladata. Ráadásul június elseje óta egy intézményben kénytelenek dolgozni. Ki az a hülye, aki azzal kezdi, hogy "kifúr" egy kollégát? Aztán, gondolom kéne hozzá az akkori szülésznő, aki nagyon kedves volt - az egyik fehér holló az intézményben -, csak az orvosnak, érthető módon nem mert ellentmondani. Vele sem szeretnék kiszúrni.
Szerintem az olyan eseteket, mint az enyém, független orvosokkal kellene kivizsgáltatni stb, de mivel lett még egy gyerekem és nem végzetes szövődményeket szereztem, nekem sincs kedvem ilyesmihez. Mindazonáltal a történetem a mai magyar valóság része. A mostani orvosomat pedig jó szívvel reklámozom.
Árpád, sosem szülnék otthon, sőt, mindkét gyerekemet kórházban szültem. Ennek ellenére azt gondolom, egyáltalán nem látod át a helyzetet. Nem csak az ezo-anyukák szeretnének őskori módra otthon szülni, és sok-sok nyugati országban az otthonszülés valós alternatíva a kórházi szülésre. Jóval többről van itt szó, mint aminek a felszínét egyatomnyi rétegben megkapartad. Ezt nyilván már a kommentelők is elmondták. *sóhaj* Ez az írás még a Porontyon is kevés lenne, és ezt bizony súlyos kritikának szántam.
Eta
@bozso_: Köszi, hogy ezt leírtad, élő példa, hogy így is lehet!

Egy ismerősöm két éve otthon szült Angliában, most a kórházat választotta, de mindkettőre megvan a lehetőség és az infrastrukturális háttér.
@huba: Így van, normál esetben tök felesleges 4 napot a kórházban lenni, főleg, hogy már a vizsgálatok felét sem végzik el a korábbihoz képest. Már az első gyerekkel is külön kellett audiológiára, orthopediára és csípő UH-ra menni, a másodiknál ehhez még hozzájött a hasi és a kopona UH is. Mindre külön időpont, külön cipelgeted a csecsemőt a betegek közé, jó esetben nem egy-két hónap a várólista. Azelőtt ezt mind elvégezték a benntartózkodás alatt.

(Valaki írta, hogy milyen jól vannak tartva a kismamák. Hát, ha a család nem hoz ennivalót, éhen is haltam volna. Egy vékony szelet kenyér meg egy kefír vacsorára. Reggeli egy vékony szelet kalács meg egy pohár kakaó. Ebéd viszonylag laktató. Igazán tartalmas táplálék szoptató anyáknak :-) Jó fogyókúra is, csak lehet, hogy azt nem ilyenkor kellene elkezdeni. Na meg persze ki az a hülye, aki nem szerez valami értelmeset magának?)
@pizzafutár: Kösz, de nem tudom, miért is tisztelsz? Elsőmmel megindítottak, mert túlhordtam - utálja mai napig a sürgetést, a basztatást, hogy na, gyerünk, igyekezz! :-)) - akkor fogadott orvos volt mellettem és állandóan beszélt, magyarázott és az jó volt. Nem féltem, bíztam benne, ő volt a szakember.

Másodszor ő elvolt nyaralni - jó két hónappal a kiírt idő előtt jogosan - és aki épp ott volt, az vezette le a koraszülést, mert hiába infúzióztak egy napig, a gyerekem kitört, mint Zrínyi. (mondta később kicsiként, hogy pisilnie kellett, azért sietett kifelé, és tényleg rögtön szembe is lőtte az orvost, ahogy az kézbevette :-D)

Ott senki nem ismert úgymond, de tették profin a dolgukat. Mivel örültem, hogy egyáltalán élt a fiam (előtte azt mondták, hogy nem lesz életképes, ha ki is csúszik belőlem), nem törődtem a lelki csipkékkel épp. Borzasztóan hiányzott, de felfogtam, hogy ha inku kell, akkor az kell... Már az is nagy hír volt arrafelé, hogy naponta megmondták, ha 1 gr-ot hízott az inkubátorban. És hogy nem vakult meg! Egy hónap után nyitották ki az inkubátorának az ablakát, akkor abból lehetett tudni, hogy nemsokára kiveszik és kézbe foghatom először az életünkben.

Így nem volt időm lelki kurflikra, mert menni kellett fejni számára naponta a város másik végébe meg érte izgulni. Aztán hazahoztuk, akkor meg egy évig tornáztatni kellett sokat, stb.
DE hogy ragaszkodom hozzá, mint állat azóta is, az tuti; ahogy a másikhoz is, akit meg szinte rögtön kihoztak szoptatni.

Csak azért írom mindezt, mert a szép, otthonszülést támogató elméletekkel szembe megyek, tudom.
Felicitasz biztos igazat ír, de USA, Kanada(Anglia, Hollandia, stb.) mind nagyon gazdag ország működő egészségüggyel, bár az amerikai modell is ugye több sebből vérzik. Nem azt mondom, hogy ne kövessük ezeket, de promt most nem látok erre az otthoni progira anyagi és emberi megoldást itthon. De majd biztos lehet köztes megoldást kidolgozni, reménykedjünk!

Akit pedig szülők erőltethetnek ilyen kényes, intim, emberek életét-egészségét eldöntő pályára, az tényleg alkalmatlan és nagyon káros ott. Igazad van, ha akit tudsz, megóvsz tőle! :-)) Minden jót!
Egyébkén van arra is példa, hogy itthon! tb-re simán elvégeztek egy majd százezer forintos térdműtétet ambulánsan a nagyon korszerű műtőjű, szinte szállodai színvonalú budaörsi rendelőintézetben odafigyelve, gondosan egy fillér zsebbejuttatás nélkül. Kiszervezte oda ezeket a János kórház. Tökjó!

Senkinek semmit nem adtunk, délután már vittük is haza beteget, akit kedvesen útjára bocsátották, nem várva el semmit. Azóta is köszöni, jól van, kellemes élmény ez neki. Kapott számlát is mindenről.

Itthon sajna tehát még együtt van a feudalizmus és modern normális rendszer. Az előbbit lebontani nem holnapra sikerül.

Máshol meg más a gond. Én emlékszem egy Denzel Washington-filmre port.hu/john_q_-_vegszukseg_john_q/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=46535, ahol a keményen dolgozó de nem gazdag papa biztosítása már nem fedezte a gyereke szívátültetés-műtétjét, ami nagyon aktuális volt. Így tehát a kórházi igazgatónő kirúgta őket, ami egyenlő volt a kicsi halálos ítéletével. És akkor a papa túszul ejtette a kórházat és a gyerek azonnali operációja volt a követelése... Meg a Vészhelyzetben hányszor van abból balhé, hogy ezt meg ezt már nem csináltathatják meg a betegnél, mert nincs rá fedezet, de kéne pedig.

Szóval ha a leggazdagabb országban is van sok kehe, akkor mi mit szóljunk? Geréb bozótharcos mentalitása ilyenkor szerintem nem előnyös az ügynek. Valahol még az is érthető, ha egy szakma védi a sáncait - most közölünk itt senki se mondana le önként a megszerezett privilégiumairól, pénzéről más pályán sem.

Ahogy írtam már, a jó, emberséges orvosok megtartása és a nem odavalók kiszórása lenne a cél.
Vagy képezzenek a sok drágán kitanított orvos helyett profi szülésznőket és legyen stop egy darabig a nőgyógyászképzésre.Mindenki arra szakosodhat diploma után, amire akar? Nincs egy átfogó kép arról, milyen területen kéne ember, hol van viszont felesleg?

De az ugye meg a magánszférába pofázás lenne, hisz joga van annak állni a friss doktornak, aminek szeretne. Fogalmam sincs mi a jó megoldás.
De ne haljanak meg értelmetlenül kicsik, az a lényeg!
árpi, ha az abortusz általános tiltását nem szorgalmazod, akkor a szülésnél is figyelembe vehetnéd az önrendelkezést.
az egész cikken végigvonul az az alapfeltevésed, hogy kórházban kisebb a kockázata a szülésnek. a "megmondás" helyett írhattál volna egy riportot arról, hogy ez tényleg igaz-e (és mennyiben). a kórház nem az a hely, ahol nem lehet meghalni, vagy rosszabb állapotban kijönni, mint ahogy az ember bement, erre jön a hazai sajátosság: tájékozódás, tájékoztatás jogának érvényesülése (?), minőségbiztosítás sajátossága (leginkább hiánya).
és azt sem feltétlen újságíróként legjobb eldönteni, hogy teherbe esni olyan, mint eltörni egy sípcsontot. viszont orvosi véleményekről (orvosi érvekkel?) riportot csinálni ebből is lehetett volna.
@a szív fészkei:
Figyelj csak, elolvastad te Felicitasz posztjait? Ha van rá időd, nagyon ajánlom. Mert egyértelműen látszik, hogy jópár dolog, ami miatt olyan jófej a kanadai rendszer, NEM PÉNZKÉRDÉS.
Mondjuk hogy nem vajúdás közben kell kitöltögetni egy többoldalas nyomtatványt, hanem ezt a papírmunkát úgy a 30. hét táján elintézik.
Meg nincs az az őrült redundancia a terhesgondozásban, mint itthon, hogy jársz védőnőhöz IS, meg nőgyógyászhoz IS, de a táppénzes papírokat a háziorvostól kapod (meg amúgy is el kell csángálni háziorvoshoz, akkor is, ha táppénz nem szükséges).
Aztán persze, nagyon sokminden még hosszú út innen, ahonnan most vagyunk Mo-n, de ha el se kezdjük, akkor sose érünk oda.
(Mondjuk önálló bábapraxisok kórházakkal együttműködésben, meg egyáltalán az otthonszülés szakmai protokollja onnan kezdve, hogy ki az, aki szülhet otthon. Pl. Kanadában attól is függ, hogy szülhetsz-e otthon, hogy merre laksz. Nagy ország, vannak eléggé félreeső helyei. Ha félreeső helyen laksz, nem opció az otthonszülés. Már nem emlékszem pontosan, hogy mi a szabály, de Felicitasz ezt is említette.
@a szív fészkei:
Na még egyet. :)
A koraszülés teljesen más szitu bizonyos szempontból. Nagyon jó volt egyébként olvasni, hogy egészséges nagy gyerekké (illetve már fiatal felnőtt, ha jól számolom) nőtt meg a koraszülött picurkád. :)
De egy normál szülés után azt a fajta szeparáltságot, mint amit egy koraszülés után kénytelen elviselni a baba és az anyukája, azt ha lehet, akkor kihagynám.

(A kenguru módszerről hallottál? Persze, amíg géppel lélegeztetik a picurt, addig elméletileg se opció. Meg itthon nagyon koraszülöttosztály és orvosfüggő, hogy engedik vagy nem.)
"Azt hiszem, minden elhangzott. Egyet azért hadd, azt a felvetést, hogy "a szülés egy természetes folyamat". Hát a vakbélperforáció meg a nyílt törés is az. "

Nem értem, hogy ekkora hülyeséghez miért ragaszkodsz. A terhesség nem betegség, amiből a gyógyítás és rehabilitáció a kivezető út. A vakbélperforáció meg a nyílt törés viszont betegség, amit szakembernek kell ellátnia.
A szülés inkább egy iparággá nőtte ki magát, túlbiztosítva az magzat egészséges fejlődését, (kromoszómavizsgálat, ultrahang, 3d, 4d, szívhangkontroll, őssejtlevétel, vitaminzabálás, stb) amit egyébként megértek, hiszen aki a mai világban gyerekszülésre adja a fejét, az általában csak egy-két, de garantáltan egészséges gyereket akar.

De a bábaasszonyos jellegű szülés megy természeti népeknél is, sőt a születésszabályozatlanság miatt még nagyobb családokat is eredményez, mint a mi kultúrkörünkben. A nyílt törés ott valszeg sántasághoz, bénuláshoz vezet, a vakbélgyuszi meg halálhoz. Nem értem, hogy nem vagy képes a kettőt elkülöníteni.

A kórházi állapotokról: két szülés tapasztalata, hogy:
a szülőszobák kismamái 60-70%-a aktív dohányos,
mindkét szülésünk idején volt olyan komplikáció más kismamánál (egyiknél a baba meghalt, a másiknál "csak" értelmi fogyatékos lett valszeg), amiben az orvos lehetett a hibás, de fel sem merült a felelősségre vonás kérdése, mert semmi értelme. Pontosabban a halálesetben az ügyvéd felvázolta a lehetőségeket és inkább nem indítottak eljárást. De ha magánszülésnél történik ilyen eset, mindenki hibás és le is húzzák róluk a vizes lepedőt.

El tudod képzelni azt, hogy otthonszülésnél a gyerek meghal és nincs következménye?

El tudod képzelni azt, hogy kórházi szülésnél a gyerek meghal és van bármilyen következménye?

Szóval és Geréb Ágnes és a szülés problémáját kicsit másképp látom.
Arpad megdobbentettel.
Most nem akarok belemenni reszletekbe, majd lehet, hogy irok egy hosszabbat kesobb. Csak az dobbent meg, hogy en ugy gondoltam te egy kicsit nyitottabb vagy, es esetleg korbejarsz egy temat, nem csak a magyar szakvelemenyre tamasztod gondolataidat. Europa mas orszagaiban az otthon szules teljesen normalis, elfogadott dolog, igaz az ottani orvostarsadalom, nem tesz havi milliokat zsebre e temaban.
A szulest osszehasonlitani a vakbelmutettel eleg buta dolog(demagogia?) mig az egyik nem betegseg, hanem az elet termeszetes, egeszseges resze a masik egy nem egeszseges allapot amibe, ha nem kezelik bele lehet halni.
Nekem 3 gyermekem szuletett korhazban(es a jovobeliek sem fognak otthon szuletni), nekem es felesegemnek mindharom gyermek szuletese fantasztikus elmeny volt(igaz nem Magyarorszagon szuletettek a gyermekek). Ha te ugy eled meg, hogy: "kemény volt, nagyon kemény, de megküzdöttem vele. kell ehhez némi bátorság, tartás és állóképesség, az igaz" ezzel, lehet, hgoy pont a magyar egeszsegugy szuleshez valo viszonyat irod le tokeletesen.
Viszont szerintem tobbet segitene az otthon szuleto gyermekeknek ha az otthonszulest itthon se allitanak be extrem sportnak.
www.economist.com/node/15671546

"Prosecutors are going after her over one fatality in childbirth, one case in which a baby died some months after birth and two births that ended up as emergency hospital admissions. In the eyes of many Hungarians, such incidents show that home births are insanely risky and that those who promote them are little more than irresponsible cranks."

"Ms Gereb’s supporters are inviting international experts to testify that home births can be quite safe and that her record is commendable. But the court may choose to take expert opinion only from the obstetricians’ trade body, which dislikes home births—and also Ms Gereb. An obstetrician herself, she has often clashed with her colleagues. In 1997 she was suspended for the outrageous act of allowing a father into the birthing room. Things have changed, but in Hungary only one birth in a hundred happens without some form of medical intervention. Ms Gereb thinks that many more could be natural, given a bigger role for midwives and a smaller one for bossy doctors.

Semmelweis went mad and died (of an infection) after being beaten up by warders in an asylum. Ms Gereb does not face that fate—and she flinches modestly at any comparison to the great man. But, she notes, he might have sympathised with her over one big problem: the surprising difficulty of changing medical routine."
Ezt korabban irtam egy masik blogba de idevag:
Egy par tenyt azert lokjunk bele ebbe a kosarba:

1. Ha egy korhazban orvosi muhiba miatt meghal egy csecsemo,akkor a korhazat megbuntetik(vagyis az adofizetok fizetnek) az orvos pedig praktizal tovabb. Valami nagyon komoly,sorozatos es/vagy szandekos dolognak kell tortennie, hogy egy orvost eltiltsanak.
2. Sajnos nincs arrol adatunk, hogy mennyi halaeset tortenik orvosi muhibabol a korhazakon belul. Nem tudsz hozzajutni ilyen adatokhoz a korhazvalasztasnal.
3. Nagyon sok orszagban az otthonszules tarsadamilag teljesen elfogadott, hetkoznapi dolog.
4. Magyarorszagon azok akik ebben szakertok, a szuleszorvosok egy picit erdekeltek anyagilag, igy nem nagyon tudom a velemenyuket partatlannak elfogadni. Egy kis matek: ha egy atlag szuleszorvos(leszamitva, es tisztelet azoknak akik nem fogadnak el halapenzt) 100e forintot ker egy szulesert es egy honapban 15 gyerek szuletesenel van jelen akkor mennyi penzrol kell havonta lemondania, ha a gyerekek otthon szuletnek?

Ugy gondolom, hogy Magyarorszagon sajnos nagyon misztifikalva van a szules. Ugyanugy jelen van az ala/fole rendelt orvos-beteg viszony mint az egeszsegugy mas teruletein. A szules/szuletes termeszetes dolog ami ez esetek donto tobbsegeben bonyodalom nelkul lezajlik. Vannak komplikaciok, ezek nagy reszet az elozetes vizsgalatok kimutatjak. Es vannak a szules kozben fellepo komplikaciok. Az ilyen esetek tobbsegeben az anyat mentovel korhazba szallitva a gyermek megmentheto.(gyorsan kozbeszurnam, hogy a komplikaciorol nem a szulo no vagy a baba tehet, mint ahogy ez gyakran kierezheto hozzaszolasokbol) Es sajnos van egy barmilyen apro megsem elhanyagolhato szazalek amikor a gyermek meghal. Az erdekes kerdes es az egyetlen korrekt osszehasonlitas az lenne ha ezeket az esetek ossze tudnank hasonlitani, hogy mennyivel tobb a gyermek tulelesi eselye a korhazban.

Az angolul tudoknak figyelmebe ajanlom hogy all a kerdeshez az angliai egyeszsegugy:
www.nhs.uk/livewell/pregnancy/pages/wheretogivebirth.aspx
Azert felorditom az elso bekezdest az angolul nem beszeloknek:
Ez Egyesult Kiralysagban a gyermekek tobbsege korhazban szuletik, nehanyan otthon, nehanyan pedig babak altal vezetett szulotthonban... ...A szules altalaban biztonsagos akar hol is szulsz. Ez a te dontesed, amit barmikor megvaltoztathatsz.

Meg egy nagyon fontos adalek,hogy mivel Angliaban nem tartjak extrem sportnak az otthonszulest, ezert errol nyiltan lehet beszelni a korhazban. Mint az idezett oldalon is olvashato ha otthon akarsz szulni a korhazban megvizsgalnak, es atbeszelik veled, hgoy tanacsoljak-e vagy sem. Ez is javitana valoszilueg a fent emlitett statisztikakon.

Ami vicces a dolgoban, hogy az otthonszulest ellenzok, tulajdonkeppen egy KEVESEBB JOGOT NEKUNK tablaval masiroznak. Gereb es tsai nem az otthonszules kotelezove teteleert kuzdenek hanem a valasztas jogaert.

Ha anyagi oldalrol nezzuk a dolgot akkor is az ellenzok allnak rosszabbul, az otthonszules meg az esetleges rohammentovel egyutt is olcsobb mint a 4 napos korhazi ellatas.(mondjuk itt amugy is kellene faragni egy kicsit, itt is hihetetlenul pazarlo az egyeszsegugyunk)

En egyebkent nem vagyok az otthonszules hive, 3 gyerekem szuletett korhazban. Viszont egy ismerosom akinek sajnos orvosi muhiba kovetkezteben meghalt a gyermeke(korhaz fizet, orvos praktizal) a kovetkezo terhessegenel azt mondta, hogy egy olyan korhazban szeretne szulni ahol nem viszik el tole a gyermeket szules utan, hanem vegig vele maradhat. Ezelott 6 evvel nem talalt ilyen korhazat es vegul Gereb Agnessel szult. En nem vetem meg ezert.
Ujra es ujra elolvasom a cikkedet, es csak arra tudok gondolni, hogy egy hacker tette fel helyetted.
Ha tenyleg te voltal, akkor ezen a peldan keresztul megertheted, hogyan ereznek azok akik zsigerbol, a honi szokasok, hagyomanyok, gondolkodasmod rabjakent nem tudnak valamit mas szempontbol latni es elfogadni hanem hajtogatjak a velt igazukat. Ok azok az emberek akiken rendszeresen(egyebkent joggal es jo stilusban)gunyolodsz ezen a blogon. Most egy kicsit atalltal a tuloldara. Neha kell az is.
@Anyatünde: Nem olvastam el a blogot, bocs. Majd bepótolom.

Amit írtam, azt mondod te is kb., hogy bizonyos dolgokban még nem lehet most azonnal követnünk pl. Kanadát. nagyon jó lehet ott ezért is élni, elhiszem.(vakogtam valamit én is a hely meghatározta lehetőségről és akkor ez is különbségtétel, mert van, aki így eleve kiesik az otthonszülésből)

Nem vagyok szakértő - nem tudom, kinek a kompetenciája, hogy a papírokat ki mikor töltse ki? Én nem emlékszem erre a momentumra, ez kiesett, elnézést, másra figyeltem.
Felteszem, hogy ez a kétszeres, sokszoros túlbürokratizálás még szép régi hagyományunk; sőt az is lehet, hogy belejátszik a finanszírozás kérdése is, erre válaszoljon az, aki belelát a kártyákba.

Tudom, miért szeparált egy koraszülött, bocs, feltételezz már rólam ennyit :-))! De arra hoztam ezt fel, hogy bár egy hónapig látni se láthattam - csak kétszer távolról a kis arany buksiját az ajtó mögül a gépben - mégis kialakult azonnal a mi baszott erős kötődésünk! Szóval ez, hogy vagy három órán belül rám kerül, teste a testemhez vagy 1 életen át nehéz lesz ragaszkodnunk egymáshoz - nálam legalábbis nem igaz! + Verával együtt leírtuk azt is, hogy a legtisztább ösztönös természet megnyilvánulásánál az állatanyák azonnal rágják el a köldökzsinórt - pedig őket nem manipulálják, sürgetik pénzéhes orvosok...

Nem kellett géppel lélegeztetni a picit, hálisten és nem tudom mi a kengurumódszer. Még azt se engedték ott, hogy - amíg ki nem nyitották az 1 majd két ablakot az inkun -, felmenjek megnézni, a napi lefejés után. Másnak se. Elmondták, hogy gyarapodott-e és mennyivel a kölykünk, ennyi volt az infó. ez is a világot jelentette nekünk akkor.
Régi világban régi módszerek a Schöpf-Méreiben; megértettem, hogy ha mindannyian anyák egyszerre ott tipródunk fent az osztályon, akkor a gyerekek fejlődés került volna veszélybe, tehát ezt is elfogadtam. (néha a többség érdekét is lehet nézni)
DE nem volt ez se gátja a kötődésemnek, ahogy más anyatársamnál se, ezt láttam 1 hónapig.

Ahogy írtam, szüljön, aki akar otthon, ezt akkor is va banknak tartom ma Magyarországon, bocs! Ahogy meg te írtad, jogos: legyen először az adminisztráció kezelése rendbe téve, hogy ne vegyen el fölös időt, aztán azon körzetek kijelölése (ami ellen millióan fognak persze ágálni), ahonnan biztonságosnak ítélik kórházi orvosok a beszállítást (ami, tartom: nagyobb idővesztést is jelenthet), ehhez szereljenek fel x mentőt olyan személyzettel és majdnem műtői szintű berendezéssel (kérdezd meg Csutkababát, mennyi ennek ma a reális esélye) - és ezek után! kezdjen a Geréb-féle csapat erre vállalkozókkal otthon szülni és azt proponálni. (ja a jogi háttér megteremtése még sehol, ugye az se ártana).

Ha ez a kívánságlistám szerinted részemről merev értetlenség, sajnálom. :-)
És tényleg nem lehet összevetni a vakbéllel, szemműtéttel, ez igaz. Ott eleve indikált az orvosi beavatkozás, mert baj, betegség lép föl, amit csakis szakember háríthat el, gyógyíthat meg.

A szülés alapjában tényleg nem ilyen baj, feneség, de talán egyedülállóan a testi folyamatok közül (vagy hogy mondjam) se perc alatt átfordulhat a legnagyobb gonddá. Kiszámíthatatlanul és azonnali cselekedetet igényelve.
A vakbélnél - azt is átéltem - jön kurvanagy fájdalom, tapintással megállapítják, hogy jessz, tényleg az gonoszkodik - onnantól nincs nagyon mese. Kórház, ott meg tudod mi van: vágás, kimetélés, varrás.

A szülés viszont folydogálhat a maga medrében simán de hopp! Hirtelen csavarodik a kis nyakra a zsinór, elhalkul a szívhang, szóval történik valami, amit lehet, hogy csak bonyibb műszerrel lehet észlelni. És akkor már de jó, hogy közel van a kórház, amit utálunk amúgy, mert feleslegesen bevatkozós!

Minden más estben konkrét, tudott, előzetesen kivizsgált - vagy balesetben épp megszerzett - bajjal fekszik be a páciens; itt van csak az, hogy lehet teljesen zavartalan lefolyású de lehet életveszélybe forduló is. Fifty-fifty. Ki mondja meg előre, melyik változat jön be?
A legtökélyebb terhesség után is beüthet a krach, akár az utolsó percben is, mint az Alma utcai vállelakadós esetnél. Nekem ez nagy rizikónak tűnik, másnak meg nem. Aki megszüli rendben orvos nélkül, azt hiszi, hogy ez a legtermészetesebb, mit kell felfújni?

Nem tudom, mi az orvosi végleges eltiltás feltétele. Hány halál, stb. De azt is el kell fogadnunk, hogy ők is emberek és hibázhatnak. Végül is, hogy már elég régen beengedik az apákat is - grat Gerébnek ezért! - vállalják az orvosok, hogy civil tanút is odaengednek plusz ellenőrzésül.

A mosógépszerelőnek, az autószerelőnek minden egyes szavát elfogadjuk, nem szólunk bele, mit csinál. Én eddig, ha bármiért rászántam magam - utálok orvoshoz járni,nem is nagyon szoktam - akkor viszont bizalommal megyek és alávetem magam a kezelésének. Így volt a szüléseknél is. Mert ő a szakember, nem én, mert gyógyítani esküdött fel, nem ölni és nyomorítani.

De csak a jó lefolyású szülésekkel számokat bűvölni, a kórháznak sokszor lepasszolt nehéz esetekkel súlyosbított statisztikákkal meg az intézményt fikázni nem fair.

Ja és még egy: személy szerint, amikor görcsöltem, mint a fene, nekem pl. nagyon jól esett azt ágyra feküdve túlélni. El nem tudtam volna képzelni a guggolást, ücsörgést, stb. Szóval ez is egyénfüggő, kinek mi esik jól; de állandóan ezt hozni fel a kórházi kegyetlenség példájának...

Na mindegy, kattintásszám egekben van: Árpád elérte a célját, amiből az Index is profitál - ő mindig hittételekhez nyúl hozzá, ez kivehető más blogokon is. Két tábor rögtön egymásnak esik és pereg minden. Arról írni, hogy de kék az ég, ha nincs felhő - szép, de nem praktikus egy ilyen nagy ingyenes portálnál.
Azt ne tessek elfelejteni a szazalekokkal es statisztikakkal dobalodzoknak, hogy akinek meghal, hulye vagy nyomorek marada gyereke annak az kis szazalek SZAZ SZAZALEK. Ha mindez korhazban tortenik, akkor legalabb a szulo erezheti, hogy O megtett mindent, amit lehetseges volt.
A legtobb szulo laikus akinek nincs, nem lehet joga orvosi donteseket hozni egy masik elet felett.
En is remelem, hogy a kuruzslasrol szolo torvenyt az uj kormany kokemenyen be fogja tartatni es az ilyen koklereket egy eletre lehetetlenne teszi. Gerebet pedig nem elsosorban azert uldoztek el a szegedi klinikarol, mert beengedte az apukakat, hanem a szakmai inkompetenciaja miatt. Azoknak a noknek, akik ottohon szulnek, nem haboritatlan szuletes hanem haboritatlan szules a vagya. Ezzel nincs is semmi baj, amig a gyereknek nem lesz baja. Ha igen, akkor pedig tovabbra is fenntartom a velemenyemet, hogy bunreszessegert/bunsegedletert a szuloket is bortonbe kell zarni.
Az otthon szülés jó dolog - lenne, ha ott lenne egy teljes apparátus mindennel ellátva, ami kell.

Mert azt be kell látni: egy teljesen normális terhesség utáni szülésnél is léphetnek fel komplikációk, amiket nem biztos, hogy otthon lehet kezelni - sőt. Ebből a szempontból értek egyet Árpáddal. És persze abban is, hogy itt a gyerek bőrét is vásárra viszik.

Ugyanakkor az is igaz, hogy előfordul olyan komplikáció is, ami tipikusan a kórházi szülés miatt van... ehh, sehogy se jó ez, vagy mindenhogy jó? Nézőpont kérdése.

A hálapénz: no comment, egyszerűen ha belemennék, csak 200-as vérnyomást csinálnék magamnak és erre nincs szükségem. Mily érdekes is, hogy mindenki felháborodik és mégis fizet. Mondjuk gyakorlatilag kénytelen vagy, mert ha nem fizetsz, konkrétan meghalhatsz felőlük.

Nem olvastam végig a kommenteket, esetleg valaki előállt egy jó megoldási javaslattal a hálapénz ellen? Érdekeltté tenni a kamarát és kizárni azon tagokat, akik elfogadnak ilyet? Emelni a fizut, hogy megérje orvosnak menni hálapénz nélkül is? (Persze a kamarás javaslat csak akkor áll, ha szigorúan veszik, hogy aki nem kamarai tag, nem praktizálhat, tehát súlya is van...)
@Kismac - Térdileg még rokkant: "Érdekeltté tenni a kamarát és kizárni azon tagokat, akik elfogadnak ilyet?"

Mint korábban említettem nem kell ezt bonyolítani.
A jogalkalmazás hozzáállása a kérdés.
Ha a hivatalos ügyészségi állásfoglalás szerint nem létezik hálapénz, mivel ez is csak a megvesztegetés egy fajtája, akkor egyetlen bővített mondat elhangzása megoldja a kérdést.

Aki az orvosnak pénzt ad azt megvesztegetésért vonják felelősségre, aki elfogadja az pedig jogosulatlan előny nyújtása és hivatali hatalommal visszaélés miatt kerül bíró elé. Ja a dokit az apech is előveszi, pl. automatikusan vagyonosodási vizsgálat indul, mert nehezen bizonyítható visszamenőlegesen több évre a dolog.
a magyar orvos szerint az otthonszules felelotlenseg - az angol orvos szerint teljesen normalis dolog
a magyar orvos anyagilag erdekelt - az angol orvos nem
kinek higgyek, nehez dontes

bar irtam korabban, mindharom gyerekem korhazban szuletett. De ugy gondolom, hogy aki otthon akar szulni az szulhessen otthon, mint sok orszagban.
Baromi hibas statisztikat elemezni, mert nincsenek ertekelheto statisztikak.
Az a gondolatmenet, hogy a nehez esetet lepasszoljak Gerebek a korhaznak, hihetetlenul nagy baromsag. Termeszetesen ha komplikacio lephet fel akkor nana, hogy senki nem akar otthon szulni, de azert azt fogadjuk el, hgoy a szulesek nagy tobbseget siman le lehet vezetni otthon. Ezt mar leritem reszletesebben fent.
Ez nem verseny(illetve nem kellene, hogy az legyen) hanem ket egyenrangu lehetoseg amiknek adott esetben tamoganiuk kell egymast. Az, hogy Magyarorszagon az otthonszulo noknek bujkalniuk kell sokkal tobb veszelyt jelent, mint az otthonszules maga.
Ha meg valaki tenyleg azert valasztja az otthonszulest mert nem tudja kifizetni a korhazi tarifat az az orszagunk szegyene.
Csak azon gondolkodjuk el, miert van az, hogy Europa sok orszagaban az otthonszules teljesen termeszetes. A helyi egeszsegugy/orvosok ennyire felelotlenek, vagy lehet, hogy mi vagyunk akik szembe megyunk az autopalyan.
@fourgee: gátmetszés (ha normálisan csinálják és varrják össze) azért kell, hogy ne legyen szakadás és ne nyúljanak túl a gátizmok, ami túlnyúlás az egyik oka az inkontinenciának.

Én még anno egészségügyi szakközépben így tanultam. Azt gondolom, van ebben logika. Egy egyenes vágást könnyebben összevarrnak, mint egy szakadást, egy túlnyúlt izmot is nehéz helyrehozni.

Mondjuk azóta lehet, hogy fejlődött már a tudomány, de én meglehetősen gátmetszés-párti vagyok...
Mondjuk, hogy orvosok nem szentek és sok pénzért az anyjukat is eladják néha, arra itt van az őrült példa: www.otvenentul.hu/szepseg/36307

Ez is be fog gyűrűzni persze, mert a baromság az mindig itt terem, a jó gyakorlat meg meg. :-(
@Krisztina: Mit jelent a szakmai inkompetencia Gerébnél? Már lebutítva írd meg légy szíves, mert nem vagyok orvos :-).
Csak mert mártírrá van beállítva - linkeltem róla cikket - és ez a glóriája minden "üldöztetésével" tovább csiholódik. Nehéz így tisztán látni egy civilnek, hogy miben van neki igaza és mi az, ami roppant káros a ténykedésében?

Lehet, hogy az otthonszülés akkor lenne szakmai körökben is elfogadhatóbb opció, ha megkérdőjelezhetetlen ember harcolná végig? Őbelé belé lehet kötni pusztán objektív okok miatt még a kórházi életéből? Mert azért az sem mindegy.

Amúgy két-három éve épp az ÉS-ben írt egész oldalas cikket egy nőgyógyász az orvosi feudalizmus, a főorvosi áthághatatlan tekintélyelvűség káros hatásáról; arról, hogy a külföldről új technikákat tanult, modern szemlélettel hazatérő ifjakat megfojtja ez a múlt-múltszázadi rendszer. És visszamenekülnek vagy beleszürkülnek pénzautomataként, ha itthon praktizálni akarnak.

Tehát, van azért abban a zárt szakmában is erjedés és jobbra törekvési csíra...
"Ami vicces a dolgoban, hogy az otthonszulest ellenzok, tulajdonkeppen egy KEVESEBB JOGOT NEKUNK tablaval masiroznak. Gereb es tsai nem az otthonszules kotelezove teteleert kuzdenek hanem a valasztas jogaert."

ki szerint legyen joguk a szuloknek eldonteni hogy becsatoljak e a gyerekulesbe a gyerekuket? kuzdjunk a valasztas jogaert!
@ehran: "És vajon a világ mely felében szaporodik manapság jobban az emberiség: a fejlett, domestost használóéban, vagy az anélkül élőében? Mert ez sem elhanyagolható adat! ;)"

Persze, hogy nem! És ha jobban belegondolsz, a logikája is megvan. A világnak a domesztoszos felén a populáció, elég erősen kontraszelektált. Aminek olyan hatásai is lehetnek, hogy ami több tízezer éven keresztül természetes volt, az mostmár nem lenne olyan természetes. Elfogadott volt, hogy a nők annak tudatában feküdtek, (esetleg álltak) le szülni, hogy bele is halhatnak. Ezt tudta mindenki, és sokat segitett is az arányokon az egészségügy fejlődése.
Azonban, ha valaki mindezek ellenére késztetést érez, hogy szél ellen hugyozzon, az az Ő döntése. De ezt a döntést akkor is fel kell vállalnia, hogyha esetleg meghal a gyereke. Csakhogy ilyen esetben pont ez szokott a legaljasabb védekezés lenni, hogy "bíró úr, kérem vegye figyelembe, hogy a vádlott most vesztette el a gyermekét".

máshonnan vett példa: vad kutyaféléknél az ellés nem kifejezetten nagy szám. Azonban az emberi tenyésztés által olyan mértékben módosított fajtáknál, mint (pl, de nem kizárólag) a bulldogok (pl: angol, óangol, francia) kifejezetten állatorvosi felügyelet mellett célszerű, mert nagyon nagy arányban fordulnak elő komplikációk.

Ez az embernél is igaz. Csak gondold végig!
Szerencsére otthon a párommal nem kell lefojtatnom majd ezt a vitát, mert ő is természetesen kórházban szeretne szülni.
Miért?
Mert egyszerűen normális nő. Örül, hogy itt, a világ legfejlettebb részén szülhet, ahol vannak orvosok, vannak műszerek, van infrastruktúra. A szülés nem az anyáról meg az apáról szól elsősorban, hanem a gyerekről. Ha a szülőnek módja van megadni a gyerekének a lehető legbiztonságosabb megszületést, mert történetesen szerencsés, és nem Ruandába született, akkor azt meg kell adni. Ha másképp tesz egyszerűen felelőtlen és végtelenül önző.
@viccesvilagezamienk: Az otthon szülést pont nem azok választják, akik szegények. Hogy profán legyek: a cigány asszony tudja milyen sz@r orvos/kórház nélkül szülni.
Nem, otthon általában a 32 évesen is egyetemre járó, tarisznyás rózsadombi anyukák szoktak, akik végig unatkozták eddigi életüket, és most a gyerekükét teszik kockára. Aztán csodálkoznak, hohy ha apuci, ha van egy kis esze, lekever egy frászt...
@árpád
nekem úgy tűnik, hogy ezzel a cikkel holsterból directement a bokádba lőttél, tekintve, hogy az a ritka állapot állt elő, hogy a kommentek egy részének minősége magasabb - legalábbis ami a témakezelést illeti - mint a bejegyzésé. ha van még golyó a reviben hát csak tűz, és ha a célirányon nem változtatsz, egy kis szerencsével a többi is az első lyukon megy majd át.

nem tudom, hogy itt a habituális hülyespottingolás öngerjedt-e nálad, de ez a mondatod, a "szép új világ" bejegyzésből, "...például geréb ágnes hivatásos gyilkos", az azt követő írás tükrében, egyszerűen borzasztó. ilyet senkitől se, de tőled semmiképp sem..
A cikk nagyon jó.

Árpi egyre jobb dolgokat írsz, de most komolyan. egy kicsit jobban hegyezhetnéd az ingyenes gyógyulást.

Véleményem szerint a szülésnél is mint minden másnál igaz az, hogyha nem tejelsz, akkor dögölj meg. Itt pontosítunk, mert a gyerekeddel együtt dögölj meg.

Első gyermekem a polgári kormány alatt született. Nos akkoriban is ez volt a menő, az orvos ugyanúgy kivágta, hogy mi a tarifa.

A második és harmadik gyermekem a szoci éra alatt született. Az inflációt követő hálapénz - hűségi bónusszal körülbelül ugyanannyiból kijöttünk, mint az első gyermeknél.

Nincs is ennél jobb. Magánrendelésen tejelsz, alkalmanként 5-6 rongyot ami kb egy 15 perces vizsgálat. Ennek általában eredménye egy soron kívüli bejutás a közintézmény ultrahangos rendelésére. Az ajtón ki is van írva, hogy a behívás nem érkezési sorrendbe történik. (Ha nem fizetsz akkor ez egy 8-tól 12-ig tartó program is lehet, 8 hónapos terhesen kint a padon) A fizető vendég odabattyog 8-ra 8:10 kor már vizslatják, majd fotóval távozhat.

A szülés általában a megbeszélt időpontban megindítják, a fájdalomcsillapító opciós, gáz vagy folyadék formátumban. Ez esetben a szülés a megindítástól kezdve kb 3 óra alatt le is zajlik. A nem fizető vendégek ott vonaglanak a másik fakkban óránként azért rájuk néznek, "Kismama miért ordít....? Még csak 10 órája van itt."

Gyermek megszületik 5 rongyért öltöztetik, majd lehet fényképezni. A magánbeteg max kétágyas szobában kerül elhelyezésre, és bármikor látogatható, állapota felől rendszeresen érdeklődnek. A prolit sem rugdossák meg, ha nem elég gyorsan szedi a virgácsait a folyosón, de ugatnak ha sok a látogató.

A kórház elhagyásának napján további opció a fül lyukasztása, ami a dollár árfolyamtól függően 3-5 ehuf körül mozog.

Természetesen mindenről kérhetsz számlát, csak nem adnak :-)

Szóval nem kell nekem ingyenes egészségügy, de azért jó volna egy kicsit olcsóbb...
@Kismac - Térdileg még rokkant: Szerintem a gátmetszéssel csak annyi a baj, hogy 1) sok helyen kötelezővé teszik az első babájukat szülő nőknél 2) annyira bevett gyakorlat, hogy sok szülész nem is foglalkozik a másik lehetőséggel, a gátvédelemmel. A nőknek jogukban áll eldönteni szülés előtt, akarják-e mindenképp, vagy pedig - amennyiben nem indokolt - nem akarják megcsonkíttatni magukat és gátvédelmet szeretnének. A magánvéleményem pedig az, hogy 1) a legtöbb orvos azt mondja, a vágott seb gyógyul jobban, de a legtöbb nő, aki szült így is, meg úgy is, többnyire azt mondja, inkább repedjen, még az is jobb a vágásnál 2) ha az ujjamat késsel elvágom, az a seb is nagyon nehezen gyógyul. Saját tapasztalat: gátvédelemmel szültem, repedt egy kicsit, ennek ellenére már a szülés után néhány órával is tudtam ülni, és gond nélkül cipeltem a babát a folyosó túlvégére, amikor vizsgálatokra mentünk, vagy fejni kellett.
Kezdetben – úgy 10.000 évvel ezelőtt – hódított a természet-gyógyászat. Az eredmények nem lehettek valami kielégítők, mert az agyasodó ember feltalálta a természet meghaladását: az orvostudományt. Az orvostudomány szépen fejlődik azóta is – talán minden él nélkül azt lehet mondani, hogy az irány nem kétséges.

Magyarországon azonban – ki tudja, miért? – a folyamat visszafordult. Az orvostudomány felől a természet-gyógyászat irányába. Teljesen világos, hogy otthon kockázat-mentesebb szülni, mint a jól felszerelt kórházban. Gyógyszerek helyett – mert a gyógyszer, „a drug” méreg - használjunk borogatást és napfénykúrát.

A folyamatnak voltak már korábbi „civil” jelei is: a 90-es évek elején a magyar nép alaposan bevásárolt „fűtőkockából”, aminek a hivatása lett volna, hogy fűtse a magyar nép lakását.

Fel kellene végre ismerni, hogy specifikus magyar dologról van szó: az aktuális (szar) hazai egészségügy az oka az irány fordulásának. Nem arról van szó, hogy jobb otthon szülni, hanem arról, hogy Magyarországon úgy néz ki: jobb otthon szülni. De le kellene ásni a gyökerekig.
@huba: tulajdonkeppen igazad is lehetne, csak:
Mint mar irtam mas orszagokban(ahol az orvosok nem erdekeltek anyagilag a korhazi szulesben) az otthonszulest normalis dolognak tartjak.
A pelda valahogy ugy lenne jo, hogy mondjuk Angliaban is kotelezo a biztonsagi ov a gyermekeknek, de Magyarorszagon bukosisakot is fel kell venniuk, es a bukosisakot a rendortol kell megvenni zsebre. Igaz a bukosisak tenyleg extra vedelem, viszont a gyerekeim vegigorditjak az utat es raadasul sok penzbe kerul. Akkor most a magyar rendornek higyjek aki azt mondja bukosisak nelkul nem lehet, vagy kerdojelezzem meg a dolgot?
En azt gondolom, hogy meg kellene probalni a rendort lebeszelni.
@GGG77: En sem azt gondolom, hgoy ez anyagi valasztas, csak Arpi felvetesere valaszoltam, hogy ha igaz ez akkor a nagy szegyen.
Ez a tarisznyas, rozsadombi stb ez mekkora baromsag. Fogadjuk mar el, hogy azokban az orszagokban ahol az orvosok nem erdekeltek kozvetlenul a korhazi szulesben, az otthonszulest nem tartjak extrem, felelotlen dolognak, hanem egy tarsadalmialg elfogadott dolog, melyet a helyi egeszsegugy tamogat.
2008-ban 99200 gyermek szuletett Magyarorszagon, ez 80e/gyerekkel szamolva egy evi 8milliard (adomentes) forintos piac. Szerintem az termeszetes, hogy az erdekeltek vedik, csak nekunk meg ahelyett, hogy rajuk hallgatnank, korul kellene nezni mas orszagokban ez hogy megy.
@Tündér a varázspálcával: Én ugyanezt, amit te leírtál, elmondhatom a vágásra - gond nélkül ültem, mentem rögvest varrottan. Mit mentem, rohantam, mert ricinusoztak.... :-DD
Mindenki teste másként reagál.

Akkoriban nem voltunk ennyire kiművelve en bloc jogok, lehetőségek terén, tehát én is elfogadtam az orvos instrukcióit meg cselekedeteit; nem is éreztem tulképp semmit a vágásból. Sőt, a varrás és a varratszedés se volt annyira kellemetlen, pedig nem vagyok mazo. Problémám kétszer se volt ebből semilyen téren utána se.

Most akkor 1:1?

Mindenre van horrorsztori és happy end-es. Mivel én a régi iskolában szülteket ismerem koromnál fogva, közülük senkit nem hallottam panaszkodni borzalmas sebekre és életminőség romlásra emiatt. Nem szenvedve élték további asszonylétüket (beleértve a szexet is, amivel nem volt gondjuk - időnként beavattak, pláne, ha túljutottak a férjükön...) Ha nem elváltak, de bármi bajuk akadt az urukkal, nem erre fogták, hanem lelki okokra, ahogy tömeges inkontinenciáról se tudok. Nem mintha ez lenne a legfőbb téma, de mondjuk azért 30 x év alatt csak kiderült volna ez a gond pár bensőséges barátnőmnél vagy nálam. Mert ugye ezt is felróják a hüvelyi szülésnek meg vágásnak.
De ha most ezzel is riogatják a terhes nőket, akkor ez van valamiért. Azt nem értem, hogy ha ma egészségesebb a táplálkozás, nagyobb a fitness-láz, a testápolás, intimtorna elérhető mindenkinek jóformán, tehát egészségesebbnek kéne lenniük a mai kismamáknak - miért van mégis annyi panasz testi-lelki bajokra a szülés után? A nagyon sok helyen már barátságossá tett kórházak, apás szülések, alternatív megoldások korában?
Persze, nem vagyunk még Anglia, Hollandia, stb. szintjén, Ezt is el kéne fogadni, mert kurvára nem vagyunk ott. Semmiben. De a 30 évvel ezelőttitől azért már fényévekre sok mindenben.

Ja, nekem a késsel vágott seb is gyorsan gyógyul még mindig és szépen is hegesedik. Ez is bőrfüggő. Minden jót! :-)
(Kivételesen) egyetértek TWÁ-val, még ha nem is teljesen mindenben. Sosem szülnék otthon, túl kockázatos, a gyereknek is, sőt - tudom, csúnya, önző rossz dolog saját magamat megemlíteni, de: - nekem is.
Most nincsidőm bőségesebben kifejteni, de a farfekvéses, nagydarab tesóm nem biztos, hogy életben maradt volna otthon; de a nagynéném szülése is az utolsó pillanatig komplikációmentesnek tűnt, aztán "menet közben" derült ki, hogy igen nagy gáz van, még jó, hogy kórházban voltak és öt lépésre volt a műtő, így most él az unokaöcsém meg a nagynéném is.
Különben a gátsebet (-szakadás, -metszés) is ott varrjuk össze a kanapén? Melléje a tetanuszinjekció? Vagy ezt így hogy?
EGyébként a fülgyulladást se nagyon kezelgessétek a homeopata cukorgolyócskákkal, mert könnyen süketség lehet a vége. Van ilyen célra ún. "fül-orr-gégész szakorvos" nevű eszköz.
@Tündér a varázspálcával: Nekem az elsőnél vágtak, ahogy írtam is, plusz a repedések belül, négy hónapig nem bírtam ülni, és ga jön egy masszív melegfront, akkor ma is sajog, 3 év elteltével. A másodikat gátvédelemmel szültem, pici repedés, másnap rajta ültem, a gyereket cipeltem, otthon azonnal minden munkát el tudtam végezni.
Nekem valaki egyszer a gátmetszést ellenzők közül úgy magyarázta: olyan ez, mint amikor a porcelán törik, sokkal könnyebb a cikk-cakkokat egymáshoz illeszteni. Ráadásul a tested tudja, hol repedjen, tuti nem az az ideg ment volna szét az első szülésnél, amibe a doki telibe trafált.

Még azon gondolkoztam, hogy az, hogy x évtizede mit tanítottak, miért ne változhatna mostanra, a tapasztalatok fényében?
@nyílméregbéka: Az a baj, hogy Ti, akik az otthonszülést zsigerből ellenzitek, arra sem veszitek a fáradságot, hogy utána olvassatok, ahol ennek hagyománya van, hogyan csinálják? Pl. farfekvésest, ikreket, koraszülést stb. nem vállalnak. A gátat viszont ellátják otthon, ugyanis steril felszereléssel mennek ki.
Én nem szülnék otthon, ha lenne harmadik, valószínűleg azt is kórházban szülném a második szülésem személyzetével, ha lehet. De azért mielőtt kígyót-békát mondok az otthonszülőkre, utána olvasok, hogy miről is beszélek.
@a szív fészkei: A tiszteletem annak szólt, ahogy a gyerekedért küzdöttél, miközben nem is láthattad. Persze ezt én is megtettem később a műtétje idején. Csak egy ilyen helyzetben, mint a tiéd, a saját szülési/kórházi előzményeimmel én vagy a diliházban, vagy a temetőben kötöttem volna ki. Így is közel voltam hozzá. Igaz viszont, hogy mire kellett, "felnőttem a feladathoz"..

Mondjuk arról megvan a véleményem, hogy ki kit zavar, ahol a gyerekemet műtötték, ott a szülő csak zavarótényező volt. nem idevaló a történet, de otthagytuk őket, ahová most járunk, az ország másik végébe, ott a szülőt hasznos segédletnek tekintik, a gyereket pedig nem egy megjavítandó gépnek és a szülő végig vele lehet, még az intenzíven is. Ugyan hogy van az, hogy egyik helyen ez megoldható, sőt áldásosnak tartják, a másikon
meg tűzzel-vassal távol tartják a gyereket a szülőtől?

Még inkább off, de érdekelne, hogy ha már a mi generációnkat (mondjuk én már 36 vagyok, a gyerekeid kb. egy tizessel fiatalabbak nálam) a tiétek nevelte fel, és Ti még ilyen erősek voltatok, akkor mi hol romlottunk/korcsosultunk el? Vagy csak mások a lehetőségeink, esetleg bizonyos dolgokban kinyílt a szemünk, egyebekben viszont tényleg puhányok lettünk? Én sokszor úgy látom, hogy a gondolati és egyéb elnyomatás ellenére, ami persze vissza ne jöjjön, abban az időben még volt egy nagyjából fix kilátás az életről, mindenki tudta, hogy a saját területén x évesen itt és itt tarthat, be volt korlátozva, sok minden "meg volt mondva", ugyanakkor volt egy biztonságérzet is emiatt. Ezért nem jutott senkinek eszébe visszapofázni a tanárnak, a főnöknek, a párttitkárnak, vagy kétségbe vonni az orvos döntését. Ma egy szélesebb tapasztalati síkon mozgunk, egzisztenciális és egyéb bizonytalanságban, útkeresésben, sok mindent lelepleztünk, vagy már lelepleztek előttünk, sok mindenben csalódtunk, gyökértelenek vagyunk, ugyanakkor nem tart minket össze a rendszerrel szembeni ellenállás, és a mindenáron túlélésre beállítottság sem. Ma mindenkinek mindenről más a véleménye, nincs egység és igencsak hiányzik egymás (véleményének) a tisztelete is. Szerintem az otthonszülés itthon egy útkeresés, aminek szintén meg kell(ene) találni a feltételeit.

(Még zárszóként annyit, hogy engem elvittek anyukámtól, de ő volt olyan ellenálló, hogy utánam ment, mondjuk eü-s is volt és nem engedett minden vacakkal megetetni, megszoptatott, ha jónak látta. Én nem vagyok ilyen, engem simán elnyomott volna az a rendszer, ahogy az első szülésemnél lévő kórházi rend remekül meg is tette. Azt tudtam, hogy egy másodikat ott nem akarok megszülni, ha más nem lenne, akkor inkább az utcán. Azon most is gondolkodom, hogy egy aláírt papírral fogok menni abba a kórházba - hiszen most már csak az van - hogy az akkori orvosom egy ujjal sem nyúlhat hozzám.)
Tídábljué!

Te _KOMOLYAN_ gondolod, hogy egy _ÁTLAGOS_ magyar kórház _ÁTLAGOS_ magyar pinászokkal _VALÓBAN_ minden esetben biztonságosabb (száraz, tiszta érzés) mint akár egy átlagos nagy tehenészet elletőistállója?
Abban az országban, ahol az orvosi spájz (a "kamara" minősítést talán 170-250 év múlva kiérdemlik) táblabíróságok és Legfelsőbb bíróság által többször jóváhagyott, megerősített véleménye szerint a "Szokásos Műtéti Kockázat" tárgykörébe beletartozik a műtét során a testüregekben felejtett eszköz a szikétől a mobiltelefonon át a gumicsizmáig?
@pizzafutár: Én lehetnék simán az anyád, 58 leszek, tehát beleférnél :-)) És amilyen józanul és szépen írsz, a mamád büszke is lehet rád! (30 és 28 éves a két gyerekem.)
Én is ezt kérdezem, mi ez a rengeteg depi, rettegés olyanoktól - olvasom a Porontyot - akik értelmesek, diplomásak, jó állásuk, millió lehetőségük is van velünk szemben. Miért nem jobb nektek sokkal??? Minőségibb, váltoaztosabb kaják, ezerféle testedzési módszer (nálunk még csak tévétorna ment a nagyon elnyomott Schmitt Pál kiskorúival :-DD), iszonyú nagy infóáradat, utazási lehetőségek akármikor bárhová, munkavállalás bárhol, szabadság mindenben, amit csak elképzelsz.

Nem korcsosultatok el - nekem anyám mondta átélve minden háborús borzalmat, hogy mi vagyunk a korcs nemzedék és tényleg azt nem bírtam volna ki, mint ő - csak kemény ez a világ. Igen, voltak kapaszkodóink abban a kádári szűkösségben. Az hogy van meló, van a fizura betartható, kiskaliberű tervezés, de legalább az tuti, van lakás és megélhetés egy szinten. Kis háromévenkénti utak (stika csempészett valutával), pszeduo-fogyasztási mennyország, néha egyenest már a Hilferről és sorok között olvasás az újságokban, na meg Hofi. Úgy, amúgy általában kuss.

Igazad van, volt egy kis ellenállásféle, ami összerántott minket - legtöbbünknek ez a beat hallgatásában merült ki, de a sárga rózsa azért dacot jelentett. Így egységesen lehetett utálni a fentieket, a párbimbókat- kádereket, nem volt kérdés és megosztottság, hogy kik azok. Aki meg karriert akart, az lenyelte a békát.

Nem volt alternatíva a szülésben sem, szóval kinek pofáztunk volna és miért? Ám nem volt annyi panasz se, mint ma - tényleg. Nem vártunk mást és nem is csalódtunk, - de mamád jobban ismerheti ezt a világot. Nekem pl. az időben szültemet azonnal kihozták, etethettem. Ez volt az átlag drillen túl, ami viszont mindenkit érintett, ezzel ezért nem volt gond. Tényleg nem láttam direkte szemétkedést, kegyetlenkedést. Amit tudtak azon határon belül, velem megtettek.

Amikor szar orvosokkal találkoztam - a korababám miatt ugyanott - sarkon fordultam, mert tudtam egy másik (akkor még szakmai körökben nagyon utált) iskoláról. Odavittem azonna:, na, az tiszta Európa volt 82-ben (sőt világszenzáció, amit kitalált az öreg Katona doktor) és hála neki, egészséges lett a fiam. Ebben pl. a hagyományos kórházi szemlélet már elém feküdt és gáncsoskodott szemetül.

Én addig fogadtam el valamit akkor is, amíg azt jónak láttam. Főnököt is küldtem el az anyjába. Nem lett ott karrierem. Mindennek ára van, gondolom ma is. Nekem még így is megérte, hogy öthónapos terhesen nem basztatott tovább, a környékére se mentem többet, gyes lejárta után fel is mondtam. Ez nem volt akkora bátorság, hisz lehetett volna más állást találni, pláne amilyen akkor nekem volt! Ma más lehet a szitu, elhiszem.
És mi már mindig összerándulunk Hegyeshalomnál, ahol nincs is már sorompó. :-))

De nem volt a lakásban telefon, nem volt net, nem volt mobil. Csak a két kisgyerek meg én estig. De korunkbeliek közül egyikünk se emlékszik úgy, hogy borzasztó és elviselhetetlen volt a gyes. Nem tudom, mi szaródott el mára. Otthonszülni nem lázadásiból - mert innen indultunk - hanem a megfelelő biztonsági feltételekkel lenne jó. Én dacolhatok egymagam sok mindennel, felmérem, mibe bukok, mibe nem, legtöbbször életben maradok azért. De itt a kölyök a tét, aki nem tudhat még dönteni!
@pizzafutár: valóban nem olvastam utána különösebben, mert én valszeg császárral fogok szülni (de ez most mindegy); tekintsd a MÁSODIK példámat, a nagynénémet, ahol menet közben váltak veszélyessé a dolgok!!
Ha otthon szülésnek indlt volna, hiába laknak a Városmajor u.-ban, ahonnan közel a János kórház, de ott akkora az állandó dugó, hogy kb még ma is ott araszolna a mentőautó.
Ezt a kockázatot, akár utánaolvasok, akár nem, _én_ NEM vagyok hajlandó vállalni. Soha.

Az persze 100 %-ig igaz, hogy legyenek sokkal emberibb körülmények a kórházakban, hogy ne kétszázezrekért tartsák a markukat a dokik, legyen gátvédelem, amikor csak lehet stb., de mindent egybevetve, biztonságosabbnak tartom a kórházat (bármennyire rühellem is).
Meg aztán a friss poronttyal is lehet mindenféle gáz, ne adj' isten, amit azonnal születés után kell(ene) ellátni, és előre nem lehetett tudni. Tapasztaltabbak erről mesélhetnének.
@gondolatbetyar:
három butaság:
1. "ha otthon szülsz, tuti fizetni kell a bábának"
Geréb Ágiég egy alapítvány segítségével működnek. A párok részt vesznek egy tanfolyamon - meggyőződéses kórházban szülőknek is nagyon hasznos - melynek ára kisebb, mint az elfogadott kórházi tarifa, s ezután AKÁRHÁNY otthonszülés ingyen van!

2. "míg ha nincs választott orvosod, ingyen van minden"
Próbáld ki! Ahogy azt is, hogy milyen ellátást kapsz (bár sokak szerint inkább az a jó, mert akkor legalább nem törődnek velük - azaz nem háborgatják őket)
3. "nem a szülésért fizetsz, hanem azért, hogy a te általad kiválasztott és felkért orvos éjszaka is, vagy ha éppen kirándulni megy a kislányával, akkor is bejön a kórházba és levezeti a szülést."
Ahogy az otthon szülést kísérő orvosok is. Hozzánk a fél országot autózta végig éjszaka az orvos, a doula (mellesleg képzett szülésznő és bába) a szomszédból jött.
Az felkért orvosok nem kevese az ügyeleti idő, vagy a családi programja függvényében - ahogy azt az előttem kommentelők közül többen leírták - inkább beindítja és sietteti a szülést.
@csongorbela:

"2. "míg ha nincs választott orvosod, ingyen van minden"
Próbáld ki! Ahogy azt is, hogy milyen ellátást kapsz (bár sokak szerint inkább az a jó, mert akkor legalább nem törődnek velük - azaz nem háborgatják őket)"

Mi kipróbáltuk, és kifogástalan bánásmódban volt részünk.
És azt hányan tudják, hogy Geréb Ágit 20-30 éve még azért függesztették fel, mert "belopott" apukákat a szülészetre. Akkor ugyanis állítólag az apás szülés még nagyon veszélyes volt.
@nyílméregbéka: Városmajor utca talán hajnali háromkor járható.
kedves Árpád!

szerintem most erősen melléfogtál. (szemben pl. az eddigi szövegeiddel.)

4 gyerekem született 4 különböző kórházban (mind ugyanegy anyától :), mindegyik apás szülés, van mit mesélnem...

a lényeg: a t. dokturúr(hölgy) nemigen számít (ott sincs vazz, intézi a magánizéjét, ill. oppardon műtétje van), hanem bizony a SZÜLÉSZNŐ a fontos, hogy ott legyen, és hogy JÓ legyen.

(ha a drága(!!) doktorúr otthagyja a műtét, akkor csak annyi ideje akad, hogy KIKÖNYÖKÖLJE [basszájba] a gyerekem az annyából, köszi...)

persze emeljük fel szavunkat az ügyeletes szülészorvosokért: a "mieink" mindketten hibátlanul működtek. (lehet, erre kell gyúrni, emberek? ők ráérnek, se könyöklés, se térdelés, előttük az egész ügyeleti dő?)

A hangsúlyt mégis a közbeszédben méltatlanul mellőzött szülésznő (madám? dúla? te milyen néven nevezed őket, Árpád?) szerepére helyezném - és inet látszik, hogy lófaszt se számít, kórházban voltunk-e, vagy egy szülőotthonban, vagy akár egy "szülő otthonban", baszodalássan.

ha meg, úgymond "baj van" hát vigyen mán be a mentő időben, akár ha kuruzsolok itthon (vagy egy szülőotthonban), akár ha csak úgy elfolyt a magzatvíz - és vegyen mán át a kórházban a baromian szakmaöntudatos nőgyógyász-szülészORVOSlobbi - hogy a fasz ütné fel az állukat, ha mégsem.

ez utóbbi pl. Hollandiában alap - ahol pedig az otthonszülés - hm - nem éppen ritka. hogy ne "a rendszer"-ként aposztrofáljam. ők talán nem elég fejlett kapitalizmusban szenvednek?

vagy hát mi egyéb setétség járt a fejedben, kedves Árpád, mikor mindezt a sok hülyeséget leírtad?
worluk, szvsz most nagyon mellényúltál :-)

ajánlom mindenki figyelmébe Simon Singh "Trükk vagy terápia" c. könyvét.
Igen érdekes pl. William Cobbet újságíró esete: a cikkeiben azt állította, hogy a híres tudós (és tanszékvezető orvosprofesszor) Dr. Benjamin Rush -aki az érvágás elkötelezett híve volt- az 1794-es és 1797-es sáragláz járványok idején rengeteg betege halálát okozta a felelőtlen érvágásokkal.
Az ügy vége az lett, hogy William Cobbett újságírót 1799-ben ötezer dollár kártérítésre kötelezték (ez volt akkor Pennsylvaniában a legmagasabb valaha megítélt kártérítés).
így utólag nézve: kinek volt igaza - a tudósnak vagy a "rágalmazó" újságírónak?

(javaslom továbbá mindenkinek elolvasásra Thomas Khun: a tudományos forradalamk szerkezete c. művét, az is érdekes dolgokat mond erről.)

szóval a tudomány egyik legfontosabb alapelve: hitvitát pedig nem csinálunk semmiből, -még abból sem, hogy jobb-e a sok technológia mint a kevés-,
hanem jó sok összehasonlító klinikai vizsgálatot csinálunk, az adatokat elemezzük, aztán másodlagos adatelemzést csinálunk, sokszor, sokan, aztán ami hosszú távon jobban működik, az lesz a befutó.

ilyen eddig otthonszülés vs. kórházi szülés témában nem készült (és szvsz ez sem véletlen, egyik oladlon a tudóslobbi, másik oladlon holmi mezítlábas bábák- komolyan, rosszabbul hangzik, mintha újságírók lennének :-)

mindenféle összehasonlítások persze készültek/készülnek, de egyelőre egyértelmű eredmény nincs, amit most tudunk, attól akár a kórházi háttérrel megfelelően támogatott otthonszülés jobb is lehet, mint a kórházi- vagy pont ugyanolyan. és persze lehet rosszabb is. mert mindennek az ellenkezőjére is van adat.

egyszerűen nem tudjuk, hol az igazság.

és ha nem tudjuk, akkor magára valamit adó rendes természettudós nem mond olyat hogy "dehát biztos úgy kell lennie, ahogy én gondolom, mert a józan ész stb." mert úgy dobják vissza a szakdolgozatát, hogy csak úgy nyekken :-) és esetleg megemlítik neki William Cobbett esetét az érvágással :-)))
Kedves Árpád!

Megpróbáltam végigolvasni a hozzászólásokat, nem sikerült. Viszont közben lehiggadtam.

Az első commentedben azt írtad, minden elhangzott már. Valójában az nem hangzott el, hogy valótlanságokat állítottál. Amit a statisztikáról írtál, nem igaz: a szaksegítséggel történtő tervezett otthonszülésnek olyan statisztikája van, ahol a tervezett otthonszülések akkor is az otthonszülés statisztikáját rontják, ha kórházban végződnek, a kórházi szülések között pedig csak a komplikációmentesnek ígérkező eseteket veszik figyelembe, és így jön ki minden esetben, hogy anyai és újszülötti kimenetelt tekintve a szaksegítséggel történtő, tervezett otthonszülés jobb vagy legalább pont olyan jó, mint a kórházi, miközben az összes létező szülészeti beavatkozás aránya jelentősen, sok esetben nagyságrenddel kisebb. Ha esetleg veszed a fáradtságot és rákeresel, találni fogsz egyetlen ausztrál kutatást, amelyikben rosszabbul jött ki az otthonszülés: azóta kiderült, hogy ott a nem tervezett (pl. kórházba szállítás közben történt) otthonszüléseket is az otthonszülések oldalán vették számításba, azaz hibás volt a módszertan. Ajánlom figyelmedbe Michel Odent tisztán természettudományos és világos könyvét a témáról (A szeretet tudományosítása), Marsden Wagner nemrég magyarul is megjelent könyvét (Amerikából jöttem, mesterségem címere szülész-nőgyógyász - Könyv a változásért) és Sheila Kitzinger könyvét is (A szülés árnyékában - Katarzis vagy krízis). Ezek mind tudományos, miszticizmustól, füstölőktől és csakrapiercingtól teljes mértékben mentes munkák. A bizonyítékokon alapuló orvos-kutatás egyértelmű eredménye, hogy komplikációmentesnek ígérkező esetekben statisztikailag nincs különbség a két módszer között. Az ellenérv persze az, hogy ha veled történik meg a kórházi körökben jelentősen mitizált "előre nem látható, azonnali beavatkozást igénylű súlyos komplikáció", akkor nem fog érdekelni a statisztika: erre a válasz az, hogy dönteni kell először, és a kórházzal nem csak bizonyos (igen kicsi valószínűségű) kockázatot kerül el a szülni készülő nő, hanem jópár, jelenleg Magyarországon sajnos nagyon nagy valószínűséggel bekövetkező kockázatot vállal is. A fenti könyvekben erről is bőséges adat található.

A cikked kimagaslóan tájékozatlan és elfogult, több ezren olvasták és formáltak véleményt, illetve érezték a maguk elvakult véleményét megtámogatva általa: az lenne a tisztességes, ha utánajárnál és korrigálnád, még akkor is ha "ez csak egy blog".

De tartok tőle, hogy ez nem fog megtörténni. Egy másik bejegyzésedben ezt írtad a saját gyereked kórházi születéséről: "kemény volt, nagyon kemény, de megküzdöttem vele. kell ehhez némi bátorság, tartás és állóképesség, az igaz." Kiváncsi lennék rá, mi történt ott, ami miatt ekkora vehemenciával, ennyire agresszívan vagy kénytelen igazolni magad és mindenki előtt, hogy mégis az volt a helyes választás.

Üdv,
holist
@holist: "Kiváncsi lennék rá, mi történt ott"

leírtam már, az az előre nem látható, de nem is extrém komplikáció esett meg, hogy a gyerek kicsit belekakált a magzatvízbe a célegyenesben. ilyenkor át kell mosni kicsit, mert különben súlyos szövődmények lehetnek; ehhez kell egy gép. a kórházban ez a gép már készen állt, mire kijött, otthon ilyet nem tartunk. persze lehet, h a dúla vagy a bába vagy a vajákosasszony hoz magával, csak akkor még mindig nincs felkészülve egy csomó egyébre.
Hát gyerekek, lehet, hogy maradi vagyok, de én bizony kórházban ugyan, de nőnemű nőorvosnál szűltem, mert nekem egy ropogós köpenyű úrifiú ne mondja, hogy "most nyomjon", mert mit tudja ő, hogy mi az. És a férjem se lábatlankodjon a doktornő meg az aszzisztensnő körül, és főleg, ne lásson engem ilyen kinézettel. Ha kuvádot akar feküdni, tegye otthon.
Haláláig azt képzelte, hogy én szép vagyok (olyan szép voltam mindig, mint egy krumpli).
Egyébként ez régen volt, amikor még jól bántak a beteggel a kórházakban is.
Úgy érted, gondolom, hogy leszívták a gyerek légutait. Érdekes, hogy a magzatvízbe kerülő meconium előfordulása mennyire együtt mozog a beavatkozásokkal (indítás, gyorsítás, epidurális érzéstelenítés, pl.). Háborítatlan és ebből következően legtöbbnyire fiziológiás szülésnél (ez az, egyébként, aminek az elősegítésére Geréb Ágnes és az Alternatál Alapítvány törekszik, helyszíntől függetlenül), sokkal ritkábban fordul elő. Indított szülés volt?

A többi, amit leírtam (valótlanság állítása, tájékozatlanság, tisztesség, stb.) nem érdekes?

A bába (aki szakképzett és tapasztalt egészségügyi szakember, nem pedig "mezitlábas vajákosasszony") nagyon sok dolog kezelésére fel van készülve. Néhány dologra pedig nincs. Olyan dolgokra, amik egyrészt nagyon ritkák, másrészt, hogy-hogy nem, kórházban durván sokkal (több esetben nagyságrenddel) gyakrabban fordulnak elő. Ismét elmondom: tudományosan többszörösen, minden kétséget kizáróan bizonyított tény, hogy bármiféle szükségtelen beavatkozás (ezek közé tartozik pl. a rutinszerű CTG-használat is, a gyógyszeres vagy vizsgálatos indítással, burokrepesztéssel, a gyógyszeres fájáserősítéssel, a kitoláskor a legtöbb magyar kórházban tökéletesen rutinszerű, ugyanakkor életveszélyes "könyököléssel" és a lepényi szak gyógyszeres vagy manipulációs sürgetésével együtt) rontja a szülés kimenetelét a gyerek és az anya számára is. Aki ma a kórházat választja, az azt választja, hogy nagyon jó (bőven 50% feletti) az esélye arra, hogy ilyen szükségtelen beavatkozásban része lesz. Ami aztán további beavatkozásokhoz vezethet. A legtöbb esetben persze a szülész végül diadalmasan megmenti az újszülöttet és az anyát. Nagyon sok esetben pontosan attól, amit ő maga okozott nekik.

Továbbá: ez az egész hiedelem-felépítmény, a füstölőktől a csakrákig és az önző, élményhajhász, felelőtlen, a saját gyereke biztonságát a saját kényelme alá rendelő anyáig a boszorkányüldözés klasszikus módszertanából származik. Nem kétséges, a modern orvostudomány eszköztára, ha azonnal elérhető, ki tud védeni olyan szülészeti helyzeteket, amelyek háborítatlan körülmények között is előfordulnak, és amelyekhez egy szabvány tervezett otthonszüléses kórházba szállítás (20 perc a normaidő, ennyire kell lennie a legközelebbi szülészetnek) már késő. Ezek ezrelékekben, tízezrelékekben mérhető esélyek. Viszont a mai kórházi rutin (ami nem egyenlő a modern orvostudománnyal, a kérdés több szakértője évtizedek óta veri a nyálát épp azon, hogy a szülészet, nem csak nálunk, miért nem hajlandó átvenni, alkalmazni a modern orvostudomány eredményeit) százalékokban mérhető kockázati faktorokat tesz rá minden kórházban zajló szülésre. Kb. ez az igazi választás. És nem az a rosszindulatú, félrevezető, tájékozatlan kép, amit te bemutattál.
@Tóta W. Árpád: jaj, ez nagyon erőltetett. Az evés és a szarás is az, mégsem mész vele folyton kórházba.
Ennél te többre vagy képes.
Ja. És az sps miért mosakszik?
Csak szűlés idején? Máskor soha?
Kiváncsi volnék arra is, mi olyan kemény egy apának, amikor a neje szűl?
Persze, nem sztárparádé vagy focivébé. De nem is nyilvános akasztás. Nem kell odamenni.
Engem nagyon feszélyezett volna, ha a férjem ott sertepertél.
@Tóta W. Árpád: "hogy "a szülés egy természetes folyamat. Hát ...
a nyílt törés is"

Mind a kettőt próbáltam. Micsoda különbség!
Árpi

Már ketten vagyunk kíváncsiak.
Indított szülés volt?
Arpi,
csatlakozom az elottem szolo Holist-hoz, szerintem is korrigalnod kellene. Nem(csak)a blog olvasok miatt, hanem magad miatt is.
En szeretem a blogodat, ugy gondolom elfogulatlanul es eleg pontosan irsz le dolgokat, mentesen az adott tema honi megitelesetol. Gondolom(tam), azert van ez igy mert nyitottan tajekozodsz, olvasol kulfoldi lapokat, tobb oldalrol vizsgalod meg az adott kerdest.
Ezert is dobbentett meg e cikked ami pont ezt a nyitottsagodat kerdojelezi meg. Erre nem adnak Pulitzer dijat.
Javaslom, hogy fordits le a cikket es olvasd fel angol baratoknak. Garantalom, hogy zavart kohecseles lesz a valasz(hat igen kelet-europabol jott a srac)
@viccesvilagezamienk:

vannak gyümölcsök, amik a fényben érnek finomságokká, de az éretlen paradicsom például papírzacskóba téve, sötétben, magában érik szép pirosra.
persze az sincs kizárva, hogy árpád mégsem paradicsom;)
Ezt ugyan szinte senki se látja és szinte senkit sem érdekel, de attól még tény: valótlanságokat állítva acsarogtál, Árpád, és a szalonképes helyreigazításokra sem reagáltál érdemben: nagyot szólt, behozta a klikkeket, neked is jól esett (továbbra sem világos, miért), és most már mindegy, elsüllyedt. Ez legalábbis a szinte senki számára teljesen hiteltelenné teszi, ahogyan a hazudozva acsargó politikusokat ostorozod.
szerintem az a legnagyobb baj Magyarorszagon, hogy az otthonszules-korhazi szules egy egeszsegtelen rivalizalast szult.

szerintem a kovetkezo lenne kivanatos

1. Az otthonszules ne legyen illegalis.
2. A babak/dulak legyenek regisztralva, felugyelve, tevekenyseguk vegzettseghez/gyakorlathoz kotve.
3. Legyen nyitott ketiranyu kommunikacio a babak/korhazak kozott.
4. A korhaz es a baba kozos dontese legyen, hogy javasoljak-e az otthonszulest.
5. Szulesi statisztikak legyenek hozzaferhetoek.
6. A felelossegrevonas legyen azonos a babak es a korhazi orvosok eseteben.
7. Legyen a szulesnek fix dija 60.000 ft, ami az adobol levonhato es szocialis alapon mersekelheto. Ebbol a korhaz/baba fizessen be 20.000ft-ot a koltsegvetesbe.(evi 95000 gyermeknel(2009-es adat) ez kozel 2milliard ft)

Ennek a kis listanak 3 fo kedvezmenyezettje lenne: az anya, a gyermek es a koltsegvetes.

Vajon a babak elfogadnak?
Es a korhazi orvosok?
A "majdnem belehalt" a Blikk kitalációja. Ha utánaolvasol a forrásokban (google: Dannii Minogue home birth), tökéletesen szokványos történetet találsz: első gyerekét szülő nő otthonszülést tervezett, a vajúdás egy pontján a bába ("midwife" az angol alapvetően nem tesz különbséget, egyébként, bába és szülésznő között) úgy döntött, kórházba kell mennie. Ez a szaksegítséggel történtő intézeten kívüli szülés protokolljának a része. Nem veszélyes. Bementek, a gyerek megszületett, egészséges, az anya egészséges. Találgatni lehet, hogy jártak volna, ha kórházba mennek szülni: jobban ugye nem nagyon járhattak volna, rosszabbul meg elég sokféleképpen. Az esetet övező médiahisztéria éppen annyira hazug és félrevezető, mint a fenti Tóta-féle blogbejegyzés.
@holist:
Kevesen latjuk, de engem is baromira zavar, hogy Arpad ennyire lezarja a temat. En ertem, es tenyleg szar dolog amikor az ember velemenyerol kiderul, hogy nem teljesen igaz. Kenyelmetlen, rossz erzes amikor uj fenyben latsz meg egy megszokott dolgot. Viszont Arpad pont ezt teszi blogjaban es kacagja ki azokat akik ragaszkodnak a megszokott igazukhoz.
Akkor most mi is mosolyogjuk meg ot?
Túlzott és erősen sarkos a kritikád
A rohadék orvosokról megfeledkeztél. Arról, hogy hány milliárd megy a szülész-nőgyógyászok zsebébe. Hogy mit kap ezért(illetve inkább nem kap) a kismama.
Egyébként az emberek nagy részének semmilyen beavatkozásra nem fussa Telkiben, sőt, örülnek ha az elvárt hálapénz összegét ki tudják csengetni.
Ha voltál már olyan szülészeten, ahol a látogatók nagy része leszarja a látogatás szabályait, ahol a brazil rokonok a folyosón és a kórteremben hangoskodnak, kutyapicsáznak, viszkiznek, akkor lehet, hogy te is inkább otthon szeretnél szülni.
Mellesleg utánaszámolhatsz, hogy kórházban hány olyan hiba történik, aminek az eredményeképpen a csecsemő meghal. Vagy nyomorék lesz. Vagy szellemi fogyatékos. A mozgásjavítókat és a speciális osztályokat a kórházban született (és elcseszett) gyerekek töltik meg.
Unokahúgom most szült. A leányzó 33 éves, első gyerek. Megbeszélte a klinikán az akkor épp rendelő dokival a teendőket, volt 4 előre egyeztetett idejű vizsgálat, a második után egy soron kívüli plusszal, mert a dokinak valami gyanús volt az ultrahangon. Kiderült, hogy semmi komoly, minden mehet a maga rendjén tovább. A védőnő eleinte havonta egyszer, a harmadik trimeszterben két- majd egy hetenként kereste föl, az első látogatáskor otthagyta a hivatalos névjegyét, hogy ha valami kérdés van, lehet hívni 8-18 óráig. Ha gond van, akkor viszont _BÁRMIKOR_! Megbeszélték a megbeszélendőket, tanácsára (anya 30 fölött + első gyerek) eleve klinikai szülést terveztek. Korán, a tervezett idő előtt majd két héttel elfolyt a magzatvíz, irány a klinika, egy ágyas szoba, az ügyeletes orvos simán levezette a szülést, egészséges kisfiú 3300 g, 52 cm. Az ügyeletes szülésznő (bába? szisztencs? mifene?) segített az első szoptatásnál nomeg megdumálták a dumálni valókat. Ja, semmi vagdalás, stoppolás, oxitocin, sárkányfű, mifene. Hálapénz szóba se került, minden a biztosítás alapján.

Ja, mindez _BONNBAN_!